Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-18 / 114. szám

1999. május 18., kedd 3. oldal Megyei Körkép Amikor inkább mégis a férfi...-Lehetnél toleránsabb is - fedd meg ismerősöm, hall­ván vélekedésemet egy me- - legekről szóló film kapcsán.-Ilyen maradi vagyok - mondom, nem is sejtve, hogy már másnap finomíta­nom kell álláspontomon. A tévében ugyanis Tu- nyogi Orsi énekel. Nos, ez esetben - ha már választani kell - talán mégis inkább az apja... (-Ó) * Bányász Róbert, a megye- székhely 3. számú választó- kerületének önkormányzati képviselője, az idegenfor­galmi és integrációs, vala­mint a gazdálkodási bizott­ság tagja 19-én, szerdán fo­gadóórát tart. A helybeliek 16 órától Egerben, a város­háza 2-es termében talál­kozhatnak a képviselővel. Fejes Attila, az egri cigány kisebbségi önkormányzat tagja ugyancsak holnap, szerdán várja a hozzá fordu­lókat. Fogadóórája délután 3 órakor kezdődik a Család- segítő Intézet információs irodájában (Eger, Kallóma­lom u. 88. szám). Az Agria UFO-klub követ­kező foglalkozását ma 18 órakor tartják Egerben, a Megyei Művelődési Köz­pontban. Az érdeklődők be­számolót hallgathatnak meg a budapesti parajelenségek konferenciájá ról. A Rögtönzések Színháza tart bemutatót ma 17 órakor a hatvani Grassalkovich Művelődési Központban. Az előadás a nézők ötleteiből, történeteiből alakul ki. A já­tékmester Kiss György Ádám lesz. Ti édes májusfények cím­mel tavaszi koncertet ad ma 19 órakor az Agria vegyes kar. Hangversenyükre Egerben, a Megyei Művelő­dési Központ dísztermében kerül sor. Az 1848-49-es szabadság- harcról - ezen belül a tava­szi hadjáratról - tart elő­adást ma este fél 6-kor Ked­ves Gyula szakértő a Megyei Művelődési Központban. Az esemény helyszíne a 102-es terem lesz. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Crossmotorok a védett fennsíkon (Folytatás az 1. oldalról) Ez a létszám a rájuk háruló fel­adat és a terület nagyságához képest nem túl nagy. A fel­ügyelő alkalmazásához viszont többletforrás kellene, amelynek előteremtését a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek nem biztosítják. Az őrök hatékony­ságát, csekély létszámukat in­kább a kiszámíthatatlan ve­zényléssel igyekeznek ellensú­lyozni, azzal, hogy bármikor és bárhol föltűnhetnek. Nem is eredménytelenül. Tavaly csak a Bükk-fennsíkon, amely a töb­rös karsztképződmények egyik szigorúan védett, egyedülálló formája, 60-80 ezer forint hely­színi bírságot szedtek be a tév­úton járóktól.- Szerencsére a crossmoto­rok jelenléte nem jellemző. Ám az tagadhatatlan: a nemzeti park forgalmának korlátozásá­ban, a károkozás mérséklésé­ben az elmúlt években érzékel­hető és jelentős előrelépés tör­tént, kevesebb a lefülelt sza­bálysértők száma - szögezi le Sóskúti György. A nemzeti park ügyében fon­tos lépés az volt, amikor a ’80- as években végleg megtiltották a területen és a fennsíkon való szabad áthaladást. A közleke­désnek ez a módja azóta csak az erdőgazdasági gépek és a kevés engedéllyel rendelkezők szá­mára biztosított. Azért akadnak gondok így is. Az Egert a'Bük- kön keresztül Lillafüreden át Miskolccal összekötő közút ál­lapota helyenként katasztrofá­lis, általában is igen elhasznált, egyenetlen burkolatú. A Bükk- fennsíkra négy kiépített út ve­zet föl, ezek közül csak egynél, Bányahegynél van sorompó és ellenőrző pont. Szilvásvárad fe­lől, a Szalajka-völgyön át, a ta­rifa kifizetése után elvileg min­denki fölmehet az Olaszkapuig, vagy ha nem törvénytisztelő, hát tovább. Mindezeken kívül még legalább 11 többé-kevésbé járható úton lehet följutni a hegyre. Ezek állandó ellenőr­zése szinte lehetetlen feladat.- Elsősorban a természet- védő szellemiség, az emberi tu­datformálás területén kellene még fejlődnünk - hangsúlyozza a szakember. - Amellett termé­szetesen, hogy megfelelő kö­rülményeket biztosítunk szá­mukra, például szükség lenne további parkolóhelyek építé­sére, ahol a gépkocsikat leállít­hatnák. A természetet mi sem teljesen elvadultam csak az önmagáért való dolgok miatt védjük. Azt próbáljuk megta­lálni, hogy a modem ember és a környezet értékei harmoniku­san illeszkedjenek egymáshoz, s megőrizhetőek legyenek. Ezt szolgálják a nemzeti park terü­letén is a kialakított séta- és tu­ristaútvonalak. E képbe viszont a nagyarányú járműforgalom, a terepmotorozás, sőt még a talá­lomra történő terep-kerékpáro­zás sem igen fér bele. Ez a te­vékenység is fölszántja a gyep­takarót vagy a felső talajréteget, és eróziót okoz. Nem az embe­reket kell kitiltani a természet­ből, a nemzeti parkokból, ha­nem meg kell tanítani őket, ho­gyan éljenek örömmel és meg­felelő módon együtt vele. Például ne használják szemétle­rakónak. (kj) Építőmesterek és vitézek emléke (Folytatás az 1. oldalról) A Kazamata feltáró munkálatai csak 1925-ben kezdődtek. A föld alatti, látogatható alagút­rendszerbe a Setét-kapun át ve­zet az út. Ezt a külső és belső várat összekötő, stratégiailag fontos, 20-25 méteres kaput fáklyákkal világították meg. A mesterek a boltozott szerkezetű kőépítményt a XV-XVI. szá­zadban emelték. Később a bécsi haditanács sarokbástyákkal erősítette meg. Az alagutak építését több do­log is indokolta: az Almagyar- dombról kitűnő rálátás nyílt a várdombra, amely megkönnyí­tette a kémek dolgát. Apropó, kémek. A Kazamata a várban állomásozó katonaság „rejté- sére” is szolgált. A föld alatti termek egyrészt kaszárnyaként, másrészt fegyverraktárként szolgáltak. Az sem volt mellé­kes szempont, hogy a „föld alatti életet” elrejtették a bás­tyafalak. így az ellenség nem sejthette a katonák mozgását, számát. A bástyákat a falakba épített föld alatti alagútrendszer kö­tötte össze. A Setét-kapu alatt húzódó délkeleti földbástya alatt 182 méter hosszú alagút­rendszeren közlekedhettek a katonák. Az építészek arra is ügyeltek, hogy mivel itt már jócskán a föld alatt járunk, víz- elvezetés is legyén. Ezért a fo­lyosóval párhuzamosan kiépí­tettek egy vízelvezető rend­szert. Az építőművészet eme remekét azonban keresztülvág­ták a putnoki vasútvonal építé­sével. A bástya alatt húzódó léte­sítmény tökéletességét úgy ért­hetjük meg, ha azt is figye­lembe vesszük, hogy a ma is­mert oltott meszet még nem használták, hanem a köveket egymásra helyezve, a helyszí­nen oltották be azt. A bástyafa­lak kitűnő jelzőrendszerként is szolgáltak. Hatalmas dobokat helyeztek el a stratégiai pon­tokba, s a tetejére borsószeme­ket raktak. Ha a török odakint falbontással próbálkozott, a szemek rezgése máris jelezte a veszedelmet. A ma embere többnyire csak a falakon sétálva alkothat képet az itt zajló életről. Ám a fontos dolgok a bástyán belül zajlot­tak. A fegyverek, a katonák rej- tése mellett az ágyúkat is itt he­lyezték el. így aztán nem csoda, ha az ellenségnek időnként fo­galma sem volt, kik és meny­nyien is tartózkodnak a várban. A vár eme technikailag is tö­kéletes és csodálatos részét olasz építőmesterek és magyar iparosok, napszámosok építet­ték. A kor színvonala, építé­szeti tökélye csak úgy érthető meg, ha teszünk egy sétát a föld alatt. Különösen megéri ez a múzeumi világnapon, hiszen rádöbbenhetünk a ma emberé­nek a felelősségére - amikor eme értékek védelméről esik szó -, s adózhatunk azon építők emlékének, akik keze nyomán elkészült a Kazamata csodás rendszere. Szuromi Rita Rendre ellenőrzik a Kazamata falait fotó: perl Tollvégen Hősiesség - anno Megközelítően hetvenötezer diák kezdte meg érettségi vizsgáit tegnap. Mintha csak egy nagy paradoxonként találták volna ki a ma­gyarból választható három téma egyikének a címét a vizsgakérdések összeállítói: „A helyt­állás és hősiesség eszménye a XVI-XVII. szá­zadi magyar irodalomban”. Ha patetikusan kívánnánk fogalmazni, ak­kor élhetnénk akár közhelyszerű fordulatokkal is, felállítva a téma és a jelen szituáció között valamiféle ere­dendő - és nemes - párhuzamot. „A maturandusok most bizo­nyíthatják felkészültségüket, mielőtt még kilépnek a nagybetűs életbe.” Valahogy ilyenformán. Csak hát a fennkölt szavaknak nem sok értelme lenne. Mint ahogyan az érettségi vizsgák helytállás jellege és hősies volta is erősen átszíneződött az évtizedek során. Az érettségi mára kötelező penzummá változott, néhány na­pon át tartó aktussá, amely feljogosítja a diákot az universitas kapujának ostromlására. Ennyire, és nem többre. Mert fix fizetésű állás ma már nem ,jár” az eredményes vizsgákat bizonyító dokumentummal. Ahhoz kellenek még bi­zonyos pótismeretek is, amennyiben továbbtanulásra nem ad­hatja fejét - ilyen-olyan oknál fogva - az érettségizett. Némi számítógépes jártasság, több idegen nyelv ismerete, egy, az el­helyezkedésben segítő rokon... Ebben az összefüggésben viszont az élet valóban harc. Olyan „derbi”, amelyre nyilván tegnap nem gondolt senki emberfia az ezer honi középiskolában vizsgázók közül. Nekik más dolguk volt. Tóth Árpád Esti sugárkoszorúját elemezték, vagy egy szabadon választott huszadik századi ma­gyar drámát, illetőleg azokat a bizonyos, évszázadokkal ezelőtti eszményeket vetették papírra - legjobb tudásuk szerint. A többiről gondolkodni ráérnek később. Legkorábban a mai matek és a holnapi idegen nyelvi érettségi tételek megoldását, majd némi szóbelizést követően. Sike Sándor Vállalkozóvá váló fiatalok (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt években több mint 550 fiatal küldte be pályáza­tát e vállalkozási vetélkedőre. Az ideire május 31-ig jelent­kezhetnek. A verseny két for­dulóból áll. A területi döntők után a legjobbak vesznek részt a júniusi országoson. Dr. Szalóczi Géza a Philip Morris Magyarország Kft. képviseletében bejelentette: 150 ezer forintos díjat aján­lottak fel az országos döntőbe jutó legjobb Heves megyei pá­lyázónak. Szabó József, a Westel 900 GSM Rt. képviselője a cég támogatásáról biztosította a fiatalokat. Elmondta: az rt. le­endő üzleti partnereinek te­kinti az ifjú vállalkozókat. Szilvásiné Varga Gabri­ella, az egri Neumann-gimná- zium tanára - az alapítvány képviselője - a pedagógusok felelősségére hívta fel a fi­gyelmet a fiatalok vállalko­zóvá nevelésében. Ehhez az alapítvány szakmai segítségét ajánlotta tanácsadással és ki­adványokkal. (m. k.) Hipnózis „egyenes adásban” GYÖNGYÖS - Mario és a varázsló történetének mai vál­tozatát élheti át ma a Mátra Művelődési Központ közön­sége. Szórakoztató, érdekfeszítő és lélegzetelállító pillanatokat ígér Kovács Gyula kanadai­magyar hipnotizőr, termé­szetgyógyász 18 órakor kez­dődő, kétórásra tervezett be­mutatója. A program kínála­tában első hallásra hihetetlen­nek tűnő „mutatványok” sze­repelnek: a nézők szemtanúi lehetnek, ahogy egy beszéd­hibás folyamatos mondókába kezd, a szégyellős szókimon­dóvá válik, vagy az önként je­lentkezők elfeledett dolgokra emlékeznek vissza. A bemutatón az érdeklődők azt is megtudhatják: milyen lehetőségeket rejt a hipnózis a gyógyászati érzéstelenítés te­rén. Kiderül, hogyan segíthet ezen eljárás a fóbiások vagy a dohányosok gondjain, és mi­ként csökkenthetők általa a mindennapi stressz hatásai. Elkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák „Már megint Tóth Árpád...” Máskülönben elég jó tételek voltak HEVES MEGYE - Az idén nagyon vigyáztak arra, hogy a kelleténél előbb semmi ne szi­várogjon ki, miről is kell szá­mot adniuk a maturandusok- nak, ha eljön az „ igazság pil­lanata”. Ennek megfelelően megyeszerte rendben zajlot­tak a magyar irodalom írás­beli vizsgái. Szűkebb hazánk 85 gimná­ziumi és szakközépiskolai osz­tályában - amelyek között a megyei és helyi önkormány­zati intézményeken kívül ala­pítványi, egyházi, gyakorló és honvéd tanodák is akadnak - majd’ két és fél ezer diák vá­laszthatott a tételek közül. Volt, aki a helytállást és a hősiességet elemezte a XVI- XVII. század magyar irodal­mában, mások az Esti sugár­koszorú című Tóth Árpád- vers mellett tették le voksu- kat. A harmadik lehetőséget - egy XX. századi magyar dráma elemző bemutatását - is sokan választották. Csak azon lepődtek meg néhányan, hogy Tóth Árpád munkássága az elmúlt évek során nem elő­ször került terítékre... A feladatokat a többség - utólag — megoldhatónak ítélte. Remélhetően ma is így lesz majd, amikor egy sokak szerint még nehezebb próba - jelesül a matek - vár a fiata­lokra... T. O. Várhatóan júniustól drágább lesz a sertéshús Ki vásárolja meg a Felröppent a hír, hogy hamarosan emelik a sertéshús árát. Ezt a termelők és a kereskedők is megerősítették, s nyílt titok, hogy előreláthatólag június elejétől drágább lesz mindaz, ami vágott sertés része. Nem örülnek ennek az illetékesek, de legkevésbé a fogyasztók, akiknek jobban ki kell nyitniuk a pénztárcájukat. HEVES MEGYE - Beírta Bá­lint, az egri Széchenyi utcai Bá­lint Hús szaküzlet tulajdonosa: - A héten még a ballagási akciós áron adom a sertéscom­bot, de a jövő héten már nem biztos, hogy ennyiért. A na­gyobb húskereskedelmi cégek­től szerzem be az árut, ezek egyelőre még nem emeltek. Az biztos, hogy nagy az árverseny a piacon. Á kilónkénti 193 fo- rint+áfa felvásárlási ár a te­nyésztőknek kedvez, de ke­vésbé a feldolgozóknak. Amíg a vágóhídról a termék az üz­letbe kerül, jelentősen drágul, amely a fogyasztói- árra is kihat.- Nem az a baj, hogy növelik a felvásárlási árat - magyarázta Sőregi Mátyás, a Sarud Hús Kft. ügyvezető tulajdonosa -, hanem ennek a vonzatai. Rá­kényszerülök, hogy emeljem a fogyasztói árakat, mert húsvét óta például másfél millió forint a veszteségem... A költségek viszont folyamatosan emelked­nek, miközben nincs elég fize­tőképes kereslet. Az már biztos, hogy ebben a helyzetben keve­sebb sertést vágunk. combot? A füzesabonyi Ga-zsó Hús tulajdonosa, Kriston Gáspár „félkarú intézkedésnek” tartja a kilónkénti 193 forintos felvá­sárlási ár bevezetését.- Véleményem szerint nem átgondolt és átfogó intézkedés­ről van szó - mondja. - Ez nem szolgálja az agrártermelők, a vállalkozók érdekeit. Azt hi­szem, inkább külpiacot kellene keresni a túltermelés megoldá­sára. Akinek van pénze, az emelt áron is megveszi majd a karajt vagy a combot, de ez nem megoldás. A fagyasztó­inkban például tömeges meny- nyiségű zsírt és szalonnát táro­lunk. Benne áll a pénzünk, s legjobb esetben augusztusban, szeptemberben értékesíthet­jük... (mentusz) A HEVES”HÍRLAP ÜGYELETE: Újságíró: Kovács János Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetés: Ambrus Henriett Telefon - (36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztés: Hancsák Orsolya Telefon-(36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents