Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-11 / 108. szám

4. oldal Horizont 1999. május 11., kedd Sok érdeklődőt vonzott a kiállítás fotó: Gál Gábor „Szülőfalunk büszke művész-lányainkra...” BESENYŐTELEK - Haj­szálgyökerek címmel nyílt tegnap kiállítás az AMK könyvtártermében. Mindazok, akik eljöttek a megnyitóra, tisztelegtek a községben száz éve született Györky Magdolna (anyja neve: Mlinkó Luca) emléke előtt. Tőle örökölték a talán genetikailag kódolt tehetséget a most hazalátogató festőmű­vészek. A Csepelen élő és alkotó többgenerációs művészfamí­lia tagjai - Gulyás Margit, P. Gulyás Mari, Erdei Éva, Csépe Juli - egy válogatásnyit hoztak alkotásaikból. A be­mutatkozást ünnepélyessé fo­kozta a helyi zeneiskolások hangulatos műsora. A tárlatot meleg szavakkal ajánlotta az érdeklődő közönség figyel­mébe Kalóz András polgár- mester. A megnyitó kivételességé- nek számított, hogy Csobáné Mlinkó Terézia saját versével köszöntötte a sorokat megha- tottan fogadó Family Art tag­jait. Mint a festődinasztiáról elhangzott: „Szülőfalunk büszke művész-lányainkra:/ A négy művészlélek! Ecsettel mesélnek/ Szívük húrjain szí­nekkel zenélnek”/ A műsor végén Erdei Éva mondott köszönetét a meg­ható fogadtatásért, s cserébe az intézménynek ajánlotta fel egyik virágcsendéletét. A je­lenlévők között is kisorsoltak egy festményt, amit özv. For­gács Károlyné vehetett át Gu­lyás Margittól. A kiállítás - amelyen meg­vásárolhatók a tájképek, csendéletek, szakrális témát feldolgozó alkotások - május 25-ig tekinthető meg. B. S. Ismét indul az angol- tanítási program FELDEBRŐ - Idén hetedik éve szervezi meg a helyi ön- kormányzat az angol anya­nyelvű diáktanárok Heves me­gyei nyári munkáját. Mint Kelemen József pol­gármester elmondta: nyolc amerikai egyetemről érkeznek diákok, hogy a környező köz­ségekben - ellátás fejében - angol nyelvre tanítsák a hely­beli gyerekeket. Az oktatási program június 30-ától hat héten keresztül tart. A települések még egy héten át jelezhetik tanár iránti igé­nyüket a feldebrői polgármes­teri hivatalban, mivel a szerve­zők jelezték: további négy-öt jelentkező település részére tudnak diákoktatót biztosítani. Ki mit tud a csatáról? HATVAN - A városban nem­rég emlékeztek meg az 1848/49-es szabadságharc egyik fontos eseményéről, a hatvani csatáról. A Grassalkovich Művelődési Központ szervezésében általá­nos és középiskolás diákok mérhették össze történelmi tu­dásukat az április 2-án vívott csatával kapcsolatban. A kisebbek versenyében a Kossuth Lajos Általános Iskolát képviselő csapat - Patkó Mó­nika, Nagy Jusztina és Katona Réka - tudása volt a legmegy- győzőbb. A második korosztály vetélkedését Hatvani Márk, Nagy Helga és Bolla Gabriella, a Bajza József Gimnázium csa­pata nyerte. A győztesek a könyvjutalmak között a zsűri elnöke, Németi Gábor helytör­ténész egyik munkáját is meg­kapták, melynek címe: Hatvan az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Heti részvénypiaci összefoglaló: 547 ponttal emelkedett a BUX A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényin­dexe, a BUX 6532,92 ponton fejezte be pénteken a kereske­dést, ami 547,65 ponttal, azaz 9,15 százalékkal magasabb az elmúlt hét végi záróértékénél. Folyamatosan emelkedő ár­folyamok és rendkívül magas, 122,16 milliárd forintos forga­lom volt a részvénypiacon. Ezen a héten is a Mól, az OTP, a Matáv, a TVK és a Richter piacán kötötték a legtöbb üzle­tet, sorrendben 47,16 milliárd, 22,26 milliárd, 15,25 milliárd, 12,43 milliárd és 6,26 milliárd forintos értékben. A vezető részvények közül egyedül a 2,7 százalékkal 1355 forintig jutó Matáv árfo­lyamának növekedése maradt el a piaci átlagot megtestesítő indexétől. A hét nyertese a 15,6 száza­lékkal 6100 forintig szárnyaló Mól volt. Rendkívül jól szere­pelt a 15,1 százalékkal 11.500 forintig erősödő OTP is. A 3030 forintig emelkedő TVK 12,4 százalékkal, a 9600 forin­ton záró Richter 10,3 száza­lékkal drágult. A közepes forgalmú rész­vények közül a 19,8 százalék­kal 2395 forintig felértékelődő Mezőgép szerepelt a legjob­ban. A piaci átlagnál jobban tel­jesített a 16,3 százalékkal 2850 forintig erősödő Príma­gáz és az OTP 10,6 százalék­kal 5500 forintig emelkedő osztalékelsőbbségi részvénye is. Nagyon jól szerepelt a 7,8 százalékkal 4850 forintig fel­értékelődő Pannonplast és a 6.7 százalékos növekedés után 5910 forinton záró Borsod- Chem is. Visszaesett ugyanakkor az előző hetek sztárpapírjának számító Humán, amelyet 7,8 százalékkal 2305 forintra ér­tékelt le a piac. Folytatódott a lemorzsolódás a Zalakerámia piacán: a csempegyártó válla­lat 1900 forinton záró papírjai 4.8 százalékkal lettek olcsób­bak. Pénzügykutató: korrigált prognózis A Pénzügykutató Rt. módosí­totta az idei évre vonatkozó, a magyar gazdasággal kapcsola­tos előrejelzéseit: a GDP nö­vekedésének ütemét a korábbi 3,8-4 százalékról 3,5-3,7 szá­zalékra korrigálta, a lakossági fogyasztást a korábbi 3,8 szá­zalékról 4 százalékra módosí­totta. Erről Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudomá­nyos főmunkatársa számolt be sajtótájékoztatóján. A Pénz­ügykutató megváltoztatta az inflációra vonatkozó idei prognózisát is. A korábban előrejelzett 11 százalékról a pénzromlás éves mértéke 9- 9,5 százalékra csökken a kuta­tók szerint. Petschnig Mária Zita ugyanakkor aláhúzta, hogy az év második felében lassulhat az infláció csökkené­sének üteme, és így a decem- ber/decemberi infláció megha­ladhatja az éves átlagot. A fo­lyó fizetési mérleg hiányát a kutatóintézet a korábban prognosztizált 2,3 milliárd dollár helyett 2,9-3 milliárd dollárra teszi. Az ipari terme­lés 8 százalékra csökken a ta­valy teljesült 12,6 százalékról. Az egy főre eső reálkereset 3- 4 százalék között lesz, ez az érték tavaly 3,6 százalék volt. A beruházások növekedése 7 százalék lesz, szemben a ta­valyi 10,2 százalékkal. A köz­vetlen külföldi tőkebefekteté­sek értéke a tulajdonosi hite­lekkel együtt a Pénzügykutató szerint 1,9 milliárd dollárt ér el 1999-ben, ez tavaly 2,0 mil­liárd dollár volt. Az államház­tartás hiánya a GDP százalé­kában a tavalyi 4,7-ről 4,9-re nő. Petschnig Mária Zita meg­jegyezte, hogy az idei évet sújtják a téli-tavaszi termé­szeti csapások, s a jugoszláviai háborús válság. - Méltányta­lan, hogy a kormány három­éves gazdasági programjának parlamenti vitájára csupán 15 percet szánnak - mondta a to­vábbiakban a tudományos fő­munkatárs. Szerinte a 2000. költségve­tési tervezet bölcsebb az idei­nél, amely nélkülözi a reális alapokat. Az EU-tagországok gazdasági növekedése a tava­lyi 2,7 százalékról 2 százalék körülire vagy az alattira mó­dosul. Csalással és magánokirat-hamisítással vádolták a budapesti férfit Jogtalan volt a munkanélküli-segély (Folytatás az L oldalról) Ezeket az igazolásokat olyan tartósan munkanélküli szemé­lyek kapták a pénzükért, akik már nem jogosultak munka­nélküli-segélyre vagy jövede­lempótló ellátásra. A jogtalan haszonszerzés végett kitöltöt­ték a kérelemhez szükséges dokumentumokat, s a cég bé­lyegzőjével pecsételték le a társadalombiztosításhoz szük­séges adatlapokat. Mindezt 55 alkalommal ismételték meg, feljogosítva a fiktív alkalma­zottakat arra, hogy legális jö­vedelemhez jussanak. Az „üzleten” mindenki nyert: Jécsi a jelentkezők anyagi helyzetétől függően ki- sebb-nagyobb összegeket vett fel az igazolás kiállításáért, a hozzá fordulók pedig remél­hették, hogy a munkaügyi köz­ponttól folyamatos havi ellá­tásban részesülnek. A hevesi munkaügyi köz­pont dolgozóinak azonban fel­tűnt a csalás. A nyomozás és a bírósági tárgyalás bebizonyí­totta: Jécsi Imre 45 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás­sal és 45 rendbeli magánok­irat-hamisítás vétségével vá­dolható. A Hevesi Városi Bíróságon a vádlottak rendkívül nagy száma miatt - amely talán az országban is egyedülálló ­megbontották az ügyet. Eddig 37 vádlottal szemben született ítélet. Többségüket 7 ezer és 30 ezer forint közötti pénzbün­tetéssel sújtották, három eset­ben pedig a próbára bocsátás mellett döntött a büntetőta­nács. A többiek esetében, il­letve Jécsi Imrével szemben hamarosan várható ítélet. A vádlottak összességében 3 millió 059 ezer forinttal akarták megkárosítani a mun­kaügyi központot, ám a tényle­gesen . felvett segélyösszeg csak 758 ezer forint volt. A pénz visszafizetése a bírósági ítélet után folyamatosan törté­nik a hivatal részére. (szuromi) Ikonokkal ékesített útioltárt is találtak a régészek Cári katonák sírjára bukkantak? (Folytatás az 1. oldalról)- Hangsúlyozom, hogy egy­előre csupán feltételezéseink vannak a leletről. Pillanatnyi­lag két sír feltárása kezdődött meg, amelyekben vélhetően a múlt század közepétől nyu­godtak a halottak.- Az egykori szabadság- harchoz, az itteni csatához le­het közük?- A körülmények inkább azt erősítik, hogy az 1849. februári kápolnai események­kel nincs közvetlen kapcsolat. Két 30-40 év közötti férfi csontvázát találtuk meg, akik azonban valószínűleg katonák voltak.- Ezt mire alapozzák?-A sírok egyikében talál­tunk egy bakancsmaradványt, egy inggombot, s végül egy kinyitható, ikonokkal díszített útioltárt.- Vagyis nem magyarokat temettek ide?-Az ortodox vallási kötő­désből azt gondoljuk, hogy a Kápolnán 1849 nyarán átvo­nuló, a szabadságharc leveré­sére az osztrák császárnak se­gítséget nyújtó orosz cári had­sereg két magasabb rangú ka- toriájára bukkantunk.- Mit árult még el a sírfel­tárás?- A sírok szabályos kelet­nyugati irányú fekvése, az em­lített ikonos oltár azt a feltéte­lezést erősíti, hogy nem sietve történt a szertartás, a temetés. A történeti források említik. hogy annak idején a cári sereg hozta be Magyarországra a ko­lerát. Elképzelhető, hogy vo­nulás közben ebben a beteg­ségben halálozott el a két ka­tona.-Mi lesz a földi maradvá­nyok sorsa?- Egyelőre a csontokat és a talált tárgyakat elhoztuk Ká­polnáról. A helyi önkormány­zat döntésétől függ, hogy hol hántoljuk el újra őket.- Tovább nem kutatnak?- Az általunk egyesnek ne­vezett sírt még nem tártuk fel teljesen, s a környéken sejtünk még továbbiakat. Ezért Éodor László folytatja a régészeti munkát - tájékoztatta lapunkat Berecz Mátyás. (budavári) Pénz, toké, befektetés Teljed a kártyahasználat Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a különböző bankkártyák hasz­nálata. A fejlődés, ha úgy vesz- szük, gyorsabb volt, mint a fej­lett világ országaiban, hiszen - az egyenlőtlen fejlődés követ­keztében - nálunk kimaradt az úgynevezett csekk-korszak, így az új technika egy fontos lép­csőfokot átugorva hódított teret hazánkban. A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben készített vizsgála­tot a honi plasztiklapok haszná­latának témakörében. Ebből ki­derült, hogy 1998-ban már több mint 3 millió fizetési kártyát használtak nálunk, s ezekkel mintegy 1.113 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek túlnyomó többsége (93 százaléka) ma még terhelé­ses, azaz nem hitelkártya, tehát használója csak a számlaösszeg erejéig rendelkezhet vele. A többi üzemanyag-, illetve Ame­rican Express-kéxVfá, amelyet nem bank, hanem maga az Amex utazási iroda bocsát ki, természetesen pénzintézetek közreműködésével. A vizsgálatból kiderül, hogy az összes plasztiklap háromne­gyede csupán elektronikus kör­nyezetben, speciális leolvasó­val működik (például Cirrus/ Maestro, vagy Visa Electron). Ez a változat mind az ügyfél­nek, mind pedig a banknak na­gyobb biztonságot nyújt, mint a dombomyomott változat, ugyanakkor az előbbieket csak olyan helyen lehet használni, ahol az említett leolvasó beren­dezés megtalálható. Az adatokból kitűnik az is, hogy tavaly 33 százalékkal nö­vekedett a bankautomaták száma, összesen már 2070 ATM található Magyarorszá­gon. Jótékony hatással volt a fej­lődésre az is, hogy immár a postahivatalokban is működnek kézpénzfelvételt biztosító, úgynevezett POS-terminálok. Sajnos, nem ilyen látványos a siker az elfogadóhelyek tekin­tetében. Az Europay-kártyákat elfo­gadó helyek száma 12 száza­lékkal, a VISA-kártyákat elfo­gadó helyeké pedig 10 száza­lékkal növekedett csupán.

Next

/
Thumbnails
Contents