Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnap Reggel 14. szám
Negyedik oldal 1999. április 4. f \ nézőKOVÁCS JÁNOS Borjúbécsi Sulók Tibinek nem volt jó híre. Közelebb járnék az igazsághoz, ha azt állítanám, veszett egy híre volt. Az iskolában a rettegés setét glóriája lebegett rendetlen üstöké fölött. Ha azt lehetett hallani a folyosón, hogy „idefigyelj, hékás, jön a nyakleves”, mérget vehetett rá bárki, a hang gazdája Sulók Tibi. Pedig korántsem volta szavak embere. Nála megfordulta tett és szó megszokott egymásutánja. Előbb ütött, aztán figyelmeztette csak áldozatát az elkövetkező elemi csapásra. Értelmes volt, ámde konok és kiszámíthatatlan. Abban lelte kedvét, hogy tízóraikat és uzsonnákat zsákmányoljon. Ebbe is vitt valami eleganciát, egyedi ízt. A zsemlékből és kenyerekből csak a szalámit, parizert vagy a sajtot ette ki. A lemeztelenített tésztát elegánsan visszaszolgáltatta tulajdonosának. Gyakran megesett, amikor egy-egy véznább fiúcska kezéből „Mutasd!" felkiáltással ragadta ki az elemózsiát, a satnya kis testre pillantva érintetlenül lökte vissza zsákmányát. Hipnotizálta a tanárokat. De- lejezte, mint kígyó az áldozatát, de igazán nem számolt velük. Csak túlkoros öreg diákoknak tekintette őket, jobb ha nem is zavarják egymást. Ezért aztán nem háborgatták, cserébe a nagyobb botránytól mentes tanrendért. Tibi felett se múltak nyomtalanul az évek, vénült. Vesztett ifjú kora hevéből, lázas aktivitásából és életkedvéből. Megbékéltebb, csendesebb és unalmasabb idők jöttek. Kitanulta az elektroműszerészetet. De unta. Elvégezte a műszaki egyetemet, villamos- mérnökké lett. De unta. Jó eszű volt pedig és kitűnő szakember. Keresték, adtak a szavára. De ismét csak unta. A nők is szerették a szilajságából vesztett csínytevőt, vonzotta őket, mint lámpa az esti bogarakat. A vonzalom kölcsönös volt, értett a nyelvükön. Szűk baráti körével olykor ki-ki ruccantak, eljártak sokféle vendéglőkbe. Tibi maga is főzött, pompásan. Egy névnapozáson behívták a baráti étterem konyhájába. Gyorsan ráérzett a dologra. Betársult egy ismerős vendéglő üzemeltetésébe. Miközben mérnökként továbbra is egy nagy nemzetközi cég hazai fejlesztőcsapatát irányította. Havonta viszont egy-két este mindig ő főz-süt az étteremben. Kedvencét, az illatozó és omlós, tálról lefityegő borjúbécsit. Amikor sugárzó arccal előjön a konyhából végigvi- zitálni a vendégsereget, ujjával tréfásan megfenyegeti azokat, akiknek tányérján még nagyobb darabka eltakarítatlan hússzeletet lát: „idefigyelj, hékás, jön a nyakleves!” Ilyenkor maradéktalanul boldognak tűnik. Húsvéti hagyományörökítők Jó palóc szokás szerint a családi ház udvarán egybegyűlnek tetszetős népviseletükben a lányok, mint hervadó virágszálak, s várják, lesz-e, aki húsvét napján új életre kelti őket. Trécselésük közben talán észre sem veszik, hogy színes szalaggal ékesített kalapjukban, kis mellénykében, szellő lobogtatta gatyaszárral már ott settenkednek mögöttük az ifiurak. Azután hirtelen előkerül a vizesvödör, a nagybögre, s máris röpül a hölgyekre a friss vizű zuhatag. Boldog sikonga- tások verik fel a csendet. „Megnyugtatásul” még következik a kölnis palackból a spriccelés, majd a fiúk megkapják jól megérdemelt hímes tojásaikat, bátorságuk és ga- vallérságuk elismeréseként. Terpesen és Szajlán ekképpen őrzik még ma is a húsvéti hagyományokat. A szó valóságos értelmében: nem csak színpadi vagy televíziós műsorok, még csak nem is csupán a fényképezőgép kedvéért. Felnőttek, gyerekek egyaránt szívesen öltik magukra régies, de napjainkban is jól ismert és használt ruháikat. Örömmel játsszák el az elődeiktől tanult szokásokat. Mindebben nagy az érdeme Nagyné Sacinak, aki amellett, hogy a helyi általános iskola munkáját irányítja, s okítja a kisdiákokat, a terpesi felnőtt és gyermek hagyományőrző csoportok vezetője is. Áldozatos munkája révén - a sajtó, a rádió és a televízió segítségével - ország-, s világszerte ismerik az itteni táj néphagyományait. Felvételeinken terpesi és szajlai gyerekek elevenítik fel a jeles népszokásokat. Nyuszi hopp, nyuszi stop A húsvét a nyulak ideje. Hozza a piros tojást, ez az ő tiszte. Nem egy helyen azonban a különböző nagyságú, fényes sztaniolba foglalt csokoládéjószágok mellett igazit is hoz az ünnep. Az élő tapsifüles viszont bajjal jár, etetni, gondozni muszáj, összerág és -jár mindent. Szóval a bőség napjai után gyerek, felnőtt is csakhamar ráun. A fölöslegessé vált állatok sorsa eztán a házigazdák jóakaratától meg a szerencsétől függ. FOTÓ: PILISY ELEMÉR- Él ez a régi ajándékozási szokás, ám mi nem foglalkozunk nyulakkal még húsvét táján sem. Azt tapasztaltuk, most nincs is rá valami hatalmas érdeklődés, talán egyetlen vásárlónk sem kereste nálunk - állítja az egri vár alatt lévő díszállatkereskedés üzemeltetője. A szakember szerint a néhány hetes, fiatal szopós állatok egyébként sem alkalmasak élő játékszernek, hiszen táplálni sem lehet őket. A nagyobbak is csak olyan helyre valók, ahol tudják gondozni őket és ahol megvan az ehhez szükséges hely, udvar vagy kert. Városi lakásba tehát nem praktikus. A kereskedő hozzátette: amennyiben egy-egy ilyen kiszolgált és megunt ünnepi nyulat visznek hozzájuk, megpróbálnak majd velük valamit kezdeni, cserébe pedig valami mást ajánlani. Ez mégis jobb megoldás, mint a kuka. A piacok többségénél húsvét előtt menetrendszerűen feltűnnek az ajándékozásra váró élő nyulak. Az egri piaccsarnoknál is kapható volt már az ünnepet megelőző nagyhéten. A tenyésztőtől darabonként 500-800 forintért lehetett hozzájutni a már nem szopós, idősebb süldő nyulacskákhoz. Akik aztán megbecsült kedvencként élhetnek a nyúlkor legvégső határáig egy-egy barátságos háznál, vagy nyúlpaprikásként, rosszabb esetben kidobva vagy a szemétben végzik. (kj) Tízparancsolat - kutyákhoz KI tudna ellenállni egy csetlő-botló, bozontos, vagy bársonyosan selymes, sima szőrű kiskutyának? Nem csoda, ha a gyerekek Is vlsongva üdvözllk őket. A négylábú bébik persze örülnek ennek, de nem biztos, hogy a már felnőtt kutya Is rajongva fogadja a közeledést. Az utóbbi hetekben mind több tragikus végű történetről hallani, holott a balesetek egy része bizonyosan elkerülhető lett volna, ha mindenki Ismerné, hogyan kell a csábosokkal viselkedni. Az Ember és Állat Együttélését Kutató Intézet munkatársai összeállították az alapvető szabályokat, a kutyák „tízparancsolatát”. A tanácsokat illik megszívlelni, kiváltképp a gyerekeknek. A pontokat és magyarázatukat nekik írjuk. Mindig bánj úgy egy kutyával, ahogy te Is szeretnéd, ha veled bánnának! Ha feldühíted, vagy fájdalmat okozol neki, nem tud rád szólni: „ezt azonnal hagyd abba”. Ezért morog, rosz- szabb esetben a fogaival védekezik. | I Ne menj Idegen kutya közelébe anélkül, hogy erre a gazdájától engedélyt kértél volnál Nem kizárt, hogy a blöki egyszer már pórul járt, őrzi ennek rossz emlékét, ezért bizalmatlan az idegenekkel szemben. S mielőtt ismét bántanák, „fegyvert ránt”. 0 Ne nézz a kutyával farkasszemet! Ha mereven nézel a szemébe, ezt kihívásnak veszi: „lássuk csak, melyikünk az erősebb!” Okosabb, ha nem provokálod. Ne húzd meg a kutya farkát! Ő a farkával beszél. Ha csóválja, azt mondja: „csuda boldog vagyok, hogy találkoztunk”. De ha megcibá- lod a farkincáját, elveszítheted a rokon- szenvét. Q Ne zavard a kutyát evés közben, és ne próbáld meg elvenni az ennivalóját! A létfenntartás számára szinte a legfontosabb dolog. Ez érthető. Te sem repesnél, ha elkapnák előled a kedvenc falatjaidat. O Ne mérgesítsd fel a bezárt kutyát, mert lehet, hogy holnap találkozol vele az utcán! A területét védi, hisz ez a hivatása. Rá se hederíts, ha ugat, menj tovább. □ Ne próbáld szétválasztani az egymással harcoló kutyákat! Csak azt akarják eldönteni: melyikük az erősebb. Ha a harcukba beleavatkozol, lehet, hogy téged is megharapnak. Bízd a gazdájukra a dolgot, ő majd rendet teremt közöttük. Akkor se fuss el a kutya elől, ha félszl Vadászatra termett őkelme. Ha szaladsz, megpróbál utolérni és megfogni, ami rendszerint sikerül is neki, mert gyors. Ha megijedsz, tégy úgy, mintha figyelemre se méltatnád. Ne mozdulj, és ne is nézz rá, így ő is figyelmen kívül hagy téged. Lehetőleg ne mozdulj, ha egy kutya elkap a fogaival! Mivel nincs keze, a fogait használja, hogy maga mellett tartson téged. Azért fog erősen, mert nem akarja, hogy otthagyd. De az is lehet: fél tőled. Csendben várd meg, míg elenged. Soha ne Játssz kuli». tyával, ha nincs a közelben felnőtti Remek pajtások, de nem mindig tudják, mikor elég a játékból. Ezért jó, ha van a közelben egy felnőtt, aki erősebb mint a kutya, vagy te. (négyessy)
