Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. május 21., péntek Indulnak a perek (Folytatás az 1. oldalról) Mint Szűcs Viktor itt hangsú­lyozta, fő feladatuknak tekintik, hogy az egyesületek bizonyí­tani tudják: a Realbank-ügyben eljáró állami szervek, így pél­dául az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap súlyos hibákat követtek el. A várható percsoportok kap­csán elhangzott, még bűncse­lekmények gyanúja is felmerül­het, ám - miként a válságmene­dzser magánvéleményét hang­súlyozta - a károk túlnyomó többsége különböző' gondatlan­ságok miatt, rossz döntések, té­ves koncepciók nyomán követ­keztek be. (Terveink szerint a jogvita fejleményeiről rövidesen részle­tesebben is beszámolunk.) (-ne) Rendőrségi kérés HEVES MEGYE - A megyei rendőr-főkapitányság tájékoz­tatja a lakosságot, hogy a 107- es segélykérő telefonszámon a hívások minden esetben a tevé­kenység-irányító központba futnak be. Kérik, a kapcsolat létrejötte­kor előbb várják meg a gépi elóbang által mondottak végét, s csak ezután adják meg a lak­címüket, majd tömören mond­ják el bejelentésüket vagy pa­naszukat. A segélyvonal kizárólag se­gélyhívásra alkalmas. Kéri a rendőrség, hogy tudakozással ne terheljék a segélyhívásra el­különített vonalat. Bál a fasorban Zenés est az MMK-ban EGER - Ezzel a címmel láthat rendhagyó zenés szórakoztató műsort az egri közönség május 25-én, 19 órakor a Megyei Mű­velődési Központ dísztermében. A produkciót előadja Baráth Zoltán. A zenei vezető Kalló Zsolt, koreográfus Énekes Ist­ván. A bábtechnikát Lovasy László bábművész készítette. A költészet szépségéről EGER - H. Barbócz Ildikó egri költő tartott a közelmúltban előadást a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola irodalomked­velő gyermekközönségének. A fiatalok a költészet szépsé­géről, emberformáló erejéről hallhattak, s megfogalmazták azt is: miért szeretnek, s miért fontos verset olvasni. A gyerekek megismerked­hettek H. Barbócz Ildikó: Por­celánhold című kötetével, mely a FAOSZ Kiadó gondozásában jelent meg. Az ombudsman és a „száműzött” romák (Folytatás az 1. oldalról) Az utolsó család távozását kö­vetően a Mátraaljai Roma Ki­sebbségi Önkormányzatok Kistérségi Társulása nevében Murzsa Attila elnök levelet küldött Temesvári József he- rédi polgármesternek. „Mint magyar állampolgár, szégyel­lem magam, hogy Heves me­gye területén faji hovatartozás miatt menekülni kényszerülnek roma testvéreink" - írta, s ki­látásba helyezte, hogy ameny- nyiben állagfelmérésük során emberi kéz által okozott ron­gálást fedeznek fel az üresen hagyott ingatlanon, úgy a roma családok nevében kárté­rítési igénnyel lépnek fel. Tá­jékoztatta a falu első emberét arról is, hogy a roma családo­kat visszaköltöztetik otthona­ikba, miután vállalkozók segít­ségével teljesítették a lakha­tási engedély kiadásához szükséges feltételeket. Murzsa Attila elnök megke­reste az állampolgári jogok országgyűlési biztosát is, tájé­koztatva a tudomására jutot­takról. Gönczöl Katalin vá­laszlevelében közölte: kéri a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá­nak vizsgálatát. Tegnapi in­formációnk szerint az utóbbi ombudsman hivatala jelenleg is keresi a választ: ténylegesen sérültek-e a fenti esetben az alkotmányos - és ezen belül a kisebbségi - jogok. Az ismeretlen elkövető el­len tett feljelentés ügyében időközben a rendőrség lezárta a nyomozást, mivel nem álla­pítható meg a tettes kiléte. A fentieken túl van a történ­teknek egy másik vonulata is, amely az építményhez kötődik. A hatalmas ház ugyanis le­hangoló látványt nyújt: a falak egyenetlenek, nincs vakolat, a cserép potyog a tetőről, az üvegek hiányoznak. Villany nincs, a szennyvízelvezetés megoldatlan. Az udvaron ott­hagyott rongykupac, autógumi éktelenkedik; a közvetlen szomszéd azon gondolkodik, hogy falat emel a két telek közé, eltakarandó a látványt. A hatvani városháza az el­múlt év végén kiadta a lakha­tási engedélyt, aminek alapján a romák bejelentkezhettek volna a helyi önkormányzat­nál, ám ezt nem tették meg. Ugyanakkor az építési ható­ság előírta azt is, hogy a tény­leges beköltözésig pótolni kell a hiányosságokat; ellenkező esetben bírságot vethetnek ki, illetve akár vissza is vonhatják korábbi határozatukat. A négy család szerette volna, ha az önkormányzat se­gítséget nyújt otthonuk befeje­zéséhez, de - mint arról a pol­gármester tájékoztatta az ál­lampolgári jogok biztosát - a képviselő-testület ezt nem tudja biztosítani. A hiányosságok pótlására kapott 150 nap április végén egyébként lejárt. Addigra azonban az érintettek elmentek Herédről. (t. o.) Központi felvételi az ELTE-n HEVES MEGYE - Május 29-én rendezik a központi fel­vételi nyílt napot Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudo­mányi Karán. A nyílt napra azok az or­szág bármelyik középiskolá­jában tanulmányokat folytató, az idei tanévben felvételiző, s jelenleg másodikos, harmadi­kos tanulók jelentkezhetnek, akik jogi karra, Államigazga­tási, illetve Rendőrtiszti Főis­kolára magyar nyelv és iroda­lomból vagy történelemből tesznek felvételi vizsgát. A nyílt nap legfontosabb témái: milyen esélyekkel pá­lyázhatunk az egyes felsőokta­tási intézményekbe, milyen kérdések várhatók a felvételi tesztsoron, hogyan kell felül­vizsgálati kérelemmel élni? A résztvevők ingyenesen hozzájuthatnak a felvételi ré­szét adó történelem vagy ma­gyar nyelv és irodalom Kisle- xika gyűjteményéhez. Fontos tudni: a részvétel ki­zárólag előzetes akkreditáció alapján lehetséges. Jelentkezni mindennap 10-20 óra között a 06-30-99-66-309-es, illetve a 06-20-97-55-872-es hivatali számon lehet. A programon az érdeklődő szülőknek is szer­veznek elfoglaltságot. A jelentkezéseket hívási sorrendben fogadják el. Kétszáz véradó. Stefan Koglin, a Leoni-Hungária Kft. igazgatója amikor megtudta, hogy az üzem dolgozói közül csaknem kétszázan jelentkeztek önkéntes véradásra, átszervezte a műszakokat, így folyamatossá tette a szűrővizsgálatokat és a vérvételt. A lelkesedés átragadt a szomszédos Europrint Kft. és a Vilati Rt. munkásaira is, akik csatlakoztak az akcióhoz. Tegnap a Markhot Ferenc Megyei Kórház Véradó Intézetének orvosai és nővérei 80 liter vért vettek és tároltak kissé hosszúra nyúlt műszakjukban. fotó: pilisy elemér „Elkótyavetyélik” a város ingatlanvagyonát? (Folytatás az 1. oldalról) Legutóbb, egy idén márciusi határozatban azt rögzítette a testület: az ismert belvárosi épület induló ára az általános forgalmi adó nélkül 60 millió forint lesz, s az értékesítés zárt borítékos ajánlattétel formájá­ban történik. Az ingatlant - amint azt a közgyűlésen Pap László (MSZP), a gazdálkodási bizottság elnöke is megjegyezte - ugyan meghirdették az emlí­tett feltételekkel, de jelentkező nem volt. Az érdeklődők a hat­vanmilliós árat túl magasnak tartották, s jelezték: a reális az volna, ha a város tízmillióval kevesebbről indítaná a licitet. Pap elmondta azt is: ha az épü­let a város tulajdonában marad, várhatóan több tízmillió forintot kell áldozni a felújítására. Az önkormányzat elé került előterjesztésben végül is ennek megfelelően ötvenmillió forin­tos kezdő ár szerepelt. Habis tanácsnok, a költségvetési bi­zottság elnöke ugyan indítvá­nyozta, hogy - mivel az idő sem sürget - maradjon meg a korábbi, általa értékarányosnak nevezett magasabb összeg, a többség azonban elfogadta az eredeti javaslatot. A Makiári úton az 5-7., a 9., illetve all. szám alatt - az ed­dig ott élő bérlők elhelyezésé­ről gondoskodva - három ingat­lant is el kíván adni az önkor­mányzat, összesen körülbelül 40 millió forintért. Ezek ügyé­ben az a kompromisszum szüle­tett, hogy a leginkább vitatott épületek esetében újabb szakér­tői véleményeket szereznek be a forgalmi értékről. (rm) Angol befektetők érdeklődtek az ipari park iránt A városban is fejlesztenek? (Folytatás a 1. oldalról) A két cég szakértői a kelet-ma­gyarországi városok közül teg­nap elsőként Egerbe látogattak. A városházán fogadta őket Gyula Zoltán alpolgármester. Elismerően szólt az angolok kezdeményezéséről, hogy a he­vesi megyeszékhelyen is tájé­kozódnak későbbi befektetési lehetőségről. Mint elmondta, Eger törté­nelmi város, amelynek gazda­ságában meghatározó a szőlő- és bortermelés, valamint az idegenforgalom. Ám 1997-ben programot dolgoztak ki az ipar fejlesztésére, amelyet az épülő ipari park is jól szolgál majd. Eger iskolaváros, a munkaerő is képzett. Az itt élők életkörül­ményei jobbak a más hasonló nagyságú városok lakóiétól. Az önkormányzat adókedvezmé­nyekkel segíti a befektetők lete­lepülését. John Fletcher, az Orange nemzetközi fejlesztési igazga­tója és Adrian Wood, a Challa- han Associates International magyarországi programveze­tője elmondta, hogy informáci­ókat gyűjtenek több kelet-ma­gyarországi városban a befekte­tések érdekében. Ezek birtoká­ban döntenek majd arról, hogy melyeket válasszák. Ám Egerbe is visszatérnek, és foly­tatják a tárgyalásokat. Hantos Zoltán, az Egri Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója az épülő parkról és annak jövő­jéről adott tájékoztatást. Egy­ben ajánlatot tett az angol szak­embereknek zöldmezős beru­házás létesítésére. (mentusz) Kiaknázzák a lehetőségeket? RECSK - A bánya bezárása kapcsán előrevetülő munkanél­küliség enyhítése, illetve a meglévő létesítmények haszno­sítása érdekében, Horváth László országgyűlési képviselő (Fidesz) kezdeményezésére több befektető is felkereste a minap a Recski Ércbányák Rt.-t, tájékozódva az ipartelepí­tés, a munkahelyteremtő beru­házások megvalósításának le­hetőségeiről. Információink szerint német, osztrák és magyar cégek is ko­moly érdeklődést mutattak, s az elképzelések szerint gyógyá­szati, orvosi segédeszközök gyártását szeretnék minél rövi­debb időn belül megkezdeni a területen. Mivel konkrét megrendelé­sek birtokában vannak, akár egy hónapon belül is megkezd­hetnék a munkát. Ehhez természetesen első­sorban az szükséges, hogy az ÁPV Rt.-vei, mint tulajdonossal sikerüljön megállapodni a léte­sítmények használatának mi­kéntjéről. Ha ez rövidesen megtör­ténne, akkor mintegy 30 dolgo­zóval kezdődhetne meg a ter­melés, azonban az esztendő vé­gére a foglalkoztatottak lét­száma elérhetné a száz főt. (s. p.) A száguldástól a számítógépekig A tanuló vezetőkbe még a vezetési gyakorlat előtt belesulykolják: a kocsinak lelke van. Aminek pedig lelke van, az időnként el is romolhat. Irány az autószerviz, ahol a „csavarhúzós” doktor gondja­ira bízzuk. Ez esetben az „or­vos” nem fehér köpenyes, ha­nem olajos overallban várja a pácienst. A motor pedig nem prüszköl a fájdalomtól, hanem előbb-utóbb halkan megszólal. A szerelőoverallos motor­doktor, Tóth József élete szinte másként sem alakulhatott, mint úgy, hogy autószerelő legyen. Apja a Volán buszait „gyógyí­totta”, fia előtt más lehetőség sem kínálkozott. Nem is ke­reste.-Az első tíz évem a ver­senypályákon zajlott - emlék­szik vissza. - Az első verseny­autóm egy Skoda 100-as volt. Szívesen emlékszem vissza erre az időszakra, igaz, munka mellett nagyon kemény volt. Saját magunk készítettük fel az autókat a versenyre. A ralikon és a hegyi versenyeken így az ember tudta, mibe ül. Szinte minden megméretésen az első tízben voltunk. Ugyanakkor ez a sport már akkor sem volt ol­csó. Félve mondom, de egy ház árát költöttük rá. Nagyon sokat számított a családi háttér is. Enélkül nem ment volna a ver­seny. Áz egykori hobbiverseny­zésnek nem akadt a családban folytatója. József lánya inkább humán érdeklődésű. Jobb sze­reti képességét az egészség­ügyben megmutatni, mint a pá­lyákon. így aztán soha fel sem vetődött, hogy versenyzésre adja a fejét. Bár a papa ezt nem tiltotta volna. Akkor sem, ha saját bőrén tudja, milyen ve­szélyes és költséges. A nyolcvanas évek elején váltás következett. Önálló mű­helyt nyitott, a munka és a hobbi nem ment együtt. A ver­senyektől azonban most sem szakadt el. A parádsasvári he­gyi futamokon minden évben különdíjat ad át a Tóth-Bosch szerviz nevében. Munkája nagy részét most a tanulókkal történő foglalkozás teszi ki. Évente 2-3 tanuló fe­jezi be nála ismereteinek meg­szerzését, miközben ő az okta­tás mellett a kézműves kamara járműipari osztályát vezeti.- Az utóbbi években már csak érettségivel veszünk fel tanulókat - mondja. - Ez a szakma tekintélyén minden­képp javít, hiszen ma már alapkövetelmény, hogy az au­tószerelő ne csak a kocsihoz értsen, hanem tudjon az ügyfe­lekkel kommunikálni. Mi több, manapság már az autószere­lésben is feltétel a számítógé­pes ismeret és a nyelvtudás. A legtöbb információ ugyanis floppin érkezik, s ezek egy ré­sze nem magyar nyelvű. Mire lefordítják, addigra új jön. FOTÓ: PERL MÁRTON S hogy mennyi idő marad autószerelésre? Nem sok. De nem is ez a lényeg. A műhely­ben mindenkinek azt a szaktu­dást kell elsajátítani, mint amit a mester évtizedek alatt meg­tanult. (szuromi) A XX. század gyermekei EGER - A Stellae Agrienses Gyermek Tánc- és Balettegyüt­tes, a Dr. Kemény Ferenc Álta­lános Iskola mozgásművészeti osztálya és a Táncstúdió 13 nö­vendékei tartanak évadzáró vizsgakoncertet május 24-én 18 órakor a Gárdonyi Géza Szín­házban. A produkció első részében a legkisebbek mutatkoznak be a Tarantel-galoppal, cigánytánc­cal és egy Heavy-tánccal. A második részben A XX. század gyermekei című rock and roll koreográfiát láthatják, melyet Csank Judit tanított be. George Michael zenéjére Boros István koreográfiáját adják elő a fiata­lok. Közreműködnek a Gárdonyi Géza Színház színészei. Az egy egész estét betöltő vizsgaelőadást Kelemen Márta és Gyuricza Uliann rendezték.

Next

/
Thumbnails
Contents