Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
4. oldal Horizont 1999. április 1., csütörtök A fedett uszoda, mint a gyógyfürdővárossá válás feltétele A ggóggfürdőterület forrásvédő idomai a szakemberek javaslata alapján „Divide et impera”: oszd meg és uralkodj! Régi módszer ez. Ha ugyanis egy adott politikai erőnek nincsenek határozott célkitűzései, közép- és hosszú távú elképzelései, általában ehhez az ősi trükkhöz folyamodik, hogy elterelje magáról, tehetetlenségéről a figyelmet. A rendszerváltást követő politikai csatározásokban az egri MSZP és SZDSZ a fedett uszodát pé- cézte ki, mint a város közvéleményének megosztását jelentő eszközt. Kezdetben az iparosodó világunk élő lelkiismeretéhez, a környezetvédőkhöz fordultak. Bizonyítanunk kellett tehát, hogy a fedett uszoda alatt nincs gyógyforrás, sőt a szigorúan vett forrásvédő-idomon kívül fekszik, létezik biztonságos módszer az alapozásra, nem veszélyeztetni a forrásokat. Ezután az urbaniszták és az építészek megosztására történt kísérlet. Itt is bebizonyosodott, hogy a Makovecz Imre által tervezett uszoda jól illeszkedik környezetébe, a város szerkezetébe, a parkolás sem okoz megoldhatatlan feladatot. Az építési engedélyeztetés és a részletes szakhatósági véleményeztetések után a Magyar Építészek Szövetsége is letette a voksot a Makovecz-uszoda mellett: „megvalósítását országos érdeknek tekinti, melynek megépítésével nemcsak Eger városa, de egyben a magyar kultúra is gazdagodik”. Az utóbbi időben jelentős közvélemény-formáló erő megosztására történt próbálkozás: a reumatológus orvosokat és az általuk kezelt betegeket is megpróbálják az uszoda ellen hangolni. A mai napig is érvényes rendezési tervben az uszoda környékén, nemcsak a Makovecz Imre által tervezett fedett uszoda helyét, hanem egy 2800 négyzetméteres területet is kijelöltek gyógyidegenforgalmi intézmény létesítésére. Nincs tehát akadálya a fürdőkörnyéken a gyógyidegenforgalom fejlesztésének. A gyógyturizmus fejlesztését másképp közelítem meg, mint azt Bereczky János főorvos úr teszi a Heves Megyei Hírlap 1999. március 29-i számában „A gyógyfürdővárossá válás a tét” című cikkében. A magam részéről a reumatológiai betegellátás fejlesztése mellett egyes civilizációs betegségek (például szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegség stb.) megelőzését, kezelését és rehabilitációját is forszíroznám. Az orvos és laikus társadalom érdeklődése világszerte a nem gyógyszeres, sokkal inkább a mozgásterápiás, diétás életmód-változtatás felé fordul a prevencióban, a gyógyításban és a rehabilitációban egyaránt. Közismert, hogy az egyik legelőnyösebben alkalmazható mozgásterápia az úszás. A fedett uszoda a kondicionálótermeivel, tanmedencéjével egész éven át tökéletes lehetőséget nyújt a komplex mozgásterápiára. Nem gondolom, hogy a fürdőkörnyéken fekvőbetegeket ellátó kórházat kellene létesíteni, vagy a meglévőt fejleszteni. Amennyiben mégis ágy- számbővítésre lenne szükség, úgy azt az Európai Reumaellenes Liga ajánlásai szerint a kórházban a társszakmák közelében kell elhelyezni, mivel egyéb korszerű kezelések kerülnek túlsúlyba a hagyományos eljárásokkal szemben. A fürdőkörnyéken a járóbeteg-ellátás kulturált fejlesztésére egyébként lehetőség van. A kijelölt helyre tervezett Makovecz-uszoda megépítése tehát nem akadálya, ellenkezőleg, kiteljesítése a gyógyturizmus fejlesztésének. dr. Ringelhann György * Bár a levélíró által kifogásolt cikket nem dr. Bereczki János jegyezte, hanem közérdekű témában szerkesztőségünk adott helyet szakemberek véleményének, úgy gondoljuk, a fenti szerző vitairatában foglaltak nyomán módot kell nyújtanunk a reumatológus orvoscsoport viszontválaszának közzétételére. Annál is inkább, mivel - mint hangsúlyozták - őket egyedül a betegek sorsa, a város fejlődése vezérelte gondolataik közreadásában. * A gyógyturizmusra vonatkozó elképzelések nem Bereczki főorvos egyéni elképzelései, hanem a reumatológus orvosi kollektíva kimunkált véleménye. A kimunkálás során - ismételten hangsúlyozzuk - semmilyen párt befolyása, vagy hatása nem érvényesült, viszont a balneológiái szakmai kérdésekkel mi foglalkozunk. Ha - mint Ringelhann ex- polgármester úr írja - az egészséges életmód érdekében valaki rendszeresen úszik, az helyes, de ez nem gyógyfürdőzés és nem gyógy-idegenforgalom. Ki gondolhatja, hogy valaki eljönne külföldről (vagy belföldről) gyógyfürdőzési céllal és azután helyette a verseny- uszoda kondicionálótermében fitness-edzést végezne? Az utolsó előtti bekezdés tézisei nagyon is jól ismertek. Tavaly az önkormányzat egy csoportja dolgoztatta ki egy „szakértő” csoporttal, „Eger, barokk fürdőváros” címen. Ez úgy folytatódik tovább, hogy a Török-fürdőt és a reumaosztályt elveszik a biztosított betegektől, a reumaosztály beköltözik a benti kórháztömbbe. Akkor az általános felháborodás, a súlyos sajtókritika hatására a tervet kidolgoztatok ezt mégsem merték a városi közgyűlés elé vinni. Most mégis fel akarnák újítani? Véleményünk szerint dr. Ringelhann ex-pol- gármester úr sorai azt bizonyítják, hogy a fedett uszoda gyógyfürdő- téren való felépítése a gyógyfürdővárossá válás gátját jelentené. Reumatológiai orvoscsoport * Az uszoda nem gyógy-, hanem sportlétesítmény! Sportcélokat, és ha a hely és idő megengedi majd, betegségmegelőző - prevenciós - célokat szolgál. Gyógyturizmust uszodára építeni bölcstelen gondolat! Ellenben egy fedett uszoda remekül kiegészítheti azt a kínálatot, melyet a barokk Eger, a kulturális programok és a tájegység borai képeznek, emellett végre méltó otthona lehet az egri úszósportnak. A kérdésünk csak az, hogy hol? Elképzelhetetlen, hogy az ezredfordulón egy európai ember átutazza a fél kontinenst egy uszoda megtekintése végett. A gyógyturizmus viszont virágzó ágazat hazánk több városában, lásd Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula. Mi nem kötelezhetünk senkit, hogy a szakma érveit komolyan vegye, de nem is hallgathatjuk el, felelősnek érezzük magunkat Eger város jövőjéért! Ismételten visszautasítunk minden olyan feltételezést, mely igyekszik politikai színezetet adni szigorúan szakmai véleményünknek! Több mint tíz éve szorgalmazzuk gyógyfürdő - és nem új kórház - építését, mely a város felvirágoztatásának egyetlen, még ki nem aknázott lehetősége.- Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a gyógyvizek hatása nem szelektív a betegek anyagi helyzetétől függően. A komplex balneo-fi- ziotherapiát nem helyettesíti semmiféle „korszerűbb kezelés”, sem a modem diagnosztikus eszközök közelsége. Az alapozási fázisban lévő fedett uszoda munkái igenis veszélyeztetik a gyógyvízbázist, csökkenthetik a források vízhozamát, szennyvíz keveredhet a gyógyvizekhez. A munkák sajnos a forrásvédő idomon belül folynak. Ki fogja kárpótolni a várost és a polgárokat, ha bekövetkezik, amitől félünk? Valóban ez a lakosság érdeke? Nincs más hely az uszoda számára? Tudomásunk van róla, hogy a város vezető építészei és ur- banistái kezdettől ellenezték az uszoda itteni felépítését. A rendőrség forgalmi szakemberei szerint 300-nál több autó és kb. 20 autóbusz várható egy- egy nagyobb rendezvényre, jelentősen megemelve a levegő szén-monoxid szintjét. (így fogunk küzdeni a civilizációs betegségek ellen, hogy az marad életben, aki füstmérgezés és infarktus előtt talál parkolóhelyet? Eközben a sarokban kijelölnek egy kis helyet a gyógy- turizmusnak is, ha odatalál valaki a füstködben.) Nincs tudomásunk a város által fürdőépítésre elkülönített területről. (Talán nincs is?) A civilizácós betegségek megelőzése valóban mindany- nyiunk célja, melyhez szükség van fedett uszodára, kondicionálótermekre, de ezek nem kötődnek a gyógyvizekhez, így ehhez a területhez sem. Azt is tudnunk kell, hogy „fitness és wellnes” programmal nem lehet csatát nyerni gyógyturizmus ügyben, ezt minden nyugat-európai megtalálja otthon! A gyógyturizmus ma még meglévő gyógyvizeinkre és az ehhez kapcsolódó komplex gyógykezelésre építhető. dr. Tóth Katalin főorvos Üzenetközvetítő diákkörösök GYÖNGYÖS - Komoly szakmai sikerrel zárult tegnap a XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia agrártudományi szekciója a GATE főiskolai karán. Az ünnepségen dr. Szendrő Péter professzor (képünkön), az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt emelte ki, hogy a tanácskozás üzenetet közvetített és ráirányította a figyelmet a fiatalok elitképzésére. Ezt bizonyította a 250 dolgozat, amelyet kilenc akadémikusból és a tudományok doktoraiból álló szakmai zsűri bírált el. Mint elhangzott: a Földművelésügyi, valamint az Oktatási Minisztériumnak szorosan együtt kell működnie az agrár-felsőoktatási intézmények működtetésében és fejlesztésében. Fontos ez napjainkban, amikor az erre fordítható összegek nem növekednek, ám a hallgatók száma emelkedik. Ezután átadták a díjakat. Az agrártudományi szekció 15 tagozatának első helyezettjei aranyéremre pályázhatnak, emellett pénzjutalomban is részültek. Ugyancsak anyagi elismerést kaptak a második és harmadik helyezettek. Többen tárgyjutalmat vehettek át a szponzoroktól. Pályázhatnak a mestertanár cím elnyerésére azok a professzorok, akik nemcsak konzulensei voltak a fiataloknak, hanem tudományos műhelyeket is kialakítottak. Az aranyérmekről június 16-án dönt a szakmai bizottság. Ezek átadására pedig novemberben, a Magyar tudomány napján kerül sor az Akadémián. (mentusz) Megnyerték a VERPELÉT - Két álláshelyre is pályázatot írt ki a helyi önkormányzat. A Gondozási Központ vezetésére öten jelentkeztek. A feladat sokrétű, ugyanis irányítani kell az öregek napközi klubját, a magukra maradt idősek hetes rendszerű ellátását, továbbá az otthoni ápolást, valamint az ebédhordást. A település jegyzőjétől, Zrónik Istvántól megtudtuk, a működési engedélyt csak úgy kaphatja meg az intézmény, ha a vezető felsőfokú, szakirányú végzettséggel rendelmunkahelyet kezik. A pályázók közül legjobbnak Kecsőné Vitkovics Enikőt találta a képviselő-testület. A nyertes eddig az ideig az egri kórház szülészetén dolgozott. Ugyancsak a legutóbbi testületi ülésen nyerte el - három pályázó közül - a képviselők szimpátiáját, s egyben a gyermekorvosi munkakört dr. Kakszi Ildikó gyermekgyógyász szakorvos. Az ő hiányát is az egri megyei kórház - mint jelenlegi munkáltató - szenvedi meg. (n. z.) A forgalmi engedélyekkel kapcsolatos ügyintézésről Nincs roham a cserénél HEVES MEGYE - Az elmúlt napokban a jelzett témával kapcsolatban több - nem tőlünk származó - közlésünk is félreértésre adhatott okot. Tartalmuk olyan információt hordozott, amely dömpingszerű gépjármű-okmánycserét sugallt, holott erről egyáltalán nincs szó. A rendőrségi tájékoztatás célja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét: mi a teendő amennyiben érvényes műszaki vizsgával rendelkező jármű forgalmi engedélyének cseréje céljából keresik fel a kapitányságok ügyfélszolgálatait. Ezt Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban is megtehetik. A forgalmi engedély mellé hozni kell a jármű megtisztított rendszámtábláit. Erre azért van szükség, mert a rendőrhatóság ragaszthatja fel - a forgalmi engedélybe került, hologramos, sorszámozott érvényesítő címke után - a hátsó rendszámtáblára is az érvényesítő körcímkét. Első forgalomba helyezéskor már év eleje óta két okmányt adnak ki, új típusú forgalmi engedélyt és az úgynevezett törzskönyvet. Július 1-jétől viszont a járművek tulajdonjogának átruházásakor - átíráskor - már kiállítják a törzskönyvet is. Addig a forgalmi engedély indokolt cseréjénél a régit, régi típusú okmányra, az újat, újra cserélik. Ettől a jogszabálytól kérésre sem térhetnek el. KÉTSZÁZEZER FORINTNYI NYEREMÉNY! Április 2-án már kapható az Ügyes 7. száma! HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL AZ ÜGYES NŐI REJTVÉNY- ÉS VICCMAGAZIN. Az Ügyes továbbra is az igényes olvasók kedvence. Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot!-Mit is kell ma elintéznem? - próbálok valami rendet teremteni az óraállítás miatt megrövidült éjszakától bódult fejemben, miközben lábaim sután tapogatóznak az ágy mellett hagyott papucsok után. Azon bosszankodom, hogy Murphy igazán előállhatna már valami törvényszerűséggel, s megmagyarázhatná: miként van az, hogy az ember lefekvéskor kilép a papucsából, s reggel az istennek sem találja meg ott... A borotválkozótükör előtt egy cetli. Ja, én hagytam itt az este, hogy el ne felejtsem: ma bolondok napja van, óvatosnak kell lennem, mert bárkitől kitelik, hogy valamilyen piti ürügygyei behúz a csőbe.-Szóval, hová is kell mennem először...? - tükörbeli arcomon gondterhelt ráncok jelennek meg. - Ja, a lottózó! Igazán ideje volt már, hogy Április elseje nyerjek egy nagyobb összeget, bár a hármasra járó hatezer nem az, de a semminél jobb. Tíz peccel ezelőtt nyitottak, s máris hatan vannak előttem. Ennyi szerencsés embert, na mindegy, kivárjuk a sort.- Ezen csak egy kettes van - csilingeli a kerek lyukon át a szőke hölgy, s fülig érő szájjal jelenti be: négyszáztíz forint. Még az utcán is azon töprengek, hogy mi örvendeztette meg annyira azt a nőt. Vagy ezt a másikat, aki ott áll a kocsim mellett, mert lenyűgöző mosoly- lyal fogad.- Végtelenül sajánolom, uram, de egy picit nekitolattam a kocsijának - int a túloldalra. Tény, valami gond lehet az ítélőképességével, mert egy jókora fazékfedő nagyságú horpadás van a bal első ajtón. - Még az a szerencse - néz rám ártatlan szemekkel -, hogy jó érzékkel gyorsan ráléptem a fékre... Ugye, elnézi nekem? Hát persze, bólogatok, miközben kitöltőm helyette a betétlapot, legyen ez a te napod. Az enyém már elkezdődött. Benn a cégnél üzenet vár, kétszer is kerestek telefonon, visszahívást kérnek. Tárcsázok, kemény bariton zengi az üzenetrögzítőről: „ Gyepmesteri hivatal, ha a meghirdetett állásra jelentkezik, akkor hívjon később! ” Katt. Hát, csak behúztak... Még akkor is röhög a társaság, amikor bejön a titkárnő, s közli, hogy hívat a főnök.- Tudom, Manyika, tudom, április elseje van... - legyintek, s kirohanok vidékre. Ott érnek utol telefonon, hogy kirúgtak a cégtől. Viszont - s ez nem tréfa - jó hírekkel kerestek a gyepmesteri hivataltól... (szilvás)
