Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-28 / 122. szám
1999. május 28., péntek Eger Körzete 5. oldal A birkatürelmű tenyésztő Idilli a látvány. A boglárkavirágos mezőn tarka tehén bámészkodik, mellette bocikája heverész. Nem zavarva békéjüket, távolabb két ló nyargalászik, s amott, a fenyőkkel rit- kásan tűzdelt domboldalban juhnyáj legel. Úgy érzem, ha várok még egy kicsit, előténfereg a csalitból cifraszűrben a furulyázó Kukorica Jancsi, jobbján Iluskájával. Aki itt lakhat, annak a feje sem fájhat, gondolom, de Magyar Ottó, a tanya gazdája mégsem repes a boldogságtól. BÜKKSZENTMÁRTON Lelkesedéssel kezdett vállalkozásába, s most úgy érzi, magára maradt. Azt hitte, hogy a mezőgazdaságból meg lehet élni. Persze, aki szétnéz náluk, abban irigység ébred, s kétkedve fogadja a panaszt. Mert a látogató csak azt látja, ami van, de azt már nem, hogy az éjfél ritkán találja ágyban a férfit, és előbb ébred, mint a kakasok. Fuvarosként gyűjtögette vagyonát, aztán mivel édesapja, nagyapja állattenyésztéssel foglalkozott, úgy döntött, ő is ebből tartja majd fenn családját. Persze úgy, hogy megőrzi eredeti vállalkozását, lévén egyebet sem hallani, mint a több lábon állás nagyszerűségét. Épeszű ember különben sem áldozza minden kincsét egy farmra, vagy ha mégis, úgy idővel megnézheti magát. Kiszolgáltatottjává válik az időjárásnak, a felvásárlóknak, a bármikor bekövetkező növénykároknak, az állatvészeknek, nem szólva a változó támogatási rendszerekről Magyar Ottónak is ez szegi a kedvét. Merthogy, mint mondja, létezik egy rendelet, mely szerint akkor regisztráltathatná magát a támogatást igénylők között, ha a jövedelmének több mint felét a mező- gazdasági tevékenységből szerezné. Hanem amit a birka- tenyésztés hozna a konyhára, azt nagyjából el is viszik a jószágok. Mert a birka eszik. S nemcsak azt, amit a mezőn talál áprilistól a fagyok beálltáig. Az állat télen is éhes, amikor mindent hó borít. A gazdának gondoskodnia kell jó előre az élelmükről. Ám ha megkötik a kezét, s csak fémzárolt vetőmagot vethet - mintha a juh csakis az ebből nőtt takarmányt venné magához -, úgy jelentős veszteséggel indul máris. Az állattartás korántsem csak az etetésből áll. A birkákat nyírni is kell, de a pénz, amit a gazda a gyapjúért kap, a nyírók jól végzett munkája után járó fröccsre is alig elegendő. A jószágok rendszeres orvosi ellenőrzése is szükséges. A gazdálkodó tartja a kapcsolatot az állatorvossal, kivált ellés idején, és akkor is, ha úgy érzékeli, beteg valamelyik birkája. Hanem a rendelet szerint fix összegű szerződést kell kötnie. Az átalánydíj viszont nem fedezi az orvosi kezelés költségét, amikor tényleg baj van. Ha külföldi turista keveredik a tanyára, naivan azt kérdezi tőle: - És hol a sajtüzem, és hol a gyapjúfeldolgozó? Magyar Ottó ilyenkor csak hümmög. Belátja, hogy az érdeklődő okosat kérdez, szívesen fejlesztené ő maga is vállalkozását, csak épp erre nem futja. Egyelőre annak is örül, ha legalább becsülettel kifizetheti azokat a munkásokat, akik nála dolgoznak. Ha szélnek eresztené őket, családokat tenne földönfutókká. Gépeket ritkán, s többnyire csak felújításra szorulókat vásárolhat. Értetlenkedve figyeli azokat, akik új masinákra költenek abban a reményben, hogy bérmunkákat végeznek majd. A kárpótlásként földhöz jutottak ugyanis csak elvétve művelik meg frissen szerzett birtokukat. Nem véletlenül. Csak a bajt keresnék maguknak... Ezért aztán a határ több helyütt ugar, nem tenyészik rajta egyéb, mint papsajt. Magyar Ottó tisztában van azzal, hogy nincs egyedül. Környezetében akik csak állattartásba kezdtek, mind megkeseredtek. Legyen az bár szárnyas- vagy lábasjószág, egyre megy, valamennyi tartása a csőddel fenyeget. Ami a legcsüggesztőbb, hogy ebből még szabadulni sem lehet. Lábon vagy lemészárolva egyaránt csak veszteséggel adható el az állat. A felvásárlók megtalálják a módját, hogyan szorítsák sarokba a termelőt. Jól tudják, csak idő kérdése, s a túlszaporodott állománytól olcsóbban is megszabadulna, mint tervezte. Persze, megérthetők ők is, nekik is élniük kell. Aki az állattartást választja, örökre elkötelezte magát. Magyar Ottó édesapja rég ünnepelte 70. születésnapját, de amíg érzi, hogy a nyáj vátja őt, addig hajnalban kel, s megy az akolba. A birkákat születésüktől ismeri, megszerette valahányat, amikor még gyámoltalan kis bárányként cumizták a tejet. Mi lenne az öreggel, ha a fia úgy döntene: nem csinálják tovább? • Négyessy Zita Húsz esztendeje várja a falu óvodája a gyerekeket Mondom a neved, feleld rá a jeled! Nem találkoztam még óvodással, aki ne kívánkozott volna az iskolába. Aztán alig telik el a padban néhány hét, s arról ábrándozott: de jó a kistestvérének, aki bezzeg oviba járhat Az érzés csak fokozódik, ahogy eliramlanak az évek. S egyszer csak egy boríték fehérük a levélszekrényben, benne egy meghívó: húsz év után visszavárják régi óvodájába. NOSZVAJ - Rendkívül kedves ünnepségre készül Balázs Emőné vezető óvónő. Épp két évtizede annak, hogy a hétvégeken is dolgozó szocialista brigádok befejezték a munkát, s átadták a falunak az új óvodát. Korábban nem volt ilyen intézménye a községnek, a szomszédba, Szomolyára vitték a szülők azokat a kicsiket, akikre nem tudtak vigyázni a nagymamák. Balázsné Erzsiké akkortól irányítja az óvodát. Húsz éve két csoportban foglalkoztak 68 kisgyerekkel. Most mindany- nyian meghívót kaptak, jöjjenek el szombaton a fél 9-kor kezdődő rendezvényre. Idézzék fel együtt emlékeiket, nézzenek szét, mennyit fejlődött, milyen szép lett egykori második otthonuk. Akik nem vándoroltak el Noszvajról, s csemetéjüket maguk előtt terelgetve naponta visszatérnek az épületbe, azok számára is ajándék lesz ez a délelőtt. Ám akik Egerben, esetleg Budapesten élnek, s több éve, másfél évtizede az óvoda környékén sem jártak, azokra igazi élmény vár. Mert a korábbi, fémből készült kerti játékok helyére csodaszép, fából faragott hinták, mászókák, libikókák kerültek Sebestyén József jóvoltából. A csoportszobákban Madarassy /őz-ve/helybeli asztalos takaros, mívesen megmunkált bútorai közt játszhatnak, okosodhatnak a kicsik. A vezető óvónő Szalókiné Sike Krisztina egyike azoknak a hajdani ovisoknak, akik húsz esztendeje birtokukba vették az új létesítményt. Most már - jövő tavasztól - a kisfiával együtt járnak ide. A gyerek kisóvodásként, az anyuka óvónőként. Ezáltal többszörösen is indokolt, hogy ő mondja az üdvözlő beszédet. A találkozón részt vesznek a jelen óvodásai is. Izgatottan, ajándékokkal, műsorokkal készülnek a vendégek fogadására. Az ünnepség után aszfaltrajzverseny és ügyességi vetélkedők foglalják le az aprónépet, míg a község vezetői, a húsz év alatt itt dolgozó óvónők, dajka nénik és az „öreg ovisok” dis- kurálhatnak erről-arról. Nem illő kifecsegni a titkot, mit kapnak ajándékba az „öregek”. Ám a bájos ötletet lehetetlenség el nem árulni. A tálcákon bébiételes üvegek sorakoznak majd, azokon a régi jelek (mindenki emlékszik rá, mi is volt ő: „sárgarépa”, „hóember”), s a tégelyekben egy kanálnyi az óvoda homokjából. (négyessy) Uzsonna után szaladhatunk játszani FOTÓ: ötvös Vizsgaelőadás EGER - Hétfőn zsúfolásig telt a Gárdonyi Géza Színház. Ám ez alkalommal nem egy színdarab kedvéért, hanem a Táncstúdió 13 és a Stellae Agrienses Gyermek Tánc- és Balettegyüttes vizsgaelőadása végett. A kezdők produkciója után egy igazi csemege tárult a nézők elé. A XX. század gyermekei című táncjátékban az évszázad nagy eseményeit jelenítették meg a szereplők. A Táncstúdió 13 növendékei nemcsak az egri közönséget hódították meg. A nemrég Budapesten megrendezett Országos Gyermek Regionális Fesztivál döntőjén például Csintalan Éva szereplését különdíjjal jutalmazták. A nyolcéves Báno- vics Vivien pedig bejutott a Gyermekvilág ’99 Országos Fesztivál szeptemberi döntőjébe. A revük világát is felidézték FOTÓ: GÁL GÁBOR Egerszóláton a nehéz finanszírozási körülmények között is jól működik az általános iskola. Ez köszönhető az ott dolgozó kiváló tantestületnek, s az áldozatkész önkormányzatnak - összegezte a polgármester Zvara József iskolaigazgató éves beszámolóját, ami a képviselői ülésen hangzott el. Bélapátfalván kistérségi tanácskozást tartanak ma 10 órától a polgármesteri hivatalban a környék polgármestereinek. A téma: hétvégén se maradjanak orvosi ellátás nélkül a betegek. Verpeléten új alapítványt hoznak létre az óvoda javára a ma a 18 órakor kezdődő képviselő-testületi ülésen. A tanácskozáson ismerteti üzleti terveit, s bocsátja azt jóváhagyásra az önkormányzat cége, a vízellátást és szennyvízelvezetést biztosító VIKOM Kft. vezetője. Noszvajon 12 millió forintos beruházásba kezdett az önkormányzat. Az Útalaptól nyert 8,9 millió forint - kiegészítve a község pénzével - fedezetet nyújt arra, hogy a Kossuth Lajos utcán, 450 méter hosszúságban aszfaltozott járda épüljön. Egyidejűleg megoldják ugyanitt a csapadékvíz-elvezetést, valamint az útszélesítést is. Novajon megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A munkák jelenleg a Bem, a Kodály és a Tarái utcában folynak. A beruházásról is szó lesz a hétfőn 17 órakor kezdődő testületi ülésen, de a legfontosabb napirendi pont: az öregek napközi otthona vezetőjének beszámolója. Tarnaszentmáriának új zászlaja és címere készül. Utóbbira három pályamunkát is készített az önkormányzat által felkért művész. A tervek mindegyikén szerepel a település szimbóluma: a templom, a Tama- patak és az ekevas, amely az itt élők dolgosságát jelzi. Egerszalókról Aggtelekre kirándulhatott ötvenhat iskolás abból a pénzből, amit a Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyert pályázatával. A gyerekek örömükben egymás szavába vágtak, mi mindent láttak az út során: barlangot, cseppköveket, vonatot. Egyikük- másikuk egyetlen napra sem hagyhatta el eddig szülőfaluját. fotó: ötvös imre i ÚTMUTATÓI fSOBSELEMZES iTABOT 1 kártyával; i HERGZEG KATA IISEGÍTSÉGÉVELl ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁN'i. VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével 1. Álmatlanság 2. Merevedési /.avarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési /.avarok 5. Depresszió 6. Elmebetegségek ® 06-90-230-392 A hívás díja 99 Ft+áfa percenként+6.60+áfa kapcsolási díj Az egri Centrum Áruházban Ma, pénteken és holnap, szombaton MINDEN GYERMEKCIPŐ 10% ENGEDMÉNNYEL 0 A megvásárolt cipőkhöz ajándékba 1 1 db övtáskát vagy 1 db pénztárcát adunk