Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

2. oldal 1999. május 20., csütörtök Megyei Körkép Értékeket teremtett az együttműködő négy régió rendőrsége A gyémánt elérte becses formáját Ha segítségre van szüksége... - Adatlap a villanyóra-szekrényben A „gyémántcsiszolók” tapasztalt holland csapata fotó: pilisy elemér „A gyémánt meghalt, éljen a briliáns!” - a két ország négy régióját érintő kezdeménye­zés egyik ötletgazdája, Albert Buitenhuis, a Holland Rend­őrtudományi Központ ta­nácsadója ezzel a rövid mondattal jelezte: a kom­munikációs program ugyan befejeződött, ám búsulásra nincs ok. Részben azért, mert a közös munka gyü­mölcse mindkét fél számára beérett, másrészt pedig azért, mert a hét év alatt ki­alakult kapcsolatok megerő­södtek. HEVES MEGYE, NOSZ- VAJ-A program értékelése­ként a Twente régió rendőrsé­gét képviselő szakemberek - Hans Grutenhaus, Frans van Haarlem, Ingeborg Hogebrug és Wim Dierkx - elmondták: esetükben a „gyémánt” a kommunikáció értékét fejezi ki, amely nem jön létre befek­tetés nélkül. Példaként idézték a mintegy 500 ezer lakosú me­gye 1400 fős rendőrségének feladat-meghatározását: biz­tonság, együttélés és toleran­cia. Ennek megvalósításához a régió településeinek vezetői­vel, illetve a lakossággal való magas szintű együttműködésre van szükség. A velük folytatott párbeszéd teremti meg annak az alapját - hangzott el -, hogy a rendőrség egyre inkább nö­velni tudja a körzetben élők biztonságérzetét. Ehhez kapcsolódott Jan- Jonge Poerink, az ijsselland-i rendőrség nemzetközi kapcso­latok koordinátorának elő­adása, melyben egy új kezde­ményezésről - az úgynevezett „villanyóra-szekrény lap’’ be­vezetéséről adott tájékoztatást. Mint elmondta: a körzet 190 ezer háztartásának - az épület előtt található - villanyóra­szekrényébe egy-egy szóróla­pot, később kisebb füzetet dob­tak be. A Ha segítségre van szüksége... feliratú ív első olda­lán a sürgősségi telefonszámot találja meg a gondokkal küsz­ködő, illetve a bajba került polgár, a szórólap hátoldalán lévő rubrikákba pedig azoknak a rokonoknak, ismerősöknek a nevét és telefonszámát jegyez­hetik be, akiket a mentők, a tűzoltók, netán a rendőrök szükség esetén értesíthetnek. Mindez - ismertette a holland szakember - ismét csak a helyi lakosság biztonságérzetét nö­veli. A konferencia legfőbb haszna az volt - mint abban a résztvevők egyetértettek -, hogy számos, a mindennapi gyakorlatban alkalmazható ismerettel vértezte fel a részt­vevőket, akiknek a feladata ezután az lesz, hogy mind a négy régióban továbbadják munkatársaiknak. így végül is - mint Albert Buitenhuis, il­letve Kopasz Árpád, a Szol­nok, valamint dr. Lantos Bá­lint, a Heves megyei rendőr- főkapitány kiemelte - csak a problémafeltáró munka zárult le. Az abban résztvevők fel­adata lesz a jövőben, hogy megismertessék munkatársa­ikkal a kommunikációs tapasz­talatcsere részleteit, s haszno­sítsák azokat a gyakorlatban.-Azért sem szakad meg a négy régió szakembereinek a kapcsolata - mondta előadásá­ban dr. Salgó László, a Ma­gyar Köztársaság hágai nagy- követségének belügyi attaséja -, mert a két ország közötti megállapodások alapján újabb és újabb, különböző szinteken dolgozó rendőrök vehetnek majd részt a nagy haszonnal járó projektekben. Szilvás István Jegyzői vezetéssel ma indul a delegáció Pünkösdi búcsú Csíksomlyóban HEVES - A település jegyző­jének vezetésével ma három­tagú delegáció indul a csíksom- lyói búcsúra. A dél-hevesi vá­ros évek óta ápol partnertelepü­lési kapcsolatot Csíkszeredá­val, amelynek vezetése a heve­sieket a pünkösdi eseményre hívta meg. Az érkezés másnapján a csa­pat városnézésre hivatalos. Pén­teken részt vesznek a csíksom- lyói búcsún, este pedig talál­koznak Csíkszereda városi ta­nácsának tagjaival és az erdé­lyi település többi partnerváro­sának megjelent képviselőivel. A hevesiek a Szőtteskonfe­renciára és a Dinnyenapokra várják viszontlátogatásra az er­délyieket. Próbaüzem kezdődött a bútorgyárban A térség legjelentősebb beruházása - Ipari parkot is szeretnének (Folytatás az L oldalról) így az alapképzéssel rendel­kező új jelentkezők zökkenő- mentesen elsajátíthatják a gyártás fortélyait. Év végéig háromszázra nő az alkalma­zottak létszáma. A községvezető megjegyzi, hogy ez még nem a végső lét­szám, hiszen az olaszok el­képzelése szerint a jövő év végéig már 700-an dolgoznak majd az abasári bútorgyárban, míg öt év múltán az alkalma­zottak létszáma elérheti há­romezret is. A többmilliárdos beruhá­zásból megvalósuló üzem a térség egyik legjelentősebb gazdasági egysége lesz, ahová nemcsak helybeliek, hanem a környező települések lakói is eljárhatnak dolgozni. Az üzemben főként ülőgarnitúrák gyártását tervezik, évente mintegy 30 ezer darabot. Az éves termelési volumen eléri majd a 15 milliárd forintot. Az előállított termékek többsége Európa nyugati felében talál majd gazdára, hiszen az üzem elsősorban exportra termel majd. Az új gyár iránt igen nagy volt a környéken lakók köré­ből az érdeklődés, hiszen több mint háromszázan juttatták el jelentkezési kérelmüket az ön- kormányzaton keresztül a cég vezetőinek. A polgármester úgy látja, az olaszok elégedet­tek a jelentkezőkkel. Mindezt fontosnak tartja, hiszen ez a további bővítés egyik alapté­tele. Az olaszok azt is vállalták, hogy a településfejlesztésbe is bekapcsolódnak. A szolgálati lakások létrehozását célzó konkrét terveket egyébként már el is készítették, mintegy jelezve, hogy hosszabb távra rendezkednek be Abasáron. A község első embere ennek alapján abban reménykedik, hogy az olaszok példáját kö­vetve más tőkeerős befektetők érdeklődését is felkelti a köz­ség, s így rövidesen egy ipari parkot is ki tudnak majd alakí­tani a községben. (tompa) II. Főegyházmegyei Találkozó Tanúságtétel az Atya évében EGER - A külföldi és hazai vendégek mellett a Vatikán papi kongregációjának titkárát, dr. Ternyák Csaba érseket is várják a megyeszékhelyre a május 23-24-én, pünkösdva­sárnap és -hétfőn megrende­zendő II. Főegyházmegyei Ta­lálkozóra. Az eseménnyel kap­csolatos tegnapi sajtótájékozta­tón Cebula Pawel minorita fe­rences atya, Linczenbold Le­vente káplán és Takács Alajos plébános elmondta: a találko­zóval a 2000. év jubileumára készülnek, amikor Jézus meg­testesülését ünnepeljük majd. A katolikus egyház egyébként há­rom esztendőt szánt a felkészü­lésre, 1997 a Fiú, 1998 a Szent­lélek, 1999 pedig az Atya éve. Telítődtek (Folytatás az 1. oldalról) A végső határidőt később egy Nyíregyházáról, a Matáv régiós központjából megküldött szer­ződésben április 15-re módosí­tották ugyan, de ettől még ő várt türelemmel.- Április 20. körül jöttek ki szerelők a házamhoz, hogy be­kössék a vonalat - idézi a tör­ténteket a férfi. - Szétnéztek és abban maradtunk, hogy „ha a vezeték ki volna húzva a már álló póznákon, akkor rögvest végezhetnének is a feladattal”. Sajnos azonban a vezeték nem volt kihúzva. Nagyvári Péter, a Matáv Egri Centrumának vezetője a Hírlap kérdésére elmondta: a A találkozó első, „lelki” nap­ját a töltekezésre, a tapasztalat- cserére szánják. A résztvevők kiscsoportokat alkotnak, ame­lyek tagjai előtt Mikolai Vince rektor és Pehm Antal, Szent Fe­renc Kistestvére tart előadást. Este 7-kor koncert és tanúságté­tel lesz a Dobó téren, majd vir­rasztás a Servita plébánián Ka­tona István püspökkel, végül szentségimádás következik. Hétfőn reggel 9-től a Minorita templomban Czakó István pro- vikárius atya vezeti a zsolozs­mát, majd tíztől a Bazilikában Ternyák Csaba celebrál szent­misét. Ezután énekes tanúságté­telre kerül sor a város több pontján, fél 4-kor pedig újabb koncert lesz a Dobó téren. a vonalak térségben 571 bekapcsolásra váró vonal van. A munkálatok elvégzésével egy külső vállal­kozót bíztak meg március 25- én. A késedelmet az okozza, hogy a Bélapátfalvához bekap­csolt települések vonalai telí­tődtek, ezért egy ASL-MUX vonalsokszorozó beállításával tudták csak megoldani a zsú­foltság kiküszöbölésének prob­lémáját. A centrumvezető megkere­sésünket követően tájékozódott a konkrét esetben is. Mint mondotta, a vállalkozó ígéretet tett arra, hogy Lengyel Gábo- rékhoz a lehető legrövidebb időn belül - még ezen a héten - bekötik a vonalat. (sike) Nagy Imre a Munkáspártnál: van, akinek még rosszabb... EGER - Gyakran abból merí­tek erőt a munkához, hogy más polgármestereknek sokkal ki­sebb támogatottságuk van a sa­ját közgyűlésükben, mint ne­kem, mégis dolgozniuk kell va­lahogy - hangsúlyozta tegnap délután a Munkáspárt városi szervezetének lakossági fóru­mán a meghívottként jelen lévő dr. Nagy Imre polgármester. Mint mondotta, annál, hogy időnként 13-13-as szavazások fordulnak elő, rosszabb is lehe­tett volna a helyzet. A polgár- mester szavai szerint arra tö­rekszik, hogy oldja a konfliktu­sokat a testületben, hogy in­kább a kompromisszum legyen a jellemző a háborúság helyett, bár úgy érzi, a másik oldal oly­kor igyekszik őt lejáratni. Nagy Imre a polgármesteri hivatal át­szervezését elengedhetetlennek nevezte, majd megjegyezte azt is: nem az uszoda vagy például a nyári rendezvények ügye az egyetlen probléma Egerben, az embereket más, napi gondok foglalkoztatják. A polgármester elmondta, reméli, hogy azt a programot, amivel tavaly ősszel megválasztották, alapjaiban nem négy, hanem már két év alatt sikerül megvalósítani A fórumon - ahol jelen volt az országos politikát elemző Korózs Lajos (MSZP) honatya is - a felszólalók egyebek mel­lett azt szorgalmazták, hogy a távfűtőműnek a gazdaságosság érdekében le kellene válnia az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő (EVAT) Rt.-ről. A sikertelen uszodai népszavazási akció kapcsán elhangzott: miért nem törlik már el végleg a személyi szám használatát? Akiről nem esett szó, az dr. Vasas Joachim, a Munkáspárt egri önkormány­zati képviselője volt, a jelenlé­vők ugyanis abban még a fó­rum elején megegyeztek, hogy róla nem fognak beszélni. Vikinghajót kapott az óvoda HEVES - Helyben készültek el a helyi óvodák udvari játé­kai, így a kapott pályázati pénzből még megtakarítani is lehetett - adta hírül Bencsik József, az Intézményellátó Gazdasági Hivatal vezetője. Az óvodák részére kiírt pá­lyázatra három intézmény je­lentkezett. Az 1-es számú óvoda 80 ezret, a 3-as 140 ez­ret, míg az Arany János úti in­tézmény 300 ezer forintot nyert. A több mint félmillió forintnyi összeg nem sok já­tékra lett volna elég, ha vásá­rolják. Ezért az Intézményei-. látó Gazdasági Hivatal úgy döntött: saját maguk készítik el a játékszereket. így az ön­rész kérdése is megoldódott, mi több, körülbelül 20 száza­lékot sikerült megtakarítani. Egy régi szakkönyv alapján kinézték es közösen döntöttek arról, mely eszközök- lenné­nek a leghasznosabbak. A 3- as óvoda egy komplett udvari edzőtermet kapott - falmá­szóval, kosárlabdapalánkkal, sarokmászókával, kötélhág­csóval és mászórúddal -, az Arany János úti vikinghajót homokozóval, az 1-es óvoda pedig kombinált udvari játék­kal - hintával, mászókával, kötélhágcsóval - lett gazda­gabb. A játékok üzembe helye­zése folyamatos, s napokon belül várható már a befejezés is. A helyi készítésnek kö­szönhető, hogy lényegesen több udvari eszközre telt a pá­lyázati pénzből, mintha azo­kat katalógus alapján rendel­ték volna meg. (szuromi) Kettészelt múlt: Himnusz Dobóruszkán EGER-DOBÓRUSZKA - A hét elején a szlovákiai Dobó- ruszkára látogatott az Eger Vára Baráti Kör Egyesület kül­döttsége, hogy Zayné Vasas Anna, a vármúzeum tárlatveze­tőjének kalauzolásával az egri várvédő hős szülő- és nyughe­lyén tisztelegjen Dobó István emléke előtt. Az 1995-ös helyi ünnepség után, amikor dr. Rin- gelhann György, Eger polgár- mestere és dr. Seregély István egri érsek átadta az Egerben őr­zött Dobó-síremlék, az eredeti márványszarkofág fedőlapjá­nak másolatát a ruszkaiaknak, a mostani volt a legnagyobb cso­portos találkozó a két település között. Az Egertől több mint kétszáz kilométerre, közvetlenül az uk­rán-kárpátaljai határ szom­szédságában lévő felvidéki ma­gyar település, Dobóruszka - szlovákul: Ruská - lakói nagy szeretettel fogadták az itthonról érkezett vendégeket. Az 580 lelkes kisközség nevében a művelődési házban Pékár Zsu­zsanna polgármester asszony és a helyi CSEMADOK szervezet vezetője, Varga László mérnök köszöntötte az egrieket, akik Csizmár Magda néni ízletes gu­lyáslevesét is megízlelhették. Áz egri csoport tagjai ezt köve­tően a CSEMADOK helyi kép­viselőivel együtt elzarándokol­tak a Dobó-kápolnában lévő síremlékhez, ahol az emlékbe­szédek és a Himnusz eléneklése után koszorút helyeztek el a hős egri várkapitány tiszteletére. . A szülőfalu családi kápolná­jának kriptájából még az 1820­as években került el az eredeti márvány fedőlap. Ekkor Pár- dányi gróf Buttler János szol­gáival ellopottá a sírról és sze­kéren Egerbe vitette, ahol az egri érseknek ajándékozta, az érsek jóindulatát várva cserébe válóperes ügyében. A helybeliek, mint a látoga­tás során is kiderült, minden Egerből érkezőt szívesen, nagy szeretettel látnak. Pedig a falu nem gazdag, kevés a munkale­hetőség errefelé, kertészkedés­ből, fóliázásból élnek az itte­niek. Iskola nincs, óvoda van csupán a településen. A határ­szélre szorult, eldugott Ruszka csak mintegy 12 kilométerre fekszik Ungvártól. A szomszé­dos Nagy Szelmecnél, a „ketté­szelt falunál”, melyet már a ha­társávban a műszaki zárral megerősített kordon vág ketté, véget ér az ország, és ott kez­dődik a senki földje. Az egri várbarátok a kirándu­lás során rövid kitérőt tettek Borsiba, ahol meglátogatták II. Rákóczi Ferenc romos, nehezen megközelíthető szülőházát és apró keresztelőkápolnáját. A derékig érő gaz, az omladozó falak méltatlanok a nagy feje­delem szelleméhez. Ám mint a szántást odahagyó Kázmér Ist­ván, a helyi II. Rákóczi Ferenc Alapítvány titkára elmondta, erejéhez mérten a civil szerve­zet mindent megtesz az állag- megóvás érdekében. Ezt szol­gálta az udvarház részleges te­tőfelújítása is, ott már nem rom­lik tovább az épület, melyre az elmúlt években mintegy másfél millió koronát költöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents