Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-27 / 121. szám
8. oldal Kamarai Elet 1999. május 27., csütörtök A pihenőhely és egri készítői: Majoros Gábor, Németh Barbara, Sztrapkovics Péter A háború árnyékában Kéz a kézben a Béke turistaúton A béke „nagykövetei” - jelképesen így is jellemezhetnénk annak a kis egri delegációnak a küldetését, amely nemrégen Németországban járt. Az európai történelem jelentős eseményének megünneplésére a Münsterben és Osnabrückben megkötött westfáliai béke 350. évfordulója alkalmából kaptak meghívást a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet diákjai, Németh Barbara, Sztrapkovics Péter (mindketten magasépítő technikus szakon tanulnak), továbbá Majoros Gábor, aki vases fémszerkezeti lakatos szakmában képzi magát. A hosszú útra elkísérte őket tanáruk, Berta László is. Élményeiket, tapasztalataikat osztják meg most az olvasókkal. „Az elmúlt év végén a Münsteri és az Osnabriick-Emslandi Kézműves Kamara közösen letette a lan- gerlichi Béke-turistaút melletti pihenőhely alapkövét - mondta Berta László. - A szó szoros értelmében nemzetközi összefogás eredményeként avattuk fel ezt a létesítményt, hiszen lengyelek, németek, franciák és magyarok vettek részt a megépítésében. E szép gesztus tervezésénél még senki sem gondolt arra, hogy milyen jelentősége lesz ennek a helynek az 1999-es esztendőben. Körülöttünk a szomorú valóság, a sok szenvedéssel járó háború, a menekültek áradata döbbenti meg az embereket, de Németországban, a westfáliai békekötésre emlékezve a nemzetközi csapat kéz a kézben építette meg a különféle nemzetek megértésének látványos szimbólumát. A tanítványaim kitűnően helytálltak a munkák során, nemcsak kellemes időtöltést, de egyben tanulást is jelentett számukra ez a találkozó. A münsteri, a Heves Megyei Kézműves Kamara, valamint az IPOSZ régi kapcsolatának újabb, most már a diákokat is foglalkoztató mozzanata volt ez a program, amely nekünk, felnőtteknek is élményt, szakmai tapasztalatot is nyújtott, hiszen volt idő arra is, hogy bepillantsunk a legújabb vas- és fémszerkezetes technológiába is. Németh Barbara nemcsak derekasan dolgozott, hanem a tolmács szerepében is kitűnően vizsgázott.- Megtiszteltetés volt számunkra, hogy bennünket választottak erre az útra. Társaim is nagyon jó tanulók, jutalomnak is tekintettük ezt a küldetést - nyilatkozott nevükben is Barbara. - A turisták és a kerékpárosok részére ez a pihenőhely a két német kamara ajándéka, amely nemzetközivé vált a testvérkamarák szakmunkástanulói révén. Az egyes építőelemeket a két kamara műhelyében készítették elő, amit aztán a külföldi, valamint a német diákok és oktatóik közösen állítottak össze. Elsősorban építési, útépítési és fémipari munkákról volt szó. Jó hangulatban, a legnagyobb egyetértésben készítettük el a pihenőhelyet, sokszor tolmácskodni sem kellett, hiszen hasonló szakmában tanultunk mindannyian. A vendéglátók persze gondoskodtak arról is, hogy minél jobban megismerjük a környéket, gyönyörű helyeken jártunk, és annak nagyon örülök, hogy tudtam kamatoztatni német nyelvtudásomat. A franciákkal jól összebarátkoztunk, levelezünk és már tervezgetjük, hogy ellátogatunk egymáshoz. A jövőben azt tervezem, hogy turistaként végigkerekezek majd a Béke útján, és megpihenek ott, ahol mi egri diákok is leraktuk munkánkkal a kézjegyünket. A Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet igazgatója, Elek Elemér így összegezte a gyerekek németországi látogatását:- Nem kell sokáig keresgélnünk iskolánkban olyan diákokat, akik jó kommunikatív képességekkel, illetve szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Nagyon örültünk a lehetőségnek, hiszen a fiatalok maguk is tapasztalhatták, hogy érdemes jól tanulni, nyelveket elsajátítani. Arról is meggyőződhettek, hogy az oktatás során miért sulykoljuk folyton beléjük a pontos, fegyelmezett munkavégzést, alkalmazkodóképességet. A példa, amit láthattak, német barátainknál minket igazol. Azért külön is boldog vagyok, hogy megtapasztalhatták, sem tudásban, sem magatartásban, sem a társasági életben nincsenek hátrányosabb helyzetben lányaink, fiaink, mint nyugati társaik. Iskolából az életbe kerülnek Sokan vizsgáztak a gyöngyösi József Attila Szakközépiskolában is FOTÓ: KOVÁCS MÁRIA Megkezdődtek a szakmai vizsgák Május 25-én az írásbeli vizsgákkal kezdődött az iskola- rendszerű képzésben 1999-ben szakmai vizsgát tevők nagy mérkőzése. A Kézműves Kamara hatáskörébe tartozó szakmákban csaknem száz vizsgacsoportban kerül sor a fiatalok felkészülésének elbírálására. A megye szakképző intézeteiben a vizsgát szervező intézmény képviselői mellett a minisztériumok által kinevezett elnökök irányításával a kamara szakemberei is minősítik a fiatalok felkészülését. A „megpróbáltatás” az írásbelivel nem ér véget, hiszen júniusban még sor kerül a gyakorlati és szóbeli vizsgákra is. Az elmúlt években szakmai ismereteket elsajátító fiatalok számíthatnak a vizsgabizottságok segítő szándékára, és a tisztességes munka, valamint egy kis szerencse biztosan meghozza a várt eredményt. A megye kézművesei sok sikert kívánnak minden vizsgázónak, bízunk abban, hogy egyre több munkahely számít a fiatal szakemberekre. Mestervizsga-hírek Május 25-én a Sütő- és Édesipari Rt. egri gyárában is régen látott eseményre került sor. Tizennégy mesterjelölt - a megye különböző pékségeiből - reggel 7 órakor látott munkához, hogy mesterremek sütésével és a napi forgalmi termékek elkészítésével bizonyítsa, képes megfelelni a fogyasztói elvárásoknak. Szerdán szóbeli vizsgán az elméleti tudásról is számot adtak a mesterjelöltek. Június 1-4. között 23 gázvezeték- és készülékszerelő számol be felkészültségéről a vizsgabizottság előtt. A jelöltek a Kézműves Kamara szervezésében 200 órás felkészítő tanfolyam után vizsgáznak, hogy eleget tehessenek a jogszabályi kötelezettségnek, miszerint ebben a szakmában bizonyos munkafolyamatok csak arcképes igazolvánnyal végezhetők. Az arcképes igazolványt csak a magasabb szakmai végzettséget igazoló mesterlevél birtokában lehet igényelni. Hamarosan befejeződik az autószerelők szakmai felkészítő tanfolyama és a vállalkozási ismeret és pedagógia tanfolyam is. A vizsgákra még a nyár folyamán sor kerül, s újabb mesterekkel gyarapodik a vállalkozói kör. A Kézműves Kamaránál folyamatosan lehet jelentkezni mestervizsgára. Részletes információt ad Pálfy István személyesen a kamara irodájában, vagy a 36/429-891 telefonszámon. Tűzvédelmi tanfolyam A Heves Megyei Kézműves Kamara tűzvédelmi tanfolyamot szervez. Az érdeklődők felvilágosítást kaphatnak - munkanapokon a délelőtti órákban - Szénái Lajostól Egerben, a Hadnagy u. 6. sz. alatt, illetve a 36/429-891-es telefonszámon. ___ .Jj- ^ ^^^■■'^1*—Jí— 3300 Eger, Trinitárius u. 2. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Országos agrárfórumot tartottak Meg kell hirdetni az új szövetkezetpolitikát A családi gazdaságoknak és az őstermelőknek ne legyen kötelező az agrárkamarai tagság, de a vállalkozók számára maradjon az - hangoztatta Torgyán József Budapesten, a Magyar Agrárkamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének agrárfórumán a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaságnak a szövetkezetekre továbbra is szüksége van. Jelezte, hogy a tárca a szövetkezeti törvény módosításán dolgozik, amely úgy biztosítja majd a kívülállóknak üzletrészük megszerzését, hogy közben nem veszélyezteti a szövetkezetek működőképességét. Ennek anyagi feltételeit állami finanszírozási konstrukciókkal lehetne megoldani. Farkas Sándor, az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy meg kell hirdetni a kormány új szövetkezetpolitikáját, a családi gazdaságokat segítő szövetkezés programját. Ennek lényege, hogy a már működő szövetkezeteket tovább kell fejleszteni, ám a megalakuló új, elsősorban beszerző, értékesítő és feldolgozó szövetkezetek létrehozását pedig az eddiginél jobban kell ösztönözni. Mint hangoztatta, a racionális üzemi föld- használati rendszer kialakítása elképzelhetetlen a Nemzeti Földalap létrehozása nélkül. A Nemzeti Földalapból való termőföld-értékesítést pedig adómentessé kellene tenni. A mezőgazdasági bizottság elnöke kitért arra is, hogy meg kell szervezni a szövetkezeteket népszerűsítő oktatást és szaktanácsadást. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló költségvetési források felét a beruházások támogatására kellene fordítani, mert a magyar agrárium technológiai lemaradása nagymértékű a fejlett nyugati országokhoz viszonyítva. Emiatt nyílik az agrárolló, amely az ágazatban évente mintegy 300-350 milliárd forintnyi jövedelemvesztést okoz. Tamás Károly, a szaktárca közigazgatási államtitkára a kutatásfejlesztés és az oktatás fontosságát hangoztatta. Jakab István, a MAGOSZ elnöke az új típusú szövetkezetek fokozottabb támogatását kérte a kormányzattól. A termelők, a vállalkozók hasznos partnerei lesznek Az alábbiakban Csikai Miklósnak, a Magyar Agrárkamara elnökének az országos fórumon elhangzott beszédéből idézünk fel néhány fontos gondolatok Az előadó utalt arra, hogy Magyarország kitűnő mező- gazdasági éghajlati adottságai jól ismertek. A jól művelhető szántó, kert aránya hazánkban az összes területből az EU-átlag 2,5-szeresét teszi ki. Többször elhangzott már, hogy alsó árakon is 2000 milliárd forint az értéke ennek a többlet működötökének. A kihasználási szint viszont rendkívül alacsony. Az egy hektár szántóterületre jutó mezőgazdasági bruttó kibocsátás az uniós átlaghoz viszonyítva mindössze 44 százalék. Ez a gyenge hatékonysági szint döntően a mezőgazda- sági termelés elmaradott technikai-technológiai színvonalának köszönhető. Mik ennek a főbb jellemzői?- Az elmúlt nyolc év során ár- és támogatási jövedelemkiesés miatt elmaradt fejlesztés értéke ezermilliárd forintra tehető. A szükséges beruházásoknak töredéke, például a traktor-beszerzés 20 százaléka valósult meg, vagyis nincs a termeléshez elég és megfelelő színvonalú eszköz.-Technológiai lemaradásunkat mutatja a vetőmag-, műtrágya- és növényvédőszer- felhasználásunk is. 1996-ban például az egy hektár szántóra jutó műtrágyahatóanyag-fel- használás Magyarországon 44 kiló, az uniós 198 kilós átlagnak mindössze 22 százaléka.- Szőlő-gyümölcs termelésre ideális talaj- és éghajlati adottságai ellenére a mező- gazdasági területen belüli ültetvényarány hazánkban az uniós átlag fele. Csatlakozásunk után a telepítés nem támogatható. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó állatsűrűség az uniós átlaghoz viszonyítva szarvasmarhából 23, juhból 18 százalék. Ezért fontos, hogy a költségvetési források 50 százalékát a beruházások támogatására kell fordítani. Az induló családi gazdaságok, társas vállalkozások és szövetkezetek esetében magasabb támogatási kulcsok alkalmazását kellene megvizsgálni. Szakmai meggyőződésünk, hogy hiába kapnak jelenleg 20-30 vagy 100 ezer forintos termelői támogatást a gazdálkodók, ha beruházásaikban nem tudnak előrelépni, és ezáltal verseny- képtelen partnerei lesznek uniós paraszttársaiknak. A jelenlegi körülményekre aktualizálva az a kamara véleménye, hogy a gép- és épületberuházási támogatásokat nem kell leállítani, azokat folytatni szükséges, és a rendtartásnál hiányzó forrásokat dr. Torgyán József miniszterrel egyeztetett módon kell előteremteni. A kistermelők szempontjából is hasznosabbnak tartják, ha a terület alapú támogatás helyett az életképes kisgazdaságok a beruházásaikhoz kapnak kiemelt támogatást. A technológiai problémák másik részét jelentő forgóeszköz-szükséglet biztosítása érdekében csatlakozásunk időpontjáig meg kell hirdetni a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú tőkepótló hitel igénybevételével, a kamatok csökkenésével együtt járó preferenciák növelésével együtt. A támogatási elsőbbségek közül második helyre helyezzük az agrárpiac stabilizálását. Különös tekintettel a rendelkezésünkre álló rövid időre, a Magyar Agrárkamara nem támogat olyan megoldásokat, amelyek a mezőgazdaságban a működőtőke kihasználásának vagy mértékének csökkenését eredményezik Nem az ágazatokon belüli működőtőke átcsoportosítása a megoldás, főleg veszteségek árán nem, hanem a meglévő és működőképes szervezeteket stabilizáljuk és forráskoncentrációval segítsük, hogy felzárkózhassanak elsősorban eszközökben az új családi gazdaságok, szövetkezetek és társaságok. Ez az álláspontunk tehát hangsúlyozottan szakmai, és a legkisebb mértékben sem politikai. Javasolt intézkedéseink az árjövedelmek növelésére - a kormány antiinflációs törekvését is figyelembe véve - a következők:- Mással - így költségvetési támogatással - nem helyettesíthető léptékű, évi 300 milliárd forintot meghaladó a mezőgazdaság évenkénti árvesztesége, ezért az agrártörvénynyel összhangban biztosítani kell az agrárolló évente érzékelhető 6-8 százalékos záródását. Az élelmiszer fogyasztói áraiban van fedezete több 100 milliárd forintos árjövede- lem-növelésnek a fogyasztók jelentős terhelése nélkül. A fogyasztók 1990-1997-ben 419 százalékra növekvő élelmiszerárakat viseltek el, miközben a termelők árai csak 295 százalékra nőttek. Meg kell hirdetni, hogy az FVM él az állami piaci támogatásokból 3-5 évre való kizárással azon gazdálkodó szervezetek felé, akik a rendtartási törvény alapján hozott intézkedéseket nem tartják be, vagy azt akadályozzák. Az intézkedések forrásaként az FVM agrárrendtartás részére az árspekulációt letörő intervenciókhoz biztosítani kell visszapótlási kötelezettség mellett 30 milliárd értékig az erőteljes állami piaci intervenió lehetőségét, és ezzel élni kell. Biztosítani szükséges, hogy az agrártárca a mezőgazdaság keresztféléves jellegéhez igazodva visszapótlás mellett vehessen fel idegen forráshiányának áthidalására. Jelenleg 80-100 ezerre tehető azoknak a száma, akik potenciálisan a mezőgazda- sági családi gazdaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek és társaságok agrártermelői lehetnek. Ezt a kört meg kell nyilatkoztatni főfoglalkozású agrártermelői szándékáról. Ez döntheti el, hogy ők - mint a mezőgazdasági termelés versenyében résztvevő szereplők - az agrárkamarák tagjai legyenek. Az egyéni vállalkozóknak, társaságoknak, szövetkezeteknek és a potenciális családi gazdaságoknak hasznos partnerei lesznek a jövőben az agrárkamarák.
