Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22 / 118. szám
1999. május 22., szombat Hírlap Magazin 7. oldal „Jöjj el, Szentlélek...” Pünkösdváró kisenciklopédia Pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli. Krisztus nagypénteken a keresztfán meghal, harmadnapon (húsvét vasárnapján) föltámad, és még negyven napig a Földön marad (öt vasárnap húsvét után). A 40. napon fölmegy a mennyekbe: 10 nap múlva az apostolokra száll a Szentlélek, ez a húsvét utáni 50. nap, pünkösd. Eredeti görög neve, pente- kosztesz (ötven) is ezt jelöli, ebből ered pünkösd szavunk is. Úgynevezett mozgó ünnep, ideje május 10. és június 13. közé esik. Ennek oka a húsvét idejének számítási módjában rejlik. Mivel a keresztény húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, és ez évről évre változó időpont, vele együtt változik az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” is. A pünkösd is a zsidó ünnepek egyikével közös tőről fakad. A zsidó húsvét, a peszáh második napjától számolt hét hét elteltével, tehát ugyancsak az 50. napon van a sávuót, a hetek vagy zsengék ünnepe, amikor a jeruzsálemi szentélyben a búza zsengéjéből készült hálaáldozatot mutattak be. A gabonaaratás hálanapja egyben a peszáh befejező ünnepe. A Szentlélek A Szentlélek a Szentháromságban a harmadik isteni személy, valóságos Isten az Atyával és Fiúval együtt. Krisztus megkeresztelkedé- sekor galambként jelent meg, ezért galamb alakjában ábrázolják. Az első pünkösd alkalmával a Szentlélek lángnyelvek alakjában ereszkedett le az apostolokra. A Szentlélek hét ajándékát (bölcsesség, értelem, tudás, tanács, erősség (lelkierő), buzgó- ság, istenfélelem) legtöbbször hét kör szimbolizálja. Az egyház liturgiájában elsősorban a keresztség és a bérmálás szentsége van hivatva arra, hogy a Szentleiket adja a benne hívőknek, pünkösd hetében keresztvizet szentelnek. A katolikus egyház tanítása szerinti hét szentség között a másodikat, a bérmálást pünkösdtől szokás kiszolgáltatni. A püspök kiterjesztett kézzel kéri a Szentlélek malasztját a hetedik évüket betöltött meg- bérmálandók fölött, homlokukat balzsammal vegyített szentelt olajjal kereszt alakban megkeni, és eközben mondja a sokat idézett szavakat: „Megjelöllek a kereszt jelével és megerősítlek az üdvösség krizmájával az Atyának és Fiúnak és Szentiéleknek nevében.” Apostoli történet A Bibliának az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyve ekként örökíti meg a történteket: „És amikor pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lön nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.” A hatás hihetetlen volt: „Minekutána pedig ez a zúgás lön, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. Al- mélkodának pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Gali- leusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak? Mi módon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk? Párthusok és médek és elámi- ták, és kik lakozunk Mesopo- támiában, Júdeábán és Kappa- dócziában, Postusban... Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.” Pünkösdi királyság Hazánkban a legelterjedtebb népszokás a pünkösdi király választása volt. A dunántúli falvak fiatal legényei még a múlt században is lóversennyel döntötték el, hogy ki kapja majd a pünkösdi király koronáját. A versengés során szőrén megült lovakon kellett kifeszített kötelekből álló akadályokon túljutni. A győztest a kocsmában fiatal leányok virágkoszorúval koronázták meg. A pünkösdi király egy álló esztendeig ingyen ihatott a kocsmában, engedélye nélkül tilos volt mulatságot rendezni, tilosba tévedt jószágért nem érhette büntetés, sőt sokszor ingyen legeltethette állatait. A versengés esetenként obsitos katonák között zajlott, és a győztes maskarába öltözött „udvara” kíséretében vonult végig a falun. Hódolatot nemigen kapott: törött cserepekkel, lyukas lábosokkal dobálták meg. E színes mulatságok leírásának Jókai Mór egész fejezetet szentel az „Egy magyar nábob” című regényében. A pünkösdi királyság azonban nem mindig tartott egész éven át, sok helyütt csupán egyetlen napra szólt. Ezért lett nyelvünkben a „pünkösdi királyság” kifejezés a rövid ideig tartó politika szinonimája. A szegény ember szándéka Pünkösdi beszélgetés a hetvenöt éves Pálos Frigyes hatvani préposttal A prépost. Van mit tenni. Egy éve az Országos Katolikus Egyházművészeti és Műemléki Tanács tagjaként, nemzeti történeti és kulturális örökségünk ápolása, valamint az egyetemes emberi értékek gyarapítása terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként - Göncz Árpád köztársasági elnöktől - a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át. Hatvanban irányításával nemrég fejeződött be a belvárosi Szent Adalbert-templom felújítása, befejezés előtt áll az Erzsébet Otthon és a város nyugati részén található kerekharaszti templom építése is. Szorgalmazta a Grassalko- vich-kastély rekonstrukciójának fontosságát. A 75. életévét betöltő hatvani egyházfőt ma is fiatalos lendület jellemzi. Dolgozószobájában beszélgettünk vele.-A karácsonyról, a húsvét- ról tiszta képet alkot az átlagember, ám a pünkösdről már nem annyira. Kérem, néhány mondatban foglalja össze, mit ünnepelünk ilyenkor?- Pünkösd a húsvéti ünnepnek a beteljesedése. A megváltó a Földről való távozása előtt, már az utolsó vacsorán szól az apostolainak arról, hogy a szentleiket elküldi nekik. Tíz nappal Jézus menny- bemenetele után az apostolok bezárkóznak Jeruzsálemben Szent Márk evangélista apjának házába, ahol az utolsó vacsora is volt. Bizonyos szorongás és félelem élt bennük. Krisztus kereszthalála után attól féltek, hogy a második nagy zsidó zarándokünnepen, pünkösdkor őket is bíróság elé állítják. Ezt a tíz napot imával töltik, közben Júdás helyett megválasztják a tizenkettedik názza meg a pünkösdi királyság. Ez egy kurta időre terjedő „hatalom” volt. Az a legény, amelyik győzött a tornán, amíg a pünkösdi királyság tartott, mentes volt bizonyos terhektől. Egyébként a Galga völgyében pünkösdi királynét is választottak. Érdekességként említhetem a történelem- Az épülő újhatvani templom már akkor szerették, amikor még azt sem tudták, hogy fiú lesz-e vagy lány. A szülők sze- retete megelőz bennünket, ahogy az Isten szeretete is megelőzi az embert. A 75. év egy jelentős fordulópont a papok életében. A püspököknek a pápa felé, a plébánosoknak a püspök felé kell beadniuk a lemondásukat. Én is megtettem, mire a püspök úr azt válaszolta, hogy tudomásul vette, de amíg szellemi és fizikai erőm birtokában vagyok, addig vigyem tovább a plébánia életét. Fontos teendőim vannak, amelyeket nehéz is lett volna átadnom másnak. Amit az ember elkezdett, azt vigye is végbe. Az Erzsébet Otthonra gondolok, ahol idősek nyernének átmeneti elhelyezést. Évek óta igen kemény gondok között épül. Most - talán még ebben az évben - teljesen használhatóvá tudjuk tenni. A másik a hatvan-kerekha- raszti templom, amelynek építése utolsó stádiumába került. Szeretném egy hónap múlva felszentelni Keszthelyi Ferenc váci püspökkel. Addig anyagi gondokat kell megoldanom, hogy miként, azt nem tudóm, de hát mások is tudják a közmondást: szegény ember szándékát boldog Isten bírja. Ha az emberek egy kicsivel is érzékenyebbek lennének, és csak annyit szánnának az ügyre, amennyit a szórakozásukra költenek egy hónapban, akkor gond nélkül befejezhetnénk mind a két munkát. Tompa Z. Mihály FOTÓ: T. Z. M. apostolt, Mátyást. Bár Jézus elküldte őket, hogy menjenek a világban tanítani, de a mikéntről fogalmuk sem volt. Ám ezen a napon, a ragyogó napfényes időben különös szélzúgás támadt, amely a ház körül felerősödött. így szállt le a Szentlélek az apostolokra. A Szentlélek kiáradása rendkívüli hatást gyakorol rájuk. Megvilágosodnak, és ki mernek állni a szélvész zúgására összegyűlt emberek elé. Az apostolok prédikálni kezdenek. Szent Lukács felsorolja, hogy tizennégy nemzet nyelvén hallották őket beszélni, holott korábban nem tudtak idegen nyelveket. A tömeg egy emberként kérdezték: mit tegyenek? Tartsatok bűnbánatot és keresztel- kedjetek meg, válaszolták. Az első pünkösdnek az eredménye, hogy háromezer ember megkeresztelkedik. Ez az egyház születésnapja.- Miként kapcsolódik az ünnephez a pünkösdi királyság?-Bálint Sándor, a kitűnő néprajzkutatóként is ismert katolikus pap a pünkösdtől nem független népszokásként említi. Általában a legények vir- tuskodó küzdelmét koroből, hogy annak idején, a kiegyezés után, amikor Ferenc Józsefet megkoronázták, az udvar először pünkösdre tervezte a szertartást, de aztán közölték a protokólium összeállítóival: vigyázzanak, mert a pünkösdi királyság a nép tudatában nagyon rövid lejáratú valami, nehogy Ferenc Józsefet pünkösdi királynak tekintsék. Ezért tették át a koronázást egy másik alkalomra.- Miért kapcsolódik ez a népi szokás pünkösdhöz?-A pünkösd a tavasz ünnepe. Már a húsvét is az, de a tavasz virágba borulásának ünnepe a pünkösd. És a pünkösdi királyság, a pünkösdi ki- rálynőség egy kicsit már a párválasztást is előkészíti, ezért volt közkedvelt ünnep.-Azt mondja a nóta, hogy piros pünkösd napján... Miért piros?- A szentlélek az apostolok feje fölött lebegő tüzes nyelvek alakjában jelent meg. A vértanúság is piros. Valószínű, hogy ezért.- Nemrég töltötte be 75. születésnapját...- Kamaszkorom óta nem szoktam ünnepelni születésnapjaimat. Akkor döbbentem rá, hogy milyen furcsa, amikor az embert felköszöntik. Tizenhárom éves koromban vettem a bátorságot, és közöltem édesanyámmal: ma este, amikor együtt leszünk az én születésnapomon, akkor ne köszöntsenek, mert én szeretném megköszönni, hogy megszülethettem. Ilyenkor inkább a gyereknek kell hálát adnia azért, hogy A lélek ünnepi ... A tíz éve (lám, így telik az idő) kezdődött politikai rendszerváltás során lett ismét törvényesen kettős ünnep Magyarországon a pünkösd, a keresztény egyház születésnapja. Az Európához történő igazodás egyik mozzanata volt a ’90-es évek elején a jeles napok „tisztázása”, így a következő hétfőn ismét munkaszünetet jelez számunkra a naptár, s lehet módunk a kikapcsolódásra, egyéni és családi programok megvalósítására. Bőven kínálkozik alkalom több erőt gyűjteni, fizikait és lelkit egyaránt. Pünkösd lévén ez utóbbiban időszerű most elmélyülni, a kézzel meg- foghatatlanra legalább néhány sort szentelni, ám messze nem csupán vallási alapon. Az apropót persze az adja a hívő embernek, hogy a Krisztus feltámadása utáni 50. napon a Szentlélek - mint a harmadik isteni személy - lángnyelvek formájában eljött az apostolok közé, s azzal új életet ébresztett bennük. Ami különös és általános csodálkozást keltő volt akkor: a Jeruzsálemben tartózkodó vallásos férfiak mind egy nyelven kezdtek el beszélni az említett órákban. Mennyire hagyhatja figyelmen kívül bárki a bibliai történetet manapság, amikor a mindennapok köznyelvi gyakorlatában lelki problémákról, bajokról, sérelmekről, válságokról, megpróbáltatásokról beszélünk? Ha szemet hunynánk efölött, mindenekelőtt magunkat csapnánk be. Valójában látjuk is az előbbi szavakban összefoglalt hiányosságokat, sőt parodizálunk másokat, amikor azok szemében keressük a szálkát. Mert észrevesszük a gyűlölködést, az ellenségeskedést, a józan ésszel szembehelyezkedő, közérdeket sértő egyéni villongásokat, az egyre drasztikusabb pártharcokat, ám sokszor a jelét sem adjuk, hogy tudnánk mi azokkal ellenben, egy nyelven, valóban közös nevezőn állva beszélni. A népek és nemzetek egy része nyíltan kifejezve gyűlöli egymást, háború viharai pusztítják az anyagi értékeket, emberi méltóságukban alázzák meg a kiszolgáltatott helyzetben lévőiket. Azonos célokról szólunk harsogó hangon, s közben kerülő utakon járunk, amibe aztán fizikailag is belefáradunk. Gyakorta annak sem tudunk igazán örülni, vagy jó érzéssel azt birtokolni, amit kemény munkával magunknak és szeretteinknek megteremtettünk. • • Ö rökös gondunk az értékekkel való helyes és előrevivő sáfárkodás, a tőlünk telhető legjobb cselekvés. A lehetőséget minden ember megkapta a jóra, csak rajta múlik, hogy az miként hasznosul. Szabad akaratunk többnyire a legjobb szándékunk szerint érvényesülhet, hiszen gyakorta hangoztatott demokráciában élünk. Csak a „józanságunkon ” múlik minden fontos döntésünk. A megújulást a körülöttünk lévő világ változásai kényszerítik ki belőlünk. Elsődlegesen fiatal papok kezdeményezésére és szervezésében második alkalommal lesz most pünkösdkor egyházmegyei találkozó Egerben. Változatos programok özönére számíthatnak azok, akik igénylik a lelki feltöltődési, több száz, esetleg ezer vendéget is várnak az egyházmegye központjába. A tavalyi példa mutatja, hogy a jövő nemzedéke külsőségeiben folyamatosan és egyre inkább más módjon találja meg az Isten dicsőítésének, saját lelki gazdagodásának módját, mint tették elődjeik. Az egyes szertartásokon az orgona szerepét átveszi a könnyűzenéből inkább ismert gitár, s „festi alá” frissen költött dallamokon az újszerű szövegeket a hagyományos ünnepeken. Ahogy szüksége van a testnek a pihenésre, úgy igényli belsőnk a folyamatos feltöltődési. Lelkierő nélkül legalább olyan gyengék vagyunk, mintha napi rendszerességgel nem táplálkozunk, s ezt felismerni nem szükséges vallási hovatartozás. V 'an-e bennünk bátorság önvizsgálatra? Képesek vagyunk-e megállni, és nem egész napos munkával „ünnepelni” holnap és holnapután, hanem megadni a módját a pihenésnek, mint tetténk eleink. Akik éles határvonalat húztak a hétköznapok és az ünnepek közé. Ha szívből merünk tükörbe nézni (azt tartja a mondás, hogy a szem a lélek tükre), akkor nagy valószínűséggel erősebbek leszünk az ünnep utáni hétköznapokon. Egyébként mit érne a kétnapos ünnep, legyen az karácsony vagy húsvét, esetleg éppen a mostani pünkösd.. ? Feszt bau m Béla
