Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-25 / 70. szám
8. oldal Agrártermelőknek 1999. március 25., csütörtök Kedves Olvasóink! Hivatalosan is beköszöntött a tavasz, amely a mezőgazdasági termelők figyelmét még inkább a földek felé irányítja. A rendkívüli tél okozta belvizek miatt azonban idén később kezdik az aktuális munkákat a határban. Ezentúl havonta egyszer megjelenő összeállításunkban hasznos információkkal igyekszünk segítséget nyújtani a vállalkozó gazdáknak. Kell egy jó szakkönyv Nemcsak a borászoknak A Mezőgazda Kiadó gondozásában jelent meg olyan neves szakértők, mint például Kállay Miklós, illetve Eper- jesy Imre tollából a Borászat című kézikönyv. Ez a nemes nedűk készítésén túl naprakész ismereteket nyújt ennek a dinamikusan fejlődő ágazatnak a legújabb tudományos és gyakorlati eredményeiről is. A három fő fejezete formailag ugyan egymástól elkülönülten, de egységes tartalmi célkitűzéssel tárgyalja a borászati technológia, a kémia és a mikrobiológia témakörét. Az egyes fontosabb fejezetek anyaga egymásra épülve követi a kívánt logikai rendet. Ez a hasznos könyv a borászat leendő és már gyakorló szakemberein kívül útmutatóként szolgálhat az e fontos terület iránt érdeklődőknek. A magas energiaárak miatt Kevesebb a hajtatott zöldség A piacok zöldségellátása januárban megfelelően alakult, ám a magas energiaárak miatt a hazai hajtatott zöldségek aránya viszonylag alacsony volt - állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb elemzése. Az import és a hazai áruk ára a az év első hónapjában 20-30 százalékkal volt magasabb a tavaly januári áraknál - állapították meg a szakértők. Január második felében az enyhébb időjárás lehetővé tette a kertészetekben az ősszel elmaradt talajmunkák elvégzését. Ebben az időszakban a termelőberendezésekben a palántanevelésre és a primőrök hajtatására az enyhe időjárás kedvezően hatott, ám a napsütéses órák száma valamivel elmaradt az ilyenkor szokásostól. A kedvező időjárás hatására a gyümölcsösökben a metszési munkák előrehaladtak. Országosan gyümölcsfajtától és termőkörzettől függően az ültetvények 15-20 százalékát metszették meg a gazdák. Ahol ősszel elmaradt a tápanyagutánpótlás és a talajmunka, sikerült pótolni a gazdaságokban. A csapadékos idő a mezei pockokat megritkította, így a gyümölcsösökben nem volt jelentős kártétel. A fagyok eddig a termőrügyekben nem okoztak kárt. A szőlőültetvényekben a metszési munkák megkezdődtek, de a lemetszett terület aránya még minimális. A gazdák ugyanis a későbbi metszéssel igyekeznek csökkenteni az esetleges fagykár okozta terméskiesést. Január végéig a termésmeny- nyiséget befolyásoló fagykár nem volt. Mintakert-hálózatot hoznak létre Jó jövedelemkiegészítő forrás A minőségi kisárutermelés széles körű elterjesztésére országos mintakert-hálózatot kíván létrehozni a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége. Ennek megvalósítását szolgálja a most folyó II. Országos Kertvetélkedő pályázatainak elbírálása is. Az előselejtezők már lezajlottak, hetvennégyen maradtak fenn a rostán, akiknek a kertjét a szakmai zsűri különböző szempontok alapján értékeli majd, és választja ki a legjobbakat. Jelenleg az országban több mint 270 kertbarát kör működik, 20 ezer tagot meghaladó létszámmal. Célkitűzésük, hogy az Európai Unió minőségi követelményeinek megfelelő termelésre ösztönözzék a kertbarátokat. Szent-Miklóssy Ferenc, a szövetség elnöke szerint az intenzív kertészkedés jó jövedelemkiegészítő tevékenység is. Példaként említette Bakos István érdi kertbarátot, aki az alma- és a csemegekukoricatermelésben ért el kiemelkedő eredményeket úgy, hogy a termesztést, a feldolgozást és az értékesítést is a saját kezében tartja. A kistermelők és a lakosság árukapcsolata Tanulságos adatok a gazdáknak árakról, felvásárlásról Bár tavaly a gabonaárak az előző évhez képest drasztikusan csökkentek, az állatok felvásárlásának árszintje összességében emelkedett. A termelők számításai szerint átlagosan 33 százalékkal kínálták drágábban a gabonát, mint azt tőlük a feldolgozók vagy kereskedők átvették. Termékeiket - a támogatásokat nem számolva - 58,7 százalékkal magasabb átlagáron adták el közvetlenül a lakosságnak, mint a feldolgozó vállalkozások. Tavaly - november végéig - a búza felvásárlási ára átlagosan 18,8, az árpáé 25,4, a zabé 12,2 százalékkal csökkent, a kukoricáé pedig szinten maradt 1997-hez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal, & földművelésügyi tárca, illetve az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adataiból. A fontosabb takarmánynövények átlagos felvásárlási ára 16,7 százalékkal volt alacsonyabb, a szálastakarmányoké viszont 30,6 százalékkal emelkedett. A termelők 1997-ben átlagosan 118.300 forintért adtak el egy tehenet, 1998 első 11 hónapjában az állat ára a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában 136 ezer forintra emelkedett. A hat hónapnál fiatalabb borjú termelők közötti átlagára az elmúlt év november végéig 37.700 forint volt, ami 24 százalékkal magasabb az előző évi átlagárnál. Egy anyakocáért tavaly 46 ezer forintot kellett fizetni, 15 százalékkal többet, mint 1997-ben. Egy-két éve még átlagosan 8300 forintba került süldő 11.100 forintra drágult. A süldő tavalyi átlagárát ugyan csekély mértékben még csökkentheti a decemberi adat, mivel az ár szeptembertől 10 ezer, novemberben pedig 8 ezer forint alá csökkent. Egy tavalyelőtt 5900 forint árú malac átlagosan 7700 forintba került a múlt év első 11 hónapjában, holott az ár júniusban csökkent, s novemberre elérte az 5000 forintot. Ezek az árak 23,6 százalékkal növekedtek a múlt év januártól novemberig, a fontosabb takarmánynövények fel- vásárlási árának említett 16,7 százalékos csökkenése, illetve a szálastakarmány árának több mint 30 százalékos emelkedése mellett. Utóbbi azért is növekedhetett így, mert tavaly a tejtermelés és a sertéstenyésztés jövedelmező volt. Ez megmutatkozott az állatállomány növekedésében is. Az biztos, hogy a kistermelők akkor jártak jobban, ha árujukat inkább közvetlenül a lakosságnak értékesítették, s nem vártak a feldolgozókra vagy a kereskedőkre. A tehéntej átlagos felvásárlási - azaz feldolgozói - ára 1997-hez képest 25 százalékkal 55 forintra nőtt ugyan, ám egy liter, a lakosság részére kínált termelői ár átlagára tavaly az első 11 hónapban közel 80 forintra emelkedett. Hasonlóképpen alakult a vágósertés és a vágó-, illetve vágott csirke átlagára is. A sertés kilójáért 232 forintot adtak a feldolgozók. Az áresés márciusban kezdődött. Akkor a termelők még csaknem 270 forintot kaptak kilónként a vágósertésért, viszont a novemberi átlagár már csak 189 forint volt. A lakosságnak júliustól adták olcsóbban a hízókat a termelők, de a közvetlen értékesítési átlagár novemberre így is csak 267 forintra esett vissza. A vágócsirke kilogrammonkénti 168 forintos felvásárlási átlagára csupán 1,6 százalékos növekedést jelent. Eközben a lakosság már 1997- ben is kilogrammonként 338 forintot adott a termelői csirkéért, s az ár azóta csak emelkedett. Folyamatosan csökkenő sertésárak A gazdák jelentős részének veszteséget okoz a sertésárak folyamatos visszaesése és alacsony szintje - derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium összegzéséből, a területi tapasztalatok alapján. Különösen azoknál a sertéstartóknál jelentkezik veszteség, akik saját termesztésű takarmányt etetnek az állatokkal, ugyanis így nem élhetnek a takarmányvásárlási hitel kamattámogatása által nyújtott előnyökkel. A minősített vágás esetén az ár a rendeletben meghatározott minimum-alapár körül alakul, amely élősúlyra átszámítva 156-190 forint kilogrammonként. A minősítés nélküli kistermelői árat a felvásárlók alakítják, amely jelenleg 136-160 forint körül mozog. A nagy vágóhidak és feldolgozók csak szerződött árut vesznek át a biztonságos termelés érdekében. Az első három (E, U, R) minőségi osztály aránya és a hústermelés mennyisége fokozatosan emelkedik. A jelenlegi helyzetben csak azok a sertéstartók képesek szerény nyereséget elérni, akik megfelelő fajtát tenyésztenek és jó technológiával rendelkeznek, valamint kivételesen kedvező takarmányfogyasztás mellett nevelik a hízókat. A hagyományos téli disznóöléseket követően a kistermelői ólak kiürültek, az utánpótlást csak hónapok múlva szerzik be a tenyésztők. A házi vágásokkal és értékesítéssel a gazdák 220-240 forintos kilónkénti „élőárat” tudnak elérni. A nyomott piaci árak miatt ismét növekedett a kocakivágások száma. Gépújdonság a permetezőknek A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás műszaki szakemberei elkészítettek egy hordozható, sűrített levegővel üzemeltethető szántóföldi parcellapermetező gépet. Ezt a szerek biológiai hatékonyságának vizsgálatára, hektáronként 500 literes vízmennyiséggel, 20-200 négyzetméteres parcellák permetezésére alkalmazhatják. Emellett kisebb vízmennyiséggel, nagyobb parcella permetezésére is használható. A géphez két- és háromméteres összecsukható szórókeret készült. Ez alkalmassá teszi személygépkocsiban történő szállításra is. A permetezéshez a sűrített levegőt a szabványos könnyűbúvár-légtartály biztosítja. A gép tartozéka rozsda- mentes acélból készült 1, 2, 3, 5, 10 literes permetlé-tartály. Az új termék, igény szerint oldalazó kerettel taligás, illetve „hátizsákos” kivitelben is elkészíthető. Módosul az agrárpiaci rendtartás Várhatóan bővül a garantált áras termékek köre A kormány az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény kisebb módosítását kezdeményezi - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő. Elmondta, hogy a javaslat szerint a garantált felvásárlási ár nem lehetne magasabb az átlagos körülmények között termelők önköltségének 70 százalékánál. Megfogalmazása szerint a garantált ár a jövőben nem ismeri el a költségeket. Nem tartalmaz jövedelmet, hanem arra szolgál, hogy rendkívüli piaci zavarok esetén a termelők veszteségének egy részét a kormány magára vállalja. Az irányár a várható piaci átlagárat jelenti. így lesz egy felső és alsó ársáv, valamint két intervenciós ár. A szóvivő hozzátette, hogy amennyiben ezt az ársávot elhagyná a piaci ár, akkor az állam az agrárpiaci rendtartásban meghatározott eszközeivel a sávok közé terelheti azt. Borókai Gábor új eszközként említette a pénzintézeti hitelek állami kezességvállalását, valamint a minőségi felárat. Várhatóan bővülne a garantált áras termékek köre. A jövőben a búza, a takarmánykukorica, a tehéntej, a vágósertés és a vágómarha mellett ide tartozna a cukorrépa, a cukor és az izocukor is. Bábolnai gazdanapok Egy éves szünet után idén ismét gazdanapokat rendez Bábolnán a két helyi nagy- vállalat, a Bábolna Rt. és az IKR Rt. Az idei gazdanapokat a Nagyüzemek a családi gazdaságok szolgálatában jelszóval tartják. Ezzel a kisvállalkozások és a két bábolnai cég kölcsönös előnyökön alapuló és kiterjedt kapcsolatrendszerét kívánják hangsúslyozni. A kiállítás szeptember 16-18 között két fő helyszínen lesz. A központi bemutató téren a Bábolna Rt. tevékenységét, míg az Ml-es autópálya mellett gép- és fajtabemutatót tekinthetnek meg az érdeklődők. * Állatvédelmi bírság A 244/1998. (XII. 31.) kormányrendelet szerint idén április I-jétől - magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki tevékenységével vagy mulasztásával megsérti az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vagy a hatóság előírását. A bírság összege ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedhet, amelyet a jegyző, az illetékes megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint a természetvédelmi hatóság szab ki. Gondos talajmunkát feltételez - A múlt év őszén az esős időjárás miatt sok helyen nem tudták elvégezni a tervezett talajmunkát. Emiatt utólag igyekeznek pótolni ezt, amely fokozott gondosságot követel, hogy megfelelően előkészített földbe jussanak a tavaszi vetésre szánt magvak. fotó: perl marton Elengedhetetlen a tavaszi gyomirtás Az idei tavasz nem lesz gondtalan a gabonatermelők körében. Ha valaha, akkor most ugyancsak létkérdés a gyomirtásra való felkészülés. A korábbi években 1,1-1,2 millió hektáron vetettek az országban őszi búzát. A tavalyi túlkínálat után célszerűnek látszott a vetésterület visszafogása, de erre nem volt szükség. Mint már annyiszor, ezúttal is közbeszólt az időjárás. Különféle okok miatt körülbelül 700-750 ezer hektáron került elvetésre őszi gabona. Ráadásul megkésett a vetés, a sok helyen éppen csak kiszórt, megfelelően be sem munkált vetőmag nem biztat jó terméssel. A vetések állapotát illetően a megszokottnál később várható a búza bokrosodása, amely kedvez a gyomosodás- nak. Most, amikor a tervezettnél kevesebb területen vetettek búzát, a meglévő állomány megóvása különösen fontos ahhoz, hogy aratáskor minden szem betakarításra kerüljön. Ezért tudatosan fel kell készülni a gyomirtásra. Kockáztatni nem érdemes, főként, ha tudják az érintettek, hogy a búza termelési költségében 2,5 százalékot tesz ki a tavaszi anyagköltség.
