Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-08 / 106. szám

HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1999. MÁJUS 8., SZOMBAT HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA X. ÉVF 106. SZÁM ÁRA: 39 Ft ELŐFIZETVE 27,40 Ft Jogobeüa FORGALMAZZA: AY0AM0RI MHKMES KFT 06-.F-.W-6I0 RETOUR '96 Bt. 06-36-.W-603 Nem készül tisztogatásra Adáshiba a Fehérvár Tévében? - Cáfol a televízió új vezetője GYÖNGYÖS - A városi kép­viselő-testület legutóbbi ülé­sén született döntés értelmé­ben öt évre Orbán Zoltán lett a helyi televízió vezetője. Kine­vezése napján Adáshiba a Fe­hérvár Tévében címmel a Vi- lággazdaságban egy cikk je­lent meg, amely a Fehérvár Tévében betöltött korábbi sze­repét taglalva igen kemény po­litikai és gazdasági összefo­nódásokat sejtet, azt sugallva, hogy Székesfehérvár korábbi fideszes polgármesterének volt az embere.-Lehet, hogy az újságcikk különböző politikai kapcsola­tokat sejtet, de én soha, sem­milyen pártnak nem voltam, nem vagyok és nem is akarok a tagja lenni. Az írásban felve­tett gazdasági összefonódásról pedig annyit: tiszta pénzügyi és gazdasági helyzetet hagy­tam ott. így látja a volt fide­szes és a jelenlegi szocialista polgármester is - válaszolta az új tévévezető, majd így foly­tatta: - Hiszem, hogy az ob­jektív újságíráshoz elengedhe­tetlen a politikai függetlenség. Én minden pártkötődéstől mentes, nagyon jó televíziót szeretnék csinálni.-A jelek szerint az újság­cikk nem befolyásolta a több­ségében szocialista grémiu­mot. Tudtak az írásról?- Én úgy tudom, hogy a vá­rosatyák mindegyike előtt ott volt ez az írás, megkapták a döntés előtt. Orbán Zoltán korábban a Magyar Televízió Fejér me­gyei tudósítójaként is dolgo­zott. (Folytatás a 3. oldalon) Hogyan kerülhetjük el a negatív jövöváltozatot? Dr. Nováky Erzsébet a jövőkutatásról, a káosz-elméletróí, s a gazdaság esélyeiről- Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a hosszú és rövid távú ciklusok, az eddigi növekedési pályák vagy a káosz-számítások mit monda­nak, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az ezredfor­duló magyar gazdasága és társadalma nagyon instabil talajra épül. Van esélyünk a felemelkedésre, de a stagnálás vagy a visz- szaesés képe - réme - is felsejlik. Minderről dr. Nováky Erzsébet, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Jövőkutatási Tan­székének vezetője beszél, aki a közelmúltban az egri Eventus Üzleti és Művészeti Szakközépiskolában a káosz-kutatás ered­ményeinek alkalmazásáról tartott előadást. (Interjúnk az 5. oldalon található) Pénz a kórházaknak MÁTRAHÁZA - Április helyett csak augusztustól kaphatnak több pénzt a kór­házak az ellátott betegeik után, de hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre még nem lehet tudni - mondta Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára tegnap Mát­raházán. Egy kérdésre vála­szolva azt is elmondta: a szakszervezet által javasolt 50 százalékos béremelés tel­jesítéséhez mintegy 100 mil­liárd forintra lenne szükség. A biogazdálkodás előnyeiről beszéltek a szakemberek Afrikai harcsa a Tisza-tónál? SARUD - A Tisza menti Kis­térségi Gazdasági és Terület- fejlesztési Társulás régiós ta­nácskozásán tegnap polgár- mesterek, szövetkezeti veze­tők és magángazdálkodók vet­tek részt. Godó Lajos országgyűlési képviselő hitet tett a biogaz­dálkodás népszerűsítése mel­lett. Ennek térnyerését a kör­nyezet, a Tisza-tó és a vízvé­delem is indokolja. Dr. Solti Gábor, a Biokul­túra Egyesület elnöke a terme­lésben rejlő lehetőségekről elmondta:- Az Európai Unió piacaira nincs beviteli korlátozás, az igények miatt pedig óriási a felvevőpiac. A jó áron történő értékesítés feltétele, hogy a szigorúan el­lenőrzött, védjegyet viselő termékből jelentős mennyiség álljon rendelkezésre. Dr. Kozári József a GATE intézetvezetője a vállalkozók oktatásának szükségességét és egy szaktanácsadói hálózat életre hívását szorgalmazta előadásában. Jávor Enikő, az FVM téma­vezetője a biogazdálkodásnak az egészségvédelemben és a környezetvédelemben betöl­tött szerepét húzta alá. Varga Lajos, a Sarudi Gazdakör el­nöke tervként ismertette a Ti­sza-tó melletti afrikai harcsa farmszerű tenyésztését. A 15\15 méteres medencékben hasznosítanák a talajban talál­ható termálvízforrásokat, s működne egy halfeldolgozó üzem is. Végül a tanácskozáson be­jelentették azt is, hogy a tér­ségben létrehoznak egy érté­kesítő szövetkezetei. (b. s.) Az ország legnépszerűbb múzeuma Tavaly mintegy félmillió látogató járt a várban Ha Koszovó önálló lesz, dőlhetnek a dominók EGER - Egy közelmúltban napvilágot látott statisztika sze­rint a tavalyi esztendő legláto­gatottabb hazai műemléke a Dobó István Vármúzem volt.- Magyarországon a Nemzeti Múzeum Dokumentációs és In­formatikai Főosztálya végzi a múzeumi létesítmények adatai­nak összesítését - mondja Ve­res Gábor, a vármúzeum kö­zönségkapcsolatok és informá­ciós osztályának vezetője. - Ezt a statisztikát minden évben nyilvánosságra hozzák. Tavaly 428.351 látogatóval első helyen végzett az egri vár.- Számítottak arra, hogy a statisztika ilyen kedvező képet mutat?-Látogatottságunk hazai vi­szonylatban mindig is a legma­gasabbak között volt. Három évvel ezelőtt, azaz 1996-ban 403.755 látogatóval a harmadi­kok lettünk. Csak az Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Emlék­park és a Magyar Nemzeti Mú­zeum állt előttünk. Egy év múlva 425.659-en voltak kí­váncsiak ránk. Ekkor már csak Ópusztaszer előzött meg min­ket. Tavaly a már említett szá­mokkal végeztünk az élen. (Folytatás a 3. oldalon) EGER - A koszovói válság kapcsán a nemzetközi jog alap­vető kikötései ütköznek: a hatá­rok sérthetetlenségére, illetve a nemzeti önrendelkezésre vonat­kozó elv. A feltételek jelenleg még nem érettek arra, hogy Ko­szovó kiváljon Jugoszláviából, ráadásul ez veszélyes prece­denst is teremthet, láncolatot indíthat el, hiszen Európában kevés helyen nevezhetők tökéle­tesnek a határok - hangsúlyozta tegnap délután a megyeszékhe­lyen dr. Páka Ferenc, a Kül­ügyminisztérium közigazgatási tanácsadója, Magyarország volt albániai nagykövete. A vendég - aki a Századvég Politikai Iskola helyi tagozatá­nak meghívására látogatott Egerbe - a koszovói kérdésről tartott előadásában egyebek mellett kifejtette: a jugoszláviai etnikai tisztogatás gyökerei 1989-re vezethetők vissza, amikor az albán többségű tar­tománytól és a Vajdaságtól is megvonták az autonómiát. A mostani háború kiindulópontja a diplomácia felfogásában egy érték-összeütközés a NATO-ál­lamok demokratikus rendje és a Milosevics-féle anakroniszti­kus, tekintélyelvű, a titoista elemeket megőrző államberen­dezkedése között. A NATO ak­ciója kényszerlépés volt, mivel a békés megoldás lehetőségei kimerültek. (rm) Francia vendégek Holnap este érkezik meg Magyarországra Heves test­vérmegyéje, a francia Loire- Atlantique megye delegáci­ója. Hétfőn Egerben a me­gyei önkormányzat vezetői­vel tárgyalnak az együttmű­ködésről, majd a párizsi di­vatkiállításnak otthont adó Dobó vármúzeumban és az Ifjúsági Házban is megfor­dulnak, ahol ez alkalommal avatják fel a francia könyv­tárrészleget. Ugyanezen a napon délután Hevesveze- kényben a házigazdák és a delegáció tagjai közösen te­szik le az ivóvíztisztító be­rendezés alapkövét. A vendégek kedden Hat­vannal ismerkednek, majd felkeresik a budapesti In- dustria vásárt is. Vasárnap Reggel, | a vasárnapi napilap. 3 Eger: három medencét szeretnének korszerűsíteni FOTÓ: PISILY A vízforgatós medencéket pályázat útján lehet megvalósítani Kezdődik a strandszezon HEVES MEGYE - A Népjó­léti Minisztérium rendelete ér­telmében 2002-re a hazai strandfürdők minden medencé­jét - az európai szabványhoz hasonlóan - vízforgató beren­dezéssel kell ellátni. Megyénk nagyobb strand­jain már részint megvalósult a program, azonban a teljes fel­újításhoz rengeteg pénzre lenne szükség. Alábbi körkérdésünkben a strandfürdők vezetőit, illetve üzemeltetőit arról kérdeztük: hogyan készültek az idei nyi­tányra. Egerben a Strandüzemeltető Kft. vezetője. Sós István arról számolt be, hogy idén mintegy 800 ezer forintot fordítottak a szükséges rekonstrukcióra, il­letve karbantartásra. Egyéb­ként a fejlesztés részeként to­vább folyik a díszpark kialakí­tása. A napokban várják az ér­tesítést annak a pályázatnak a sorsáról, amelyet a 6-os me­dence felújítására nyújtottak be. Itt egy látványos „gyer­mekpancsolót” szeretnének létrehozni, természetesen már vízforgatóval. Ezenkívül két medencét szeretnének ily mó­don korszerűsíteni. Megtudtuk azt is, hogy a január 1-jei jelen­tős áremelést az uszoda magas költségei indokolták. Most egy felnőttjegy 280 forintba kerül. A gyerekek, a csoportok, il­letve a nyugdíjasok kedvez­ményeket vehetnek igénybe. Gyöngyösön június 1-jén nyitja meg kapuit a fürdő. A szokásos karbantartási munká­latok javát már elvégezték, je­lenleg a kis medence vízfor­gató berendezéséhez nélkülöz­hetetlen elektromos kábeleket helyezik el. Az üzemeltető, Kniknizner Róbert elmondta: idén - az őszre tervezett csa­tornázási munkálatokkal együtt - kb. 4-5 millió forintot fordítanak korszerűsítésre. (Folytatás a 2. oldalon) 9 , 977086591006699106

Next

/
Thumbnails
Contents