Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-12 / 84. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. április 12., hétfő „A ló magyar jelkép, lelki ékszer” (Folytatás az 1. oldalról) Várhelyi a szombati ülésen elmondta: a ló magyar jelkép, lelki ékszer, amelyet senki nem vehet el tőlünk. Vissza kell hozni a lovat a sportba és a közoktatásba is. Meg kell tölteni tartalommal azt a szál­lóigét, hogy a magyar lovas­nemzet. Ezért is jó érzéssel tölthet el mindenkit, hogy „megindul valami a lóért”. Az agrárminiszter - aki az intézőbizottság elnöke lett - arra hívta fel a jelenlévők fi­gyelmét, hogy nekünk nincse­nek magas hegyeink, síparadi­csomot nem teremthetünk, lo­vasparadicsomot viszont igen. A lovasturizmust célként lehet kitűzni Szilvásváradon is. Torgyán szavai szerint egyéb­ként a kormánykoalíciós tár­gyalások során a kisgazdák igényt tartottak völna a turiz­musra is, ez azonban végül a Gazdasági Minisztériumhoz került. A tárca jövő évi költ­ségvetésében külön keretet szánnak a lótenyésztésre, ám erről egyelőre folynak még az egyeztetések. A huszonöt millió forintos költségű nyári fesztivál a szervezők szerint körülbelül hatvanezer embert mozgat majd meg, s naponta 50-55 program várja az érdeklődőket a fogatversenytől a lovas íjász- és solymászbemutatón keresztül az ünnepi felvonulá­sig és a lovasbálig. Az elkép­zelés az - derült ki Várhelyi András szavaiból hogy 2000-ben lovas világtalálko­zót rendeznek a bükki község­ben. (rénes) „Munkára születtünk, nem tanulásra” A rendszerváltás óta ismét megfigyelhető, hogy a cigányok és a gádzsók között nő a távolság. Ez szinte minden tekintetben igaz, még a lakóhely szerinti elkülönülés is felerősödött. Eb­ben az is szerepet játszik, hogy a cigányságot általában egy kalap alá veszi a nem cigány társadalom, s különféle sztereo­típiák alapján viszonyul ehhez a népcsoporthoz, amely már mintegy 600 éve él közöttünk - hangzott el dr. Havas Gábor szociológus, főiskolai tanár előadásában. MÁTRADERECSKE - Az összejövetelt annak a közéleti felkészítő sorozatnak a része­ként rendezte meg a helyi ki­sebbségi önkormányzat, amelyhez ä Magyarországi Cigányokért Közalapítványtól kaptak támogatást. Havas Gábor előadásában többek között elmondta: a magyarországi romák közül egyre kevesebben beszélik a cigány nyelvet, arányuk ma már csupán 10 százalék. Az 50-60-as években a romák helyzete sokkal jobb volt, hi­szen a nagy ipari vállalatok­nak szükségük volt a — nem túlzottan képzett - munka­erőbe. A rendszerváltás után a romák ismét perifériára kerül­tek.- A magyarországi romák megélhetését a korábbi évszá­zadokban több „hagyomá­nyos" szakma biztosította, so­kan voltak közülük kovácsok, s ugyancsak sokan éltek a mu­zsikálásból, teknővájásból, vá- lyogverésból. Ezekre azonban manapság már nincs kereslet - fejtette ki a szakember. - Nem helytálló azonban az a véleke­dés, amely szerint a cigányok úgy általában képzetlenek, szegények, hiszen közöttük is akadnak sikeresek. A szakember szólt az okta­tás fontosságáról is, ám ekkor parázs vita alakult ki arról, hogy a romagyerekek külön osztályokban való oktatása va­jon faji megkülönböztetés-e, avagy csupán arról van szó: az azonos képességű, több törő- dést igényló' csemetéket teszik egy tanulócsoportba. A helyi általános iskola pedagógusai ez utóbbi álláspont mellett ér­veltek, a romák viszont többen úgy vélték: azért teszik a gye­rekeket „gyogyós” osztályba, mert cigányok. A vita ekkor vélt, vagy valós sérelmek fel­sorolásává alakult. A romák sérelmezték, hogy egyre keve­sebb segélyt kapnak, meg azt, hogy nincs munkájuk. Márpe­dig - amint az egyik hangadó kijelentette: - a romák mun­kára születtek, nem tanulásra. Az is elhangzott: tanulni muszáj, hiszen csak a képzett embernek van esélye a mun­kára. Félő azonban, hogy ez az érv nem hatotta meg a közéleti felkészítés hallgatóságában he­lyet foglaló romákat. (s. p.) EZ ITT A KINCSTÁR HELYE! Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibo csátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjai ban teljes körű állami garancia mellett. Szolgáltatásaink: • Állampapír jegyzés, visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása '(Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Magyar Államkincstár Heves Megyei Fiók 3300 Eger, Eszterházy tér 5. Telefon: (36) 413-444 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) Jogi védelem illetné meg okét Horváth Tibor átveszi kitüntetését az országos elnöktől (Folytatás az 1. oldalról) Mindezt a népszerű színész, a fővárosi polgárőrök egyik kül­dötte, Markos György mondta, miután elhangzott az országos elnök beszámolója. Ebben dr. Túrós András ki­emelte, hogy az elmúlt esz­tendő a szövetség sikeréve volt. A polgárőrség megerősödött, s a közbiztonság javítása, illetve a bűnmegelőzés tekintetében mára fontos tényezővé vált Magyarországon. Bizonyítja ezt, hogy tavaly minden eddi­ginél eredményesebben vett részt - a rendőrséggel együtt­működve - a lakosság minden­napjait érintő' vagyon elleni bűncselekmények megakadá­lyozásában, valamint a szerve­zett bűnözés visszaszorítására indított akciókban. Emellett húszezer önkéntes segédkezett a választások biztonságának megó'rzésében, de nagy szerepet játszottak a polgárőrök az ár- és belvízveszély elhárításában is.- Ebben jelesre vizsgázott Horváth Tibor Heves megyei elnök, aki magára vállalta az egész észak-magyarországi vé­dekezés irányítását - emelte ki SZDSZ: védekezés és programok (Folytatás az 1. oldalról) A fővárosban tartott vasárnapi tanácskozás célját az elnök úgy foglalta össze: az SZDSZ meg­erősíti elveit, megújítja céljait és átalakítja szervezetét. Ennek jegyében a liberális párt küldöt­tei módosították az alapsza­bályt, s elfogadták az úgyneve­zett „szabadelvű hitvallást”, amelyre a jövőben az SZDSZ politikája épül. Magyar hangsú­lyozta: a tavalyi választási fias­kóval a választók azt üzenték, hogy hatékony programra van szükség, s a politikusoknak nem álomkergetésben és ígér­getésekben kell versenyezniük egymással. Az elnök példaér­tékű kezdeményezésnek ne­vezte az SZDSZ fellépését a kényszersorozás ellen és az abortusz megelőzését segítő programcsomag érdekében, de ide sorolta azt az általuk beter­jesztett országgyűlési határo­zati javaslatot is, amellyel az információs társadalom létre­jöttének feltételeit javítanák. A tanácskozás kapcsán dr. Horuczi Csaba egri küldött, a megyeszékhely alpolgármes­tere lapunknak elmondta: a szabadelvű hitvallás Egerben az uszodai népszavazás kezde­ményezésével tárgyiasul is. Ez példa arra, hogy a megújult SZDSZ-nek nemcsak az elve­ket, hanem a praktikus oldalt is képviselnie kell. dr. Túrós András, majd eddigi tevékenységéért a Polgárőr Érdemérem arany fokozatát nyújtotta át Horváth Tibornak. A tanácskozáson mind az ORFK, mind pedig a Belügy­minisztérium jelenlévő illeté­kes vezetője ígéretet tett arra, hogy szorgalmazzák a megfe­lelő jogi védettséget biztosító törvénymódosítást. (szilvás) Eltűnt személyt keresnek Az Egri Rendőrkapitányság keresi Tunyogi Mihály 79 éves egri lakost, aki április 7- én délelőtt lakásáról eltávo­zott és azóta ismeretlen he­lyen tartózkodik. Személyleí­rása: körülbelül 155 centi magas, vékony testalkatú, 50 kilogramm súlyú. Feje hosz- szúkás, arca beesett, haja rö­vid, ősz, tarkójánál fekete. Szeme szürke színű, fülei ki­csik, fejhez simulóak. Ruhá­zata: sötétkék zakó, téglavö­rös színű garbó, kávészínű hosszú ujjú ing, sötétszürke szövetnadrág, szandál, fekete baseballsapka. Kérik, hogy aki Tunyogi Mihály tartózkodási helyével kapcsolatban bármilyen in­formációval rendelkezik, hívja az Egri Rendőrkapi­tányságot a 36/412-555/13- 91-es számon, vagy a már is­mert 107-es segélyhívót. Mégis hiányos a telefonkönyv GYÖNGYÖS - Berzétei László református esperes nem éppen nyugodt állapot­ban kereste meg fiókszerkesz­tőségünket.- Kezdem azzal - mondta -, hogy most jövök a postáról, ahol több mint egy órát álltam sorba. Miért? Mert a Matáv Rt.-tői a napokban érkezett számla befizetési határideje április 10. Először is bemen­tem a helyi Matáv-kirendelt- ségre, hogy rendezzem a számlát, ám ott azt közölték velem, a postán adjam fel, mert náluk már megszűnt ez a lehetőség. A postán pedig ha­talmas tömeg várta, hogy idő­ben eleget tegyen kötelezett­ségének.- De nem csak ez a bajom a mondta Berzétei László. - Az idei telefonkönyvből ugyanis kimaradt a gyöngyösi református egyházközség tele­fonszáma (37/ 311-563). 1944 óta vesszük igénybe a szolgál­tatást, nem értem, miért nem tették bele a számunkat. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen 27 község tartozik hozzánk, s karitatív tevékenységet is foly­tatunk. így nem találnak meg bennünket azok, akik a segít­ségünket kérnék. A kirendelt­ségen azt a tájékoztatást kapta, hogy írjanak egy bead­ványt, adják be és várjanak türelemmel, majd utánanéz­nek. Berzétei László úgy véli, lesz majd magyarázat, de va­jon megállapítják-e, kié a fele­lősség? (f. a.) A görög forradalomra emlékeztek EGER - A görög forradalom és szabadságharc 178. évfordu­lójára emlékeztek szombaton az Ifjúsági Házban. Az egri görög kisebbségi ön- kormányzat elnöke Pancsosz Jorgosz a török elnyomás elleni harcokat, s az 1821-es esemé­nyeket idézte fel. Végül hozzá­tette: nemzete Magyarországon élő szülöttei hazájuktól távol is meg tudják őrizni identitásukat, ápolhatják ősi kultúrájukat. Ehhez hozzájárul, hogy a me­gyeszékhely bizalmának kö­szönhetően megalakulhatott ki­sebbségi önkormányzatuk. Dr. Nagy Imre polgármester szerint nem az idegen népek ki­rekesztésével kell foglalkozni, hanem meg kell ismerni kultú­rájukat, hogy ezáltal közelebb Népi öltözékben ropták a görög táncot fotó: pilisy elemér kerülhessünk az emberekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents