Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

Vasárnap Reggel 22. szám

Az emberek általában két dolgot nem túlzottan kedvelnek: ha célpontnak használják őket és vadásznak réjuk, vagy ha - némi szélhámos­sággal - beültetik őket a hintába. A céllövöldét és a körhintát a többség viszont furcsa mód mégis szereti. Pedig az, ha nem is a bőrünkre, de a pénztárcánkra megy. Mert a mulatság, szórakozás, önfeledt gondtalanság, vagyis a mutatvány pénzbe kerül. Akinél mindez kapha­tó: a mutatványos. Aki szerint ez a foglalkozás olyan, mint a körhinta: nem lehet kiszállni belő­le. S bizony, nem megy túl jól mostanában. Csa­ládok próbálnak megélni mások jókedvéből, egyre nehezebben. Sok az eszkimó, kevés a já­tékos fóka. Megcsappant a kedv, az öröm és a pénz ebben a hagyományos szórakoztató mű­fajban. Arra is kutatjuk a választ, mennyire ve­szélyes üzem a vurstli, és a hibás lövések oka vajon tényleg a céllövész remegő kezében, vagy inkább az eredménytelenség esetén oly gyakorta hangoztatott vádban, az elállított puskákban keresendő-e. Egymilliós céllövölde A hintáslegények kora leáldo­zott, amikor a nép szegényebb fiai még a hinta kézi hajtásával szolgálták meg a sergőzés pár perces örömét. A mutatványos felszerelés ma drága mulatság. Mindegyik egyedi holmi, csak kevés helyen és csak megrende­lésre készítik a vurstli nélkülöz­hetetlen kellékeit. Egy új céllö­völde négy-hatszázezer forint­ba kerül, de az igényesebb ki­dolgozású, fadíszítésű lakóvál­tozat ára akár az egymilliót is elérheti. A körhinták és gépek ára félmillió forinttól indul, de a határ a csillagos ég egy-egy ko­molyabb sikló, vagy a vendégek által szabályozható, emelkedő hidraulikus játék esetében. A já­téktarifák megfizethetők. Egy sör áráért, 150-200 forintért le­het beszállni a kétperces kör- hintás menetre, egy lövés a hurkapálcikákra száz forintot kóstál. A szerkezetek biztonságát, műszaki állapotukat rendsze­resen, ától cettig, a főelemektől és fékektől a legapróbb részle­tekig ellenőrzik. Időről időre hatósági felülvizsgálaton esnek át, amit tovább szigorítottak. Azért a vurstli veszélyes üzem marad. A mozgó eszkö­zökkel olykor-olykor előfordul­hatnak váratlan események, szerencsére nagyon ritkán. A mutatványosok nem emlé­keznek komolyabb balesetre Egerben és a város környé­kén. Egyetlen kivételként a né­hány éve Andornaktályán be­következett lánc-körhinta balesetet említik, amikor mű­ködés közben a sergő elszállt, a tartó tengelye eltörött, és ma­ga alá temette a rajta tartózko­dókat. Akkor valami isteni cso­da folytán csak könnyebb sé­rültek maradtak a helyszínen, az egyetlen súlyosabb eset egy kislány lábtörése volt. A megyében több mint tucat­nyi vállalkozó működik a mutat­ványos-iparban. A Féder család is mutatványoscsalád. A szakma egyik megalapozója Féder Teré­zia, aki céllövöldét és gyermek­körhintát is üzemeltet, a 70-es évek eleje óta ezt a mesterséget űzi Egerben és környékén. Most, immár túl a hatvanon, a szabad­téri mutatványosok egri „Mekká­jában”, a Szépasszony-völgyben. Ahol már semmi sem a régi. Se a kedv, az öröm, se a bevétel.- Ráadásul ez a foglalkozás olyan, mint a körhinta, nem lehet belőle kiszállni - állítja. A vándorélettel már korábban szakított: - Azt a gyerek miatt sem akartam, hogy az egyik hé­ten itt, a rá következőn meg másutt. Az iskola fontos volt, azt szerettem volna, ha valami lesz belőlük - teszi hozzá. Mindkét fiú rendben le is tette az érettségit, egyikük a mutat­ványos-szakmát viszi tovább, másikuk artista. A vurstli májustól szeptemberig él A kitelepülés sem túl jó üzlet, nincsenek már nagy pénzt ho­zó nagy össznépi rendezvé­nyek, majálisok, búcsúk, gye­reknap. Vagy ha vannak is, nem éri meg elmenni, nagy a konku­rencia, drága az üzemanyag, az áramlekötés, a területfoglalási díj. Manapság már előfordul az is, hogy egy ilyen alkalomkor még a kitelepülés önköltsége sem jön össze. A szezon is szűk, a szabadtéri vurstli má­justól szeptemberig él. Ekkor kell megkeresni az egész évre való jövedelmet. A rendezvényeken kívül a hétköznapok a főszezonban is igen mérsékelt forgalmúak, még a népszerűbb helyeken is. A többség hétfőn a „még a fű se nő” elvét követve ki se nyit. A Szépasszony-völgyben május­ban az egyéb hétköznapokon a kiránduló diákcsoportokra épít­ve döcög valahogy az üzlet. így új játékot beszerezni, fejleszteni vajmi nehéz. A céllövölde, amely egykor a leg­népszerűbb szórakozások közé tartozott, most tengődik. Nyere­ményként ma már nem elég ke­csegtető a hurkapálcikára tűzött papírvirág. Van helyette toll, szá­mológép, óra, festmény, plüssál­lat és egyéb csecsebecse.- A golyó darabja egy forint, egy hurkapálcika, amiből egy- egy céltárgyat több is tart, két forint. Minden pálcára legalább átlag nyolcvan forint értékű nye­reménytárgy jut, plusz a rezsi, adó, tébé. És akkor egy lövést adok száz forintért, drágábban nem lehet, mégse tolonganak - sorolja elkeseredetten egy lövöl­de-tulajdonos.- Nem mindegyik ember tud lőni, ez a mi hasznunk - utal rá Féder Teréz. - Az még csak hagy- ján, hogy nem mindenki egyfor­mán sikeresen lő, de az ügyet­lenségük okát gyakran ben­nünk keresik, vagy a fegyve­rekre fogják. Szemet nem ad, csak puskát Szemet nem tudok adni a kun­csaftnak, csak puskát. Azt, hogy a hiba, a gyenge teljesítmény okát esetleg saját magukban keressék, nem mindig jut eszükbe - teszi hozzá. Kudarc esetén az a régóta hangoztatott vád, hogy azért nem koronázta siker az akciót, mivel a puskákat úgyis elállították, hogy ne lehessen velük pontosan lőni, netán acélból van a hurkapálcika, elvileg nem túl valószínű. Leg­alábbis a céllövöldések kategori­kusan cáfolják. A puskákat két- három havonta fegyvermester el­lenőrzi, lövi és állítja be.- Nekünk se érdekünk, hogy sokan távozzanak üres kézzel, mert ekképp mások is azt látják, hogy nem nyert sen­ki: na, akkor ide se jövünk töb­bet. Aki nem talál, az nem jön. Ilyen egyszerű. Az arany kö­zépút a legmegfelelőbb. Élni és élni hagyni, nyerni és nyer­ni hagyni - szögezi le a lövölde tulajdonosa. Van persze példa az ellenkező végletre is: amikor valaki bankot robbant, nagyon nyerésben van.- Azt nem látjuk kívülről, hogy lövész-e, netán rendőr vagy katona valaki. Előfordul, hogy ilyenkor tarolás esetén a fél házat elviszik. Még mi adunk nejlonszatyrokat a ked­ves és szerencsés mesterlövész­nek, hogy hazaszállíthassa a nyereményt, a rengeteg plüssfi­gurát, a különféle tárgyakat, a bort. Ehhez is mosolygós arcot kell vágni, ilyen a játék, ilyen az üzlet... és ilyen az élet. (kj) Tudomány a vallásért vagy vallás a tudományért? A közelmúltban a darwinizmus tanításainak meg­kérdőjelezését hallhatták az egri érdeklődők, meglehetősen rendhagyó megközelítésben. Az eseményt a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége szervezte. Az 1989 óta hazánkban is hivatalosan bejegyzett egyházon belül nem az ember teremtésével foglalkozó kutatás az egyetlen. Bara­bás Tamás, az egy­házi kapcsolatok szó­vivője több olyan érte­kezésről is beszámol, mely a tudományt és a vallást közelíti egymás­hoz.- Ma már Magyaror­szágon is több olyan Krisna-hívő él, aki tu­dományos munká­val foglalkozik. Folynak kutatások fizika, matemati­ka, biológia, kulturális antro­pológia és iroda- lomtörténet szakterületen is. Ezek közül csak egy szelet volt a Michael Cremo által előadott Az emberi faj rejté­lyes eredete című előadás.- Hogyan lehet mondjuk a matematikát alá­rendelni a vallásnak?- Erre Siku Andrea: Inverz evolúció című munkája ad választ. A szerző matematikai mód­szerekkel vizsgálja a darwini evolúció-elméletet. Konkrétan a termodinamika második fő tétele alapján cáfolja meg a teremtés ismert elméletét. A kutatás lényege az, hogy a nagy rendezetlen­ség, a Big Beng állapotában mi kellett ahhoz, hogy az élet megszülessen és a „rendezés meg­történjen”? Tehát, ha egy zárt rendszerbe energi­át juttatunk, keletkezhet-e rend? A választ a lai­kusoknak úgy érzékeltetjük: ha van egy telkem, amire energiát viszek ki, még nem épül fel a ház... A bonyolult matematikai elméletek mögött azonban ott az kérdés: milyen erő kellett a világ teremtéséhez? De mondhatok másik példát is. A mantrákban komoly matematikai téziseket fektettek le. Meg­fejtettek olyan írást, amely a Pithagorasz-tételt rejtette. Ennek az a magyarázata, hogy őseink ke­zében nem volt jegyzettömb és ceruza, hogy a számításokat leje­gyezzék. Éppen ezért vallásos énekek formájá­ban őrizték meg a tudást. Ezek megfejtése többnyire még várat magára.- Az előbbi példa azt su­gallja: a tudo­mányt a vallás­nak rendelik alá... A hinduizmus nem dogmatikus val­lás. Nyitott a tudo­mány felé, de az is elő­fordul, hogy a vallás ál­tal fejthetőek meg tudo­mányos tanok. Az euró­pai gondolkodásnak az a hátránya, hogy sok mindent materiális - adott esetben darwinista - alapokon képzelnek el.- Ezen kutatásoknak azért komoly anyagi vonzatúk van. Ki finanszírozza az „elmélet­gyártást”?- Alapítványi, pályázati, gyülekezeti és karita­tív munkából vannak bevételeink. Oxfordban pél­dául már működik egy tanszék, ahol Krisna-hitet lehet tanulni. Az Egyesült Államokban pedig számos kutatóközpont van. Ezeket valamennyi esetben a gyülekezeti tagok tartják fennt. * Cikkünk, melyben rövid és nem teljes kite­kintést akartunk adni a Krisna-hívők kutatá­saiból, nem véletlenül készült. Terveik sze­rint hamarosan egy újabb rendhagyó előadás­ra kerülhet sor „Járt-e ember a Holdon?” cím­mel. A kérdés az: valósággal vagy fotómon­tázzsal van dolgunk? (szuromi) A Weste* 900-nát az Alcatel Ctub/SL* és Atcatei MAX/SL* új előfizetéssel most nettó 6 400 forint**, bruttó SODÓ R GSM 900 és 1800 MHz-en is tökéletes megoldást nyújtó Siemens C25/SL* Dual új előfizetéssel csak nettó 12000 forint**, bruttó isqqqr .4 '-.ad*, »ktm, ■m *m» netto 1 netto ( hb v. apa 1 I 1 Ki ül a körhintába? 1 ^

Next

/
Thumbnails
Contents