Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

10. oldal VILÁGTÜKÖR 1999. április 8., csütörtök •Verhetetlen nettó 1700 Ft-o: havi díj! •Déltől egyig csupán nettó Csúcsidő csak 17 óráig Ráadásul az Ön által meg­adott 2 Partner Számot 15% kedvezménnyel hív­hatja. És ez még nem minden! Az új K.O. díjcsomaghoz ingyenes Hangposta-elő- L fizetés is jár. Ötös ■V kis ajánlat, nemde? (tWTOi. Játsszon Kokéval! 0660 450 450 oooo További információért hívja a 06 80 450-450-es zöld számot! http://www.westel.hu WESTEL IRODA: EGER. 3300 BAJCSY-ZS. ÚT 3., TEL.: (06 36) 411-900, RÁDIÓTELEFON: [06 60) 416-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: MELEGH LÁSZLÓ RÁDIÓTELEFON: (06 60)415-161 WESTEL FORGALMAZÓK: GYÖNGYÖS. APEX ELEKTRONIKAI II | j I j KFT. 3200 FÖ TÉR 10.. TEL.: (06 37) 311-665. RÁDIÓTELEFON: I ({('ttj/j j / / / / (0660)327-678 • EGER. MOBILKER KFT, 3300 KATONA ISTVÁN ■ Jk fapaiia | TÉR 1-3. TEL.: (06 36) 432-900, RÁDIÓTELEFON (06 601 614-450 Ilii t \ Ttl • HATVAN. APEX ELEKTRONIKAI KFT. 3000 HORVÁTH M. ÚT W t J I ti 15., RÁDIÓTELEFON: (06 60) 316-914, ÉS A Keravill ÜZLETEIBEN. háoiótclifom kf Válasszon: egy évig 0 Ft havi díj** vagy még kedvezőbb készülékárak! Nokia 540 kis akkuval Benefon Titan Konstrukció: Havi díj (nettó): Akciós ár (nettó): Akciós ár (bruttó): Kezdőrészlet (nettó): Havi részlet (nettó): A készülékek részletre is megvásárolhatók. Az akciós ajánlat a készlet erejéig érvényes. Belföldi hívás esetén a K.O. díjcsomag percdíjai a következők: hálózaton kívül csúcsidőben nettó 90 Ft, éjszaka és minden egyéb időszakban nettó 32 Ft. Csúcsidő: munkanapokon 8-tól 12 óráig és 13-tól 17 óráig, éjszaka: mindennap 22-töl 6 óráig. A12 hónap letelte után a K.O. díjcsomag normál havi díja fizetendő. A B A B 1 700 Ft 0 Ft 1700 Ft 0 Ft 6 900 Ft 18 900 Ft 19 900 Ft 29 900 Ft 8 625 Ft 23 625 Ft 24 875 Ft 37 375 Ft _ 12 900 Ft 9 950 Ft 14 950 Ft­500 Ft 829 Ft 1 246 Ft Magyar segély Albániának Milosevics jugoszláv elnök külföldre menekítette vagyonát Taszárról indult a magyar segély eotó: lang RÓBERT Tegnap elindult Taszárról az első magyar segélyszállít­mány Albániába. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgá­lat mintegy 45 tonna ado­mánnyal járult hozzá a mos­tani segélyakcióhoz. Az 50 tonnányi, mintegy 25 millió forint értékű adományt egy amerikai C17-es katonai teherszállító repüló'gép huma­nitárius légi hídon egyenesen Albániába vitte. A rakomány a magyar kormány és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat adománya, élelmiszereket, gyógyszereket, takarókat és lepedőket tartalmaz. Peter F. Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete, aki jelen volt a berakodás utolsó fázisánál, kijelentette: Taszámak a továbbiakban is nagyon fontos taktikai szerepe lesz ebben a régióban. „A bá­zisra eddig 250 millió dollárt költöttünk, illetve ennyit fek­tettünk be Somogy megyében. Szándékaink szerint humanitá­rius szállítmányok eljuttatá­sára a jövőben is igénybe vesszük a támaszpontot.” Elengedik a foglyokat? A NATO harci gépei, köztük a brit légerő tíz Harrier gépe kedden tegnap eredményes támadást hajtott végre a szerb hadsereg gépkocsioszlopa el­len Koszovóban. A szövetsé­gesek gépei négy különböző célpontot bombáztak sikerrel, köztük a szerb hadsereg és a különleges rendőri erők egy­ségeit, amelyek az albán la­kosság tömeges elűzésében játszanak szerepet. A német védelmi miniszter bejelentette: a szerdai támadásokban a Bundeswehr négy harci gépe is részt vett. Milosevics jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a cip­rusi görög hatóságoknak a ju­goszláv fogságba esett három amerikai katonát. Washing­tonban este megerősítették a hírt. Szpirosz Kiprianu ügyve­zető ciprusi elnök egyelőre Athénban várakozik. Orosz fegyverszállítás Az orosz törvényhozás alsó­háza szerdán, megismételve a felsőház korábbi felhívását: szorgalmazta, hogy Moszkva szállítson fegyvert Jugoszlávi­ának, felszólította Jelcin elnö­köt és Primakov kormányfőt, hogy küldjön katonai missziót Jugoszláviába. Közben az orosz fekete-ten­geri flotta felderítő hajója megérkezett kijelölt körzetébe, ahol a NATO haditengerészete fokozott figyelemmel kíséri mozgását. Moszkvai megítélés szerint az észak-atlanti szövet­ség attól tart, hogy a hajó nem­csak az orosz vezérkarnak, ha­nem Belgrádnak is informáci­ókat szolgáltat a manőverező robotrepülőgépek indításáról. Az orosz haditengerészet vezérkara szerint a fekete-ten­geri flotta több hajója kész ki­futni Szevasztopolból, s .je­lenleg elemzik annak lehető­ségét is, hogy Oroszország és a FÁK-tagállamok nemzetbiz­tonsági érdekeinek védelmé­ben az orosz északi flotta ha­dihajóit is a Földközi-tengerre irányítsák”. Az orosz elnök felszólította a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „lá­tatlanban” a jugoszláv kezde­ményezéseket, hanem a javas­latokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés felada­tát a katonák .kezéből a politi­kusoknak adják át. Ivanov orosz külügyminiszter közölte: egyelőre nincs szó Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető moszkvai látogatásának meg­szervezéséről. Szergejev orosz védelmi miniszter jelezte, hogy a balkáni válság nyomán felülvizsgálhatják az orosz hadsereg létszámcsökkentésé­nek ütemtervét. Klfiltott hajók David heavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok nem enge­délyezi jugoszláv hajók kikö­tését amerikai kikötőkben, va­lamint jugoszláv hajók tartóz­kodását amerikai területi vize­ken. Clinton amerikai elnök szerdán Washingtonban ismét megerősítette: csak a NATO összes követelésének teljesí­tése esetén lehet szó a Jugo­szlávia elleni légitámadások beszüntetéséről. Az elnök ez­úttal is elvetette a belgrádi tűz- szüneti indítványt. Támadják az SFOR-t A NATO jugoszláviai légicsa­pásainak kezdete óta szapo­rodnak a NATO vezette nem­zetközi békefenntartó erőkkel (SFOR) szembeni incidensek Boszniában: legutóbb egy szerb terület felett járőröző ka­tonai helikopterre lőttek rá. A boszniai Szerb Köztársa­ságban fekvő Bijeljinában kézigránátot dobtak egy házra, amelyben korábban az SFOR egyik tagja lakott. Szarajevó egyik külvárosánál, a szerb, il­letve a muzulmán-horvát fö­deráció területeinek határánál szombaton rálőttek két polgári személyre, aki egy SFOR-jár- műben utazott. A NATO jugo­szláviai légitámadásainak kez­dete óta romlott az SFOR és a boszniai szerbek viszonya. Tiranai jóváhagyás Az albán parlament tegnap egyhangúlag törvényt fogadott el, amely engedélyezi NATO- erők állomásozását az ország területén. Ez jogszabályi elő­feltétele volt annak, hogy a NATO a terveknek megfele­lően amerikai Apache helikop­tereket és szárazföldi csapato­kat telepítsen a balkáni állam területére. A törvény egyúttal felhatalmazza az ország had­erejét, hogy támogassa az észak-atlanti szervezet katonai akcióit a térségben. Azonkívül rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé a humanitárius prob­lémák megoldása érdekében is. Az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy 24 Apache típusú harci helikoptert szándékozik elhelyezni albán területen, és kétezer katonát kíván odavezényelni a harci eszközök védelmére. Máris megérkezett az albániai Ku- kesbe 18 amerikai felderítő ka­tona, hogy előkészítse a tere­pet az oda telepítendő helikop­tereknek. Az olasz kormány képtelen­ségnek tartja a koszovói albán menekültek százezreinek szét­szórását szerte a világban, s úgy véli, inkább a válságöve­zettel határos országokban, köztük Magyarországon kel­lene megteremteni a feltétele­ket befogadásukra. Milosevics vagyona Robin Cook brit külügyminisz­ter közlése szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök kül­földre menekítette vagyonát, s a NATO légicsapásai elől csa­ládját, köztük fiát Görögor­szágba telepítette át. A brit külügyminiszter szerdai lon­doni sajtóértekezletén felszólí­totta a jugoszláv elnököt, hogy „számoljon el a szerb népnek azzal, miből tett szert saját vil­lákra Athénban, Korfun és Kréta szigetén, görögországi kikötőben horgonyzó luxus­jachtra, miközben uralma alatt az ország gazdasága a felére csökkent.” Az ukrán külügyminiszté­rium bejelentette, hogy jugo­szláv kérésre hét utasszállító gépet befogadtak, hogy meg­mentsék őket a NATO-bom- báktól. Egyre nagyobbak a menekülttáborok fotó: feb/rkcters Spanyol-magyar tárgyalás Orbán Viktor vendége volt tegnap a spanyol miniszterel­nök. Jósé María Aznart fo­gadta Göncz Árpád is. A két kormányfő nagy teret szentelt a tárgyalásokon a bal­káni válságnak. A magyar mi­niszterelnök hangsúlyozta: ha­zánk nem állíthat fel kvótát, hanem minden Jugoszláviából érkező menekültet be kell fo­gadnia. Jelenleg csupán néhány száz elűzött tartózkodik Ma­gyarországon, de számuk foko­zatosan emelkedik. Jósé Maria Aznar úgy ítélte meg, hogy az albán nemzeti­ségű menekülteket a Koszovó- hoz közeli térségekben lenne célszerű ellátni. Ez megkönnyí­tené majdani visszatérésüket. A spanyol miniszterelnök szerint csak béketeremtő céllal képzel­hető el, hogy többnemzetiségű szárazföldi csapatok vonulja­nak be Jugoszlávia területére. A megbeszélésen a két kor­mányfő úgy ítélte meg, hogy vannak még kihasználatlan le­hetőségek a magyar-spanyol kapcsolatok, például a kulturá­lis együttműködés terén. Felve­tődött annak lehetősége, hogy magyar köztisztviselők és szakemberek számára képzést indítsanak a spanyol érdekér­vényesítési tapasztalatok ma­gyarországi hasznosítása érde­kében, különös tekintettel az ország euro-atlanti integráció­jára. Magyar részről kérték Spanyolországot, hogy támo­gassa azokat a törekvéseket, amelyek hazánk minél gyor­sabb felzárkóztatását, az EU- csatlakozásra való alkalmassá tételét szolgálják. Ader János Ljubljanában A magyar, a szlovén és az olasz törvényhozási elnök kezdeményezi, hogy parla­mentjeik pénzügyi alapjaiból támogatást nyújthassanak a koszovói menekülteknek. A szlovén parlament elnöke, Janez Podobnik, miután tár­gyalt Áder János magyar és Luciano Violante olasz házel­nökkel, bejelentette: a szerve­zett bűnözés elleni harc foko­zása érdekében a három or­szág illetékes parlamenti bi­zottságainak képviselői idén Budapesten találkoznak, hogy megvitassák az időszerű te­endőket a bűnözés visszaszo­rítása érdekében. Szót ejtenek a páneurópai (V-ös) folyosó megvalósításáról is. Á három parlamenti elnök jövőre Olaszországban talál­kozik, ahol megvitathatják a nemzeti parlamentek és az EU-parlament közötti kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­geit. Áder János elmondta a balkáni válsággal kapcsolat­ban: Magyarország szempont­jából sajátos helyzet, hogy szomszédja Jugoszláviának, és a Vajdaságban nagy szám­ban élnek magyarok. Hangsú­lyozta, hogy hazánk semmi­lyen körülmények között nem kíván harcoló alakulatokat a háborús hadszíntérre küldeni, de egészségügyi és műszaki alakulatokkal szívesen nyújt segítséget a konfliktus meg­oldásához. Az olasz házelnök leszö­gezte: Róma továbbra is tá­mogatja az EU bővítését, ez­által Kelet-Közép-Európa na­gyobb szerepet játszhatna a világban.

Next

/
Thumbnails
Contents