Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

8. oldal Bűn és Bűnhődés 1999. május 7., péntek Alkalom szüli a tolvajt, az értékek pedig csábítják a gépkocsi-fosztogatót Könnyelműségünk drága ára Miként előzzük mega járművekkel kapcsolatos bűncselekményeket? Ha megtörtént a baj, hiába a mentegetőzés, hogy „csak egy pil­lanatra hagytam őrizetlenül az autót. Eszembe se jutott, hogy erre a kis időre bezárjam az ajtaját...” Hiába a sajnálkozás, ha a feltört, kifosztott, megrongált gépkocsink védelme - s ezek­nek a bűncselekményeknek a megelőzése - érdekében koráb­ban nem tettünk egy lépést sem. HEVES MEGYE - Alkalom szüli a tolvajt - szokás mon­dani. Sajnos, a mindennapi ta­pasztalat igazolja, hogy a bűnö­zők nemcsak az alkalmat kere­sik, hanem azokat a járműveket is, amelyekben lezseren oda­vetve hevernek az értékes hol­mik, tömött táskák. A legtöbb gépkocsifeltörés megelőzhető, ha tulajdonosa nem értékmegőrzőként hasz­nálja autóját. A fosztogatók számára nem vonzó az a kocsi, amelynek belső tere azt su­gallja, hogy nincs mit elvinni belőle. Hacsak nem magát az érté­kes járművet akarják elkötni... De - mint a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- és kommunikációs osztálya által kiadott tájékoztatóból kiderül - ezt is meg lehet előzni. Az autót - főként, ha tulaj­donosának nincs garázsa - mindig olyan helyen kell leállí­tani, ahol biztosnak ítélt parko­lóhely van. Kerülni kell az el­hagyatott, sötét vagy éjszaka rosszul kivilágított területeket. Nem árt, ha a vezető kiszállás­kor mind az indító-, mind pedig a tarta­lék kulcsot magához ve­szi, illetve gondosan be­zárja ajtókat, ablakokat, s ellenőrzi a csomagtartót. Ha van a járműben ri­asztó, soha nem szabad elárulni ­tőt, kerékőrcsavart használ parkoláskor. Érdemes tisztában lenni az­zal is, hogy mi a teendő, ha au­tót vásárol avagy elad az em­ber. Az előbbi esetben nem árt jó előre tanulmányozni az érin­tett típus katalógusban szereplő árát, tulajdonságait, s magunk­kal vinni egy olyan szakembert, aki ért a műszaki dolgokhoz. Feltétlenül megszívlelendő tanács, hogy csak az autó tulaj­donosával tárgyaljunk. Óva­kodni kell a közvetítőktől, a megbízólevelet lobogtatóktól. Ne kapkodjuk el a vásárlást, s főként ne abban az esetben, ha az ajánlat túl csábító. A vásárló a saját érdekében egyeztesse a kocsin lévő adato­kat a forgalmiban lévő bejegy­zésekkel, s próbálja meg kiderí­teni a jármű eredetét, s azt, hogy volt-e balesete, komo­lyabb sérülése. S még egy fon­tos tanács: az adásvételi szer­ződést lehetőleg semleges vagy nyilvános helyen kössék meg. Ha mindezek után az érdek­lődő megvette a használt autót, akkor - megelőzendő az esetle­ges bajokat - cserélje le a jármű gyújtáskapcsolóját, az ajtózárakat, illetve a tanksap­kát. Ezután pedig gravíroztassa bele az üvegfelületekbe a rend­számot. Amennyiben valaki el kí­vánja adni használt autóját, ak­kor - ha az megoldható - lehe­tőleg ne egyedül árulja az érté­kes kocsit. Az adásvételről szóló okmányokat semmikép­pen se a vevő lakásán kössék meg, ne fogadja el csak a vá­sárló tanúit, kérjen meg függet­len személyt is a papírok való­diságának igazolására. Minden esetben ellenőrizze az érintet­tek személyi igazolványában lévő adatokat. A gépkocsi ki­próbálásakor egyedül soha ne üljön be a vevővel, illetve an­nak tanúival, vigyen magával megbízható társakat. Hasznos tanács továbbá, hogy az eladó csak akkor nyújtsa át a forgalmi engedélyt, illetve a kulcsokat, ha leszámol­ják neki a teljes vételárat. A rendőrség illetékesei tisz­tában vannak vele, hogy mindez túl bonyolultnak és ne­hézkesnek tűnik, ám megéri be­tartani <iz íratlan szabályokat. Ezt csak azok tudják igazán, akik ilyen vagy ehhez hasonló ügyekben megégették már a szájukat... (szilvás) még a szer­vizben sem - a kódját. Az sem árt per­sze, ha a ko­csitulajdonos kormány- és kézifékrögzí- A kapitánysági ügyelet is nyugodtabb, ha kevesebb az autólopás fotó: perl Nő a bíróság előtt - nemi erőszakért Mindössze 160 centiméter magas, ráadásul meg­lehetősen dundi. De már az első pillantásra lerí róla: férfi láttán sem száll inába a bátorsága. A 39 esztendős hölgy, Berbel B. egy vendég­lőben futott össze volt barátjával, a 37 éves Peter IV.-vel, s amikor az asszony gyengéden-szerel- mesen a férfihoz akart simulni, az közölte: már mindennek vége. Majd fölállt, és a férfivécébe ment. A kikosarazott nő utánairamodott, félig le­rántotta a bőrzakóját, megkötözte vele, aztán a földre lökte, kigombolta a nadrágját, s lovagló­ülésben ráült. A lokál vendégei a férfi kiabálására nyitottak be a vécébe, a nő csak ekkor engedte el áldozatát, majd elmenekült a tett helyszínéről. Az ügy pikantériája: a német büntető törvény- könyv új paragrafusa alapján most először állíta­nak bíróság elé nőt, aki férfin követett el nemi erőszakot. (FEB) A rablók elfogásában igazán sikeresek a hónap rendőrei EGER - Különös szórakozást eszelt ki egy fiatalokból álló társaság az év első hónapjai­ban. Gépkocsik gyűjtésére specializálták magukat, éspe­dig oly módon, hogy megfe­nyegették a járművek tulajdo­nosait, kiszállították az autó­ikból, amelyekkel azután ők tovarobogtak. Egy esetben például elektromos sokkolóval tették harcképtelenné a meg­lepődött pilótát, akinek a fe­jére csuklyát húztak, a kezeit hátrabilincselték, s ismeretlen helyre szállították. Ott másik autóba ültették, s egész éj­szaka kocsikáztak vele. Március 8-án sikerült az egri kapitányság munkatársai­nak felgöngyölíteniük ezt a sa­játos rablássorozatot. Ezért a sikeres munkájukért is érde­melték ki a Hónap rendőre ki­tüntető címet: Mikula Tibor r. őrnagy, az Egri Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályve­zető-helyettese és Bognár Jó­zsef r. őrnagy, a kapitányság kiemelt főnyomozója. Az el­ismerés apropóján kértük őket beszélgetésre. Mikula Tibor 1987 márci­usa óta dolgozik a rendőrsé­gen. A megyei rendőr-főkapi­tányság hajdani társadalmi tu­lajdon védelmi osztályán kez­dett törzszászlósként, majd 1991-ben végzett a Rendőr- tiszti Főiskolán. Az egri kapi­tányságon ezt követően egy éven át tevékenykedett nyo­mozóként, majd másfél évet vizsgálóként. 1992-ben került a nyomozó alosztály betörési csoportjának élére, s négy éve irányítja az alosztály munká­ját, most már mint bűnügyi osztályvezető-helyettes. Bognár József 1993. már­cius 1-jétől az egri Bornem­issza Gergely Felderítő Zász­lóaljtól került a bűnüldözők ál­lományába. Volt vizsgáló az egri kapitányságon, majd nyomozó, s öt éve a személy elleni bűncselekmények felde­rítése az elsődleges feladata.-Mint gyakorló rendőrök, milyennek ítélik meg a megye- székhely és körzetének közbiz­tonságát? A közbiztonság jobb Egerben, mint másutt Mikula Tibor: - A tapasztala­taim szerint Eger és körzete közbiztonsága egyáltalán nem rossz az országos helyzethez viszonyítva. Ugyanakkor tény, hogy egyre több a bűntények száma, különösen a megélhe­tési bűnözés a jellemző. Saj­nos, igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy kevés a rendőr a közterületeken, de hát a létszámuk sem gyarapszik a megkívánt módon. A sértettek körében sokszor nagy a bi­zonytalanság, nem nagyon bíznak abban, hogy sikerül el­fogni az általuk bejelentett bűncselekmények elkövetőit. Azért a vártnál többször tu­dunk meglepetést okozni ne­kik eredményes munkánkkal. Bognár József: - Feltétle­nül meg kell említenem, hogy olyan súlyos, kiemelkedő bűn- cselekmény ritkán fordul elő a kapitányság illetékességi terü­letén, mint az ország más pontjain. Ez mindenképpen kedvező a közbiztonság szempontjából. Évente nő a felderítettségi mutatónk is.-Ezt valóban alátámasztja az a tény, hogy Egerben a rab­lások csaknem mindegyikét si­keresen nyomozzák ki. A rablások irritálják főleg az állampolgárokat M. T.: - Pontosabban a rablá­sok elkövetőinek 90 százalé­kát sikerül elfogni. Tavaly például az egyik egri iskola előtt gyermekek gyermekeket raboltak ki. Gyakoriak e cse­lekmények az Érsekkertben és annak környékén, a sértettek többnyire idős, hajléktalan emberek. Ezek a mi területün­kön a kiemelt ügyek közé tar­toznak, hiszen az állampolgá­rokat az ilyen esetek jobban irritálják, mint például egy ke­rékpárlopás. Ezért is fordítunk különösen nagy gondot a fel­derítésükre, miként tettük azt abban a bűnténysorozatban is, amivel az elismerést kiérde­meltük. B. J.: - A rablás olyan bűn­cselekmény-kategória, amely­nek meghatározott, kialakult elkövetői köre van. A sikeres munkához feltétlenül szükség van e személyeknek az ismere­tére, de kézre kerítésükhöz az állampolgárokkal való kap­csolattartás is nagyon fontos. Megemlítik továbbá: évente három-öt alkalommal fordul elő, hogy úgymond álrablás miatt tesznek feljelentést. Vagy azért, hogy legalizálják a titkos randevút, a pénz könnyelmű elverését, vagy azért, hogy az ittasan szerzett sérülést megmagyarázhassák. Két-három nap múlva ilyen esetekben rendre kiderül, hogy a rablás - nem rablás. Nem szerencsések persze az effajta jelzések a bejelentők szem­pontjából, hiszen velük szem­ben hamis vád vagy hatóság félrevezetése miatt büntetőel­járást indítanak.- Manapság nem igazán könnyű a bűnüldözők helyzete, hiszen anyagi megbecsülésük sem fedi áldozatkészségüket, s a tárgyi feltételeik sem kielégí- tőek a minél eredményesebb munkához. ■■ M. T.: - Ezzel természete­sen tisztában vagyunk. Én ti­zenharmadik éve dolgozom a rendőrségen, úgy vagyok vele, hogy ez a munkám, ezt szere­tem csinálni. B. J.: - Azt hiszem, az a szó illik leginkább ide, hogy hiva­tástudat. Ez az, ami vezérel bennünket abban, hogy ha szükséges, az éjszakáinkat is rááldozzuk a bűncselekmé­nyek elkövetőinek felderíté­sére.-Kaphatunk ízelítőt eddigi pályafutásuk legérdekesebb eseteiből? Mackósok, sírrongálók, emberölés bizonyítéka M. T.: - Van bőven miből vá­logatnom, hiszen általában 400-500 ügy aktája fordul meg az asztalomon. Még vizs­gáló koromból emlékszem egy bűnténysorozatra. Kilencven rendbeli páncélszekrény-feltö­rést követtek el, elsősorban polgármesteri hivatalok sé­relmére 1992-ben. A nyomo­zás során végül sikerült kiderí­teni, hogy sályi roma testvér­pár és egy egri férfi gyanúsít­ható alaposan ezeknek a bűn- cselekményeknek az elköveté­sével. Másfél évig folytatták korántsem áldásos ügyködé­süket, az ügyirat 1900 oldalt tett ki. Se előtte, se utána nem fordult elő, hogy ilyen nagy számban törtek volna fel pán­célszekrényeket. B. J.: - Számomra minden egyes rablás elkövetőjének felderítése sikerélmény. A leg­inkább emlékezetes az a törté­net, amikor Egercsehiben a temetőben 1996-ban a sírok hetven százalékát, pontosan 126 síremléket megrongáltak. Végül kiderült, hogy öt gyer­mekkorú a tettes, akik mindezt szórakozásból csinálták. A másik eset, amire szívesen gondolok vissza, az az, hogy Halmajugrán tartott házkuta­tás során olyan bizonyítékot sikerült lefoglalnom, ami a gyöngyösi, úgynevezett bögre­csárdás emberölési sorozat elkövetőinek felderítését segí­tette elő. Tulajdonképpen űz egyik gyilkosság helyszínéről elvitt festményekről készült fo­tót találtam meg, s ez szolgált többek között alapjául a gya­núsítottakkal szembeni eljá­rásnak. (szalay) Kiállítások a rendőrség-polgárság kapcsolatának erősítésére Az elmúlt esztendőben sokat fejlődött az Almássy-kas- télyban berendezett Rend­őrmúzeum kiállítása, de az anyagi háttér nehézségei ma­radtak. Állami támogatás nélkül, társadalmi és köz­hasznú munkaerővel nem könnyű magas színvonalon dolgozni. A fentiek ellenére a múzeum működött, és vele párhuzamosan a vándorkiál­lítások népszerűsítették, erő­sítették a rendőrség-polgár­ság kapcsolatát a kultúra közvetítésével - nyilatkozta a Hírlapnak dr. Francsics Ottó r. alezredes, a létesítmény egyik alapítója. A világ minden földrészéről volt látogatója a múzeumnak, de legtekintélyesebbek az IPA (a Nemzetközi Rendőrszövet­ség angol rövidítése) angol származású alapítójának, Art­hur Troopnak és főtitkárának, Alan Carternek a látogatását tartom - mondotta dr. Fran­csics Ottó. - Idézem vélemé­nyüket a vendégkönyvből: „Igazán megtisztelő volt, hogy 1998. augusztus 15-én meglá­togathattam a magyar rend­őrmúzeumot. Ott találkoztam dr. Gulyás Istvánnal, aki meg­mutatta nekem, s Arthur Tro­opnak az épületet, a kiállítást. Lenyűgözött a kiállítás gaz­dagsága, valamint dr. Gulyás és dr. Francsics urak lelkese­dése. Mindketten hozzájárultak eddigi munkájukkal az IPA gazdagításához. Minden jót kí­vánok mindkettőjüknek és a múzeumnak is! Baráti üdvöz­lettel: Alan F. Carter. ” Az 1997-ben elindított két vándorkiállítás - amelyeknek anyaga független a múzeumi kiállítástól - mind helyszínei­ben, mind minőségében, mind pedig látogatottságában gyara­podott. Dr. Gulyás Istvánnak, a tamamérai Rendőrmúzeum igazgatójának érdeme, hogy fi­zetés nélkül, óriási lelkesedés­sel, korát messze meghaladó tettvággyal rendezője és egy­ben munkása volt a nevével fémjelzett kiállításoknak. A két vándorkiállítást közel 35 ezer, míg a tarnamérai múzeumot 10 ezer látogató tekintette meg a tavalyi év során. A múzeumlátogatók számá­nak növekedésével tovább gyarapodott a felajánlott rend­védelmi relikviák száma is - folytatta a hevesi rendőrkapi­tány. - így rendőr-csendőr do­kumentumok, használati tár­gyak, Moszkvics típusú szolgá­lati autó, képzőművészeti alko­tások kerültek a múzeumba. A legfontosabb jogi aktus is be­következett: 1998. május 28- án kelt kultuszminiszteri ok­iratban megkaptuk Magyar Rendőrmúzeum néven a műkö­dési engedélyt. A vendégkönyvek és a szakmai vélemények egyaránt dicsérik a múzeum létrejöttét, anyagának gazdagságát, szak- szerűségét. Ez utóbbit erősíti az is, hogy az osztrák csendőr­ség megalakulásának 150. év­fordulóján rendezett salzburgi kiállításon a Magyarországról kivitt tárgyak zömét e helyről állították ki. A múzeumot se­gítő Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre Kulturális Egyesü­let közhasznú szervezet közel kétszáz fős tagsága igazán mindent megtett a múzeum si­keréért.- A rendvédelem-kultúra megismerését segítő kiállítá­sunk nemcsak a széles közön­ség, hanem a szakmát szerető, annak történetét alaposan is­merni akaró kollégák érdeklő­dését is felkeltette - hangsú­lyozta dr. Francsics Ottó. - Sok rendőrtiszti főiskolás, kö­zépiskolás választotta szakdol­gozata témájául a múzeum ki­alakítását, működését, sőt a ko­rábban is tárlatvezetőként dol­gozó Czékmán Péter - az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola hallgatója - is erről ír. Ez utóbbi megírásához egy ta­valy megkezdett közvélemény­kutatás eredményét is beépíti. A múzeum egyébként a tar­namérai Almássy-kastélyban található. Címe: 3284 Tárná­méra, Árpád u. 12. Telefon: 36/479-514. Levelezési cím: Hevesi Rendőrkapitányság, 3360 Heves, Pf. 26. Telefon/ fax: 36/346-277. Nyitva tartás: minden év március 1-jétől november 1- jéig, hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig. Bejelentésre a levelezési címen, illetve tele­fonszámon november 1 -jétől március 1-jéig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents