Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
Vasárnap Reggel 21. szám
1999. május 23. Közelről Harmadik oldal EMBEREK SEGÍTŐIÉ, FOGDÁSOK ELLENŐRE- Szó sincs nemes gesztusról - említi elismerő szavainkra csupán erkölcsi kötelességről. Hogy mi vezette a jótékonykodásban, arra válasz Oroszy László életpályája.- 1925-ben születtem - meséli édesapám az egri csapatkórháznál volt gyógyszerész. Az első világháborús sérülésébe halt bele 1932-ben. Öten maradtunk utána, én akkor hatéves voltam. Egerben, Debrecenben és Munkácson jártam ki az iskoláimat, a legutóbbi helyen érettségiztem. Munkácsról hazatérve, 1944- ben, a Magyar Királyi Forgalmi Adóhivatalnál helyezkedtem el. Ennek az évnek szeptemberében hallgató lettem az egri érseki jogakadémián. Nem sokáig tarthatott számára a tanulás, hiszen következett a második világháború újabb fordulata, ami alapvetően meghatározta az életét.- A szovjet megszállás után - emlékezik életének legnehezebb időszakára - egy éjszaka hetvenedmagammal letartóztattak. A Szovjetunióba vittek internálótáborba. Onnan három kemény esztendő után jöhettem haza, hadirokkantként, teljesen lerobbant fizikai állapotban. E három évnek a nyomait viselem a mai napig is. Állásomba egy akkori kormányrendeletre hivatkozással nem vettek visz- sza. Hosszú ideig fizikai munkát végeztem. Később az állami adófelügyelőségnél kaptam lehetőséget, ám 1957 tavaszán fegyelmi úton onnan is eltávolítottak. Az indok az volt: az ‘56-os szabadságharc és forradalom alatt távollétemben munkástanácstagnak választottak. Pedig amikor valóban bekapcsolódtam a munkástanács tevékenységébe, nekünk az volt a feladatunk és célunk, hogy az egri járás területén senkit a legkisebb bánta- lom se érjen. Mi azt az elvet váltottuk: ha valaki népellenes cselekedetet követett el, annak elbírálására a független magyar bíróság jogosult. Az akkor hatályos Munka Törvénykönyve szerint rendkívül korlátozták az állásba jutás lehetőségét számára. Végül az egri útfenntartó vállalathoz lépett, be segédmunkásként. Kál-Kápolnán keverték az aszfaltot és terítették a 3-as úton Kápolna és Kerecsend között.- Rokkantságom miatt azonban nem bírtam sokáig - folytatja OroSzy László -, Seregi Ernő igazgató és Palotai János személyzeti osztályvezető jóvoltából elvégezhettem a traktoros iskolát, s ezután traktorista és dömperes lettem. A két év alatt igazán emberségesen bántak velem és a hozzám hasonlókkal, így ott maradtam, s 29 év után onnan mentem nyugdíjba. S hogy miből fakad a fentebb már említett segítőkészség?- Még Oroszországban megfogadtam - feleli -, ha egyszer hazakerülök, ott segítek az embereken, ahol erre módom nyílik. Tagja lettem 1989 augusztusában a SZÓRAKÉSZ- nek, a volt politikai rabok és kényszermunkások szervezetének. Felkérésükre, s dr. Sepsey Tamás államtitkár hozzájárulásával Egerben, majd a megyében elvállaltam a szabadságukban korlátozott emberek kárpótlási ügyeinek segítését. Ezt tíz éve csinálom társadalmi munkában. Hála a korabeli polgármesteri hivatalnak, ott irodát is kaptam, s állták az ezzel kapcsolatos telefon- és postaköltséget is. Ma sincs ez másképp. Azt is nyugodtan mondhatom, soha senkitől semmit el nem fogadtam, és nem is fogok. Erkölcsi kötelességnek titulált nemes gesztusa szintén az Oroszországban tett fogadalom része.- Akkor is így tettem volna - magyarázza -, ha több millió forintról lenne szó, pedig gazdagnak igazán nem vagyok mondható. Édesanyám mondása cseng lenére, hogy az elmúlt egy évben két igen kemény műtéten estem át. A rendőrségi fogdában tartottak életkörülményeit vizsgáltuk. Azt, milyen helyiségben kell tartózkodniuk, milyen az orvosi ellátás, emberséges-e a bánásmód. A fogvatartottak eleinte panaszolták, hogy nekik nem felel meg az az étel, amit kapnak. Utánajártam. Munkanapokon a rendőrségi konyhán főznek nekik, ugyanazt eszik, mint a rendőrök. Ünnepnapokon pedig a A rendőrnap alkalmából belügyminiszteri dicsérettel és jutalommal ismerték el Oroszy Lászlónak a bűnüldöző hatóság érdekében végzett munkáját. A köztiszteletben álló egri polgár - aki a fogvatartottak civü ellenőrzését biztosító kísérlet választott vezetője volt - a kitüntetésért kapott összeget az aktív állományban elhunyt rendőrök árváinak ajánlotta fel. E nemes tett apropóján kereste meg a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggel. ma is a fülemben: „fiam, annyi megbecsülést adj embertársaidnak, mint amennyit magadnak elvársz!”. Én az embereket nem aszerint bírálom el, ki a párttag, ki nem, hanem aszerint, hogy mit tett az asztalra a nép érdekében. Az én igazi fizetségem az, ha egy-egy ügy sikeresen elintéződik. Legfeljebb ha köszönetét mondanak érte, az jólesik. Mint mondja, a megyei főkapitánnyal szembeni tiszteletből vállalta el elsősorban a civükont- roll-rendszer vezetői tisztét. Az egyéves kísérlet tapasztalatairól a következőket mondja:- Igyekeztem becsülettel elvégezni ezt a feladatot is, annak elBV-intézetből érkezik a koszt. Karácsony másnapján magam is megtapasztaltam, ebédosztáskor igazán jó gyümölcslevest, nagy szelet rántott húst ehettek rizibizivel és mellé egy narancsot. Egy hétköznap is hoztam az evőeszközömet, próbaképpen megkóstoltam az ebédet, zöldséges húsleves és rizses hús volt, kifogástalan minőségben. Elmondtam ezt az egyiküknek, utána már senki sem panaszkodott. Ha kérték, a fogvatartottak kulturális igényét is kielégítették, saját költségükre színes tévét, rádiót, újságot hozathattak be. A bánásmódra mi sem jellemzőbb, mint hogy egyikük sem panaszkodott az őrszemélyzetre. Arra is utaltak a fogdások közül, hogy lassan fordulnak meg a levelek. Megmagyaráztam nekik, levél kontroll nélkül nem mehet és nem jöhet, viszont előfordul, hogy az előadó nyomozó sok egyéb dolga miatt esetleg valóban késik a levél elküldése, érkezése. Tény, hogy a fénycső megoldású világítás nem igazán megfelelő, s az sem túl jó, hogy a régi szárnyban közös a mosdó. Ugyanakkor leírtam a jelentésemben, hogy a panaszok megoldása elsősorban anyagi vonzattal bír, s a jelenlegi rendőrségi költségvetésből erre nem futja. Oroszy László szerint van esély arra, hogy a kísérlet nyomán hazánkban mindenhol bevezessék a fogdák civil ellenőrzésének rendszerét. Ám a társadalmi hasznát illetően már kétségeinek adott hangot, mondván, bizony, nagyon kevés a nem viszszaeső bűnöző. Persze, kétségkívül az járna igazán haszonnal az országnak, ha mindenki olyan természetesnek venné mások megsegítését, mint azt nemcsak elviekben gondolja Oroszy László, hanem - mint a példák ékesen bizonyítják - tesz is érte. Szalay Zoltán Hiába nevezzük nevén, senki sem tud útbaigazítást adni, pedig - mint később kiderül - az övétől alig néhány házzal arrébb kérdezgetjük az utcabelieket. Talán a boltos ismerheti Veres Gábornét, de ő is csak a fejét rázza.- Macskákkal foglalkozik - mondja kollégám, mintha az támpont lehetne Bélapátfalván, hogy valakinek háziállatai vannak. Mégis kulcsként szolgál a megjegyzés, mert nyomban felderül az eladónő arca: - Ja, a macskás asszony?! Miért nem ezzel kezdték? Akkor értem csak meg, miért is ez a jelzője, ragadványneve Magdinak, amikor végre házához érünk. Négy, különlegesen szép, hosszú szőrű perzsa cica napfürdőzik a tornác mellvédjén. Az ötödik a szobában fekszik, rettentően elfoglalva. Épp szoptatja kicsinyeit. A szemük elvileg már nyitva, hiszen háromhetesek, hanem a cuclizás hunyott szemmel az igazi. így a tej mellé édes érzés is társul, a biztonság érzete - a mama mellett senki sem bánthatja őket. Az anyjuk szinte elnézést kérőén pislant ránk dobozából, értsük meg, a kölyköknél nincs fontosabb. Belátjuk, hogy alkalmatlankodunk, kimegyünk inkább a kertbe. Dandi, a szamojéd kutya - hosszú, selymes, fehér szőrű bundáját tekintve a perzsamacskákhoz hasonlatos, de lényegesen termetesebb - fejét, orrát a combunkhoz nyomva, „tessék engem is szeretni, ne csak őket” pofát vágva kísér a székekig. Kisvártatva előkerül egy tarka házimacska is. Felülmúlni akarja Dandit, alig hogy leülök, az ölembe ugrik. kát a gazdának kell rendszeresen cserélnie. Tudni kell azt is, hogy ragadozók, s ahogy a ló a zabot, úgy ők a húst szeretik. Nem kaphatnak sertéshúst, mert attól megbetegszenek, hanem csak csirkét vagy marhát.- A legfontosabb tudnivaló - mondja Magdi -, Dandi úgy tesz, mintha megsértődne, elüget a kapu felé. Ellenőrzi, mi történik az utcán, aztán visz- szaballag, hátha gazdasz- szonya felhagyott a macskák dicshimnuszával. Le- heveredik a lábai elé.- Jó kutya vagy, téged is szeretlek - bizonygatja Magdi. - Csak a cicákért tatnának érdeklődést a madarak iránt. Előfordult már, hogy a szájukból menekített ki a háziasszony egy cinkét. Hanem a lakótársak, a papagájok tabuk. Magdiék néhány éve költöztek ki Egerből, a lakótelepről. Itt még ke- JL.CUUU, iimycii rcuvc sek mindnyájan? - kérdi Magdi, s választ sem várva folytatja: - Ilyenek az állatok. Az emberek csak gyűlölködni szeretnek. Tíz éve fogadott magához egy perzsa kandúrt. Amikor az elkóborolt, s. már csak agyonverve találtak rá, azt hitte az asz- szony, megszakad a szíve. Hosszú időbe telt, míg úgy-ahogy megvigasztalódott. Fruzsinát már azért vette, hogy tenyéssze. Kenneljének a neve: Braunvölgyi, ami kiváltképp - a márkanévre asszociálva - a németeknek tetszik. Magdi főként külföldieknek kínálja a kölyköket, mert az a tapasztalata: ők becsben tartják az állatokat.- Szomorú, de közöttünk sok a felelőtlen ember - mondja. - Addig érdekes egy cica, míg kicsi. Kevesen érzik úgy, hogy felelősséggel tartoznak azért, akit hazavittek. Azt szoktam mondani: Ne szeresd a macskát! Gondozd! A törődés nemcsak az etetésből áll. Kefélgetni kell a bundájukat, évente szükségük van a védőoltásra, amit először nyolchetes korukban kapnak meg. Szobatiszták, de az almu1 ÚTMUTATÓ £SUBSELEMZÉS iTABOT 1KABTYAVAL i HEBCZEG KATi 1 SEGÍTSÉGÉVEL í© 06-9 ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNYI VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével 1. Álmatlanság 2. Merevedési zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5. Depresszió 6. Elmebetegségek © 06-90-230-392 A hívás díja 99 Ft+áfa percenként+6.60+áfa kapcsolási díj hogy a cicák társas lények. Ha egyedül hagyjuk őket, magányosak. Foglalkozni, beszélgetni kell velük, mint a gyerekekkel. Tulajdonképpen válaszolnak is, ha figyelünk rájuk. Megértetik magukat velünk, mert még a kutyáknál is intelligensebbek. is szólnom kell, mert sokan bántják őket. Dandinak ez nem inge, nem is veszi magára. Ritka békességben él ősellenségeivel. Mint ahogy a két nimfapapagáj sem lakik egy merő frászban a kalická- ban. Szó sincs róla, hogy a macskák ne muFOTO: GAL GABOR vesen, s többnyire azok is különcnek ismerik. A „macskás asszony”, mondják róla. Azt hihetik: csodabogár. Pedig csak abban különbözik az átlagtól, hogy azokkal is törődik, akik képtelenek önmagukról gondoskodni. Négyessy Zita /Célúé* 3. ^ Melyik az a megyei lap Heves megyében, melyet vasárnap is megvásárolhat? A játék feltételeit a Heves Megyei Hírlap május 21-i, pénteki számában olvashatja. f}áléks2cloén\i 3. x IT1' H HEVES HÍRLAP vmsm smm msm mnm mm mm* mám msm msm imm mám mxm mm mm mm mma mm mm mm» mem mm mm mm mm», mm mm» mm» mm« mm» mm mm» mm mm* mtm mmm mm» mm» msj IBSE ÜEEEi® h IMSKM
