Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-04 / 102. szám
12. oldal Kamarai Elet 1999. május 4., kedd A vendégek csoportja a noszvaji De la Motte-kastély előtt Kötelező ártájékoztatás a szállodákban A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendeletének (a kereskedelmi és fizető- vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről) 9. § (3) pontjában, a szállásadáshoz kapcsolódó étkezési szolgáltatások 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendeletének (a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról) 3. íjában, valamint az 1997. évi CLV. törvény 14. § (1) pontjában foglaltaknak megfelelően a szállodai ártájékoztatás módját illetően a következő - de a rendeletekben mindenben egyező a Magyar Szállodaszövetséggel közösen kialakított - útmutatást adjuk: A kereskedelmi szálláshelyek a hatályos rendelkezésekben előírt árfeltüntetési kötelezettségüknek bármely módon eleget tehetnek, amennyiben a választott módszer a vendégek részére jól észrevehető, egyértelmű, naprakész és minden szolgáltatásra kiterjedő. Javasoljuk, hogy a szállodai portán (recepción, szállodai hallban) ártáblán vagy tv-képernyőn, vagy a vendég által jól láthatóan nyomtatványon (árlista, kulcscédula) és a vendégszobában a szobaárat, a szolgáltatások árjegyzékét tüntessék fel. Ajánlott, hogy hivatalos árlista a vendég külön kérésére álljon rendelkezésre. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelezni kell, mit tartalmaz a feltüntetett ár: reggeli, áfa, idegenforgalmi adó vagy üdülőhelyi díj. Az árakat forintban kell feltüntetni! FOTÓ: SZAJLA1 CSABA Szívesen barangoltak nálunk Köszönet a szervezők munkájáért A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara április 22-23- án Mátra-bükki barangolások Gyöngyösi-Egri Study Tour néven programot szervezett a beutaztató utazási irodák képviselőinek. A programra az ország minden területéről, valamint külföldi képviseletekről hatvan vendég érkezett negyven utazási irodától. Ezúton is szeretnénk megköszönni a vállalkozók, az egyesületek és az önkormányzatok közreműködését, a szervezéshez nyújtott támogatásukat. Az összefogásuk a rendezvény során példaértékű volt. Megítélésünk szerint ez a sikeres összefogás a jövőben jelentősen hozzájárulhat Heves megye idegenforgalmi kínálatának minél szélesebb körű megismertetéséhez és a hatékony értékesítéshez. Turisztikai programjaink, vonzerőink, látványosságaink a visszajelzések alapján felkeltették a résztvevők érdeklődését. Reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel is elősegíthettük vállalkozóink marketingmunkáját. Még egyszer szeretnénk megköszönni minden közreműködő együttműködését. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy a jövőben is folytassuk az ilyen irányú tevékenységünket a vállalkozók és megyénk idegen- forgalmának érdekében. Pályázati megbeszélés - Az EU Phare RKPA falusias térségek turizmusfejlesztése című pályázat kapcsán előkészítő megbeszélést tartottak a HKIK-nál. Ezen részt vettek a Ti- sza-tó, a Mátra északi és a Bükk nyugati részén található települések polgármesterei, valamint a falusi vendéglátók és vállalkozók. fotó: szajlai csaba Konferencia-központot terveznek a megyeszékhelyen Félezer férőhelyes, szállodát, éttermeket, sport- és kulturális létesítményeket is magában foglaló konferencia-központot terveznek Egerben. Az ingatlankomplexum az országban a legnagyobb konferencia-központok sorába tartozik majd, melyet várhatóan az ezredforduló táján adnak át a hevesi megyeszékhelyen. A több milliárd forintos beruházás létrehozására megvalósíthatósági terv készült az Egri Építész Iroda vezetésével. A dokumentum elkészítéséhez anyagi támogatást nyújtott a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, de a legutóbbi szakmai egyeztetésen együttműködési készséget tanúsított az egri és a megyei önkormányzat is. Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára elmondta, hogy Egerben az idegenforgalom folyamatosan bővül, ezzel párhuzamosan a város, a környék kedveltsége is növekedett. Az M3-as autópálya új szakaszának átadása után még nagyobb az érdeklődés a konferenciák, a különböző tanácskozások szervezésére, lebonyolítására. A hevesi megyeszékhelyen azonban csak 2-300 főt befogadó létesítmények üzemelnek, így szükség van egy nagy kapacitású, európai színvonalú ingatlankomplexumra, amely a konferencia-turizmus centruma lenne. Szállodát, éttermeket, sport- és kulturális létesítményeket foglalna magában. A konferencia-központ létrehozására megvalósíthatósági terv készült. A fejlesztés a mai árakon számolva több milliárd forintba kerül, amelyhez a központi pénzalapokra pályáznak a komplexum megálmodói. Az érdekeltek az elvi építési engedély elkészülte után kialakítják a gazdasági és szervezeti feltételeket is a leendő befektetőknek. A nagy volumenű beruházás finanszírozása az ön- kormányzatokra, a gazdasági kamarákra és a központban fantáziát látó cégekre hárulna. A beruházásban bízó vállalkozói konzorcium tagjai: Heves Megyei Ön- kormányzat, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Egerin- vest Rt. és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kht. (szajlai) Kezdődik az ellenőrzés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Idegenforgalmi Kollégiuma elfogadta az utazás- szervező és -közvetítő tevékenységet folytató vállalkozások ellenőrzéséhez készített útmutatót, melyet április végéig megküldenek a megyei kereskedelmi és iparkamaráknak, hogy kialakíthassák saját álláspontjukat. A kamarai ellenőrzés elsődleges célja a kamarai tagok védelme, a piaci verseny tisztaságához és az üzleti forgalom biztonságához fűződő érdek, a feketén működők kiszűrése. Az útmutatót véleményezte a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is. A főfelügyelőség képviselője hangsúlyozta, hogy ezzel lehetővé válik az egységes gyakorlati elvek megvalósítása az ország egész területén. A kollégiumi ülés megvitatta az idegenvezetői tevékenység jogszabályi hátterét, és megállapította, hogy a hatályos rendelet nem ad megfelelő eligazodást a tevékenység folytatásához. A helyzetet nehezíti, hogy a KSH az év elején megszüntette a tevékenységhez kötődő önálló TE- ÁOR-számot. Jelenleg az idegen- vezetői tevékenységet az utazás- szervező és -közvetítő tevékenységgel azonos számon tartják nyilván, sőt az idegenforgalmi szolgáltató irodák is ezen a számon kaptak működési engedélyt az önkormányzatoktól. Szinte lehetetlen az ellenőrzése annak. hogy végezhet-e az idegenvezető utazásszervezést, és ez megnehezíti az idegenforgalmi piac tisztulását. A kamara szorgalmazza, hogy határozzák meg az idegenvezetők minimális díjazását, amely alatt a megbízó nem foglalkoztathat idegenvezetőt. Az európai uniós gyakorlathoz hasonlóan az átalányárak nálunk is beválnának. Ausztriában az egynapos városnézésért 1400, míg a félnaposért 960 schillinget számolnak fel. Az idegenvezető-képzés áttekintését is elhatározták, mert minimális tudással rendelkezők is kapnak képesítést. A kamarai ellenőrzések során a megelőzés, a segítő szándék a fő szempont. Kamarai javaslatok az adó* és járulékrendszer reformjára Elkészültek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai a 2000. évi adóreform-munkálatokhoz kapcsolódó adó- és elvonási rendszerekre - nyilatkozta lapunknak Bánfi Sándor, a HKIK gazdasági igazgatója. A szakember elöljáróban elmondta, hogy a felmérések alapján a gazdaság további dinamikus növekedésére lehet számítani, és e növekedési pálya a vállalkozások közgazdasági, működési feltételeinek átalakítását igényli. Az 1999. évi jóváhagyott adó- és járulékváltozások nagyon fontos lépést jelentenek a vállalkozási terhek értékelhető csökkentésében. A bekövetkezett változások azonban nem feledtetik azokat az anomáliákat, amelyek ezeket a törvényeket jellemzik. Egyértelművé vált az is, hogy 1988-ban az akkori gazdasági, politikai környezethez igazodó adórendszer ma már nem felel meg a megváltozott feltételeknek. Az adórendszer megérett a szemléletváltásra, a strukturális átalakításra. Hosszabb távon a forgalmat, fogyasztást terhelő adó súlyának, szerepének növelését kell elérni, a közvetlen adók arányának mérséklése mellett. Az adórendszer teljes körű átalakítása több lépcsőben, az államháztartási reform részeként valósulhat meg. Bánfi Sándor elmondta, hogy az adórendszer átalakításánál az alábbi prioritásokat fogalmazták meg. Az adórendszer erőteljesebben ösztönözzön a beruházás, a foglalkoztatás bővítésére, a reálszférába történő befektetésekre. A kis- és közepes vállalkozások legyenek képesek tőkeakkumulációra, s a gazdaság tartós növekedéséhez szükséges felhalmozásnak ez legyen a fő formája. Az egyszerűbb adózási formák bővüljenek, az adminisztrációs terhek mérséklése mellett, valamint javuljon az adófizetési morál. „Megszülettek az adó- és járulékrendszer reformjának alapelvei és tézisei is” - hangsúlyozta a HKIK gazdasági igazgatója. - Az. elvonások mértékének csökkentése, különösen a közvetett adók és társadalombiztosítási járulékok terén, és a helyi és központi adók harmonizálása is nagy jelentőségű kérdés. Fontos a kamara számára az adónemek csökkentése, összevonása, a közterhek azonos bázisú közelítése, az egyszerűbb adózási eljárások alkalmazása, az átalányadó kiterjesztése, az ugyanarra a jogcímre vonatkozó elvonások- visszautalások harmonizációja vagy megszüntetése. A kamarai szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény, az általános forgalmi (áfa) adóról szóló törvény és a társasági (tao) adóról szóló törvény, a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről (art) szóló törvény kapcsán elkészültek a részletes javaslatok is. Az szja-nál a kamara javasolja, hogy az adóelvonások egyszerűsödjenek, a jövedelemadó mértékét úgy kellene meghatározni, hogy a jövedelemadó magában foglalja az osztalékadót. Az áfa felső kulcsának 25 százalékos mértéke a magyar gazdaság teherbíró képességéhez mérten is magas, a HKIK megítélése szerint 18-20 százalékos maximális mérték indokolt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény kapcsán alapvető probléma, hogy az adó alapjául szolgáló valamennyi tételt részletesen írják elő, ez indokolatlanul túlrészletezett és növeli az adminisztrációt. „A helyi adózás jelenlegi rendszerét úgy javasoljuk átalakítani, hogy a vállalkozásokat érintő helyi adókat adónembe vonják össze, és az adó alapját a vállalkozás fejlődésének mértékéhez viszonyítva határozzák meg” - mondta végezetül Bánfi Sándor gazdasági igazgató. (sz. cs.) Hírek röviden Az árvízkárosultak támogatása Mintegy 500 ezer forinttal támogatta a közelmúltban a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azokat a helyreállítási munkálatokat, amelyek az idén tavasszal az Eszakkelet-Magyarországon tapasztalt havazás, árvíz és belvíz következtében váltak szükségessé. A kamara és a helyi adók Az adórendeletek múlt évi közgyűlési tárgyalásai során úgy határozott az egri és a gyöngyösi önkormányzat, hogy munkacsoportokat hoz létre a helyi adópolitika alakítására, a gazdasági folyamatok elemzésére, a helyi vállalkozásra gyakorolt hatások vizsgálatára. Ezekben a szakmai testületekben a HKIK is képviselteti magát - tudtuk meg Bánfi Sándor gazdasági igazgatótól, aki elmondta még, hogy az adórendeletek módosító javaslatainak munkaanyaga előreláthatóan a harmadik negyedév végére várható, így valószínűleg szeptemberben üléseznek először az adócsoportok. Külgazdasági és termékkatalógus A HKIK szerkesztésében Külgazdasági és Termékkatalógus készül olyan kis- és közepes vállalkozások ismertetésével, amelyek nemzetközi promócióra érdemes kapacitással, termékkel, hasznosítható ingatlannal, találmánynyal, befektetési lehetőséggel rendelkeznek. Az érdeklődő vállalkozások az alábbi jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelentkezzenek. Cím: HKIK Eger 3301, Pf. 440, vagy telefaxon: 36/312-989. A részletes adatlapot és a katalógusban való megjelenés feltételeit később postázzuk. í HEVES MEGYEI mumA KERESKEDELMI ÉS Hl in* ni/ a rí a n a * ® ' 3300 Eger, Telekessy u. 2. Y m mjr Postacím: Pf. 440 3301 . IC Tel.: (36)429-612 Ügyfélszolgálat Í.M lm Telefax: (36)312-989 IPAR KAMARA \ V. __________„............... .................................... ___ J E-mail: hkik @ hkik.hu —_____________________________J
