Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08 / 106. szám
8. oldal Tűzvigyázók és Füstfaragók 1999. május 8., szombat Láng lobban, adrenalin emelkedik Százhuszonöt éves az idén az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság. A lánglovagok szeptemberben ünnepre készülnek. Addig azonban a hétköznapok problémái és természetesen tűzesetei határozzák meg életüket.- Eger tűzveszélyességi szempontból nem frekventált övezet - szögezi le Hutás Tibor tű. őrnagy, városi parancsnok. - Utoljára a Bartakovits úti szilveszteri házrobbanáskor állt elő sok károsultat érintő esemény. A megye- székhelyen nagy ipari létesítmények, olaj- vagy gáztelepek nincsenek, így a mi munkák nyugodtnak mondható. Ugyanakkor mégis speciális az egri tűzoltók helyzete. A város és környéke domborzati viszonyai miatt erdó'tüzes gépkocsik is készenlétben állnak, hogy szükség esetén azonnal induljanak. Amióta a tűzoltóság neve elé oda került a szócska: ön- kormányzati, sokat javult az ellátottság. A napokban vették át az új Mercedes-fecskendó' kulcsát. A gépkocsi immár a második, amely pályázat útján került a garázsukba. Ugyanakkor egy Sion-Snorker kosaras gépkocsival is büszkélkedhetnek, ám az eszközparkból nagyon hiányzik egy 50 tonnás daru, melyet baleseteknél vetnek be a tűzoltók. Sajátságos, a megyében a legnagyobb vonulási területet örököltek az egriek. A hajdani járás települései mellett jelenleg Feldebró', Aldebró', Tófalu és Kápolna községek is az egriekhez tartoznak. A 48 településből álló vonulási terület nagysága miatt a helyi önkéntesekkel is jó kapcsolatot építettek ki az egri lánglovagok. Az évek során különösképpen a szilvásváradé bélapátfalvi és pétervásárai tűzoltók munkájával elégedettek, hiszen ezek a helyi egységek többször is bizonyították rátermettségüket, elhivatottságukat. A parancsnok a lakosság munkájukhoz való hozzáállását már sokkal kritikusabbnak látja. Az erdő'- és avartüzek rendszerint emberi gondatlanság eredményei. A tűz méretét, kiterjedését a riasztáskor sosem lehet pontosan felmérni. Ezért azonnal vonulni kell. A gépkocsik üzemeltetése, használata pedig igen drága. Néha súlyos összegek úsznak el így, emberi mulasztás miatt... Talán ennek is tulajdonítható, hogy évente körülbelül hat- százszor vonulnak az egriek. A legsűrűbb vonulási időszak a tavasz. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a 24 órás szolgálat alatt a tűzoltó folyamatosan terepen van. Otthon csomagolt élelmet eszik két tűzoltás között. A fiatalok körében mégis nagyon népszerű a tűzoltók élete. Eleinte a huszonéveseket csak a munkabeosztás vonzza: 24 órás szolgálat után 48 óra szabad. Később már nem a szabadidő dominál. A hivatástudat kerül előtérbe. A csapat tagjai összeszoknak, egymásért, együtt dolgoznak. Ennek köszönhető, hogy ezt a pályát nem hagyják el. Aki egyszer hivatásos tűzoltó lesz, az innen megy nyugdíjba. Az utóbbi években a tűzoltóság személyi állománya alaposan kicserélődött. Most többnyire fiatalok állnak készenlétben. A parancsnok szerint összeszokott, jó csapat dolgozik együtt. Amikor érkezik a riasztás, az adrenalinszint egyszerre emelkedik, a csapat autóba ül és vonul. Hutás Tibor: Az emberek bíznak bennünk... A hétköznapok ténykedését szeptember 18-án egy országos méretű és jelentőségű ünnep szakítja majd meg. E napon kap nevet a tűzoltólaktanya, mégpedig dr. Danilovich Pálét, aki több mint 10 éven keresztül főparancsnokként dolgozott az egriek biztonságáért. Ekkor nyílik meg a Tűzoltó Múzeum, mely a hagyományokat éppúgy felvonultatja, mint a korabeli eszközkészletet. A nap másik érdekessége a tűzoltómajális lesz, s a program tűzoltóbállal fejeződik majd be. Ám az egriekkel addig is folyamatosan kapcsolatban maradnak. Nemcsak akkor, amikor tűz van, hanem akkor is, amikor a fiatalokat kell megismertetni az oltás mesterségével. Hiszen a tűzoltók nyitottak, nem véletlenül a szlogenjük: Közjóért, becsületből. Ezt az alapításkor az önkéntesek is zászlójukra tűzték. Egy létraszer még mindig kellene A gyöngyösi tűzoltóság 1890-ben alakult. A laktanya első parancsnokának nevét azóta is tudja mindenki, hiszen az épület máig az ő nevét viseli: Kozmári Dezső. Gyöngyös történetében a nagy tüzeknek külön fejezetet lehetne szentelni. Ebben a században két városégést is feljegyeztek, az 1904-est és az 1917-est. Ez utóbbi elpusztította a város egyhar- madát. A lángok nyomában pusztító katasztrófát mi sem jelzi jobban, mint hogy a tragédia hatására még a királyi pár is meglátogatta Gyöngyöst. Néhány évvel később, 1924-ben kiépült a vezetékes ivóvíz, a város a mindent elpusztító nagy tü- zektől megmenekült.-Továbbra is sajátságos helyzet van a mátraalji városban - mondja Berzsenyi Gyula (képünkön) tü. parancsnok. - A Mátra közelsége miatt jellemzőek az erdő- és bozóttüzek, a Mátrai Erőmű Rt. tevékenysége miatt kiemelten tűzveszélyes, s a 3-as számú főút úgynevezett halálszakaszán is gyakorta kell műszaki mentést végezni.- A tűzoltás igen veszélyes. Lesz utánpótlás?- Bármennyire is furcsa, a fiatalok szeretik ez a pályát. Az utánpótlás biztosított, hiszen van elég jelentkező. Talán azért is vonzódnak a fiatalok ehhez a pályához, mert itt naponta bizonyíthatják ügyességüket, rátermettségüket, hiszen éles helyzetek gyakorta előfordulnak. A felvételt megelőző szűrés éppen ezért szigorú. Átlagosan tíz jelentkezőből kettő nyer felvételt. A kiesés oka többnyire az egészségügyi alkalmatlanság. Az érettségi alapkövetelmény. Felvétel után a fiatalok lépcsőzetes képzést kapnak.- Gyakran hallani a tűzoltóság berkeiből arról, hogy a pénzügyi nehézség néha már a működést is veszélyezteti...- Amióta a gyöngyösi tűzoltó-parancsnokság önálló - 1995. július 1. óta -, az állomány bérszintje javult, egy átlagbér most pótlékokkal együtt 82 ezer forint bruttó. Gazdasági szempontból ez a helyzet rajtunk sokat javított.-Elmondható ez az eszközparkra is?- A megyében a legnagyobb javulás technikai téren talán nálunk volt. Két Mercedest vásároltunk, melyekhez az önrészt a közalapítványunkra tett befizetések fedezték. Két Ford Transit gépkocsink közül pedig az egyik műszaki mentőként üzemel.- Kik adnak az alapítványuknak pénzt?- Magánszemélyek közül főként azok, akiknél már volt tűz, tehát tudják, milyen fontos az, hogy a tűzoltók megfelelő eszközökkel rendelkezzenek. A községi ön- kormányzatokkal is jó a kapcsolatunk. Ők évente körülbelül 3 millió forintot juttatnak az alapítványunk számlájára.- S a következő fejlesztés tárgya mi lesz?- Nagy feladat a létraszer kiváltása. Egy-egy ilyen eszköz 100 millió forintba is belekerül. Az árát talán az indokolja, hogy világszínvonalú, s 30 másodperc alatt a tűzoltó képes egy 10 emeletes ház tetejéről is elkezdeni a személyi mentést. Ami szintén problémát jelent még, az az épületünk állapota. A megyében talán a legrosszabb műszaki állapotú a laktanyánk, hiszen műemlék jellegű, így a ráfordított összeg tetemes. (PR) A gyöngyösi egység az új gépkocsival A Hevesi Tűzoltóparancsnokság A legfiatalabb vonulós egység A hevesi tűzoltóparancsnok A Hevesi Tűzoltó-parancsnokság a megye legfiatalabb vonulós egységgel rendelkező parancsnoksága. A ’90-es évek elején a tűzoltóság és a Hevesi Önkormányzat részéről merült fel a közös gondolat egy vonulós egység létrehozására. Indokolta ezt az a tény, hogy a város és vonzáskörzete a környező tűzoltóságoknak tűz- és káresetek esetén 30-40 percen túl volt csak elérhető. Az elgondolást tettek követték, és 1994. június 1-jén megszólalt az első, riasztást jelző csengő. Az épületet az önkormányzat építette, a technikai felszerelést pedig a tűzoltóság adta a közösen létrehozott egységben. Az új tűzoltóság a korábban meglévő 3 személyen kívül még 35 embernek teremtett munkahelyet. Előretekintve a jövőre, a híradó ügyeletet úgy helyezték el, hogy az a szomszédos mentő- állomás épületében kapott helyet. Ezáltal a közös ügyelet a még gyorsabb és aktívabb közös munkát, a gyors riasztást teszi lehetővé káresetek alkalmával. Az országos irányelveknek megfelelően a Hevesi Tűzoltóság 1995. július 1-jével Heves Város Ónkormányzatának részben önálló intézménye lett. A vonulós egység Heves városán kívül még 23 településen látja el elsődlegesen a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. így működési területének egy része átnyúlik Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is. Az egység létrehozásától eltelt közel öt év bebizonyította annak létjogosultságát. Évente átlagosan 230 alkalommal kerül sor beavatkozásra tűz- és káreseteknél, de volt olyan év is, hogy ez a szám 300 felett volt. A térség jellegéből adódik, hogy a tűzesetek nagy része a mezőgazdaságban keletkezett. Ezt követik a lakóház-, illetve az ipari jellegű tüzek. Az elmúlt évek tűzeseteinek sorából kiemelkedik a Hevesi Malom tüze, amely több tűzoltóság összefogását követelte meg. Ennek köszönhető, hogy bár a létesítménykomplexum egy része teljesen megsemmisült, egy ugyanolyan területű létesítményt sikerült megmenteni. Parancsnokságunk tűzoltási segítségnyújtásban más tűzoltóságok területén is részt vesz tűz- és kárelhárításban. Ott segédkeztünk a Jászberényi Hűtőgépgyár területén történt tűz oltásában is, ahol egységünk megállta a helyét. A beavatkozások gyorsabbá, sikeresebbé tételének érdekében Heves Város Ön- kormányzata - pályázat útján - az elmúlt esztendőben új Mercedes típusú gépjárműfecskendőt vásárolt parancsnokságunk részére. A műszaki mentések hatékonyabbá tétele érdekében feszítő-vágó felszerelésünket motorizáltuk. A hatékonyabb működés érdekében létrehoztuk a Heves és Térsége Tűzvédelméért Alapítványt. Az alapítvány számítástechnikai eszközökkel járult hozzá fejlődésünkhöz. Fontos feladat számunkra a lakossággal a jó kapcsolat kialakítása, tevékenységünk megismertetése. Ezért iskolák és óvodák részére laktanya-látogatásokat szervezünk, bemutatókat tartunk. Úgy érezzük, hogy a tűzvédelmi nevelést minél fiatalabb korosztálynál el kell kezdenünk. A hatósági, szak- hatósági ügyek intézésekor törekszünk a mind rugalmasabb és gyorsabb ügyintézésre. A hét minden munkanapján állunk ügyfeleink rendelkezésére. Kovács Barnabás tü. őrnagy A megye legjobban felszerelt önkéntesei Jövőre ünnepli fennállásának 120. évfordulóját a Bélapátfalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A községben régi hagyomány, hogy az iparosok, kézművesek, földművesek főként a saját és a falu vagyonvédelme érdekében részt vesznek az egyesület munkájában. Sas Attila parancsnok tevékenységükről beszélt.- 1880-ban még természetesen nem olyan technikai felszereltség állt a lánglovagok rendelkezésére, mint manapság. Akkoriban kézi fecskendőkkel, saját vödrökkel oltották a vizet, állati erővel vontatták a vízszállító lajtát, a tömlőszállítót, a kocsifecskendőt. Az 1930-as évekből meg is maradt még néhány régi eszköz, ám ezeket a ’80-as évek elején sajnos tönkretették. Korábban egyébként a jelenlegi polgármesteri hivatal udvarán volt a szertár, s mivel akkor még nem voltak tűzcsapok, csupán kutakból és a patakból tudtak vizet nyerni.-Azóta modernebb eszközökkel dolgoznak...- A technika fejlődik. A jelenlegi szertárat például 1960- ban kezdték építeni, két részletben. 1972-ben kaptunk egy Zuk tűzoltóautót, majd később a Belügyminisztérium - amelytől 1 millió 200 ezer forintot -, valamint az akkori tsz, szövődé és a polgármesteri hivatal egymillió forintos hozzájárulásával 1988-ban hozzájutottunk egy teljes fel- szereltségű IFA gépjárműfecskendőt. Ezek után már csak egy nagy álmom volt, hogy az egyesület még egy, tartalék járművel gyarapodjon. Rengeteg levelet, kérvényt írtam ez ügyben, s végül tavaly decemberben ingyen kaptunk egy Rába TÜ 3-as gépjárműfecskendőt.- Ezek szerint már teljes a felszereltség.- Szerencsére gyorsabban fejlődünk, minden szükséges védőfelszerelés, eszköz, légzőkészülék a rendelkezésünkre áll. A híradó rendszer is ki van építve, így állandó kapcsolatunk van a rendőrséggel, a városi és a megyei tűzoltó-parancsnoksággal. Mivel a megyében a legjobban felszerelt önkéntes tűzoltóság vagyunk, szeretnénk, ha az egyesület a későbbiekben körzetközpontként állandó ügyeletet is betölthetne, amihez minden adottságunk megvan. Jelenleg 25 fő az egyesület létszáma, s állandóan szervezünk tanfolyamokat is. A község lakói meg vannak elégedve a lánglovagok munkájával, melyben sokat segít a polgármesteri hivatal is.- A hivatal az alakulástól kezdve komoly erőfeszítéseket tett - mondja Barta Norbert polgármester -, hogy megerősítse az önkéntes tűzoltóságot. Az önkormányzat minden évben egymillió forinttal támogatja a tűzoltókat, lehetőség és igény szerint képzéseket szervezünk számukra, segítünk a különböző versenyekre való felkészülésben. Az egész község nevében mondhatom, hogy büszkék vagyunk a fiúkra, s köszönjük nekik, hogy önzetlen munkájukkal vigyáznak ránk.
