Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnap Reggel 14. szám
Úgy tűnik - mondja a régész elöljáróban -, hogy itt is dominálnak majd a szarmatakori leletek. Jelenlegi ismeretünk szerint e területen 39 feltárásra váró hely létezik. Ha a szarmatáktól pár évezreddel távolabb megyünk az időben, akkor az egyik korai emberi kultúra nyomait is megtalálhatjuk a területen. Konkrétan a neolitEurópa felé? tálta az új kőkori technikát és életmódot. Kelet-Magyarországon ezt az éppen időszámításunk előtti 5500-5100-ra tehető kultúrát az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájaként ismerik. Az elnevezés nem új keletű. A régészek már a múlt században felismerték ezt az anyagi kultúrát, amely nevét a cserépedények díszítési motívumai után kapta. Egymás mellett E népcsoportnak jellegzetes a letelepedési helye. Szinte kivétel nélkül folyók mellett találtuk házaikat, soros elrendezésben. Az egymás mellett sorakozó házak maradványai nem mutatnak lényeges szerkezetbeli különbségeket. Ebből talán a társadalmon belüli differenciálatlanságra is következtetünk. A telepeket több száz évig lakták. A Rajna- vidékig egyöntetűen megfigyelhető ez a fajta elrendezés. Ami szintén találgatásra adhat okot, az a lakóhelyek keletkezésének időrendisége. A vonaldíszes kultúra nyomai a visontai, ludasi ásatásokon épp úgy előkerültek, mint ahogy a füzesabonyi, szihalmi, kompolti kutatásokon. Vagyis a mai Heves megye területe az Alföld és a hegyvidék találkozásánál mát a neolitikum- ban is sűrűn betelepült hely volt. Neolitikumi élet S hogy mivel is foglalkoztak eme népcsoport tagjai, azt a kutatások fejlődésének köszönhetően egyre tisztábban látni. A növénytermesztés, a szarvas- marha, a sertés, a kecske, a juh tenyésztése mellett vadászattal egészítik ki étrendjüket. A kövek megmunkálása fejlett. A díszítésre használt kőgyöngyöket átfúrják. A Füzesabony- Gubakút területén feltárt sírokban pártaszerűen a fej körül viselt gyöngysorokat találtak, melyek anyagai: márvány, mészkő, égéi kagyló. Nemcsak a kövekkel bánnak mesterien, hanem a csontmegmunkálási készségük, ismeretük is jó. Erről tanúskodnak a ma már múzeumban őrzött vésők, árak és a tű. Bár régészeti emlék nem maradt ránk, de ezek után feltételezhető, hogy hasonlóan fejlett érzékkel és technikával bánnak a fával is. A sírok nem különülnek el temetőrészekbe, hanem a településeken belül a házak rövi- debb oldala mellett helyezkedtek el. A sírokban fegyverek nyomára nem bukkantak a korban élt népcsoport, az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája néven emlegetett időszakról kaphatunk értékes ismereteket. Egységes kultúra Az edényeit jellegzetes vonalmotívumokkal díszítő népcsoportok elterjedése igen széles területeket ölel fel. A Dunántúltól a Párizsimedencéig lényegében egységes kultúra fejlődött ki és az Alföldön is kialakult ennek egy lokális variánsa. Azt, hogy hogyan alakult ki ez a kultúra, pontosan nem tudni. Az egyik elmélet szerint a kultúra hordozói Délkelet- Európából ide beáramló, majd tovább vándorló népcsoportok lehettek. Mások szerint mindenhol a helyi mezolit őslakosság adoprégészek. A halottak mellől ékszerek és néha kerámia mellékletek kerültek elő. A mai szemlélőnek egy békésebb világ képe rajzolódik ki. 1500 év fejlődés után egy újabb régészeti korszak a rézkor veszi kezdetét Magyarországon. A Mól Rt.-vei folytatott előzetes egyeztetések értelmében vaEzerötszáz év Az alföldi vonaldíszes kerámiát készítő népcsoportok élete a magyarországi középső neolitikum időszakára tehető. A korai neolitikum már az időszámításunk előtti VI. évezred elején kialakult Dél-Magyarországon és a neolitikus fejlődés az időszámításunk előtti V. évezred közepéig tartott. lószínűleg 2000 nyaráig kell megkutatni a területen található 39 lelőhelyet. Vagyis két ásatási szezon van hátra a Dobó István Vármúzeum régészeinek arra, hogy sok régészeti korszak mellett valljanak az alföldi vonaldíszes kerámia kultúra néven emlegetett népek sírjai, régészeti maradványai. Szuromi Rita Újabb fontos kutatást végeznek a Dobó István Vármúzeum régészei. Az M3-as autópálya nyomvonalának leletmentése után, a MÓL RL-vel kötött megállapodás értelmében, Heves megyében újabb, 44 kilométer hosszú szakaszt kutatnak majd a fold faggatól. A Szajol-Tlszaújváros közti vezetékcsere okán Ismét új fejezetek láthatnak napvilágot mai térségünk évezredekkel ezelőtti életéről. A kutatásokat, s a leletek feldolgozását ezúttal Domboróczkl László régész mutatja be. 1999. április 4. WM •• ___ ■ n ■ K özelről Hetedik oldal Vonaldíszes kultúrával Bordeaux-i töltött szűz, Calvados-mártással A tavalyi Utazás kiállításon az észak-magyarországi régió volt a díszvendég. A rendezvényre nagy hévvel készült Heves megye is, s valóban színvonalas megjelenés, bő kínálat tárult a látogatók elé. Az idén azonban már lankadni látszott a lelkesedés, közel sem volt annyi bemutatkozni vágyó, mint korábban. Ennek ellenére a 11 kiállítónak 42 négyzetméteres stand állt a rendelkezésére, hogy bemutassák megyénk idegenforgalmi kínálatát. A stand stílusosan a Bor és a Gasztronómia évét tükrözte..' Mint azt Vadócz Pétertől, az idén 70 éves jubileumát ünneplő Egertourist utazási iroda vezetőjétől megtudtuk, már évek óta ők vállalják a közvetítő és szervező szerepet a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve. Az idén arra törekedtek, hogy egy olyan mobil, bármikor felhasználható standot készítsenek, mely később bővíthető, átalakítható a célnak megfelelően. Ezzel már gondoltak a 2000-ben megrendezendő Utazás-kiállításra is, amelyen az elképzelések szerint még egységesebb stílusban, de egyéni megjelenésre törekedve fogják össze a megye kínálatát. Az Utazás ‘99 külföldi díszvendége Franciaország volt, melynek két képviselőjét, a Maison de la France kereskedelmi attaséját, Elisabeth Parragh-Patakit és Katarzyna Obido- waska-Dubois-t, Nimes város Idegen- forgalmi hivatalának munkatársát Egerben is vendégül látták az elmúlt héten. A Hotel Panorámában rendezett francia vacsoraesten az országról készült útifilm megtekintése után a francia konyha jellegzetességeiből összeállított menü nyújtott gasztronómiai élvezetet. Ez az este egyébként első rendezvénye volt annak a sorozatnak, melyben egyes országok bemutatását célozzák. Elek Eszter NISSAN MICRA személygépkocsit nyerheti 10.000 hfl olvasónknak 10.000 «iándék! Jubileumi
