Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám

1999. március 29., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Zászlót szentelnek az ünnepen ZARANK - Pontosan 725 esztendővel ezelőtt történt, hogy először oklevélbe fog­lalták a Kis-Tama északkeleti partján elterülő Zaranca elne­vezésű települést. Az akkor alig néhány fős telep egy időre elpusztult, majd az új­kori benépesülése után több­ször is gazdát cserélt. Lassan kialakult ma ismert formája.- Rendhagyóan szándéko­zunk megünnepelni a telepü­lés alapításának évfordulóját - tájékoztat Csintalan István polgármester. - A megemlé­kezést összekapcsoljuk a mil­lenniumi parádéval is. Az el­múlt évben létrehozott „Za- ránkért Alapítvány” kuratóri­uma vállalta az eseménysoro­zat rendezését. A program szerint a júliusi hagyományos lovasnappal veszi kezdetét a megemlékezés, melynek han­gulatát és értékét emeli, hogy ekkorra jelenik meg a Palotás Sándor helyi gyűjtéséből ösz- szeállított „Zaránk története" című kiadvány. Aztán Szent István ünnepén engesztelő is­tentisztelettel egybekötve szentelik fel a község címerét, a zászlót, s a II. világháborús hősökről készült Hősök köny­vét. Ez utóbbit a templom díszhelyén őrzik majd. A mil­lennium évében a település legrégibb, 1811-ben épült épületét kívánják helyreállí­tani, s az abban kialakított fa­lumúzeumban mutatják be a falu írott és tárgyi emlékeit. Ennek avatására hazaváiják a községből elszármazottakat, hogy a helybeliekkel közös ünneplésen köszönthessék az ezredfordulót. (cseh) Gyűjtemény Tarnaörsön. Az általános iskolában évek óta gyűjtik a régi falusi múlt emlékeit. A gyerekek a fo­lyosókon kiállított vitrinben tekinthetik meg a cserepeket, faszénnel működő vasalókat és köveket. A pedagógusok büszkék arra, hogy az ajtókat soha nem kell bezárni. A kiál­lított tárgyakhoz eddig senki nem nyúlt... Több fényt kértek a helyiek ERDŐTELEK - A legutóbbi testületi ülésen számolt be az ÉMÁSZ hevesi kirendeltségvezetője a település áramszolgálta­tásáról. Mint mondta: többen jelezték, hogy szükség lenne a korszerűtlen világítótestek cseréjére. Ahhoz azonban, hogy a régi típusú utcai lámpákat újak vált­sák fel, több millió forintra lenne szükség. Az önkormányzat az ehhez szükséges összeget legfeljebb csak pályázattal tudja meg­teremteni. Vetéshez készülnek a gazdák TÁRNÁI TÉRSÉG - A tavasz ébredésekor meglehetősen nagy a bizonytalanság a mezőgazda­ságban dolgozó gazdák köré­ben, a különböző növényféle­ségek termelését illetően. Mindezeket fokozzák azok a kételyek is, amelyek a piaci ke­reslet-kínálat rendszerében az utóbbi időben érezhetően ki­alakultak. Abból is látható mindez, hogy a Verbox Termeltetési Kft. legutóbbi szakmai tanácskozá­sára a meghívottakon kívül azok is eljöttek, akik csak hal­lomásból értesültek a lehető­ségről.- Napjaink túltermelése mindenre igaz - szögezte le kö­zel 300 résztvevő előtt az el­múlt évi működési mérleget elemezve Vereb János ügyve­zető igazgató. - Természetesen ebben a külső-belső gazdasági tényezők is közrejátszottak. En­nek. ellenére minden, általunk lekötött terményféleséget fel­vásároltunk. Ezeket többségé­ben a nyugati piacokon sikerült értékesíteni. Ami az idei tervet illeti, első­sorban a magángazdaságok termeltetési tevékenységében működik közre a cég - hangzott el a tájékoztatón. - A termesz­Kömlő és Vezekény között még víz fedi a földeket tett növényfajták ajánlatában korlátlan mennyiségű napra­forgó, korlátozott mennyiség­ben tavaszi árpa, ipari mustár, köles és fénymag szerepel. Az is új hír a gazdáknak, hogy a termeltetéshez a hitelt ezután a Tamamérai Takarék- szövetkezet biztosítja, meglehe­tősen kedvező kamattal. Köve­telménye viszont a pénzintézeti számlanyitás. A tanácskozás résztvevőinek lehetőségük volt a helyszínen tájékozódni a legújabb növény- védelmi szerek és eljárások al­kalmazásáról is. {cs. b.) Ezredfordulós remény: csatornaépítés A Tárná és a Tarnóca menti településeken az elmúlt évtizedek­ben mindenütt kiépítették az ivóvízellátó hálózatot. Ezzel együtt megnőtt a szennyvízkibocsátás is. TÁRNÁ TÉRSÉGE - Az el­szivárgásból eredő talaj- és ta­lajvíz-szennyeződés megszün­tetése érdekében nyolc község - Tarnaörs, Erk, Zaránk, Nagy- füged, Tarnazsadány, Tárná­méra, Boconád és Jászdózsa - vízelvezető és -tisztító kiépíté­sét határozta el.- Az ezredforduló egyik nagy létesítményének építési szándéka még ’97-ben, egy tar- namérai tanácskozáson szüle­tett - tájékoztat Nyúl György polgármester. - Az érintett ve­zetők az üggyel kapcsolatos kérdések mellett a felerősödött lakossági igények kielégítésére is elkötelezték magukat. A megvalósíthatósági dokumen­tum elkészítésével az egri Kevi- terv Mérnöki Kft.-t bíztuk meg, amely az előzetes felmérések és önkormányzati elképzelések alapján a hálózat kiépítésére három változatot dolgozott ki. Az elkészült tanulmány sze­rint a nyolc település által alko­tott rendszer a térség 13 ezer lakosának teremti meg a szennyvízelvezetését. A telepü­léseken elsősorban a gravitá­ciós összegyűjtést, a tisztítóte­lepre pedig végátemelővel tör­ténő juttatást részesít előnyben. A hordalék egy közös elvezető rendszeren át jutna el abba a nagy teljesítményű szennyvíz- tisztítóba, melynek helyéül az Erk és Tarnaörs közötti külterü­letet jelölték ki. A jövő elvárásaihoz is iga­zodtak a rendszer tervezői, amikor a kisebb helyi ipari te­vékenységek által kibocsátott folyékony hulladék lehetőségét is figyelembe vették. Szem előtt tartották azt is, hogy a kommu­nális szennyvízen kívül időn­ként nagy mennyiségű telepü­lési szenny befogadására is al­kalmas legyen a hálózat, s a ve­zetékrendszer valamennyi ut­cába, annak minden lakóházá­hoz eljusson. Garancia van arra is, hogy a tisztító telepről olyan tisztított víz kerül ki, melynek minősége nagy biztonsággal elégíti ki az Európai Gazdasági Közösség ajánlásaiban megfo­galmazott értéket. A rendszer előnye az is, hogy az esetleges „mérgezés” jól ki­zárható. Olyan tisztasági hatás­fok érhető el, hogy a Tamába megfelelően tisztított víz kerül­het. A végtermék, a víztelenített iszap a közös szilárdhulladék­telepre kerül. Bár a rendszer szakhatósági engedélyei együtt vannak, Nyúl György szerint a tárcaközi bi­zottsághoz irányuló pályázat elbírálási esélyét hátráltatja, hogy vízbázisvédelmi szem­pontból a térséget hátra rang­sorolták. Ennek oka, hogy a félig kötött talajban állandósult a talajvízszint, egyes helyeken huzamos időn át jelen van a belvíz. Amennyiben az újraér­tékelés kedvező fordulatot vesz, úgy a jövő év tavaszán megtörténhet a létesítmény pénzügyi támogatásának elbírá­lása.- Számításaink szerint - véli a gesztor - a több mint 120 ki­lométernyi vezetékhálózat munkálatai 3,3 milliárd fo­rintba kerülnek. Ennek 80 szá­zalékát állami pénzből, 20 szá­zalékát helyi erőforrásból biz­tosítanánk. Ez utóbbi azt je­lenti, hogy a lakosságnak 50-70 ezer forintos hozzájáru­lására lenne szükség. Törlesz­tésére az egyik helyi takarék- szövetkezet 10 évre szóló ked­vező kamatozású hitelt biztosít. Az önkormányzatok is ké­szülnek a beruházásra. A testü­letek elvi állásfoglalásában rögzítették, hogy a szakható­sági engedélyek birtokában, az állami támogatással egy időben az önrészeket időarányosan az építők rendelkezésre bocsátják. Cseh Béla Bál az iskolában. Április­ban ismét megrendezik a Tamamérai Általános Is­kola hagyományos jóté­konysági bálját. A szülők és a jegyet váltók belépőikkel az intézmény alapítványát támogatják, mely a gyerme­kek taneszközeinek fejlesz­tésére fordítja a bál bevéte­lét. Az esemény időpontja: április 10. szombat. Lakossági vélemények. Beérkeztek a kérdőívek, me­lyeket a tamamérai önkor­mányzat juttatott el a lakos­ságnak azzal a céllal, hogy az idei nagy beruházásokat meghatározzák. A kérdő­ívek feldolgozása után lát­ható, hogy a méraiak első­sorban az idegenforgalmi célokat jelölték meg. így szerepel a csatornaépítés, az utak, járdák javítása, a strand fejlesztése és az új óvoda terveinek elkészítése a feladatok között. A véle­ményeket az összegzés után falugyűlésen ismertetik. Folytatódik az építés. A téli fagyok után folytatódik az erdőtelki orvosi rendelő és szolgálati lakás építése. A kényszerű téli pihenő után a munka immár folya­matos, s van remény arra, hogy augusztusig elkészül­jön az épületegyüttes. Közhasznúak a faluban. A hevesvezekényi önkor­mányzat április 1-től ismét alkalmaz közhasznú munká­sokat a falu rendben tartása érdekében. A munkaügyi központtal kötött szerződés értelmében tizenhatan dol­goznak majd a szeméttelep és a temető folyamatos kar­bantartásán. A foglalkozta­tás hat hónapos. Testületi ülés lesz. Heves- vezekényen a legközelebbi testületi ülés időpontja ápri­lis 14. A képviselők meg­hallgatják a tavalyi esztendő zárszámadását, döntenek a pénzmaradvány felosztásá­ról, felülvizsgálják az SZNÍSZ-t, és beszámolót hallgatnak meg a háziorvos tevékenységéről. Hegyek közt, völgyek közt suli-buli TARDOS - BOCONÁD - Az alföldi gyerekeknek mindig élmény a hegyvidék romanti­kája. Varázsát csak fokozza, ha a hóbundás fenyvesek között, tavaszias napsütésben, kényel­mes tábori körülmények között a nap minden óráját kitöltő el­foglaltság várja őket. A közelmúltban a boconádi iskola 80 tanulójának adatott meg a szerencse, hogy nevelő­ikkel együtt egy héten át a tar- dosi erdei iskola vendégei le­gyenek. A rendhagyó iskolai tanrendben bőségesen talált magának mindenki kedvére való foglalatosságot anélkül, hogy a tankönyvek és a füzetek egyszer is előkerültek volna. A be- és kicsengetés közötti egy hét hiteles krónikáját a leg­illetékesebbek visszaemlékezé­seiből gyűjtöttük egy csokorba: „Tardoson friss hegyi le­vegő, szép táj és egy otthonos szoba fogadott bennünket. Roppant élveztem, hogy sokat tartózkodunk a hófedte he­gyekben”. • „A programok teljesen lekö­tötték perceinket. Izgalmas számháborút vívtunk a havas hegyekben, azért volt lehetőség a természetet is megcsodálni. A konditerem erőgépei igencsak megdolgoztatták izmainkat.” „A tardosi tornaterem sokkal nagyobb, mint a miénk. Finom és bőséges ételeket kaptunk Feri bácsitól, aki nagyon ara­nyos és kedves volt hozzánk, mert mindig tudta a kedvenc ételeinket.” Élmény volt a hófödte völgyben táborozni Ne privatizálják az erőművet! Állást foglalt a dél-hevesi honatya (Folytatás az 1. oldalról) A létesítmény üzemeltetése a térségi érdekek és ökológiai vízminőségi követelmények­nek alárendelten megvalósult. Az országgyűlési képviselő kifejtette: 1973-ban, az akkori munkamegosztásnak megfele­lően a rendszer beruházási értékének mintegy egy tizedét kitevő erőművi blokk a Tiszai Erőmű Rt. jogelődjének keze­lésébe került. Ennek feladata csak az erőművi egység üze­meltetése és fenntartása, míg a rendszer további része és üzemeltetésének és fenntartá­sának terheit az állam vál­lalta magára. A központi költségvetés az utóbbi években a rendszer fenntartását nem tudta finan­szírozni a szükségletnek meg­felelően. Annak érdekében, hogy a duzzasztót továbbra is a térségi, ökológiai és vízmi­nőségi szempontoknak megfe­lelően hosszú távon üzemel­tetni lehessen, szükséges, hogy a vízerőműblokk tartós állami tulajdonban maradjon, és bevételei segítsék elő a rendszer hosszú távú fennma­radását. Godó Lajos, aki a témában már többször is egyeztetett a környék polgármestereivel, elmondta még, hogy a nyere­ség visszaforgatásából kelet­kező pénz forrása lehetne a víz védelmére fordított kiadá­soknak, az idegenforgalmi fej­lesztéseknek. (sz. cs.)

Next

/
Thumbnails
Contents