Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. május 15., szombat Búcsúcsókra, cimborák Még frissen él emlékezetemben az a borús, esős májusi szombat délelőtt. Matrózblúz, szorító lakkcipő. Az orgonaillatú folyosón sírás, szipogás, ünneplőbe öltözött szüleik. Ez a nap a miénk volt és felejthetetlen. Ki-ki bánatosan vagy talán megkönnyebbülve búcsút vett iskolájától. Tegnap még vidámak voltunk. Színes ruhákban jártuk a tan­termeket, megkerestük a barátokat, ismerősöket, és rúzsszíveket rajzoltunk az arcokra. Délután boldogan ástuk el a levelekben leírt, elképzelt jövőt rejtő ládikát az udvaron. Úgy gondoltuk, álmokról, titkokról majd csak tíz év múlva szólunk újra. Majd ott álltunk, vállunkon a szerencsepénzt és pogácsát tar­talmazó tarisznya, karunkon virágok, szívünkben az emlék, mely múlhatatlan és örökre megmarad. A hangszóróból szünte­len lüktetett a figyelmeztetés: vége a felhőtlen diákéveknek, jön a kiszámíthatatlan, vargabetűs élet. Mindez egy kicsit megrémí­tett, de még nem tudtam igazán átérezni. A ballagás emocioná­lis pillanataiból az érettségi józan gondolata zökkentett ki: hét­főn magyar írásbeli, kedden matek. Addig is: fel búcsúcsókra, cimborák... Bár ez még nem a végső. Azért Isten veled! Szükséged lesz rá. Juhász Marianna Koszos a külváros „főutcája” EGER, FELNEMET - „Mi­lyen a környezetünk, ahol élünk, járunk? Hol kezdődik és hol végződik Eger város határa? A Rákóczi út végétől az egész külvárosi rész elha­nyagolt, gondozatlan. Milyen a Tárkányi út végig? Attól, hogy beépítetlen, mégiscsak a külváros »főutcája«. Mindkét oldalon szemetes, gazos évek óta. Környezetünk rendben tartása, tisztán tartása élet­igény, követelmény!” - egye­bek mellett ez olvasható ab­ban a beadványban, amelyet a „külvárosi lakók”, a felnéme­tiek nevében dr. Juhász And­rás juttatott el a városházára. A panaszos azt kéri, a város­részre, Eger bükki kapujára is fordítson kellő figyelmet a megyeszékhely önkormány­zata, különösen a Tárkányi útra, amely mellett végig ga­zos, beépítetlen, rendezetlen portákat láthatnak a helyiek és az ide érkező turisták. A problémával kapcsolat­ban Ágoston Ottóné, a pol­gármesteri hivatal főmérnöki irodájának munkatársa la­punknak elmondta: foglal­koznak az üggyel, ám fontos tudni, hogy csupán részben önkormányzati tulajdonú, de nem közcélú, hanem beépít­hető területekről van szó. A már eladott telkek tulajdono­sait felszólítják a köztiszta­sági rendelet betartására, má­sutt közmunkások alkalmazá­sával igyekeznek segíteni. Az új vagyongazdálkodási iroda remélhetőleg elkülönít majd pénzt a rendezés céljára. Waldorf-módszer az óvodában és az iskolában Az érzéki világ színesítése GYÖNGYÖS - A legutóbb megrendezett Waldorf-est programsorozat találkozóján az érdeklődő szülők és peda­gógusok arra kaptak választ Gajdos Andrástól, a Waldorf- pedagógusok zenetanárától, hogy milyen szerepet játszik a muzsika az iskola sajátos ok­tatásrendszerében.- Már működik óvodánk a városban, amit indulása óta nagy érdeklődés és figyelem kísér - mondta Liszkai And­rea, a Waldorf-óvodát mű­ködtető Mélyvölgyhegyi Lí­ceum Alapítvány kuratóriu­mának elnöke -, ezért szeret­nénk szeptemberben a Mátra- alján is megnyitni a Waldorf- iskola kapuit.- Az iskolarendszer peda­gógiájában központi helyet foglal el a zene, ugyanis ez egyfajta fegyelmezési mód­szere is a tanároknak - foly­tatta Liszkai Andrea -, mert egy-egy foglalkozás alkalmá­val a gyerekek a hangszerre, mozdulatra figyelnek, és így nem kalandozik el a figyel­mük. Gajdos András megnyitó- beszédében elmondta: a Wal- dorf-pedagógia kidolgozott gyermekfejlődési képpel ké­szül, amellyel egyaránt segíti a kicsik és nagyok testi, lelki, szellemi fejlődését. A továbbiakban kifejtette: a muzsika, azon belül is az improvizatív zene, a tanulók személyiségfejlődésében és érzelmi világuk színesítésében segíti a diákokat. J. M. Születésnapra: a hallgatóság fele A mikrofonnál: Berecz Erika FOTÓ: PERL MÁRTON EGER - Ot éve hallhatják az éteren át a Rádió Eger adását a 101,3 MHz-es frekvencián, a nap minden órájában. A jeles alkalom kapcsán rendezett saj­tótájékoztatón ügyvezetőjük, Zakar János visszaemlékezett 1991-re, amikor még csak ká­belen és napi három órán át ta­lálkozhattak velük a hallgatók. Pont öt esztendeje tértek át a sugárzott adásra, s műsoridejük évről évre bővült. Tavaly ősszel kötöttek szerződést az ORTT- vel, azóta szünet nélkül szolgál­tatják a világ legjobb zenéit, a friss helyi információkat, az or­szágos és a nemzetközi híreket. Csaknem százezer ember hallgathatja őket, a megyeszék­helyen túl Füzesabonyban és Mezőkövesden, valamint több mint 20 környékbeli települé­sen fogható az adásuk. Terveik között a teljesítmény növelése szerepel, de ez egy­előre a háború miatt nem elér­hető. Ugyanis a szomszédos or­szágok hírközlési főfelügyelő­ségeitől is hozzájárulást kell szerezniük az általuk besugár­zott terület szélesítéséhez. A hallgatók kíváncsiak rájuk. A Szonda Ipsos és a GFK Hun­gária áprilisi felméréséből lát­ható, hogy hallgatottságuk a vá­rosban 47,2 százalékos. Ők az elsők, lehagyva a Sláger Rá­diót, a Kossuth Rádiót és a Pe­tőfi Rádiót. (n. z.) A közvetlen tetten érésre még mindig kevés példa akad Nem kell ide légi szemétfelderítés (Folytatás az 1. oldalról) A szemétlerakás kapcsán a fej­törést az okozza, hogy nagyon nehéz az elkövetőket megtalálni és felelősségre vonni. Megesik, hogy a szemétből előbányászott ismertető jegyek, iratok, leve­lek maradványai alapján pró­bálják meg azonosítani - s nem is mindig sikertelenül - a sze- metelőket. A legbiztosabb és legegyszerűbb megoldásra, a tetten érésre azonban még min­dig kevés példa akad. Leleple­zés esetén a visszatartó erőt a tízezer forintos•. szabálysértési bírság képviseli.- Ha ebben az ügyben nem alakul ki felelősebb emberi ma­gatartás, akkor hiába minden erőfeszítés, továbbra is ered­mények nélküli szélmalomhar­cot vívhatunk csak a szemete- lőkkel. A hulladékot elhelyezők gyakran teljesen magától érte­tődőnek tartják tettüket, fel sem vetődik bennük, hogy a kör­nyezetet szennyezni bűn. A helybeliek pedig annyit tehet­nek, hogy amennyiben hasonló jelenséget tapasztalnak, inkább ne avatkozzanak be, viszont fi­gyeljék meg a vétkes jármű rendszámát és az elkövetőket, ezt nekünk bejelentve utána már könnyebb dolgunk lesz. A környezetvédelmi szak­ember elmondta, hogy a lera­kott szemétnek szerencsére csak igen kis része minősíthető a környezetre különösen ártal­mas, veszélyes hulladéknak. A háztartási hulladéknak ez - fes­ték- és ragasztómaradványok, vegyszerek, elemek - az általá­nosan elfogadott számítások szerint csak mindössze alig fél százalékát teszi ki. A közületi, vállalkozók által lerakott veszé­lyes anyagok felbukkanása pe­dig nem jellemző. Mint meg­tudtuk, a városi szeméttelepen egy köbméterig különben is in­gyenes a háztartási hulladék elhelyezése. A városkörnyéki területekn pedig a mezőőrök is figyelnek az illegális hulladé­kelhelyezőkre. (kj) A matyó főváros környezetéhez illő buszvárót építettek Kinőtte a régi pályaudvart a város A több mint két évtizedes létesítmény szinte teljes lebontásával, fedett várótermek, új peronok, pénztárak, szociális létesítmé­nyek, forgalomirányító központ kialakításával, több mint 30 millió forintos költséggel megújult és kibővült a mezőkövesdi buszpályaudvar, amelyet tegnap avattak fel. MEZŐKÖVESD - Az immár korszerű pályaudvart átadó Sárközi György, a Borsod Vo­lán Részvénytársaság igazga­tója az esemény kapcsán el­mondta: a matyó főváros busz- pályaudvarát naponta 218 járat érinti, az utasforgalom pedig meghaladja a négy és fél ezret. A megnövekedett forgalom miatt - s az ugyancsak elavult pályaudvar helyett - a város­képbe jól illeszkedő, szép és modem létesítmény kialakítása volt a cél, amelyet az építőknek kilenc hónap alatt sikerült megvalósítaniuk. A Borsod Volán Rt. mező­kövesdi egységének 35 darabos autóbusz-állománya a helyi közlekedésen kívül 23 kör­nyező település lakóit szállítja. A társ közlekedési vállalatok bevonásával pedig Budapestre, Szegedre, Kecskemétre, Mátra­házára, Egerbe, Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra, Szolnokra, Nyíregyházára és Salgótar­jánba biztosítanak átszállás nélküli közvetlen eljutást. A pályaudvar rekonstrukció­jával az utazóközönség színvo­nalas kiszolgálásán túl a társa­ság dolgozói számára is kultu­rált munkakörülményeket te­remtettek úgy, hogy a város kö­zepén lévő létesítmény a kör­nyezet szebbé tételéhez is hoz­zájárult. Fogad az SZDSZ GYÖNGYÖS - Közös fo­gadóórát tart hétfőn - vagyis május 17-én - Barcs Aladár, a 7. számú választó- körzet egyéni önkormány­zati képviselője, Keresztesi József alpolgármester, va­lamint a 4-es körzet önkor­mányzati képviselője, Tőkés László, az ifjúsági és sport- bizottság elnöke. A bizalmukkal hozzájuk forduló választópolgárokat 16 órától várják Gyöngyö­sön, a Fő tér 3. szám alatti SZDSZ-irodában. Ballagás és útlezárás EGER - A belvárosi közép­iskolák ballagási ünnepsé­gének zavartalan lebonyolí­tása érdekében ma 9.30-tól 11.30 óráig lezárják a jár­műforgalom elől a Széche­nyi és Csiky út Árva köz és Barkóczy utca közötti sza­kaszát. A jelzett időpontok kö­zött az 5-ös, 11-es, 12-es, 14-es számú helyi járatú au­tóbuszok módosított útvona­lon járnak. Az északi városrész felé haladva a Törvényház út, 25-ös számú főút érintésével közelíthetik meg a célállo­másaikat, míg visszafelé a Rákóczi, Vörösmarty, Rózsa Károly úton át közlekednek. A ballagások kezdetét megelőzően, majd az ün­nepség után rásegítő járato­kat indít az Agria Volán. Orgonakoncertek EGER - Mától naponta lát­ható a Bazilikában a XIX. századi orgona. Az ország egyik legszebb hangú hang­szerét hétköznap 11.30-tól 12 óráig, vasárnap 12.45-től 13.15-ig hallhatják. Hétfőre Virradóra A Duna Televízió hétfő reg­geli műsorában beszélgetést hallhatnak a szlovákiai el­nökválasztás eredményéről Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártja elnökével. Izgalmas napra virradnak az érettségizők: kezdődnek az írásbeli vizsgák. A NATO hadfelszerelésé­ről szakértő ad tájékoztatást. A magyar sajtó körül zajló polémia kapcsán Wi- singer Istvánt, a MÚOSZ el­nökét és Homa János or­szággyűlési képviselőt hív­ták meg a stúdióba. Francia aranyérmes leányka Két borral neveztek, két medált kaptak PÁRIZS, EGER - A magas színvonalú szakmai munka újabb jelentős elismerést ho­zott az Egervin Borgazdaság Rt.-nek - mondta lapunknak Román Péter borászati igaz­gató. A párizsi világ-borverse­nyen, amelyre hazánkból ösz- szesen tíz nemes italt nevez­tek, aranyérmet nyert a cég 1969-es évjáratú Egri Leány­kája. Ezüstérmet kapott az 1997-es Egri Bikavér reserve. Ez utóbbit jelentős elisme­résnek tartják a szakemberek. Ennek a boruknak is van piaca, mert Hongkongból, Nagy-Bri- tanniából és Japánból érdek­lődnek iránta. Sőt a belföldi piacot is színesítik vele. Ez az italuk a Veronában tartott Vinitalin is elismerő ok­levelet szerzett. Aranyérmes lett az Egervin Rt. 1981-es Egri Sauvignonja, amelyből elsősorban Japánba exportál­nak. De a hazai szakboltokban is árulják. Azt is megtudtuk, hogy az rt. részt vesz május 18-20. kö­zött a London Wine-on, főként az ottani piacra szánt ’97-es Egri Bikavér reserve-vel, a ’97-es Tiba-völgyi Cabernet- tel, továbbá a ’98-as Tiba-völ- gyi Leánykával és Chardon- nay-val. Május 29-én pedig a franciaországi Bordeaux-ban tartandó világ-borversenyre a ’97-es Egri Bikavér reserve-et nevezték. (m. k.) Román Péter igazgató a párizsi arany oklevéllel FOTÓ: PERI. Sportrepülők krónikája GYÖNGYÖS - A millenni­umra való felkészülés jegyében nagy célt tűzött ki a Magyar Repülőszövetség Gyöngyösi Ve­teránrepülő Egyesülete. Deák Ferenc, az egyesület szervező-menedzsere el­mondta: a nagy múltú, kiváló adottságú terep- és légtérviszo­nyai, repülőteljesítményei és rekordjai alapján nevet szerzett Pipis-hegyi repülőtér történeté­nek feldolgozását határozta el a tagság. Az objektum több mint hetvenéves, eseménydús törté­nete során nagy mennyiségű dokumentumanyag gyűlt össze a hajdani résztvevőknél.- Szeretnénk, ha ez az anyag most a szerkesztőbizottság elé kerülne - hangsúlyozta Deák Ferenc. - A helyi repüléstörté­net minél részletesebb feldol­gozása érdekében kérünk min­denkit, aki valaha kapcsolatban állt a gyöngyösi repüléssel, il­letve erről fotókkal, okmányok­kal és egyéb dokumentumokkal rendelkezik, azt a megírás ide­jére bocsássa a szerkesztők rendelkezésére. A Pipis-hegyi repülőtér múlt­ját és jelenét olyan formában szeretné az egyesület megjelen­tetni, hogy azzal képet adjon mind a technika, mind pedig a kiképzés fejlődéséről. Hiteles krónikát szeretnének készíteni az elmúlt hét évtized egyéni és közös teljesítményeiről, rekord­jairól. A szerkesztőbizottság abban bízik, hogy ezzel - a millenni­umi ünnep teljesebbé tételén túl - újabb híveket sikerül szerezni a gyöngyösi repülés nemes ha­gyományainak. Bágyi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents