Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

4. oldal Horizont 1999. május 21., péntek Ausztriában már nagy a kereslet az idegenforgalmi különlegesség iránt A bányaturizmusé lehet a jövő A termelés leállítása után bezárt, elhagyott bányáknak az idegenforgalom területén történő hasznosításának lehetősé­geiről tájékozódott Ausztriában - egy szakemberekből álló delegáció tagjaként - Korózs Lajos (képünkön) országgyűlési képviselő. EGER, HEVES MEGYE - Mint azt az MSZP-s honatya lapunknak elmondta, hazánk egyetlen, ám évekkel ezelőtt bezárt vasérclelőhelyén, Ru- dabányán működő Rudagipsz Kft. kereste meg őt, mint a Parlament idegenforgalmi bi­zottságának tagját, s - többek között - Esztó Pétert, a Ma­gyar Bányászati Hivatal elnö­két, valamint dr. Zsíros László miskolci bányakapitányt. A nevezett cég ugyanis megvette az egykori bánya területét, amelynek idegenforgalmi hasznosítását tervezik. (Ruda- bányán valaha külszíni és mélyművelésű bányászat is folyt, mi több, „liliputi” vája- tok is találhatók itt, ahol - a középkorban - kifejezetten apró termetű munkások dolgoztak.) A küldött­ség Ausztriá­ban, köze­lebbről Stá­jerországban és Karintiában több ilyen bezárt, majd az ide­genforgalom előtt megnyitott bányát is felkeresett. Mint Ko­rózs Lajos elmondta, a leglát­ványosabb attrakcióval a leo- beni bányában találkoztak, amely Európa legnagyobb működő ércbányája, ahol je­lenleg is folyik külszíni fejtés. A tárnákban ugyanakkor már egy - számos produkcióval színesített - bányamúzem működik, amely a házigazdák várakozásai szerint ebben az esztendőben már mintegy 100 ezer látogatót vonzhat.- Rengeteg tapasztalatot szereztünk, s úgy gondolom - tette hozzá a parlamenti kép­viselő sok mindent mi is hasznosítani tudunk Rudabá- nyán. Többek között meg le­hetne nyitni a „liliputi” vága­tokat, a tengerszem fürdőzésre alkalmas, a nyilvánosság elől elzárt ősemberleleteket is be tudnánk itt mutatni, de az ás­ványgyűjtésre alkalmas terüle­tek megnyitásával ugyancsak sok látogatót lehetne idecsábí­tani. Hasonló lehetőségekkel egyébként megyénkben is él­hetnénk: érdemes elgondol­kodni, miként tudnánk szőkébb pátriánk műveléssel felhagyott bányáit - például Recsken a Lahócát - ilyenformán hasz­nosítani. (kühne) Hogyan vélekednek a betegek? EGER - Kíváncsi a Markhot Ferenc Megyei Kórház- és Rendelőintézet vezetősége: elégedettek-e vagy sem a ná­luk gyógykezelt betegek? A kérdőíves véleménykutatást ’95 januárjában kezdték el. A válaszadás nem kötelező, s az adatlap kitöltői megőrizhetik inkognitójukat. Őszinték le­hetnek, nem kell attól tarta­niuk, hogy negatív értékelésü­ket „megjegyzik”, s emiatt a későbbiekben mostohán bán­nak velük. A nyomtatványokon a kö­vetkező kérdések szerepelnek. Minősítse a gyógyító személy­zet (orvos, nővér, kisegítők) kulturált viselkedését. Milyen személyes kapcsolata alakult ki a kezelőorvosával? Figyel­mesek-e, segítőkészek-e a nő­vérek? Elégedett volt-e a be­tegségéről, a vizsgálatokról kapott tájékoztatással? Tisz­tának, higiénikusnak találta-e a kórtermet, a folyosót, a für­dőt és a WC-t? Javult, válto­zatlan maradt, vagy romlott az egészségi állapota a kezelés hatására ? Tapasztalatai alap­ján javasolja-e az ismerősei­nek, hogy ezt a kórházat vá­lasszák? Az úgynevezett betegelége­dettségi vizsgálat tapasztala­tait Pogonyiné Kiss Irén, a II. számú pszichiátriai osztály vezető ápolója ismertette az ápolónők nemzetközi napja alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen. Tájékozta­tója korántsem volt ünnep­rontó. Az osztályon a kérdő­ívet kitöltő betegek 96,6 szá­zaléka jelezte azt: elégedett, csak hozzájuk jönne ismét. Vajon a megyei kórház va­lamennyi osztályán ilyen jó volna az eredmény? - kérdez­tem Papp Józsefnél, az ápolási igazgató helyettesét. Elmondta, hogy az intéz­mény öreg épületszámyában többen elégedetlenek a körül­ményekkel, a zsúfoltsággal. De ezen egy jó ideig képtelenek javítani. Néhány éve többen kifogásolták az ételek minősé­gét, tálalását, ám ezen sikerült változtatni. A gyógyító, ápoló munkára nincs panasz. Létez­nek osztályok, ahol 100 száza­lékos volt az „igen, másnak is ezt a kórházat ajánlanám” szövegű válasz. Az intézmény egészének eredménye - a múlt évi kérdőívek összesítése alap­ján -: a betegek 98,1 százaléka elégedett. (négyessy) Amit a játékbabákról tudni lehet GYÖNGYÖS - A Mátra Mű­velődési Központban szomba­ton kezdődő Országos Baba­kiállítást Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Játéktársaság el­nöke nyitja meg 15 órakor. A bemutató kezdetét a Jeruzsá­lem úti óvodások és a II. Rákó­czi Ferenc Általános és Művé­szeti Iskola növendékei teszik ünnepélyessé műsorukkal. A babákat június 1-jéig lát­hatja a közönség. Több kiegé­szítő programot is kínálnak a szervezők. Május 27-én 17 órától Keszthelyi Jánosné markazi játékkészítő vezeti be az érdeklődőket a csuhébaba- készítés fortélyaiba, másnap 15 órától rongybábukat for­mázhatnak Lovászné Juhász Rita mátrafüredi népművész irányításával. Ugyanekkor pil­lanthatnak be a kíváncsiak a gyöngyfűzés rejtelmeibe az egri Kis Judit segítségével. A bemutatott babák a május 29-i bábelőadáson kelnek életre. Szombaton 10 órai kezdettel ugyanis a budapesti Maszk Bábszínház produkció­ját láthatják Szelek szárnyán, várak ormán címmel. A kiállítás alatt minden dél­után három és hat óra között más és más meglepetés várja a betérőket. Lesz gyermek­táncház, babakonty-készítés és játékjavítás is. A babatárlat pünkösdvasárnap és hétfő ki­vételével minden nap 10-től 18 óráig látogatható. Eldőlt: megszüntetik a tagóvodát Munkában a képviselő-testület FOTÓ: GÁL GÁBOR GYÖNGYÖS - Zárt ajtók mö­gött döntött az önkormányzati testület arról, hogy az idei pe­dagógusnapon kik vehetik majd át a Gyöngyös Város Érdemes Pedagógusa kitüntetést. Már nyílt ülésen tárgyalták a képviselők a volt Táncsics-lak- tanya területének szabályozási tervét, melynek elsődleges célja a revitalizáció, s a további rom­lás megakadályozása. Mint Ka­tona Zoltán építész ismertetőjé­ből kitűnt, a laktanya centru­mában lehetne elhelyezni a Honvéd utca térségében jelen­leg is működő, kirakodó jellegű nyitott piacot. A volt legénységi körletek kereskedelmi és szol­gáltatóegységek kialakítására adnak módot, míg a viszonylag jó állapotban maradt tiszti kör­let akár lakóépületeknek és in­tézményeknek is otthont adhat. Az északi részen a volt lovarda és környéke (kapcsolatban a meglévő sportpályával) hosszú távon egy városi sportcsarnok helye lehet, miután a testület úgy döntött: ezt a részt nem je­löli ki beépítésre, hanem meg­tartja annak zöldterület jellegét. A laktanya építési szabályza­tának elfogadása után hosszas vita előzte meg a város 2002-ig terjedő felhalmozási tervének elfogadását. Új szennyvízveze­tékek építésére és csatornafel­újításra összesen 278 millió fo­rintot szándékozik fordítani a város, út- és hídépítésre, illetve karbantartásra 551,5 milliót, parkok kialakítására 120 mil­liót. Az egyéb feladatokra, ren­dezési tervekre és azok végre­hajtására beütemezett összeg 73 millió forint. A városatyák nem könnyen jutottak dűlőre az óvodai állás­helyek megszüntetésének ügyé­ben sem. A szavazás eredmé­nyeként a Visonta úti óvoda If­júság úti tagóvodáját július el­sejével megszüntetik. Ezt az óvodák részleges kihasznált­sága, s a következő évre beíra­tott gyermekek alacsony aránya indokolta. Ezzel egyidejűén döntöttek négy óvónő, két dajka és három konyhai dolgozó ál­láshelyének megszüntetéséről. A Fecske úti óvoda esetében négy óvónőre és két dajkára vo­natkozik a létszámleépítés. Lapzártakor a képviselő-tes­tület még ülésezett. J. A. Játszótéri veszélyforrások (Folytatás az 1. oldalról) Ez a sokféle, nagyon eltérő színvonalú és felszereltségűját­szóhely komoly munka elé ál­lítja a fenntartó önkormányza­tot. Egy, a ’90-es évek derekán született törvény ugyanis új szabványrendszert vezetett be a játszótéri eszközökre. Ez azt je­lenti, hogy új játszóteret építeni már csak ezek figyelembevéte­lével lehet, a régieknél gondos­kodni kell a felszerelések szab­ványosításáról, cseréjéről.- Az új szabályozás nem azt mondja ki, hogy a régi játszóte: rek, az ott lévő eszközök, játé­kok döntő többsége veszélyes, kockázatos baleseti tényező volna a gyermekekre nézve. A szándék az, hogy még nagyobb biztonságra törekedjünk - szö­gezi le Ágoston Ottóné város­üzemeltetési csoportvezető. A játszóterek szabványhoz igazítása mintegy 20-25 millió forintos kiadást jelentene a vá­rosnak. Ám erre az önkor­mányzatnak egyszerre nincs ennyi pénze. így hároméves fo­lyamat keretében, részletenként és szakaszosan megy végbe a megkívánt korszerűsítés. Ä hin­ták döntő többségét és a csúsz­dákat le kell cserélni, mivel nem felelnek meg az előírások­nak. - A hintáknál a szabvány kimondja: két tartó-függesztő elem között csak két ülés lehet. Nálunk a háromüléses a meg­szokott, így ezeket át kell alakí­tanunk, vagy beiktatni még egy felfüggesztési pontot - teszi hozzá Ágoston Ottóné. Most az jelent gondot, hogy korábban nagyon sokféle játék­szert, mászókát helyeztek el na­gyon sok helyen ezeken a nem­ritkán társadalmi munkával vagy vállalati felajánlásból lé­tesült tereken. Ezek az eszkö­zök pedig nem mindig illesz­kednek a szabványokhoz. Ágoston Ottóné utalt arra, hogy az új előírások már igazodnak az Európai Unió normáihoz, ahol a hinták alacsonyabbak, az ülőkék közelebb vannak a föld­höz, a talajt a kritikusabb ré­szeken pedig az ütődést felfogó bontás fedi. A cserét azokon a legnagyobb látogatottságú he­lyeken kezdik el, ahol a legtöbb gyermek megfordul. A kivite­lezőkkel megkezdődtek az egyeztetések, és hamarosan sor kerül a szerződéskötésekre. Azt is mérlegelik, nem lenne- e szerencsésebb fokozatosan csökkenteni a játszóterek ma­gas számát Egerben, megszün­tetve a kihasználatlan helyeket és az elaprózottságot. Bár a megszüntetésnél konf­liktusforrást jelenthet az is, hogy néhány szülő ragaszkod­hat ahhoz, hogy az ablakából lássa, mint játszik a gyereke. Cserébe a közelben lévő na­gyobb, igényesebb kialakítású tereket lehetne felajánlani, (kj) FOTÓ: GÁL GÁBOR Különleges, egyszeri (színházi) alkalmak Bemutató az IH-ban EGER - Különleges alkalmak címmel láthatott bemutatót az egri közönség az Ifjúsági Ház színpadán. B. Slade kétfelvonásos víg­játékát Lamanda László ren­dezte színpadra. Á színészt az egriek jól ismerhetik, hiszen Madách: Az ember tragédiája című darabjában alakította Adámot. E darabban partnere Kalmár Zsuzsa volt, aki pedig házi évad elején bemutatott Rómeó és Júlia című Shakes­peare-műben formálta meg a kamasz Júliát. Az egri közönség a kétsze­replős produkcióban egy ma­radandó színházi élményt lát­hatott a nagy színpadon. Lamanda László és Kalmár Zsuzsa kettőse Szent Mihály-napi előkészületek EGER - A jeles napot odébb, szeptember végén mutatja a naptár, de az Eger ünnepe ren­dezvénysorozatot már most elő kell készíteni. Ennek kapcsán gyűltek össze tegnap a Civil Házban a civil szervezetek kép­viselői, hogy ötleteiket meg­oszthassák egymás között. A fórumot dr. Kiripolszky Mária, a Segít a Város Alapít­vány önkéntese vezette. Megál­lapodtak abban - bár a múlt évi rendezvénynek nem használt az eső -, hogy az idén is Szent Mihály napjához közel, szep­temberutolsó hétvégéjén tartják meg a várhatóan háromnapos eseményt. Az Érsekkertből be­költöznek a Dobó térre és kör­nyékére. Itt állítják fel a sátrai­kat, amelyekben különféle szó­rakozási lehetőséget és látvá­nyosságokat kínálnak. Témakörönként szerveződ­nek a csoportok, s valamennyi élére vezetőt jelöltek ki. A programvázlat összeállításakor figyelemmel voltak a nyugdíja­sokra és a gyerekekre egyaránt. Szerveznek aszfaltrajzversenyt, kézműves játszóházat, képző- művészeti és fotókiállítást, bor- és cukrászati bemutatót, kör­nyezetvédelmi, komoly- és könnyűzenei, továbbá sport- programokat, tánc- és színielő­adásokat. Az ünnep idején & Városháza aulájában transzparenseken, ki­adványokkal népszerűsíthetnék tevékenységüket a civil szerve­zetek. Az érdeklődők Ilkei Edit civil referenstől kaphatnak bővebb tájékoztatást a polgármesteri hivatalban. (n. z.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents