Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-05 / 54. szám

1999. március 5., péntek 3. oldal Megyei Körkép Mikrosütő Konyhai katasztrófákhoz vezetett egy tévéadó háztar­tási tanácsadó műsora Ja­pánban. Az adásban bemu­tatták, hogy miként lehet tü­körtojást mikrohullámú sü­tőben elkészíteni. A készülő tojások felrobbantak. A felkelő nap országában élők találékonyságát is­merve ebből is „kisütnek" majd valamit. (s. b. s.) * Megerősített feltételek. Besenyőtelken a Csator­namű Társulat soros ülésén foglalkozott a szennyvízhá­lózatra történő rákötés fize­tési feltételeivel. A lakosság által már megismert 40 ezer forintos összeget fogadták el, amely három módon is befizethető. Ezredvégi történetek. „Kultúra és piacgazdaság az ezredfordulón” címmel tart előadást Agárdi Péter iroda­lom-esztéta, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem tanára, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriu­mának elnöke az egri Ifjú­sági Házban. A március 10- i, az intézmény Ezredvégi történetek sorozatának ré­szeként megtartott előadás 17 órakor kezdődik. Tánciskolák az MMK- ban. Március 7-től - vasár­naponként - 24 órás táncis­kolák indulnak Egerben, a Megyei Művelődési Köz­pontban minden korosztály­nak. Érdeklődni lehet sze­mélyesen vagy a 361311- 954-es telefonszámon. Nyugdjas-találkozót ren­dez ma 8.30-tól egykori tag­jainak a Füzesabonyi Me­zőgazdasági S zö vetkezet. Az összejövetelre a Széche­nyi általános iskola napközi­jében kerül sor. Villon-est a Póniban. Mű­soros estet rendeznek szom­baton Turpi és barátai Egerben, a Sas utcai Póni sörözőben. A 19 órakor kezdődő programban meg­zenésített Villon-versek és régi Pótkerék-dalok hang­zanak el. Nőnapi koncert. Labeo Bi- color és Mink koncertet tar­tanak ma este az egri MAS- klubban. TKAIFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14,00 - Gyöngyös belte­rület, Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Eger belterület. A szövetkezet ludas a ludasi szagokért Terepszemle a „tetthelyen” (Folytatás az 1. oldalról) Ám ezeket, s a bontásból szár­mazó törmeléket szabálysze­rűen elküldték megsemmisí­tésre. A szakember hozzátette: a talajmintában találtak ugyan növényvédőszer-hulladékot, de ez elenyésző mennyiség volt. A telephelyen található majorban azonban a 130 fejőstehenet és FOTÓ: ÖTVÖS IMRE szaporulatát mélyalmos módon tartják. Ez azt jelenti, hogy a keletkezett trágyára szórják rá a friss szalmát. Onnét származ­hat az erős ammóniaszag. Katona György, a szövetke­zet elnöke nem tagadja, hogy a lebontott épületben növényvé­dőszeres göngyölegeket tárol­tak. Hozzátette: az istállót azért kellett lebontani, mert a falai már düledeztek, életveszélyes volt, ráadásul a környéken lakó gyerekek sokszor feljártak a padlásra játszani. Az pedig sú­lyos következményekkel járha­tott volna, ha akkor történik va­lami baj az épülettel, amikor a gyerekek bent vannak. Katona állítja: a bontás még mindig a jobb megoldás volt. A területen a csekély törmelék mellett csak egy betonfelület maradt, s erről került a talajba a szermaradvány, amit egy nagy eső mosott le. Ezt köve­tően az erős napsütés gázokat szabadíthatott fel, s ezért volt érezhető a kellemetlen szag, ami ráadásul vegyült az állat­tartó telep felől érezhető am­móniaszaggal. Ez egyébként az ANTSZ vizsgálata szerint nem ártalmas az egészségre. A szö­vetkezet vállalja a tennivalókat, így ha kc\\, feltárják a szennye­zést, s gondoskodnak annak megszüntetéséről. Puskás Zsolt okleveles ve­gyészmérnök, környezetvé­delmi és vízgazdálkodási szak­értő elmondta: az elnökkel tör­tént megbeszélés alapján úgy gondolja, a szövetkezet megfe­lelően oldotta meg a problémát. Elek Eszter Holtverseny: babaruha igen, koporsó nem „Nem azért halnak meg az emberek, mert mi ott vagyunk” (Folytatás az 1. oldalról) Annyi a különbség csak, hogy az az élet örömteli kezdetéhez tartozik, emez pedig a szükség- szerű és szomorúbb végéhez. Mindkettő az emberi sors része - mondja Molnár István. A vállalkozó nem nagyon érti, miért nem talált eddig - legalább részben - meghallga­tásra a szakma véleménye. A kamarai állásfoglalás mellett a Magán Temetkezési Szolgálta­tók Országos Szakegyesülete is megküldte 200 pontos javasla­tát az illetékeseknek. A 200 mé­teres övezet meghúzásával nem értenek egyet, hiszen a vállal­kozók korábban teljesen jog­szerűen szereztek itt ingatlant és kaptak tevékenységükre mű­ködési engedélyt. Időközben komoly pénzeket is fektettek a vállalkozásba, hitelt vettek fel. Molnár szerint a jogos tulajdon használatának esetleges korlá­tozása alkotmányossági kifogá­sokat is felvet. Ha ez így marad, az Alkotmánybírósághoz for­dulnak. A tervek szerint egészség- ügyi dolgozó nem lehet temet­kezési cég alkalmazottja, de ki­zárnák ebből a közvetlen csa­ládtagokat is. — Az én fiam, mondjuk, nem lehetne például orvos - utal rá Molnár. - Az a szabály pedig, hogy az egészségügyi dolgozó semmilyen módon nem befolyá­solhatja a hozzátartozókat a kegyeleti szolgáltatás igénybe­vételénél. nagyon nehezen be­tartatható. Amellett, hogy kö­rülményesebbé és lassúbbá vál­hat a temetkezési ügyek inté­zése, jelentős drágulást jelent­het az a kitétel is, hogy a teme­tésekhez környezetbarát, a földben lebomló anyagokat kell alkalmazni. A legolcsóbb kate­góriába tartozó, bútoripari hul­ladékból készülő farostlemez koporsók és műanyag díszíté­sek, cirádák nem felelnek meg ennek a követelménynek - teszi hozzá.- Az, hogy mi a jelenlegi he­lyünkön dolgozunk, azért van, mivel a temettetők számára is fontos, hogy minél könnyebben elérhetők legyünk és megkímél­jük őket a fölösleges utánajá­rástól, szaladgálástól. A temet­kezés szabályozásával kapcso­latos mostani hírek bizonyta­lansághoz vezetnek - mondja a szintén az egri kórház szom­szédságában működő Mediator iroda vezetője.-Nem azért halnak meg az emberek, mert mi ott vagyunk - fejti ki a gyöngyösi Amon te­metkezési vállalkozás vezetője. A 9 éve alapított, ma már a he­lyi igények nagyobb részét ki­elégítő cég három esztendeje költözött a város túlsó végéből a városi kórház közelébe. Egy ko­rábbi, lehetséges másik hely­szín esetében a lakókörnyezet nem látta volna szívesen a te­vékenységüket. Új helyükön - törvényesen, a szükséges enge­délyek birtokában - időközben mintegy 30 millió forintot fordí­tottak fejlesztésre, bővítésre és arra, hogy a Dózsa György ut­cában megfelelő színvonalas körülményeket alakítsanak ki.- A halál és a temetkezés az élet szerves része, ezt tudomá­sul kell venni. Azt szeretném, ha a tisztességes vállalkozókat visszamenőleg nem érné hát­rány és kár. Se a 200 méteres határ meghúzásával, se más módon. A lebomló, természetes anyagok alkalmazásával a leg­olcsóbb szociális temetés költ­sége, ami - csak a legszüksége­sebbeket számolva - a ham- vasztáshoz hasonlóan jelenleg 30—40 ezer forint - ezt veszik igénybe az önkormányzatok is -, akár duplájába vagy még ennél is többe kerülhet majd. Márpedig egyre növekvő keres­let az olcsó temetésekre van - hangsúlyozza Bakondi End- réné. (kj) Tollvégen Nem helyszíni bírság Újabb magyar csodának nézünk elébe: nemso­kára bevezetik azt a fajta helyszíni bírságot, amit nem lehet a helyszínen befizetni. Amint a hírekből kiderül, a készülő új sza­bálysértési kódex szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz majd a helyszíni bírságolási eljá­rásra. (Másra is, de ez most nem tartozik ide.) A változtatással a kormány célja az, hogy egy­részt javítsa a „befizetési fegyelmet” - kedves kifejezés -, másrészt csökkentse a korrupció lehetőségét. Ezért várhatóan ötszörösére, kétezerről tízezer forintra emelkedik a helyszíni bírság legmagasabb összege, ezt viszont nem lehet majd azonmód készpénzben rendezni, hanem csak csekken, ké­sőbb. Ha valaki nem fizet, a rá kiszabott bírságot elzárásra vál­toztatják, mehet ücsörögni a hűvösre. Ismét sikerült hát kitalálni valami nagyot. Mint amikor az egyik hazai étterem pincére azzal nyugtatgatta a neves publicis­tát, hogy rendeljen csak bátran birkapörköltet, náluk a birkának nincs birkaíze. (A felszolgáló valószínűleg azóta sem érti, ho­gyan lett belőle irodalmi lapban vezércikk...) A leghelyesebb, ha kibővítjük az uniós csatlakozás után is a különleges védettségre érdemes magyar specialitások körét. Nem birkaízű birka, helyszínen befizethetetlen helyszíni bírság. A szép az - és ez újfent egy ránk jellemző sajátosság -, hogy mellesleg az egésznek abszolúte nincs semmi értelme. De lehet, hogy tévedek, s csak én nem hiszem el, hogy ezúttal olyan sza­bályt hoz a jogalkotó, amelyet senki sem tud megkerülni. Nem ám. Egyetlen bírságolónak és egyetlen megbírságoltnak sem jut majd az eszébe, hogy hát ha így nem, akkor talán másként... Te­gye el a pénzt, biztos úr, a papírt meg tépje szét. Rénes Marcell Regionális fejlesztési tanács: Sós Tamás lett az idei elnök DEBRECEN, EGER ­Hajdú-Bihar megyében tar­totta tegnap soros ülését az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Ta­nács. A debreceni tanácsko­záson a testület elfogadta a ’98-as beszámolót, és ez év végéig Sós Tamást választotta meg az elnöki teendők ellátá­sára. A grémium alelnöke Ódor Ferenc, a Borsod me­gyei közgyűlés elnöke lett. A testület nagy többséggel elutasította azt a javaslatot, hogy Debrecen székhellyel ­közhasznú társaság formájá­ban - Északkelet-magyaror­szági Területfejlesztési Iroda alakuljon. Döntés született ar­ról is, hogy várhatóan a már­cius 24-i egri soros ülésen ki­írják az Európai Phare Regi­onális Kísérleti Alap (SOP ’97) pályázatát. A résztvevők megegyeztek abban is, hogy a hat megyére 1997-ben kijelölt, 22 millió ECU összegű pályázati forrás véglegesítését a Heves Me­gyei Területfejlesztési Iroda fogja koordinálni. A választási kudarcot is számon kérné Városatyák „majompere” HATVAN - Mivel a „koro­natanú” ezúttal sem jelent meg a tárgyaláson, a Városi Bíróság a hónap végére ha­lasztotta azt a pert, amelynek fel-, illetve alperese két helyi önkormányzati képviselő. W. Dénes azért perelte be B. Károlyt, mert utóbbi állító­lag a választási időszakban spiclinek és dróton rángatott ugandai bőgőmajomnak ne­vezte őt. A lejáratás W. sze­rint hozzájárult az ő negatív eredményéhez, így a grémi­umba csak listán jutott be. Tegnap W. - személyiségi jogaira hivatkozva - zárt tár­gyalást kért. A pert azonban rövidesen felfüggesztették. Ezt követően B. Károly la­punknak úgy nyilatkozott, hogy már unja az ügyet, mert az rágalmazáson alapul. Ehe­lyett - tette hozzá - W.-nek inkább azon kellene elgon­dolkodnia: valójában miért végzett hátul a polgármester­jelöltek versenyében, továbbá egyéni körzetében miért előz­ték meg őt többen is. (t. o.) Dodó bá’tól feljebb, Jóska bá’tól lejjebb Két tételben tartják a telepü­lésen a falugyűlést. Csehifa­luban tegnap este ismertette Szabó István polgármester a tavalyi eredményeket, az idei költségvetést és tervet. Ma 17 órától a bányatelepen élők­nek mondja el ugyanezt. EGERCSEHI - Az elmúlt év­ben többféle fejlesztésre telt, ezzel együtt is 18 millió forin­tot fordíthattak szociális támo­gatásra. Igyekeztek bevonni a közhasznú munkába a jövede­lempótló támogatásból élőket, de aki ettől elzárkózott, sem­miféle javadalmazásban nem részesül az idén. Sikeresen pályázott ’98-ban az önkormányzat, összesen 11 millió forintot nyertek külön­böző dolgokra. Idén 105 millió forintból gazdálkodnak. A tervek között - egyebek mellett - megemlí­tette a polgármester, hogy a napköziben bevezetik a gázt, a faluban renoválják a kultúrhá- zat, a telepi művelődési házban felújítják a tetőt, s megvásárol­ják a Volán-telepet. Augusztus 20-ig elkészíttetik a község címerét és zászlaját. Azon is dolgoznak, hogy a fonyódligeti üdülő ne működjék vesztesé­gesen. Várhatóan 18-20 mun­kanélküli kap közhasznú fel­adatot a hivataltól. A hozzászólók közül volt, aki azt kifogásolta, hogy leg­alább ötvenen szorulnának közhasznú munkára. A pol­gármester azt felelte: akinek a két éve letelne, számíthat megbízatásra. Egy idős asszony a beígért közvilágítás-fejlesztést kérte számon, mondván: a sötétben fél a „nyakonvágástól”. Szabó István így válaszolt: több helyre kellenének lámpák, Dodó bácsitól felfelé és Kor­mos Jóska bácsitól lejjebb is adhatnak pofont, de egy ideig még várni kell. A temető felé vezető út kija­vítását áprilisra tervezik. A le­zárt közkutakat nem nyitják meg újra, mert az kétmillió fo­rint vízdíjat jelentene az ön- kormányzatnak. A polgármester elmondta még azt is, azért foglalkoztat­nak egy új kollégát a gyermek- jóléti szolgálat ellátására, mert a településen ötvennél is több veszélyeztetett gyerek él. (négyessy) Jelentkeztek szép számmal hozzászólók fotó: ötvös Imre A HEVEST HÍRLAP ÜGYELETE: Újságíró: Négyessy Zita Telefon-(36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Ambrus Henriett Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Salétliné Murányi Gertrúd Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents