Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-16 / 138. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. június 16., szerda Napközistábor Az Egri Családsegítő Intézet természetjáró nyári napközis­tábort szervez 6-11 éves gyer­mekek részére. A napközi ideje alatt kirán­dulás, lovaglás, ügyességi játé­kok, valamint manuális foglal­kozások, versenyek és vetélke­dők várják a kicsiket naponta 8- tól 16 óráig. Az egyhetes turnusokat jú­nius 21-től július 16-ig a Csa­ládsegítő és Információs Iro­dában, a Kallómalom u. 88. szám alatt, július 5-teil július 30-ig pedig a Belvárosi Család- segítő Csoportnál, a Deák Fe­renc út 19. szám alatt tartják. Jelentkezni a 326-700-as vagy a 411-689-es telefonszá­mokon Csóka Jánosnál és Nagy Juditnál lehet. Virradóra-kínálat Gulyásverseny A Duna Televízió csütörtök reggeli magazinműsorában egyebek között a hortobágyi gulyásversenyről látható „íze­lítő”. A képernyőn két témában is oknyomozás folyik. Az egyik­ben annak jártak utána: műkö­dik-e a viharmentő szolgálat a Balatonon. A másik megvála­szolásra váró kérdés: földön marad-e a debreceni mentőhe­likopter. A vajdasági újjáépítés kap­csán a magyar vállalkozók esé­lyeit veszi számba az adás. Pedagógusbér-emelés EGER - Az önkormányzat gazdálkodási bizottságának tegnapi ülésén a képviselők egyetértettek abban, hogy az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola által használt „B" épület tulajdonjoga megilleti az intézményt. Szó volt arról, miként le­hetne egy olyan szervizutat épí­teni, amely az Érsekkert meg­közelítését szolgálná a rendez­vények időpontjában. A kérdés az, hogy a város képes-e idén áldozni a közel másfél millió forintos beruházásra. A költségvetési bizottságnál napirendre került a Terra-Vita Kft. telephelyén felhalmozódott szennyvíziszap elszállításáról szóló előterjesztés, miszerint 2000. június 30-ig 23 ezer köbméter szennyvizet kell eltá­volítani. Szó esett a város köz- világításának korszerűsítéséről is, mellyel az idén 26 millió fo­rint áramdíjat takaríthatnak meg. Végül elhangzott: szep­tember 1-jétői a közoktatási in­tézmények pedagógusai átlago­san 3 százalékos bérfejlesztést kapnának, a kiemelt munkáért további kiegészítés járna. E két célra az idén 14,3 millió forin­tot fordítanának. Búcsú a megszentelt zászlótól Elsőként kaptak lobogót a magyar honvédek BOLDOG - Tegnap Bartos István alezredes, all. légtérel­lenőrző század parancsnoka kistársasági egyenruhát öltött. Magyar katona viszonylag rit­kán jelenik meg ilyen mun­dérban, a vezér is szívesen el­tekintett volna a különleges öl­tözéktől, annál is inkább, mi­vel szomorú alkalomból kel­lett átöltöznie: a század dísz­zászlaját vitte Révész Péter polgármesterrel Veszprémbe, a főegység, a Veszprémi Radar­ezred múzeumába. Azt a lobo­gót, amelyet hét évvel ezelőtt a község adományozott az alakulatnak. Elsőként az or­szágban, hiszen a boldogiak előtt egyetlen önkormányzat Sem jelezte ilyen nemes gesz­tussal a község ragaszkodását a település területén tevé­kenykedő honvédekhez. A lég­térellenőrző század 1963. jú­lius 31-én alakult Mezőcsáton. Boldogra 1968-ban költöztek. Azóta a század élete egybefo­nódott a község mindennapja­ival. Sok boldogi dolgozott itt szerződéses katonaként, a te­lepülésről bevonuló fiatalok általában itt töltötték le kato­naidejüket. Nem volt ritkaság, hogy a máshonnan érkezett katonák a községben találták meg szívük választottját, s itt telepedtek le. így hát nem csoda, hogy megkönnyezte a falu a zászló búcsúztatását, amely a lakta­nya hóvégi bezárásának köze­ledtét is jelzi. Szűcs Jánosné nem állta meg, hogy még egy­szer utoljára ajkával ne érintse meg a megszentelt lobogót. A laktanya születésétől ott köz- alkalmazottként dolgozó Ja­kab Gábor szemét is bepárásí- totta a könny, amikor a zászlót búcsúzóul megsimogatta. Csak a parancsnok tartotta magát keményen. Legalábbis úgy tűnt. De aki közelebb lé­pett a tiszthez, enyhe remegést fedezhetett fel a zászlót tartó kezében és a szokatlanul hal­kan kiejtett szavakban. Ám mindez csak néhány percig tartott. Az alezredes összeszorította fogait, és ismét kemény katona lett. Csak ké­sőbb, amikor a zászlóval beült a honvédségi terepjáróba, ak­kor hullott a két válla megtör­tén előre. A fejét elfordította, mert civilnek nem illő látnia a fájdalmat a parancsnok arcán. Pedig ezt most mindenki megbocsátotta neki. Tizenöt éven át volt az egység pa­rancsnoka. A laktanya halálá­val a szívéből szakadt ki egy darab. Tompa Z. Mihály Egy kisvárosi kórház létkérdései (Folytatás az 1. oldalról) Apropó, körlevelek... Többen állítják, hogy az irányításnak ez a módja ellentétes a demok­ratikus elvekkel; főleg, ha dömpingszerűen alkalmazzák. Márpedig dr. Nagy László igazgató alig néhány hetes itt­léte során 37 körlevelet bocsá­tott ki. Nem véletlen - teszi hozzá informátorunk -, ha a dolgozók túlszabályozottnak érzik a jelenlegi struktúrát. Sokak szerint nehezíti a „pár­beszédet” az is, hogy olykor a konzultációra behívott orvo­sok gyakorlatilag alig fejthetik ki álláspontjukat. A „bejárásunk” során meg­szólaltamnak - a már említett oknál fogva - szeretnék meg­őrizni anonimitásukat. Ennek védelmében azonban elmond­ták: a kórházban napról napra rosszabb a hangulat; min­denki kapkodja a fejét váratlan támadástól tartva, hiszen elter­jedt, hogy az önkormányzat 30 dolgozó elbocsátását engedé­lyezte. A beteghordók esete igen érdekes. Küldöttséget menesz­tettek az igazgatóhoz azzal: emeljék meg a létminimum közelében lévő fizetésüket 100 százalékkal. Miután nem teljesítették óhajukat - az ér­dekképviseleti szervekkel tör­tént megállapodásra hivat­kozva -, a fiatalemberek fel­mondtak. Állítólag az anya­giak motiválták a takarítósze­mélyzet azon részét is, akik szintén távoztak. Tény, hogy - egy, a témát jól ismerő szakdolgozó szerint a városban példátlan módon - az idén nincs bérfejlesztés a kórházban. Ebbe némi tiltako­zás után a szakszervezet is be­leegyezett. Csakhogy - mondja egy or­vos - a döntéseket meg kellene magyarázni a 700 dolgozónak, amire a jelenlegi kommuniká­ciós módszerek alkalmatla­nok. Az igazgató keményen és határozottan végrehajtja az önkormányzati biztos által pa­rancsolt teendőket, amelyek kétségtelenül szigorúak, de nem jogszerűtlenek. Informá­cióink szerint volt, aki a fenti­ekkel már Vajda Pált is meg­kereste, hogy az alpolgármes­ter járjon közben a „tempó” lassítása érdekében. * A hatvani kórház - akárcsak a honi egészségügy - igen nehéz gazdasági helyzetben van. Mindez fura versengést ered­ményez. Sokak szerint Gyön­gyös erőfölényt szeretne ki­harcolni, s az ottani lobbysták igen jelentős tényezőnek szá­mítanak. Mások úgy vélik, a fennmaradás kizárólag a hat­vaniakon múlik. A súlyszámok bevezetését követően ördögi körbe került az Albert Schwe­itzer Kórház azzal, hogy egy kormányrendelet alapján az intézmény 100 milliós bevétel- kieséssel számolhat. (A súly­számok azt jelentik, hogy az egészségbiztosítási pénztár a mennyiségorientált ellátás he­lyett a minőségi gyógyítást fi­nanszírozza. Vagyis figye­lembe veszik a betegség „mi­nőségét”, a gyógyulási időt és a betegforgalmat. Ezek ösz- szessége alapján jön „le” a központi támogatás. Ha valaki jól gyógyít, több a pénz. Ugyanakkor ha nincs pénz, miből legyen minőségi a be­tegellátás... ?) Nagy László igazgató sze­rint ha a mostani körülmények között bérfejlesztést hajtaná­nak végre, az olyan, teljesít­mény nélküli bérkiáramláshoz vezetne, ami végül kezelhetet­len eladósodáshoz vezetne. Már 5 százalékos fizetéseme­lés is évi 25-30 millió forintba kerülne - teszi szemlélete­sebbé az információt. A körlevelekről az igazgató elmondja: ez egy sajátos sza­bályozási technika, ami vilá­gos és mindenki számára ért­hető. Most a rend a legfonto­sabb - nyomatékosítja s ez a kommunikáció egészére is vonatkozik. Dr. Nagy László nem tart a munkaerő csökkenésétől. Tö­meges elbocsátások sem lesz­nek - állítja -, sőt bizonyos beosztásokba várják az új munkaerőket. Céljuk a szemé­lyi és tárgyi feltételek megőr­zése. A kórháznak nincs napi adóssága, mi több, szeptembe­rig az elmaradt ügyeleti díja­kat is kifizetik.-Gyors ütemben folyik az átalakítás egy modem vállalati gazdálkodásra - mondja vége­zetül az igazgató-főorvos. - Természetesen ennek során szabályozási, technikai és személyi kérdések is felmerül­hetnek. Tari Ottó Emelték a FÜZESABONY - Huszonöt százalékkal emelte az önkor­mányzati lakások bérleti díjait és a közterület-használati tari­fákat tegnapi ülésén a város önkormányzata. A nagyarányú díjnövelést az indokolta, hogy utoljára 1997 júliusában foglal­kozott ezzel a kérdéssel a testü­let, így most az új tételek az az­óta bekövetkezett inflációhoz igazodnak. Egy részlegesen költségtérítő összkomfortos la­kás bére például 74-ről 93 fo­rintra, egy ugyanilyen, de piaci lakbérű lakásé 78-ról 98 fo­Falusi turizmus: TISZANÁNA - A térség or­szággyűlési képviselője, Godó Lajos a házigazdája annak a csütörtöki rendezvénynek, amelyre 17 órakor a helyi könyvtárban kerül sor. A falusi turizmusról a Tisza- tó kínálta idegenforgalmi lehe­Remekeltek GYÖNGYÖS - Csupán egyet­len ponttal maradt le a dobogó legfelső fokáról a Játék határok nélkül című nemzetközi televí­ziós vetélkedősorozat szombati fordulóján szereplő gyöngyösi csapat. Áz olaszországi La Castella tengerpartján felépített tizenkétezer négyzetméteres díszlet egynapos csúszással ké­szült el, s a gyorsított ütemű, kéthetes felkészüléstől, valamint a mindennapos utazgatástól fá­radt társaság főpróbáját is majdnem elfújta a viharos szél. A szinte minden szempontból lakbéreket rintra nőtt négyzetméterenként. A város egyébként immáron csupán 14 önkormányzati tu­lajdonú lakással rendelkezik, a többit az elmúlt esztendőkben fokozatosan értékesítették. A képviselők döntöttek egyebek mellett arról is, hogy az iskolabuszt üzemeltetésre át fogják adni egy vállalkozónak. Módosították továbbá a városi könyvtár alapító okiratát, és tá­jékoztatót hallgattak meg a he­lyi családsegítő és gyermekjó­léti szolgálat múlt évi tevé­kenységéről. (rm) egyesület alakul? tőségek kapcsán beszélgetnek a tanácskozás résztvevői. Egye­sület megalakítására is elhang­zik majd javaslat. A bevezető előadást Bíró Il­dikó, a Heves Megyéi Falusi Turizmus Szövetségének el­nöke tartja. a vetélkedőn kellemetlen körülmények elle­nére (ezekről pénteki Gyöngyös körzeti oldalunkon számolunk be részletesen) Svájc csapatá­nak nem volt könnyű megelőz­nie a gyöngyösi fiatalokat. Hogy a mieink ott lesznek-e két hónap múlva a harminca­dik, jubileumi játék döntőjén, az a többi magyar város szerep­lésétől függ. A csapatkapitány, Tőkés László azonban nem sok esélyt lát erre, mert mint mondta: nem volt még olyan év, hogy a magyarok ne nyertek volna legalább egy fordulóban. J. Á. Mindkét településen rendkívüli ülésen egyeztettek Van még értelme alkudozni? LŐRINCI, PETŐFIBÁNYA- Tegnap délután - az előzetes megállapodás értelmében - mindkét település képviselő-tes- tülete tanácskozott, hogy a le­hetőségekhez mérten „finomít­sák” saját álláspontjukat a kül­területek megosztása ügyében. Lőrinciben a két évvel ez­előtti népszavazás eredménye alapján a legapróbb parcelláról sem mondhat le a vezetés, de megyénk legfiatalabb városá­ban úgy vélik: egy legfeljebb 330 hektáros rész - az úgyne­vezett Beregi-dűlő - átadása méltányos tárgyalási alap le­het. Persze, megegyezés esetén ezt is referendummal kellene megerősíteni, máskülönben egy közelmúltbeli kormányrendelet alapján - akár visszamenőleges hatállyal is - a bíróság mondja ki a végső szót. Erre egyébként is minden esély megvan, hiszen - mint azt a petőfibányai testület tegnapi állásfoglalása tartalmazza - az általuk tárgyalási alapként el­fogadott 813 hektár már így is „kedvezményes” mérték ahhoz képest, ami a létszámarányos elosztás szerint őket törvénye­sen megilletné. Az „alkudozás” - ha az ed­dig történtek ismeretében en­nek egyáltalán még van értelme - június 21-én folytatódik. A delegációk felállása kapcsán azonban Lőrinciben szóvá tet­ték: nem biztos, hogy a petőfi­bányai küldöttségben helyet foglaló jegyzőnő jelenléte eti­kusnak minősíthető, hiszen köz­tudott, hogy a hivatali appará­tus irányítója áz ellenérdekelt városban lakik. (t. o.) A heves nyár kirobbantotta a kormánypártok Parlamenten be­lüli legnagyobb koalíciós ellen­tétét. Felszínre kerültek végre az eddig lappangó elfojtott feszült­ségek, az alapvető, fundamentá­lis nézetkülönbségek. Vége a színlelések hosszú felvonásá­nak, itt a legmeztelenebb érde­kek éhesen vicsorgó foga villog. Tímár György kisgazda or­szággyűlési képviselő levélben fordult Áder János fideszes ház­elnökhöz, miszerint „az Ország­ház büdzséjének terhére engedé­lyezni szíveskedjék a nyolc munkaórát meghaladó plenáris üléseken részt vevő országgyű­lési képviselők részére 19.00- kor tepertős pogácsa szükség szerinti mennyiségben való biz­tosítását”. Erre jött aztán a hideg zuhany, a kíméletlen elutasítás. Áder nem találta indokoltnak a kérést, szerinte a képviselői tisz­teletdíjából mindenki annyi te­pertős pogácsát ehet a büfében, amennyi belefér. Lehet egyéb­ként, hogy a házelnök úr már a kisgazdák tudatalatti, elfojtott Fél Hét Pogácsa hatalmi éhségét gyanította a kö­vetelés mögött a háttérben, ne­tán így fúrják a háromhetenkénti új ülésezési rendet. Áder házel­nök döntése egyébként tökélete­sen érthető, egy fontos törvény- alkotó szervezet, mint a Parla­ment, olyan hányaveti foga­lommal, mint szükség szerinti mennyiség, egészen egyszerűen nem tud mit kezdeni. Kinek mekkora itt a szüksége. Ez nincs kodifikálva, a házbi­zottság és az ügyrendi bizottság se tárgyalt a részletekről. Pél­dául, hogy milyen arányban osszák el a pogácsát, erősor­rendben, paritásos alapon, párt- preferenciák vagy a népszerűt­lenségi lista alapján. Ráadásul 4 megfeneklő megfigyelési ügy­nek is rossz irányt szabna, ha mindenki a másik száját fi­gyelné, nem hogy mit mond, hanem hogy mennyit is fogyaszt egy napirenden belül. Az ellen­zéknek egyébként is mostaná­ban nagyobb a szája, többet bírna lenyelni az államilag tá­mogatott falatokból. Kuncze szabaddemokrata frakcióveze­tőnek a pogácsáról rögtön a Kaya, Kaya Ibrahim meg Si- micska jutna eszébe, meg hogy a Fidesz a Mahir City Poszter Kft.-n keresztül szponzorálja a tepertőst, és a lecsorgó zsírból nekik is csurran-cseppen va­lami. A szocialisták rögtön a le­vélüggyel hozakodnának megint elő, hogy ki is ajánlotta a pogá­csát, hány szenátor írta alá a le­velet, csak nem egy régi légügyi dinasztia gyártja, és különben is, miért nem borjúpörkölt galus­kával vagy túrós táska. Ez senkinek nem hiányzik. Pedig a nemzettudat és a nem­zetkarakter szempontjából a te­pertős pogácsa haladó hazai ha­gyomány, a magyar polgári fej­lődés talpköve, a legkisebb fiú is mindig hamuban sült pogácsá­val vágott neki az új ülésszak­nak. Kovács János A főorvos asszony képeit láthatják - az egri Bródy Sándor Könyvtár aulájában. Dr. Varga Gabriella eredetileg művésznek készült, végül édesapja hivatását választotta. Harminc éve cserélte le az ecseteket a műszerekre, s most már csak szabadidejében fest. Alkotásait jú­lius 4-ig tekinthetik meg, s a látogatók bizonyára azt gondolják majd: „ha minden festő úgy gyó­gyítana, ahogy a főorvosnő fest...” fotó: gálGábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents