Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-08 / 106. szám

10. oldal Tűzvigyázók és Füstfaragók 1999. május 8., szombat Mátrai Erőmű Rt.: a megelőzés a fontos „Az erőmű és a visontai, bükkábrányi bánya területén a tűzvédelmi tevé­kenység kiváló szakmai irányítása, az ellenőrzés és a megelőzés kiemelt fel­adatot képez társaságunknál. A szenet - hazai lignitet - kitermelő bányagé­pek, a villamos energiát termelő erő­műi blokkok óriási értéket képviselnek, és ezért is kell az embernek mindig úrrá lenni a technika felett. S mindent megtenni azért, hogy ne keletkezzen tűz, hiszen milliárdokat érő berende­zések lehetnek a lángok martalékai. A tűzvédelem tehát társaságunk minden munkavállalójának - vezetőknek, be­osztottaknak, tűzoltóknak - közös, lel­kiismeretes munkájával, fokozott oda­figyeléssel valósulhat meg a Mátrai Erőmű Részvénytársaságnál. Különös jelentőséget ad ennek az is, hogy jó ütemben halad a retrofit-program Vi­sontán, és épül Magyarország első kénleválasztója, amely nagy kivitele­zői létszámmozgást is eredményez. A tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a napja és a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség közgyűlése alkal­mából szívből köszöntök minden hiva­tásos, önkéntes és létesítményi tűzol­tót, és engedjék meg, hogy sok sikert kívánjak a Heves megyei tűzoltóver­seny minden kedves résztvevőjének!” Valaska József a Mátrai Erőmű Rt. igazgatóságának elnöke Bárhol, bármi meggyulladhat Tavaly 18 tűzeset miatt riasztot­ták a tűzoltókat az erőmű terü­letén. A legnagyobb és egyben leglátványosabb tűz 40 milliós forint kárt okozott a területen. Ám a tűz nagysága ellenére is sikerült lokalizálni a lángokat, még a gyöngyösi egység meg­érkezése előtt.- Az erőmű területén zajló minden egyes folyamat önma­gában is tűzveszélyes - mondja Pethő Árpád, a Biztonságtech­nikai Osztály vezetője és Fodor István, az erőmű tűzvédelmi irodájának vezetője. - A szén­szállítótól a kazánok környeze­téig, avagy a generátorokig bárhol történhet gyulladás, a fo­lyamat jellegéből adódóan. Ép­pen ezért az erőmű területén be­lül speciális oltási munkákra kell felkészülni. Mindezt speciális, csak itt ta­lálható oltási eszközökkel te­szik. A felkészülést már csak azért is komolyan kell venni, mert a gyöngyösi egység vonu­lási ideje jó esetben is 20 perc. Az itt dolgozók ezért havonta 4 órás kötelező tűzoltási gyakor­laton vesznek részt, hogy ha élesben kell oltani, mindenki tudja a feladatát. Az eszközparkot is ehhez alakították. Ä kábel-alagutak oltására alkalmas habgenerátor percenként 200 köbméter habot fejleszt. Az itt használatos hab­vízágyú pedig 2400 literes. Az erőmű területének és veszé­lyességi fokozatának megfele­lően évente több millió forintot fordítanak tűzvédelemre. Ta­valy kiemelt feladat volt tűzvé­delmi szempontból a kábel- alagutak biztonságossá tétele, az idén - amikor is mintegy 50 milliót költhetnek el - a tűz­jelző rendszert korszerűsítik. Év végére a tervek szerint az erőmű területén már az úgyne­vezett intelligens tűzjelző rend­szer érzékeli a füstöt vagy a lángot. A tűzvédelmi iroda dolgozói mellett 50 önkéntes is végez ol­tást, ha erre szükség van. Mivel azonban az erőmű a kiemelten veszélyes helyek közé tartozik, így valamennyi dolgozó folya­matosan kap képzést, hogy szükség esetén azonnal oltani tudjanak. Amennyiben nagyobb, az erőmű saját eszközkészlete ál­tal nem lokalizálható tűz kelet­kezne, a gyöngyösi egység vo­nulna. A szakemberek megem­lítik: korábban volt egy szerve­zet, amely az ipari üzemek, lé­tesítmények tűzvédelmét össze­fogta. Ma ilyen nem létezik. Éppen ezért mindenki saját ere­jéhez és lehetőségéhez mérten igyekszik folyamatosan ké­szülni. Időnként az erőművi dolgozók összeülnek, s tapasz­talatot cserélnek. A tűzveszélyesség miatt ter­mészetesen a megfelelő biztosí­tási hátteret is kiépítették. Az erőmű ma rendelkezik tűzbiz­tosítással is. Bár az erőmű területén zajló munkafolyamatok tűzveszélye­sek, az itt dolgozók mégis büszkék arra, hogy az esetek 80 százalékában saját maguk bir­kóztak meg az oltással, s külső segítséget nem kellett igénybe venni. Időnként előfordul, hogy a tűzoltás nem munka, hanem hobbi. Az erőmű területén oltó lánglovagok rendszeresen részt vesznek a különféle tűzoltóver­senyeken. Tavalyelőtt egyébként az erőmű csapata az országos ver­senyen második lett, de sikeres szereplésüknek és felkészültsé­güknek köszönhetően nemzet­közi versenyekre is eljutott az összetartó csapat. (PR) Lánctalpasokkal a tűz ellen Az erőműtől még speciálisabb helyzetben van a bánya terü­lete. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a biztonságtechni­kai szabályokat egyaránt rögzíti a bányatörvény, a munka- védelmi törvény és a tűzvédelmi törvény.- A tűzvédelmi előírások vég­rehajtása is hasonlóképpen megoszlik - mondja Éliás László tűzvédelmi irodave­zető és Török István tűzvé­delmi felügyelő. - A külszíni bányára vonatkozó biztonsági szabályokat az érvényben lévő bányatörvény szigorúan meghatározza. A meddőhányóra, a zagytá­rozóra és a szállítószalagra vonatkozó előírások betartá­sára a bányakapitányság ügyel. A külszíni létesítmé­nyekre, raktárakra, üzem­anyag-tárolókra az önkor­mányzati tűzoltóság felügyel. Rendszerint az ellenőrzéseket azonban a két felügyeleti szerv közös megállapodás alapján együtt végzi. Ä bánya területén végez­nek tűzoltókészülék-javítást is. Emellett a forgalomban levő készülékeket kérésre el­lenőrzik, javítják. Az erőműhöz hasonlóan a dolgozók itt is folyamatos tűz­védelmi kiképzést kapnak és 24 órás szolgálatot látnak el a bánya területén. A szakemberek büszkén mondják: nagy kárral járó tűzeset négy éve nem volt. Ki­sebb tüzek gyakrabban elő­fordulnak. Tavaly 134 riasz­tás volt a bánya területén, eb­ből 81 görgőtűz és 17 elekt­romos zárlat volt. Többnyire azonban ezek anyagi kár nél­külieknek bizonyultak. Az oltáshoz és a mentéshez a bánya területén speciális járműveket használnak. A te­repviszonyok miatt - mivel gyakori a sár, télen a jég és a hó - normál eszközökkel vagy közúti járművekkel nem lehet az égő területet megkö­zelíteni, ezért dózerekkel, lánctalpasokkal vonulnak ol­tani. Tavaly ősszel sikerült egy korszerű terepjáró tűzoltó gépjárművet vásárolniuk, amely Mercedes alvázon áll. Ez volt az országban az első ilyen típusú jármű. A bánya költségvetéséből 47 millió fo­rintot fordítottunk a járműre, ám az ezzel megszerzett biz­tonság az összeggel nem ösz- szehasonlítható. A korszerű felszerelésnek köszönhetően ha a környéken tűz van, a bánya területén ki­képzést kapott szakemberek bármikor készek vonulni. A fokozott tűzveszélyesség miatt a területen folyamato­sak az ellenőrzések. Kirívó hiányosságot azonban egyet­lenegy esetben sem tapasztal­tak. A szakemberek azt vall­ják, akkor jó, ha nem beszél­nek róluk, s munkájuk nem kerül előtérbe, mert akkor tűz nem volt. Pedig a tűzveszély igen nagy. A bánya területe 30,5 négyzetkilométer, s 42 négy­zetkilométer a szalagpálya. Ez utóbbin ha már egy görgő meghibásodik vagy beszorul, máris tűz keletkezhet. Ugyan­akkor fokozottan jelen van az elektromos zárlat veszélye és a szénpor öngyulladása. Az utóbbi időben azonban sze­rencsére a lánglovagoknak többnyire csak avartűzzel volt dolguk. (PR) Akiknél egyetlen tűz volt csupán A visontaiak büszkék az új beruházásra A Mátrai Erőmű Rt. bükkábrá­nyi bányájában a nyitás óta csupán egyetlen tűzeset volt. Ez a szerencsének is köszönhető, és persze annak, hogy a tűzvé­delmi előírásokat betartják, a dolgozók képzése folyamatos.-Jelenleg 107 dolgozónk rendelkezik tűzvédelmi szak­vizsgával - mondja Németh Pál, a Biztonságtechnikai Osz­tály vezetője. - ők azok, akik, ha a bánya területén lángok lobbannának, azonnal meg­kezdhetnék az oltást. Bükkábrányban - amely je­lenleg 840 embernek biztosít folyamatosan munkát - szintén „felemás” ellenőrzés vonatko­zik a telepre. A bányát a bánya- hatóság, míg a létesítményeket a mezőkövesdi tűzoltóegység felügyeli. E telephelyen az eszközök többsége mobil, azaz kézzel irányítható. Nemrégiben sike­rült beszerezni IFEX vízköddel oltó készüléket, amely 400 ba- ros nyomással alakítja köddé a vizet. Tűzoltóautóval azonban még mindig nem rendelkeznek, bár ennek - szerencsére - idáig nem is érezték a hiányát. A la­kossághoz és a környező tele­pülésekhez való viszony Bükk- ábrány esetében kicsit más, mint Visontán, hiszen itt az eszközpark miatt a környező községeknek segítséget sem tudnának nyújtani, ha baj lenne... A bánya nyitása óta eltelt 15 évben még mindig sikerült fej­lesztésekre jelentős összegeket fordítani. így lesz ez ebben az évben is, amikor 2 millió 600 ezret költhetnek technikai be­ruházásra, s közel egymillió fo­rintot az itt dolgozók technikai oktatására. Négy megye lakóinak álmát őrzik A műszaki mentés egyre gyarapodó feladatokat ró a hatvaniakra Hatvanban hagyománya van a tűzoltóságnak: immár 114 éve működik az egység, vigyázva a Zagyva-parti település és a környék nyugalmát. S a „környék” kifejezés ebben az eset­ben bizony igen tág fogalmat jelent, hiszen Szent Flórián it­teni apródjai előtt még képzeletbeli megyehatár sem létezik. Ha kell, Apcra vonulnak, ha kell, Galgahévízre, Jászfénysza- rura, Bujákra, Versegre vagy éppen Túrára. Aki egy kicsit is jártas a földrajzban, láthatja: baj esetén négy megye telepü­léseire kell elsőként odaérkezniük a hatvaniaknak.- Speciális helyzetben va­gyunk - mondja Olasz Sándor tűzoltó őrnagy, parancsnok. - Heves megye ezen „fertálya” mellett Nógrád, Szolnok és Pest megyék egy-egy része is a „fennhatóságunk" alá tarto­zik. Összesen 27 településen élő csaknem 50 ezer ember számít a munkánkra. Ha befut a jelzés, e területen más nem vonul ki helyettünk, elsőként nekünk kell beavatkozni. A „nekünk” összeszokott társaságot jelent. Az egységnél 60 hivatásos tűzoltó és két közalkalmazott ténykedik. A rendelkezésre álló techni­kát a parancsnok elfogadható­nak minősíti. A felszereltség színvonalán sokat javított, hogy a kormányprogram kere­tében tavaly egy Mercedes tí­pusú fecskendőautóval gyara­podtak; ennek árát nagyrészt pályázati pénzekből teremtet­ték elő, de az önerőhöz nélkü­lözhetetlen segítséget nyújtott a hatvani önkormányzat, s a vásárlást támogatták a körzet települései, valamint nagyobb vállalkozásai is. Jelentősen lendített a „hádrafoghatóság” nívóján az a tűzoltóautó, amit néhány éve Hatvan hollandiai testvérvárosa, Maassluis ajándékozott az ittenieknek. Ez volt a megye első, nyugati gyártmányú fecskendője. Hatvanban a nap 24 órájá­ban legkevesebb 12 tűzoltó áll készenlétben, akik - az eset jel­legétől függően - járműfecs­kendővel, habbal oltó gépko­csival, gépezetes tolólétrával vagy vízszállítóval vonulnak a helyszínre.- Nemcsak a működési terü­letünk, hanem - a város elhe­lyezkedéséből adódóan - tevé­kenységi körünk is speciális - folytatja a bemutatkozást Olasz őrnagy. — A vasúti és közúti csomópontok, a közeli autópálya a műszaki mentés terén is egyre gyakrabban ró ránk teendőket. Mindezek ha­tékonyabb ellátásához sürgő­sen szükségünk lenne egy mű­szaki mentőszervre, amit azonban önerőből aligha tu­dunk beszerezni. A csaknem 60 millió forintos technika meg­vásárlásához pályázatot nyúj­tunk be, s talán az összefogás is segít. Számítunk az önkor­FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR mányiatokra és az ide települt üzemekre is. A tűzoltóságnak van még egy talán kevésbé látványos, ám nagyon fontos funkciója: a megelőzés. A hatvani parancs­nokság dolgozói a megye II településén látnak el szakható­sági feladatokat, s nem kis munkát jelent szakembereik­nek a területen örvendetesen szaporodó beruházások tűzvé­delmi előírásainak maradékta­lan betartatása sem. Egyszó­val, akad munka bőven. (PR) • • Olvassa és Óné lehet (§) az új Beetle. A vasárnapi napilap iiiimi 'ír Jlr nil SZERENCSEÓRA MÁJUSI EXTRA NYEREMÉNY „Ünneplőben” együtt az állomány

Next

/
Thumbnails
Contents