Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

1999. április 8., csütörtök Kamarai Elet 7. oldal HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA pq PP HK ;ik 3300 Eger, Telekessy u. 2. Postacím: Pf. 440 3301 Tel.: (36)429-612 Ügyfélszolgálat Telefax: (36)312-989 E-mail: hkik @ hkik.hu ■­A kötelező kamarai tagság mellett A Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara leg­utóbbi küldöttgyűlése, Er­dei Zoltán alelnök javasla­tára, megszavazta azt a ha­tározatot, amelyben a gaz­dasági köztestületet érintő kötelező kamarai tagság fenntartása mellett foglal­tak állást a fórum résztve­vői. Hasonlóan „cseleked­tek” a küldöttek Borsod- Abaúj-Zemplén, valamint Csongrád megyében is, vagyis több mint százezres vállalkozói réteg áll már a gazdaságszervező kamarák mögött a tagság, illetve a köztestületiség megtartása érdekében. A HKIK küldöttgyűlése nem ért egyet a kormány azon szándékával, hogy a kötelező kamarai tagság megszűnjön - áll a dokumentumban. A He­ves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozói köz­testületiség megtartása mel­lett foglal állást, mert ennek bázisán látja biztosítottnak a gazdaságfejlesztési célok, feladatok ellátását, továbbá az államtól átvett közjogi felada­tok színvonalas ellátását. „A kamara más konstruk­ciók esetén sem látja biztosí­tottnak, hogy csökkenjenek a vállalkozói terhek, ugyanak­kor veszélybe kerülhet a gaz­daság önkormányzatisága, feladatainak önigazgatási ke­retein belüli ellátása. A HKIK a közeli EU-csat­lakozásig nem lát más lehető­séget arra, hogy megfelelő önszerveződéssel a vállalko­zói EU-felkészülés eredmé­nyes legyen” - szögezi le a közgyűlési határozat. Mint ismeretes, nagy meg­elégedéssel véleményezte a három gazdasági kamara a Gazdasági Minisztérium azon tervezetét, amely a köztestüle­tek jövőjéről szólt. Ebben az szerepelt, hogy a kötelező tagságot a jövőben is fenn kell tartani, sőt további jogo­sítványokkal érdemes erősí­teni. Ezt a javaslatot a gazda­sági kamarák is megkapták és véleményezték is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezetei egyetértettek a GM megkül­dött tervezetével - mondta Dunai Péter, az MKIK főtit­kára az egri küldöttgyűlésen. Éppen ezért meglepődtek, mikor a legutóbbi kormány­ülés után bejelentették, hogy a legfelsőbb szinten sem pártol­ják a kötelező kamarai tagság fenntartását. Azt természetesen a területi kamarák is elismerik, hogy a vállalkozóknak is van olyan rétege - kényszervállalkozó­ként szokták őket emlegetni -, amelyik nem képes terhe­ket is viselni, és nem érdeklő­dik a gazdaságfejlesztés iránt. Nagy Lajos, a Hesi Rt. el­nök-vezérigazgatója, akit a legutóbbi küldöttgyűlésen vá­lasztottak a kamarai elnök­ségbe, a témával kapcsolato­san elmondta, hogy a kama­rákat olyan fontos feladatokat látnak el, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni, ezért szük­séges a kötelező tagság meg­tartása. A szervezetet termé­szetesen lehet fejleszteni, új tartalommal bővíteni a napi munkát. Jelenleg egyébként a ka­mara az egyetlen olyan meg­felelő szakmai felkészültség­gel rendelkező szervezet, mely képes arra, hogy pénz­forrásokat keressen a vállal­kozások számára - hangsú­lyozta Nagy Lajos, a Hesi Rt. elnök-vezérigazgatója. (íz. cs.) Hírek Ingyenes hirdetés A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara gondozásában havonta megjelenő Business Update angol és német nyelvű kiadványban in­gyenesen jelentethetik meg aján­lataikat a HKIK tagvállalatai. A kiadvány friss céges informáci­ókkal, a vállalat adataival közvet­len kapcsolatfelvételt tesz lehe­tővé európai és tengerentúli vál­lalkozásokkal. A kiadvány közel kétszáz európai és amerikai ka­marához, ügynökséghez és keres­kedelemfejlesztési intézményhez jut el. A terjesztés, szakfordítás költségeit a kamara fedezi. Az egységes szerkezetben való megjelenéshez adatlap beszerez­hető a HKIK-nál, Palotai Zoltán külügyi vezetőnél. (Telefon: 36/411-807, Fax: 36/312-989). Szlovák-magyar üzleti találkozó Több mint 40 vállalkozás érdek­lődését keltette fel az az üzleti konferencia, amit Pozsonyban rendeztek a múlt héten. A HKIK-t Fiilöp Gábor kamarai főtitkár képviselte, aki lapunknak el­mondta, hogy a pétervásárai vál­lalkozások az új határátkelőhely megnyitásában érdekeltek, még­hozzá Cereden. Ez a település közvetlenül az államhatár mellett található, egy új határállomás nyi­tása jelentősen felgyorsítaná a szomszéd területek közötti áru­csere-forgalmat. A terv megvaló­sításában partner a megyei ön- kormányzat is - fűzte hozzá Fü- löp Gábor. Díjat alapított az MKIK A gazdaság területén tartósan ki­emelkedő és maradandó teljesít­ményt elért személyiségek szá­mára kamarai díjat alapított a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara. Az elismerést először a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák megalakítása 150. évfodulójának megünneplésekor, 2000. március 18-án adják át. Ezt követően minden évben odaítéli az MKIK elnöksége az elisme­rést, amelyhez oklevél és érem jár. Az elnökség azért döntött a kitüntetés alapítása mellett, mert a számos állami kitüntetés mellett nincs a gazdasági élet szereplői által közvetve vagy közvetlenül választott szervezetnek országo­san elismert kitüntetése. Ezt a hi­ányt pótolja most a kamara a díj létrehozásával. A dél-afrikai nagykövet a kamaráknál A nagykövet kamarai vezetők társaságában az egri Fehér Szarvasban fotó: szajlai csaba Thanduyise Henry Chiliza, a Dél-afrikai Köztársaság buda­pesti nagykövete egri látoga­tása során kamarai vezetőkkel is tárgyalt az együttműködés­ről. Gyetvai József, a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke arról tájékoz­tatta a diplomatát, hogy csak­nem 12 ezer tagvállalat tarto­zik a köztestülethez, amely a térség egyik legjelentősebb gazdaságszervezője. Szabó Jó­zsef, az Agrárkamara titkára szűkebb pátriánk mezőgazda­ságának helyzetéről szólt. Thandduyise Henry Chiloza elmondta, az idei Vásár Agri- ában Dél-Afrika is bemutat­kozik. Mint kiemelte: a kama­rai együttműködésben főleg az idegenforgalomra lehetne ala­pozni a szakmai kapcsolato­kat. Együttműködési szerződés - A korábbi megállapodást több területen is aktualizálta az IPOSZ egri szervezete, valamint a HKIK. A felek megállapodtak abban, hogy elsősorban a gazdasági információáramlásban erősítik kapcsolatrendszerüket, hogy az említett szerveze­tek tagsága minél több fontos pályázati lehetőséget, illetve a pénzforrások elérésének lehe­tőségeit megismerje. fotó: szajlai csaba A vállalkozások helyzetéről Valamivel kedvezőbbnek ítélték a magyar vállalatok üzleti helyzetüket a múlt év decemberében, mint június­ban. Ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara konjunktúra-felméré­séből, melynek során 1500 vállalatot kérdeztek meg üz­leti helyzetükről, rendelési állományukról, kapacitás­kihasználtságuk alakulásá­ról és a jövedelmezőségük­ről. A megkérdezettek 27,4 szá­zaléka jónak, 59,9 százaléka kielégítőnek értékelte cége üz­leti helyzetét, és mindössze 12,7 százalékuk jelzett rosz- szabbodást júniushoz képest. Az üzleti helyzet megítélése azonban nem párosult pozitív várakozással, mert a vállalatok rövid távú kilátásaikat borúlá­tóbban ítélték meg. A vállalatok 22 százaléka jelezte, hogy javulni fog a jö­vőben a helyzete, ez 4,2 száza­lékkal kevesebb, mint június­ban volt. A válaszadók 65,9 százaléka mondta, hogy nem változik helyzete, és 12,1 szá­zalékuk romlást jósolt. A kamara felméréséből ki­tűnik, hogy a vállalatok meg­rendelései emelkedtek és jöve­delmezőségük javult. Összes­ségében a belföldi megrende­lések aránya növekedett, a külföldi megbízások aránya viszont csökkent. Legnagyobb mértékben a szolgáltatói szektor megrende­lései növekedtek az elmúlt év második felében. Az ágazatok közül a pénzügyi szektor szá­molt be egyértelműen helyze­tének javulásáról minden te­kintetben. Az iparvállalatok helyzete, jövőbeni kilátásai jónak mondhatók. Ezzel szemben az idegenforgalmi szektor vala­mennyi kérdésre kedvezőtlen választ adott. A válaszok tanúsága szerint az építőipari vállalatok hely­zete kismértékű romlást mutat, csökkent a jó üzleti helyzetről beszámolt vállalatok száma. Az építőipari cégek jövedel­mezősége valamelyest javult, a belföldi megrendelések növe­kedéséről beszámoló építő­ipari cégek csökkenését ellen­súlyozta a külföldi megrende­lések bővülése. A felmérést ismertető sajtó- tájékoztatón Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, a Gazdaság- politikai Munkabizottság ve­zetője hangsúlyozta, hogy a felmérés eredményeiből kiin­dulva a kamara véleménye szerint nincs szükség gazda­ságpolitikai váltásra a reál­szférában. Soós Adrianna, az MKIK főtitkárhelyettese elmondta, hogy a kamara alaposabban megvizsgálja, miért érzik ked­vezőtlenebbnek az idegen- forgalmi vállalatok helyzetü­ket az ágazatuk teljesítményé­nél. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a vállalatok hely­zetét bemutató jelentését a Ba­jor Kereskedelmi és Iparka­marától átvett módszer alapján végzi. Ez lehetővé teszi, hogy valamennyi ágazat eredménye kimutatható legyen. HKIK és a Heves Megyei Önkormányzat Új alapokra helyezték az együttműködésüket Hatékony, az aktuális felada­tok során pedig operetív együttműködésre törekszik a HKIK és a Heves megyei ön- kormányzat - hangzott el a legutóbbi Heves megyei köz­gyűlésen, ahol elfogadták a két szervezet 1995-ben kötött megállapodásának „aktualizá­lására” tett javaslatot. Az érin­tettek közös stratégiát dolgoz­tak ki a következő hónapokra, és átértékelték az elmúlt idő­szak eseményeit is. A Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara és a He­ves Megyei Önkormányzat kö­zött 1995-ben kötött Együtt­működési Megállapodás az el­telt időszakban összességében eredményesen szolgálta a szervezetek közötti kapcsola­tok fejlesztését, a megyei terü­letfejlesztési programrendszer kidolgozását, a közösen vállalt gazdaságfejlesztő akciók tel­jesítését. Javult a partnerek közötti közvetlen szakmai együttműködés, információá­ramlás, a közös feladat- és cél­rendszerhez kapcsolódó ren­dezvényeken, fórumokon való részvétel. Számos gazdaság- szervező rendezvény, vásár, kiállítás, termékbemutató szervezésére került sor közös kezdeményezésre, illetve ren­dezésben belföldön és külföl­dön. Ezek közül meghatározó volt a Vásár Agriában kiállítás szervezése, a nürnbergi, a ried-i vásáron való megjele­nés. Más szervezetek bevoná­sával befektetési, kereskede­lemfejlesztési kiadványok ké­szítésére is sor került több al­kalommal. Rendszeressé vált a különböző gazdasági érdek­körű megkeresések, szakmai találkozók terén az együttmű­ködés. Az elért közös eredmények mellett ugyanakkor maradtak kihasználatlan együttműkö­dési területek. A területfejlesz­tés kialakuló új intézmény- rendszere, az EU-csatlako- zásra való felkészülés is új­szerű kapcsolatrendszert igé­nyel. A tervek szerint a felek idén együttműködve és kez- deményezően lépnek fel a He­ves Megyei Területfejlesztési Tanács „irányában”, illetve regionális területfejlesztési pá­lyázat benyújtására az OMFB- hez, közös megyei pályázati rendszer működtetésére. Kez­deményezik a megyei terület- fejlesztési tanácsnál a decent­ralizált vidékfejlesztési célelő­irányzat pályázati rendszeré­nek módosítását, a bírálati szempontok között a vállalko­zások innovációs képességé­nek fokozott figyelembevéte­lét. Vizsgálják az EU5 kutatás és technológiai fejlesztési ke­retprogramba illeszkedő, non­profit formában működő, komplex szolgáltatási tevé­kenységek támogatására irá­nyuló iroda kialakításának le­hetőségét. A fentiek mellett a gazdasági igényekre épülő szakképzés fejlesztésének ko­ordinációja érdekében együt­tes ülést tart a HKIK szakkép­zési, valamint a Heves megyei önkormányzat művelődési bi­zottsága. (szajlai)

Next

/
Thumbnails
Contents