Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-17 / 139. szám
1999. június 17., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Készülődnek a katonák Katonaföldrajzi, etnikai, egészségügyi, békefenntartói és hadijogi ismereteket is el kell sajátítania annak a 400 önkéntesnek - köztük 14 nőnek -, akik közül 320-an július közepén indulnak Pristi- nába. A KFOR-kötelékben őrző-védő feladatokat ellátó magyar zászlóalj tagjainak speciális élet- és balesetbiztosítást köt a honvédség. A nem mindennapi akcióra többségében a hódmezővásárhelyi gépesített dandártól, illetve a honvédség tatai, debreceni és szolnoki alakulataitól jelentkeztek hivatásos és szerződéses katonák, akiknek először egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon kellett átesniük. Erdélyi Lajos, a HM szóvivője szerint a pszichikai alkalmasság különösen sokat nyom a latban, hiszen az önkéntesek 6-9 hónapig zárt közösségben, családjuktól távol, fokozott veszélyhelyzetben élnek, dolgoznak majd. A hamarosan befejeződő válogatásnál előnyt élveznek az angol vagy szerb nyelven beszélők is. A táborfalvai felkészítés egyebek mellett a pristinai NATO-bázis őrzésével összefüggő feladatok, illetve szakmai specialitások megismeréséből áll. Az orvosoknak például a háborús körülmények között elszaporodott kórokozókról, az anyagbeszerzőknek a kinti gazdasági viszonyokról, a gépjárművezetőknek az idegen terep sajátosságairól kell a legtöbbet megtudniuk. A NATO főhadiszállását őrző magyar zászlóalj minden téren önellátó lesz. A kulcspozíciót betöltő tisztekkel egy évre, a többiekkel 6 hónapra kötnek szerződést, amely további 3 hónappal meghosszabbítható. A beosztástól függő, 1000 dollár körüli havi illetmény a leselkedő veszélyekhez képest nem sok - derült ki a szóvivő szavaiból. Az aknák, az esetleges orvlövészek és az elszabadult etnikai indulatok miatt a kockázat nem csekély. Takács Mariann Változó közbeszerzés A megelőző időszakban a közbeszerzési eljárások során körülbelül 40 milliárd forint vándorolt illetéktelen zsebekbe, illetve jelentkezett a gazdálkodó szervezetek többletbevételeként - mondta Perlaki Jenő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője szerdán annak kapcsán, hogy kedden a parlament csaknem egyhangúlag elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását. A közbeszerzési törvény módosításának egyik fontos eleme, hogy a jövőben a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekű beszerzéseket az Országgyűlés illetékes bizottsága kiveheti a jogszabály hatálya alól. Perlaki Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosítás nyomán bővülnek a Közbeszerzések Tanácsa jogosítványai annak érdekében, hogy a jogorvoslat hatékonyabb legyen. Vannak olyan elemei is a módosításnak, amelyek az ajánlattevők érdekeit védik. Egyrészről az ajánlatkérőt kötelezik az ajánlatok elbírálására, másrészt jogsértés esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság felfüggesztheti az eljárást. Perlaki Jenő szerint a módosítás legkorszerűbb eleme az, hogy a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a korszerű elektronikus beszerzéseket. Szent a béke az elnökségben MSZP-politikusok esete a Postabankkal A szocialista párt elnöksége szerdán megtartotta azt a saját munkáját értékelő ülését, amelynek témáját június 30- án akarta napirendre tűzni. A Burány Sándor elnökségi tag kezdeményezésére született levél ügye Kovács László pártelnök beszámolója szerint ,jó hangulatú közös gondolkodással zárult”. Megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják az elnökségi tagok közötti munka- megosztást, és egy jobb médiastratégiával igyekeznek elérni, hogy mindenki azokban a témákban nyilatkozzon, amelyekhez ért. Az MSZP elnöksége foglalkozott azzal a fideszes interpellációval is, amely három szocialista politikust hozott összefüggésbe a Postabankkal. Keleti György tagadta, hogy hitelt vett volna fel a pénzintézettől, Csiha Judit és Nagy Sándor pedig nem látnak kivetnivalót az általuk igénybe vett 9 millió forint áruhitelügyletben. Nagy Sándor felajánlotta, hogy „kész levonni a konzekvenciákat”, ha az ügy az MSZP-nek túlzott tehertételt jelent. Tíz éve temették újra Nagy Imrét és mártírtársait Főhajtás a vértanúk emléke előtt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-ai újratemetésének 10. évfordulóján, szerdán koszorút helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök és Ader János, az Országgyűlés elnöke Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének Vértanúk terén áUó emlékművénél. A szobornál a Nagy Imre Társaság nevében Nagy Erzsébet, a kivégzett politikus lánya, valamint Vészi János és Haas Péter helyezte el a megemlékezés koszorúit. A kegyeleti ünnepség a rákoskeresztúri új köztemetőben, a tíz éve újratemetett mártírok sírhelyénél folytatódott.- Most újra olyan kormánya van Magyarországnak, amelynek tagjai tiszta lelkiismerettel helyezhetik el a megemlékezés virágait Nagy Imre és mártírtársai sírjánál - mondta Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Rámutatott: Nagy Imre holtában érte el azt, amiért életében sikertelenül harcolt, azaz megdöntötte a szocializmust és kivívta a szabadságot a magyar nép számára. A volt miniszterelnök és társai tíz évvel ezelőtti újratemetésén követelték először a szabad országot, a szabad választásokat, a pártállam megbuktatását és az orosz csapatok kivonását. Egy év múlva a mártírok emlékhelyénél hangoztatott követelések megvalósulhattak. A vértanúk síremlékénél is elhelyezte a hála koszorúit Orbán Viktor, Ader János, Nagy Erzsébet, Vészi János és Haas Péter. Elhozták a kegyelet virágait a parlamenti pártok frakcióinak tisztségviselői, a honvédelmi és a belügyi tárca vezetői. A sírhelyek előtt fejet hajtott számos ’56-os és társadalmi szervezet képviselője is. „1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetése a nemzeti egység felemelő pillanata volt. Ez volt az a nap, amikor határainkon belül és kívül mindenki megértette, hogy Magyarországon véget ért a diktatúra. Az idei, tizedik évforduló azonban már a nemzet megosztása, a történelem kisajátítása, sőt meghamisítása jegyében zajlik” - áll a Szabaddemokraták Szövetsége által kiadott közleményben, utalva arra, hogy a nemzeti megemlékezésre nem hívták meg azokat, akik az újratemetés valódi szervezői voltak. A kormányfő és az Országgyűlés elnöke a Vértanúk terén FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Kényelmesebb lenne a kormányzás, ha a koalíció hozná a törvényeket A kétharmados törvények csapdája A jelenlegi kormány politikai gyakorlata eltér a rendszer- váltás óta hatalomra került elődeiétől, így a korábban kiépített intézmények sem működnek gördülékenyen. Nehézkes a kormányzás, véli a kormány, s hogy helyzetét könnyítse, a kétharmados törvények számát kívánja csökkenteni. Ám erről csak kétharmados többséggel dönthet a parlament. A képviselők kétharmadának egyetértésével módosítható jogszabályokról a rendszerváltás idején állapodtak meg az akkori politikai erők. Ezek száma 1990 óta folyamatosan csökken. Jelenleg 34 olyan tárgykör ismert, amely csak parlamenti konszenzussal változtatható meg. A hatpárti egyeztetés előtt álló, igazságügyi minisztériumi koncepció szerint kikerülne ebből a körből a gyülekezési, egyesülési, a lelkiismereti és vallás- szabadságról, a sajtószabadságról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a személyes adatok védelméről szóló törvény is. A parlamentáris demokráciák általában többségi, de nem konszenzusos demokráciák, ahol valóban nem szokás kijelölni olyan tárgyköröket, amelyekben minősített többségnek kell egyezségre jutnia a kormánypárti és az ellenzéki oldalnak - fejtette ki véleményét lapunknak Takács Albert alkotmányjogász. Az Állam- igazgatási Főiskola tanára a magyar gyakorlatot ismerve ugyanakkor nem tartja teljesen feleslegesnek a kétharmados törvények létét, bár hozzáteszi: amennyiben egy demokrácia normálisan működik, akkor az alapkérdésekben meg tud állapodni a kormányoldal és ellenzéke. Most azonban nem lát esélyt arra, hogy a kétharmados törvények számát csökkenteni lehessen. A képviselők a mára kialakult „adok-kapok-betar- tok” hangulatban lélektanilag sem jutnak el a kompromisz- szumig. (horváth) Kinek kedvez? A munka törvénykönyve legutóbbi módosítása nem munkavállaló-ellenes, a változások a jogszabály pontosítását szolgálták - állította egybehangzóan A munka törvénykönyve ’99-ben című konferencia két előadója, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke és Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán. Összefogás. Az összes Magyarországon működő szak- szervezet egységes cselekvésére és magatartására van szükség - mondta Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerdán, Budapesten. Sándor László közölte: már nem elég az általánosság szintjén egyetérteni, hanem konkrét ügyekben kell megegyezni, együttműködni. SZDSZ-kifogás. A szabaddemokraták álláspontja szerint komoly veszélyeket hozhat, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a távközlési törvény módosítását. Lotz Károly országgyűlési képviselő szerdán a magántulajdon súlyos korlátozásának nevezte azt az elképzelést, hogy a szolgáltatók az ingatlantulajdonossal történő megegyezés nélkül is elhelyezhessék átjátszótomyaikat. Nem akadály. A kisebbségek parlamenti képviseletének hiánya nem jelent akadályt Magyarország európai uniós csatlakozását illetően - közölte Hargitai János (Fidesz), az Országgyűlés kisebbségi bizottsága ad hoc testületének elnöke szerdán. A képviselő szerint a kisebbségi parlamenti képviselet nem európai elvárás, ám a jogállam kritériumai sérülnek azáltal, ha a parlament nem tartja be a törvényeket. Kuratórium. Az MDF parlamenti frakciója csütörtökön kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés a jövő héten tűzze napirendjére az MTV Rt. közalapítványi kuratórium elnökségének kiegészítését - jelentette be Herényi Károly szerdán. A frakcióvezető-helyettes reméli, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok addigra megállapodnak a jelöltek személyéről. Új szakasz. Átadták az MO-ás körgyűrűnek az M3-as autópálya és az új 2-es főút közötti 3,5 kilométeres szakaszát szerdán. A kiépített új szakasz egyben az ország legnagyobb környezetvédelmi beruházásának tekinthető - jelentette ki Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, miután hivatalosan átadta a forgalomnak az útszakaszt. Nálunk még megoldatlan a lakosság rendszeres rákszűrése Ma már kimutathatók a daganatok A rák gyógyításában nem született jelentős előrelépés a világban, de a betegség felismerése, diagnosztikája terén hatalmas fejlődést hozott a molekuláris biológiai kutatás. Ma már vérből vagy egyéb testnedvekből csaknem százszázalékos biztonsággal megállapítható, hogy van-e rosszindulatú daganat a szervezetben. Mindez a gyógyítás kontrollja is lehet. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint Magyarországon megoldatlan a lakosság rákszűrése. Hiába van lehetőség a különféle daganatfajtákat kimutatni képes laboratóriumi anyagok, az úgynevezett tumormarkerek alkalmazására, gyakorlatilag a szerencsén múlik, hogy kinél végzik el a szükséges vizsgálatokat. Sok függ a háziorvosoktól is, akik pontosan tudják, hogy a különböző nemű pácienseknél mely életkorban milyen szűrő- vizsgálatok nélkülözhetetlenek. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy a tumormarkerek alkalmazásának vannak korlátái, s ezek nem csupán anyagi természetűek. Míg a férfiak esetében a prosztatarák csaknem teljes bizonyossággal megállapítható a vérmintából, addig'más típusú daganatoknál a diagnózisnak többféle vizsgálatra kell épülnie. Előfordulhat, hogy a vérmintából kimutatott elváltozás hátterében nem rák, hanem csupán jóindulatú daganat vagy egyszerű gyulladás áll. Dr. Kásler Miklós szerint Magyarországon olyan egészségügyi szűrőállomásokat kellene kialakítani, ahol a tüdőszűréstől a szájüregi daganatok diagnosztikájáig mindent egy helyen elvégeznének. Jelenleg fél tucatnyi rendelőt kell általában végigjárni mindezért. A tumormarkerek alkalmazását is országosan hat-hét centrumba kellene telepíteni, mert csak így lehet hatékonyan kihasználni a rendkívül drága laboratóriumi műszereket. A nálunk fejlettebb országokban is hűtőkocsikban „utaztatják” a betegek vérmintáit az egymástól több száz kilométerre lévő központokba. Németh Zsuzsa Ezredvégi üzenet egy palack borban Egy csepp Magyarország Minden jeles év- vagy századforduló magában hordoz valamit az újrakezdés lehetőségéből. Az ember összegzi a múltat, szelektál. Végül a rostán már csak az marad fenn, ami fémjelzi az adott korszakot, amelyet büszkén felvállalhat az utókor előtt - vallja Emri Gussi, a StoraPapírker Rt. vezérigazgatója, aki „Ezredvégi üzenet egy palack borban” mottóval nemes versengésre invitálta a magyar borászokat.- A bor egyike azoknak a magyar termékeknek, amelyekkel öregbíteni tudnánk hírnevünket. Időszerű tehát, hogy borászaink az évezred utolsó esztendejében letegyék névjegyüket egy-egy kiváló, különleges minőségű és méltó eleganciájú borral az utókor „asztalára”. Az ezredvég borának nemcsak ízben, hanem küllemében is üzenetet kell hordoznia. A címkék és díszdobozok egyedi, elegáns arculatukkal tükrözzék az adott pincészetet, a borvidék jellegzetességét. Azt szeretnénk, ha a borászok a címkekészítőkkel, a grafikusokkal és a nyomdászokkal együtt szállnának ringbe.- Hogyan lehet benevezni a versenyre?- A borászok a fehér-, a vörös- és a csemegeborok kategóriájában nevezhetnek. Jelentkezéseket elfogadunk telefonon és levélben egyaránt. A nevezőknek jelentkezési lapot küldünk, amelyeket július 1-jéig kérünk vissza. Cégünk minden induló részére 1999 palackra elegendő jó minőségű címkepapírt és 99 díszdobozhoz szükséges kartont bocsát térítésmentesen rendelkezésre. A benevezett borokat szakmai zsűri bírálja el. A legjobbakat arany-, ezüst- és bronzérmekkel jutalmazzuk. Számos különdíj is kiosztásra kerül, például a legharmoniku- sabb üvegért, a legszebb kivitelű borcímkéért és díszdobozért. Segítséget nyújtunk a borok bel- és külföldi értékesítéséhez is. A világ egyik legnagyobb pezsgőforgalmazója felvállalta, hogy legjobb borainkat eljuttatja a világ nagyvárosainak legjobb éttermeibe. És miért ne lehetne magyar bort kínálni a Nobel- díjkiosztó ünnepségen is? Érdeklődéseiket az alábbi címen és telefonszámon várjuk: StoraPapírker Rt. 1054 Budapest, Alkotmány u. 4. Telefon: 06(1)428 2155 (X)
