Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

Vasárnap Reggel 20. szám

Páholytago kedvencei A közelmúltban adták át az utolsó Páholy-partin - amely egyben a Gárdonyi Géza Színház régi épületének utolsó ilyen jellegű rendezvénye volt - a Páholy-tagok díját. A közönség kedvencei ezúttal Zám Andrea és Tunyogi Péter lettek. A szavazás külön érdekessége, hogy a Páholy- tagok a legjobb női színész kategóriában tavaly is Zám Andrea mellett döntöttek. Mindkettőjüknek ugyanazokat a kérdéseket tettük föl. 1999. május 16. Közelről ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZUROMI RITA KÉP: PILISY ELEMÉR Neve: Zám Andrea Születési helye: Eger Életkora: 25 év Családi állapota: hajadon Gyerekkori vágya: orvos (kardiológus), de nem ment a fizika... Kedvenc étele: mindenevő Kedvenc filmje: Casablanca Hobbija: a gyerekek Álom-országa: Chile vagy Brazília Álom-autója: Mind egyforma, mivel nem tud vezetni Az ideális férfi: nem hisz abban, hogy létezik ilyen Tavaly, amikor ezt a díjat megkaptam, nagyon nagy meglepetés volt, mert a pályám elején nem számítottam arra, hogy a közönség rám szavaz. Az idén pedig azért volt nagy meglepetés, mert nem gondoltam, hogy kétszer egymás után megkaphatom. Egyébként nagyszerű érzés. Sokat számít az, hogy a közönség mit lát utoljára. Biztos, hogy a dij meg­ítélésében az is szerepet játszott, hogy a közönség a Balatoni rege után szavazott. Talán az is számított, a közönség szereti és kedveli a zenés da­rabokat, s ebből nekem „kijutott” ebben az esztendőben. Évad elején el voltam keseredve, mert eredetileg csaka Sybillben játszot­tam volna. Ezért is kezdtük el próbálni az Ádám és Éva naplóját Aztán még két szerepre megkerestek. Összességében ez a meglepetések évada volt. Az Ádám és Éva naplója nagy kihívás volt. Folyamatosan a színpadon tar­tózkodtunk, beszéltünk, de egymáshoz nem szóltunk. Kemény megmé­rettetés volt, de szakmailag, emberileg nagyon élveztem. Sajnos, nagyon ritkán jutok el még Kecskemétre is, ahol a volt kollégái- mat láthatnám. Ha van egy szabad napon, azt a családommal töltöm. Nem szeretem a mozi dobozcsörömpölős, pattogatott kukorica illatú han­gulatát Talán két éve voltam utoljára, nagy könyörgések után. Moravetz Leventével nagyon jó volt együtt dolgozni. Ő színész-rendező, s remekül tudja kezelni az embereket. Senkivel nem érezteti, hogy kedvenc vagy éppen nem szereti. Mindenkit egyenlően kezel, s ez fontos. Természetesen a zenés műfaj, de mindenben kipróbálnám magam. Úgy vagyok relé, hogy ide nekem az oroszlánt! Nem volt, pedig nagyon szívesen beszélnék róla. A hegyekbe szeretnénk elmenni. Évek óta a tengerparton nyaralunk, s most már jó lenne a változatosság. Egy görögországi út mindenképpen lesz, amit a Páholy-díjjal együtt adtak, a többi még nem konkretizálódott. Neve: Tunyogi Péter Születési helye: Tatabánya Életkora: 39 év Családi állapota: nőtlen Gyerekkori vágya: színész Kedvenc étele: szereti a húsokat, bár gondolatai nem az ételek körül forognak Kedvenc filmje: Bob Fosse: Mindhalálig zene Hobbi: zene, autóvezetés, természetjárás Álom-országa: Teneriffe, USA Álom-autója: tűzpiros Porsche Cabrio Az ideális nő: legyen vékony testalkatú, de a belbecs fontosabb Harmadik oldal 1. Mit jelent számodra a Páholy-tagok által megszavazott díj? 2. Vajon mely alakításodért, milyen szerepeidért kaphattad? 3. Milyennek értékeled az idei évadot? 4. Valóra vált-e ebben az évadban valamilyen szerepálmod? 5. Milyen gyakorisággal jársz színházi előadásra? 6. Ha teheted, színházba vagy moziba mész? 7. Az évadban melyik rendezővel volt a legkellemesebb együtt dolgozni? 8. Melyik műfajban érezted magad a legjobban otthon? 9. Volt-e emlékezetes bakid? 10. Hogyan telik a nyarad? Ez a díj a szakma megbecsülését és a közönség szeretetét mutatja. Mindkettő fontos, hiszen hosszú éveken át vissza­jelzés nélkül játszani nagyon nehéz lenne. Ebben az évadban ziccetszerepeket játszottam, amelyek egyben hálás szerepek voltak. Sűrű és tartalmas évad volt, a szakma összes nehézségével és szépségével. A Rómeó és Júliában a Mercutio szerepe nagy kihívás volt. Ha szabadon választhattam volna, akkor is effelé hajlottam volna. Á főiskolán jelenetet már játszottam belőle, most a teljes szerepet átélhettem. Főképp Budapestre, a Katona József Színházba járok. Egyrész földrajzilag is ez esik útba, másrészt szakmailag is egy jó csapat jött ott össze. Csakis a színház! Kényelmi szempontokból inkább a házi­mozi mellett döntök, ha már választanom kell. Nem tudok ilyet mondani. Jók voltak a szerepeim, és nagy­on élveztem mind a próbákat, mind pedig a fellépéseket. A vígáték közel áll hozzám, a musical is, bár ez utóbbi a mostani évadban nem volt műsoron. Amikor a színpadon vívunk, sok minden előfordulhat. Volt arra példa, hogy lerepült a gomb a kard hegyéről, és éles­ben vívtunk. Olyan is előfordult, hogy a penge elpattant, s a mellettem álló kezéből kellett a kardot gyorsan kikapnom. A nyári játékoktól függ, hogy játszom vagy pihenek. A jövő évad első darabjában, a Tizenkét dühös emberben már ját­szom, tehát a próbák augusztusban elkezdődnek. A görög- országi utazásra baráti körrel készülök. BALLAGÁSRA ELISMERÉS AZ AJÁNDÉK A középiskolások tegnap elbúcsúztak az alma mátertől. Három-négy évig koptatták a padokat, várták a kicsengetéseket, bújtak az asztal alá feleltetéskor. A szünetekben a büfé előtt álltak sorba, vagy éppen a házi feladatot másolták. Tegnap utoljára szólalt meg nekik a csengő, utoljára mondhatták rájuk: gyerekek. Régi szokás, hogy a balla­gó diákok ajándékkal kö­szönik meg tanáraiknak, osztályfőnöküknek mun­kájukat. S éppen ilyen egyértelmű, hogy a szülők, rokonok a végzős tanulót lepik meg különböző dol­gokkal. De hogy mik is ezek az ajándékok?- Már régóta feltűnt - mondja Lévai Zsolt, a Gár­donyi Géza Ciszterci Gim­názium igazgatója -, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt egyre kevesebb pénzt költünk ajándéko­zásra. A tanárokat is egy­re ritkábban lepik meg a nebulók, az ajándékok kisebbek. Mivel a könyv­árak is a csillagos égig szöktek, mostanában bőr könyvborítót, vázát vagy CD-összeállítást vesznek az osztályok. Persze, nem is várjuk el, hogy hatal­mas, drága ajándékokkal halmozzanak el bennün­ket. A legkisebb figyel­messég is munkánk elis­merését jelzi. Talán a leg­kedvesebb és legemlékeze­tesebb ajándékok azok, melyeket a gyerekek saját maguk készítenek. Emlék­szem, négy éve egy peda­gógia szakos osztály tűz­zománc képeket készített minden tanárnak.- Én annak örülök a leg­jobban - meséli Pappné Haron Ildikó, a Neumann János Közgazdasági Szak- középiskola és Gimnázium tanára -, ha a diákok bizal­mukba fogadnak, sokat be­szélgetnek velem, az érett­ségi után is felkeresnek. Szívet melengető érzés például, ha egy diáktól egy év múlva képeslapot kapok. Egyébként jelképes ajándékokat szoktam kapni a gyerekektől. Mivel angol­órán tesztlapokat íratok, egyszer kaptam egy cso­mag írólapot, máskor pedig a magnóhallgatásra utalva kazettát. Ezenkívül kerámi­ákat, dísztárgyakat. Ám ne­kem az emlékek a fejemben vannak, s nem tárgyakhoz kötöttek. Pajtókné Kovács Zsu­zsa, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 2. Számú Általános Iskolájá­nak és Gimnáziumának ta­nára szerint a tantestület nagy része nem ajándék­centrikus.- Nem az ajándékért ta­nítunk. Egy-egy elismerő szó, köszönet többet ér a tárgyaknál. Manapság egyébként már nem is igen divat a nagy ajándékozás. Emellett is elég sok kiadása van egy osztálynak, főleg a negyedikeseknek. A gomb­avató, az érettségi bankett rengeteg pénzt felemészt. Általában a ballagók aján­dékát is a harmadikos osz­tály készíti. Az idén például a képzőművészeti tagozato­sok mindenkinek egy-egy bekeretezett képet készítet­tek a tarisznya mellé. A kettes iskola most bal­lagó osztályában a legtöb­ben készpénzt kaptak a szülőktől, hozzátartozók­tól. Mint mondják, átlago­san 50 ezer forint gyűlik így össze, melyet már a főisko­lai évekre gondolva bankba tesznek, s egy részét ma­gukra költik. Persze van olyan is, aki inkább egy kül­földi utazásra fizet be. Emellett főleg aranyláncot, ékszereket kaptak, de akadt, akit egy televízióval, robogóval vagy rádiótele­fonnal leptek meg a szülők. Akadnak kisebb ajándékok is: porcelánok, villanybo­rotva, apró emlékek, s ter­mészetesen virág. A diá­koknak azonban fontos az is, hogy a szülők elismeré­süket fejezzék ki, s bizal­mukról biztosítsák őket. A nebulók hozzátették: a tanároknak főként dísz­tárgyakat, kerámiákat, CD- tartót és virágot vettek. Az ajándékozások ten­gerében azonban sosem szabad elfelejteni: egy há­lás tekintet, biztató szó, elismerő kézfogás néha többet ér a pénznél. Elek Eszter FOTÓ: PERL MÁRTON Gyanúsan szépek a piacokon a pri­mőrök. Feszesen pöffeszkednek a megtermett paradicsomok, haragos­zölden kígyóznak az uborkák, har­matosán csalogatnak a sárga papri­kahalmok. Eljött hát végre a zöldszezon, a primőrcsábítás ideje. Az árakat néze­getve viszony­lag elége- d e t t e n nyugtáz- hatjuk: idén má­jusban nem el­érhetet­len cse­mege egy friss zöldsé­gekből készült sa­láta. A zöldhagyma csomója 25, egy átlagos tv-paprika darabja 30, a hónapos re­tek 40, a saláta 40- 50, az uborka ki­lója 200, a paradicsom kilója 350 fo­rintért kapható. A felsorolt kellékekből parányi odafigyeléssel máris összeáll egy vi­tamindús, kellemes vacsora. Ha a felszeletelt zöldségekhez hozzá­adunk egy pár deka apróra vágott sonkát és nyakon öntjük az egészet egy pohár kefirrel vagy joghurttal, már tálalhatunk is. Mostanában sokat foglalkoznak a „világító” primőrökkel. Lépten- nyomon arról hallunk, hogy a vegy­szerek ugyan tetszetősebbé teszik a portékát, ám jókora, egészségre ár­talmas dózist juttatnak az emberi szervezetbe. Tény, az öklömnyi retkek, a tenisz­labda nagyságú paradicsomok ben­nem is keltenek némi bizalmatlansá­got, így ha időm engedi, inkább felku­tatom azokat az árukat, amik normá­lis méretükkel, megszokott állaguk­kal eloszlatják a bizonytalanságot. S ha már itt tartunk, nem feledkez­hetünk meg a gyümölcsökről sem. Az eperből egyre több van a stando­kon, igaz, az ára miatt (6- 800 forint) még csupán 10-20 dekánként kós­tolgathat­juk. A szeletelt görögdin­nye - bár na­gyon kelleti magát egyelőre luxus, mi­vel kilójáért 800 forintot is elkérnek. Érjük hát be in­kább az akciós déligyü­mölccsel! A banán, a narancs megfizethető, bár vitamintartalma májusban már nem vetekszik példá­ul egy újkaralábééval. Ez utóbbi nyersen is kitűnő csemege. Fűszeres hússal töltve, sajttal és tejföllel meg­öntözve, sütőben vagy mikrobán el­készítve pedig fejedelmi ebéd vagy vacsora válhat belőle. Darabja 40 fo­rintért már megvehető. S nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy megjelent az új­krumpli is. Igaz, hogy még 280 fo­rintba kerül kilója, de az ínyencek nem tudnak ellenállni a csábításá­nak. Vajon párolva, friss petrezse­lyemmel utolérhetetlen körete min­denféle húsnak. Primőrszemlénk talán úgy érhetne véget, hogy arra buzdítunk minden­kit: ha teheti, sétáljon egyet a piacon a kora reggeli órákban. Ha a pénztár­ca óvatosságra is int, a szemnek és a léleknek garantáltan üdítő élményben lesz része. (barta)

Next

/
Thumbnails
Contents