Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. március 24., szerda Városházi fogadóórák EGER - Csütörtökön 15-17 óra között a városháza 2-es termében Török Zsolt, a 13-as választókerület képviselője, az informatikai albizottság elnöke tart fogadóórát. Ugyancsak holnap, 16-tól 18 óráig dr. Gallovits László, a 9- es körzet képviselője várja vá­lasztóit a Baktai úti általános iskolában. Bizottságok tárgyalták: Irodaátszervezés, pénzmaradványok EGER - Tegnap délután az ön- kormányzat gazdálkodási bi­zottságának tagjai először a ta­valyi pénzmaradványok elszá­molásáról hallgattak meg be­számolót, majd a hivatal szer­vezetének módosítására java­solt elképzeléseket vélemé­nyezték. Az egészségügyi és szociális bizottság tagjai délután három órától a lakástámogatási kérel­mekkel kapcsolatos panaszoso­kat hallgatták meg és bírálták Baloldali esték: Először Vitányival GYÖNGYÖS - A Mátra Hon­véd Kaszinóban, a Fő tér 7. szám alatt újra indul az MSZP városi szervezetének közéleti fóruma, a Baloldali esték elne­vezésű program. Az első összejövetel vendége Vitányi Iván országgyűlési kép­viselő lesz, aki ma 17 órától várja kötetlen beszélgetésre az aktuális politika iránt érdeklő­dőket. A házigazda Hiesz György szocialista honatya lesz. Elkél a segítség a vállalkozóknak HEVES - A Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara a hét elején fórumot tartott a vállal­kozóknak a városban. A mint­egy húsz résztvevő előtt Kontra Gyula polgármester fontosnak minősítette a rendezvényt, mert - mint mondta - az észak régió azon részéhez tartozik, ahol a GDP országos átlagának csu­pán 50-70 százalékát keresik az emberek, és sokan a megfe­szített munka ellenére sem tud­nak előbbre jutni. Ezért szükség van az állami támogatásokra, a pályázati lehetőségek megisme­résére. Ezt erősítette meg Fülöp Gábor, a kamara főtitkára is, aki a gazdasági, ipari és keres­kedelmi igazgató társaságában az idei hitelfelvételi, illetve tá­mogatási lehetőségeket ismer­tette a vállalkozókkal. (gottschalk) Ismerkedés a gépi forgácsoló tanműhellgel Finn diákok az iskolapadban Angol nyelvű órák a szakmunkásképzőben PORI, EGER - A két iskola között évekkel ezelőtt kezdő­dött az az együttműködés, melynek jegyében most finn szakmunkástanulók ülnek a Bornemissza Gergely Szakkép­zési Intézet padjaiban. Az északi testvérváros ha­sonló profilú oktatási intézmé­nye, a Porin Tekniikkaopisto képviseletében március 15. és 28. között - két nevelő kísére­tében - tíz tanuló ismerkedik az itteni diákélettel, illetve a szakmai képzés körülményei­vel. A szabadidős programok mellett angol nyelv, matema­tika, valamint irányítástech­nika-órán vesznek részt.-Nálunk mintegy ezer diák készül választott szakmájára ­mutatja be a pori szakmunkás- képző iskolát Pirjo Leppanen angoltanámő. - A fiatalok fő­ként fűtés-, cső- és villanysze­relést, repülőgép-javítást, fém- és faipari szakmákat szerez­hetnek a három év alatt.- Jelentős arányú a felnőtt- képzés is az intézményben - ezt már a mechanikát oktató tanár­társa, Kyösti Rautiainen említi, aki - miután a csoporttal vé­gigjárták az egri iskolát - meg­jegyzi, hogy ma már alig van különbség a két intézet képzési színvonala között. Amire már az első napokban felfigyelt: Poriban több munkavédelmi eszközt használnak a tanulók, akik viszont itt szerencsésebb helyzetben vannak, mert kisebb létszámú csoportokban tanul­nak, mint náluk. Az érdeklődő finn diákok egyike a II. éves, fémfeldol­gozó szakmát tanuló Petri Mi- elonen, aki - mint mondja - el­képzelhető, hogy egyszer a vá­ros hajógyárában vállal majd munkát. Most azonban inkább a focinak él, tanulmányai mel­lett heti húsz órát edz, s sikeres labdarúgó szeretne lenni.-Milyen tervekkel érkezett?- Engem nagyon foglalkoz­tat az itteni kultúra, az új élet - sorolja a jellegzetesen északi típusú, szőke hajú fiú. - Ezen túl szeretnék minél jobban megismerkedni magyar part­nerdiákommal. (szilvás) Az egyesület élhet a halászati joggal (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly végül sikerült meg­egyezésre jutni a téesz felszá­molójával, s az önkormányzat megvásárolta a tavat. Ezzel valóban új fejezet kezdődik a történetben, azonban a köz­gyűlésen az efeletti örömöt némileg beárnyékolta a veze­tőség beszámolója. Ebből ugyanis kiderült: ’97- ben mintegy félmilliós hiány jelentkezett az egyesületnél. Ez főként a könyvelés hiá­nyosságaiból, a bizonylati fe­gyelem lazaságából vagy in­kább hiányából fakadt. A do­log azonban végül rendező­dött, s tavaly már - új gazda­sági vezetővel - rendben men­tek a több mint 250 horgászt tömörítő szervezet dolgai.-Azt is örömmel mondha­tom - fejtette ki Kovács József -, a szakmai munkánk színvo­nalas volt. Ezt bizonyítja az a tény is: egyszer sem fordult elő megbetegedés vagy hal- pusztulás a tóban. Tennivaló persze akad - hangzott el immár a hozzászó­lásokban -, hiszen a tó és kör­nyéke tisztaságával bajok vannak. A felvetések között elhangzott: szerencsés lenne a halőröket közterület-felügye­lői jogosítványokkal felru­házni, hogy megbüntethessék a szemetelőket. Ennél is ered­ményesebb lenne, ha a horgá­szok egyszerűen kitakarítják a horgászhelyeket, függetlenül attól, hogy a saját vagy valaki más szemetét kell eltüntetniük. Hiszen az írott szabályok kö­zött is szerepel: szemetes he­lyen tilos horgászni. Számos szakmai kérdés is szóba került az összejövetelen, például az: „kivegyék-e” a tó­ból a nagy harcsákat? Az a vé­lemény tűnt erősebbnek: ezek a ragadozók adják a búzás­völgyi víz varázsát, így aztán - bár étvágyuk bizonyára je­lentős - hadd maradjanak, hi­szen minden horgász élete nagy haláról álmodik. A jelen­lévők közül többen hiányolták a hosszabb távra szóló telepí­tési és egyéb terveket. Erre a leköszönő elnökség válaszá­ban elhangzott: a bizonytalan­ság időszakában hiábavaló lett volna efféle hosszú távú ter­veket szövögetni. Az új veze­tőségnek azonban immár köte­lessége lesz elkészíteni ezeket a dokumentumokat - ameny- nyiben az önkormányzat való­ban megköti a szerződést az egyesülettel a halászati jog ha­szonbérbe adásáról.- Nem célunk, hogy magunk gyakoroljuk a halászati jogot - fejtette ki Fekete József pol­gármester -, szándékunkban áll megkötni a megállapodást az egyesülettel, s azt is el­mondhatom: a díj mértékét csupán az inflációval növel­jük. Röviden: meg tudunk majd egyezni. A közgyűlés eztán megvá­lasztotta az új tisztségviselő­ket. A leköszönő vezetőt, Ko­vács Józsefet örökös tisztelet­beli elnökké választották, ezzel is elismerve a tó „megmenté­séért” tett erőfeszítéseit. Az elnöki posztot eztán Fábián János tölti be, a gazdasági ve­zető pedig Béres József lett. Az új vezetőség vélhetően néhány héten belül aláírja az önkormányzattal a megálla­podást a tó halászati jogának haszonbérletérői. Suha Péter Politikai tisztogatás a Városházán? (Folytatás az 1. oldalról) A javaslat értelmében - ame­lyet a héten tárgyalnak meg a közgyűlés bizottságai, majd jövő kedden maga az önkor­mányzat - közös idegenfor­galmi és kulturális iroda ala­kul. Az eddigi idegenforgalmi és kereskedelmi irodától a ke­reskedelem, vagy például a mezőőrség ügye az adott szak­területhez kerül, ugyanakkor a jelenlegi művelődési és sport­irodából közoktatási iroda lesz, azzal, hogy az ifjúsági és sportügyek is itt maradnak. A különböző - építési, környe­zetvédelmi stb. - hatósági fel­adatok ellátására létrejön az igazgatási iroda. Újdonságnak számít a vagyongazdálkodási és területfejlesztési iroda is, amelynek elődje részben a mai gazdasági, részben a főmér­nöki iroda egy-egy csoportja. Működik majd egy önálló in­formatikai csoport is. Az új irodák vezetői állásait a tervek szerint megpályáztatják. Nagy Imre elmondta: az át­szervezés révén a hivatal lét­száma mintegy 2-3 százalék­kal csökken. (rm) A tanú és a szelektív emlékezet (Folytatás az 1. oldalról) G. Emma tagadta, hogy azon az egymillión kívül, amelyet az iparbankházi kölcsön intézésé­ért kapott, bármilyen más jutta­tást is átvett volna. Sőt - mint kijelentette -, a megnevezette­ket, akiknek úgymond ő a pénzt szállította, nem is ismeri. G. Emmát a bíróság K. Ká­roly tanúval is szembesítette. A férfi hétmillió forintot hitelezett B. Ilonának. A tanú állította: amikor követelése veszélybe látszott kerülni, a budapesti D. Emma volt, aki lényegében megnyugtatta egy, a Novotel- ben létrejött találkozó alkalmá­val, amit B. Ilona és a tanú kez­deményezett. A hölgy erre másként emlékezett. Szerinte a férfi volt az, aki őt megkereste problémájával. És egyébként is: minden olyan régen történt. A bíróság a védőügyvéd in­dítványát elfogadva újabb bi­zonyítást rendelt el, s a tárgya­lást egy hivatalból kitűzendő határnapra elnapolta. (síké) Nem a víz vitte el az út árát HATVAN - Ha netán mégsem épülne meg a 21 -es és 32-es fő­utakat összekötő, a várost te­hermentesítő út, az nem azért lesz, mert - a salgótarjánihoz hasonlóan - ennek az árát is árvízvédelemre különítették el. Annál is inkább, mivel erre idáig sem állt rendelkezésre pénz - jelentette ki Vajda Pál alpolgármester azt követően, hogy tegnap megbeszéléseket folytatott az illetékesekkel. Az esemény - amelyen részt vett Farkas György minisztéri­umi tanácsos, Pál László, az ál­lami beruházó képviselője, va­lamint Érsek Zsolt országgyű­lési képviselő és Farkas Kál­mánná polgármester asszony is- annak a tárgyalássorozatnak a folytatása, amelyet a város ve­zetői az elmúlt év végén Szinyei András honatya közbenjárására kezdtek el a szaktárca illetéke­seivel. A mostani megbeszélés- az alpolgármester szerint - annyi haszonnal járt, hogy „me­legen tartották" a témát. Konk­rét ígéretet nem kaptak az út megépítésére, ám a terveket nem is utasították el. A tehermentesítő szakasz 2000-ig történő megvalósítását még az előző ciklusban ígérte meg Hórvölgyi Lajos, a minisz­térium akkori főosztályveze­tője, ám a jelen állás szerint ez az időpont aligha tartható. Sőt, Vajda Pál szerint már az is eredménynek számítana, ha eb­ben az évben elkezdhetnék a te­rületkisajátítás előkészítését, s 2002 táján átadhatnák a beru­házást a forgalomnak. Ehhez azonban „erősebb szándékot várunk a tárca részéről” - fo­galmazott diplomatikusan az alpolgármester. A helyi közlekedés helyzetén azonban addig is akad javítani­való, hiszen az autópálya díja­sítása után nagymértékben megnőtt a városon áthaladó te­herautók száma. A jelenlévő szakemberek - köztük Szabó Lajos, a megyei közútkezelő kht. vezetője és Sára Péter r. őrnagy, a helyi kapitányság közlekedési osztályának irányí­tója - elképzelhetőnek tartják, hogy további forgalomlassító intézkedésekre lesz szükség. (fari) Urbánus tavaszi megtisztulás fotó: gál Gábor Lomok végnapjai: külön a papírt EGER - A napokban kezdő­dött, s április 20-ig tart a lom­talanítási akció a megyeszékhe­lyen. Ennek során nemcsak a lakásokban feleslegessé vált holmikat szállítják el a munká­sok, hanem a kerti hulladéko­kat, nyesedékeket is. Az akciót megszervező fő­mérnök iroda kéri a polgárokat, hogy a papírhulladékot a többi lomtól elkülönítve, összekö­tözve, jól látható helyre tegyék ki, a településrészenként meg­adott időpont napján reggel 6 óráig. A lomtalanítás csak a magánszemélyek számára szóló szolgáltatás. A tavaszi nagytakarításról bővebb felvilágosítást kaphat­nak az érdeklődők a 410-144- es telefonszám 225-ös mel­lékén. ulajdonképpen minden rendben. A tavasz is eljön lassan. És nem csapkod hideg szél az ember gallérja mögé. Vagyis nincs olyan nagy baj. Bangladesinek lenni minden­esetre rosszabb. Menekülni se jó éppen. Még ha a mátrafü- redi panzió tetőtere nem is a lehetséges legrosszabb meg­oldás. A szívósan viruló iparág, az embercsempészet viszont nem fagyérzékeny. Mintha idén kemény tél se lett volna, korán bontogatni kezdte szirmait. Egyre sűrűbben tűnnek föl tá­voli tájak eleven képeslap-fi­gurái. Szerecsen emberek, meg sárgásbarna bőrűek, és a környező lerobbant nagyon közel-kelet, valamint a balkáni elmebaj áldozatai. A menekültek már a spájz- ban vannak. Eszik a befőttet. Ha nincs más, hát a mienket. A világ nagyot változott: a Fél Hét Kontraszt nyugati placcon a csemegés- nek már nem kellenek a lelke­sen ajánlkozó harmadosztályú állampolgárok. A türelem, a szánalom meg a pénz elfo­gyott. Mi pedig azon vettük észre magunkat, hogy mene­külők helyett menekítők let­tünk. Ez ám a karrier. Az elő­szoba menekültszállóvá vált. Nem azok jönnek, akiknek nincs vesztenivalójuk. Akinek még vesztenivalója sincs, an­nak nyemivalója se igen lehet. Jönnek hát messziről a köze­pesen szegények, fölszámol­ják az apró vagyonukat, uzso- rakölcsönt kérnek, rabszolga- szerződést kötnek. A részvét, a szánalom és a türelem itthon is fogyóban. Nem arról van szó, hogy a magyar nem befogadó nemzet. Nagyon is. Komoly áldoza­tokra is kész. Ennek lépten- nyomon tanújelét adja. Ám az is tény: nem nagyon szeretik már errefelé se - főként a gaz­dasági - menekülteket. Együttérzés helyett az idegen- rendészeti megoldás lépett elő hát. Táborok elhelyezési kö­rülményeit emlegetik a hírek, az eljárások időtartamának rö­vidítését, a hazatoloncolás ne­hézségeit és költségeit. El- személytelenített adatok és hi­vatali tények hangzanak el. Miközben megroggyant önértékelésünk helyrebillenté- sét akaratlanul is segítik a hí­vatlan vendégek. Vannak még rajtunk kívül mások is, akik kalandvágyból itt szeretnének élni. Ha bangladesi lennék, va­lószínűleg azt érezném, szép ország, jó hely ez. A zt hiszem egyébként: iga­zuk van. Kovács János

Next

/
Thumbnails
Contents