Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-22 / 67. szám
1999. március 22., hétfő A VÍZZEL - A VÍZÉRT - PR-RlPORT 7. oldal Folyamatosan a lakosság szolgálatában Heves Megyei Vízmű Rt.: tudással, felelősséggel a fogyasztókért A Heves Megyei Vízmű Rt.-nek a megalakulása óta számottevően nem változott a tevékenységi köre. A településeken kiépült víziközmű-infrastruktúra lehetővé tette a fogyasztók ivóvízellátását, illetve a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos igények kielégítését. Ezért a részvénytársaság tevékenységének racionalizálásában tovább erősödött a szolgáltatási tevékenység. Napjainkra ebből származik az üzemi bevételek mintegy 96 százaléka. Költségcsökkentéssel Mint dr. Bánhidy Péter ügyvezető igazgató a Heves Megyei Hírlapnak elmondta, az állami támogatások megváltozott rendszerével a víz- és csatornadíjak növekedtek. Ez arra ösztönzi a céget, hogy a racionalizálási törekvéseit folyamatosan napirenden tartsa. A szolgáltatási költségek jelentős részét a bér-, anyag- és energiaköltségek teszik ki. A szolgáltatási díjak iránti érzékenység miatt a vállalatgazdálkodási stratégia legfontosabb része az említett költségelemek csökkentése. Ez tükröződik az utóbbi évek létszámgazdálkodásában is. Az elmúlt évtizedben csaknem felére csökkent a munkaerő-állomány. Az anyaggazdálkodásban tett és tervezett intézkedések hatására csökkent a felhasznált anyagok mennyisége, azonban az inflációs hatások miatt az értéknövekedést nem lehetett elkerülni. Hasonló a helyzet az energiagazdálkodásban is, annak ellenére, hogy kedvezőbb hatásfokú gépészeti berendezések beépítésével, folyamat- irányító automatikus rendszerek kiépítésével ésszerűsítették az energiafelhasználást. Az országostól kisebb A szolgáltatási tevékenység szinten tartása, javítása, a biztonság növelése, háttértevékenységek - a laboratórium -, különböző szakipari munkák földmunkagépekkel és egyéb speciális eszközökkel, a kapacitások növelésével biztosítható. A mintegy 280 ezer fogyasztó kiszolgálása megfelelő hatékonyságú, megbízható, ám költségigényes információ-rendszert igényel. A vízközműrendszerek műszaki állapotának teljes felmérése, az ebből származó fenntartási, fejlesztési igények ismerete, a tervezett fejlesztési elképzelések megfelelő ütemezésével hosszabb távon is biztosítható a* szolgáltatásból származó feladatok ellátása. A vállalati célkitűzések közé tartozik a szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátása is. így például a vízbázis-fejlesztési és minőségjavító programok. A cég jelenleg 79+3 település ivóvízellátását biztosítja, valamint 15+9 településen biztosítja a szennyvíz- és csatornarendszer működését, a bérüzemeltetési rendszerekkel együtt. A megyében a 247 fúrt Dr. Bánhidy Péter kútból szolgáltatott ivóvíz 40 százalékát tisztítani kell. Ez azt jelenti, hogy mintegy 25 településen erre szolgáló technológiát üzemeltetnek. Eredményes együttműködést alakítottak ki a tulajdonos önkormányzatokkal, a nagy- és kisfogyasztókkal. A bizalomra épülő jó kapcsolatok eredménye, hogy a szolgáltatásidíjhátralék aránya az országos szinttől kisebb. Az ehhez szükséges élenjáró technika megteremtése a műszaki kollektíva munkáját dicséri. Alapvető kötelezettség Dr. Bánhidy Péter azt is elmondta, hogy a vízműszolgáltatók helyzete rendkívül sokféle. Ez 1990-től van így, mert az állam a vízszolgáltatás felelősségét, mint alapvető ellátási kötelezettséget, áthárította az önkormányzatokra. A közművagyon működtetési felelősségével az árhatósági jogkört is átadta az önkormányzatok testületéinek. Ennek hatására az amortizációt egyáltalán nem, de sokszor még az önköltséget sem tartalmazzák a vízdíjak. A cég részvénytársaságként működik, amely jogi lehetőséget adna arra, hogy profitot termeljen, de a társaság a közellátást nyereségmentesen végzi. Az rt.-nél a tervszerűen és folyamatosan folytatott karbantartás, felújítás és szolgáltatásbővítés mellett minden év őszén felülvizsgálják a költségeket, és az infláció, az anyagok, az energiaköltségek drágulása miatt új árkalkulációt készítenek. Emellett új feladat elé állította az ország vízműszolgáltatóit a jogalkotás. Pótolni kell egy jogi szempontból felmerülő hiányosságot. Eddig a szolgáltató és a fogyasztó között a jogviszonyt nem rögzítették írásban. A kormány előírta a vízműveknek is, hogy a fogyasztókkal kötendő szerződéseket készítsék elő. Szolgálatnak tekintik A feladatuk továbbra is az egyik legszebb szolgálat: az egészséges ivóvíz házhoz szállítása. Emellett a használt vizek gyűjtése, valamint a vízszennyeződések megakadályozása, a környezetvédelem. A Heves Megyei Vízmű Rt. életének egy része a szolgáltatás, más része az ezzel kapcsolatos ügyintézés, a fogyasztókkal való kapcsolattartás. Igényeiket színvonalasan szeretnék kielégíteni. A társaság jelenét és jövőjét a tulajdonos önkormányzatok döntései határozzák meg, ezért szolgáltatói tevékenységüket a szakmai szempontok érvényesítése mellett a tulajdonosi elvárások szerint végzik. A gazdaság olyan területén dolgoznak, ahol velük szemben a beszállítók árai korlátlanul érvényesíthetők. Ezzel szemben az rt. ezeket a költségeket csak korlátozottan tudja a díjakban megjeleníteni. Ezt az ellentmondást nehezen kezelik, mert a fogyasztók rovására nem lehet a termelési költségen felüli többletet érvényesíteni. Nélkülözhetetlen feladat A Heves Megyei Vízmű Rt. az alapvető emberi szükségletek kielégítésére, a vízellátással kapcsolatos feladatok megoldására vállalt kötelezettséget. A részvénytársaság tevékenységével olyan szolgálatot teljesít, amely ma már nélkülözhetetlen a mindennapi életben. Küldetésük teljesítésének feltétele a fogyasztók tisztelete, igényeiknek és szükségleteiknek előtérbe helyezése. Ezt a küldetést igyekeznek minden területen szakmai tudással, felelősséggel, a fogyasztók igényeit szem előtt tartva teljesíteni. Krónika Egerből Hetven éve született először határozat Egerben arról, hogy a városi víz- és csatornarendszert kiépítsék. 1900-ban már volt részleges közművesítés. A Felsőt árkány és az Egri Dohánygyár között kiépített nyomveze- tékről négy közkifolyó működött. 1909-ben a városi testület megbízást adott a vízmű terveinek kidolgozására. 1910-ben Bárány Géza városi főmérnök kisajátítási tervet készített a tómalomi és a Berva- völgyi források védelmére. 1913 decemberére elkészült a városi vízvezeték-hálózat terve. Az 1917 novemberi közgyűlésen fogadták el a vízvezetéki és csatornázási munkák előkészítését. Egy évvel később újratárgyalták a vízműépítést, melyből a háború utáni válságos anyagi helyzet miatt nem lett semmi. 1924-ben új tervet készítettek Shréter Zoltán geológus javaslatára. 1925 őszén Zsigmondi Béla vállalkozó kedvező vízhozamú kutat fúrt a strandfürdővel szemben. Az 1926. szeptember 25-i közgyűlésen elfogadták a vízvezetéki és csatornázási terveket, és létrehozták a vízmű- építést koordináló és irányító Városi Vízvezeték Építésvezetőséget. Eger első vízmüvének alapkőletétele és az építkezés kezdete 1926. november 15 volt. Az átadására 1927. július 21-én került sor. A szennyvíztisztító telep alapkőletétele 1927-ben volt. Üzembe helyezésére 1930-ban került sor. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése 1927-től 1933-ig tartott. Az építés során 25.621 méter vezetéket fektettek le. A város vízigényének fedezésére az Érsekkertben 1956-ban kutat mélyítettek, majd újabb kutat fúrtak a Petőfi téren. 1960-ban létesült az alma- gyar-dombi magaslati víztározó, amely a város északi, északkeleti régiójának vízellátását biztosítja. A városlakók számának nagyarányú növekedésével együtt fejlesztették az ipart. Az 1950-es évben a lakosság napi vízfogyasztása 1220 köbméter volt, 1970-ben már 8172 köbméter. A növekvő igények kielégítésére lázas vízkutatás indult. 1972-ben Almárban új kutat létesített a vízmű, majd 1974-ben megkezdődtek a Szikla-forrás környéki kutatások, ahol figye- lőkutakat létesítettek, majd újabb kúttal az almári vízmező kiépítését befejezték. Az északi vízszerzési lehetőségek szűkülése után a kutatások Egertől délre folytatódtak. Ennek eredményeként újabb 16 kúttal növekedett a vízkivételi lehetőség, amelyet az 1990-es években víztisztítási technológiával is kiegészítettek. Az első gyöngyösi kútgépház, amelyet 1927-ben építettek Fejlesztések a Mátraalján Gyöngyösön az 1905-ben folytatott eredménytelen vízkutatás után 1914-ben jó vízhozamú kutakat fúrtak. 1926 augusztusában újabb három kúttal megkezdték a városi vízmű építését, és 1927. november 11 -én ünnepélyesen felavatták a vízvezeték-hálózatot. Miután a víz vastartalma magas volt, így vastala- nító berendezést szereltek fel, s mintegy 800 lakást kötöttek be a 18 ezer kilométer hosszú hálózatba. Gyöngyösön és a hozzá tartozó településeken 1962-től kezdődtek a fejlesztések, s egy évvel később további kutakat fúrtak. 1964-ben épült a sár-hegyi tározó, illetve az átemelő telep. 1969-ben részletes tervek készültek a vízellátás távlataira. Az 1977-ben megkezdett bővítési munkálatok során épült két alacsony szintű tározó. A vízközműfejlesztésnek jelentős lendületet adott a térség iparának fejlesztése. Kiemelkedő volt a bányászati és a hozzá tartozó városfejlesztési program, a városias lakótelep megjelenése. A gyöngyösi csatornahálózatot, valamint a szennyvíztisztító telepet négy ütemben építették, 1962-1966 között. A vizesek Hatvanban és Hevesen Hatvanban 1900 előtt artézi kút nem üzemelt. A Deutsch Ignác és fia tulajdonában lévő cukorgyár vízellátásáról vannak iratok, melyek alapján 1900. szeptember 15-én kapott engedélyt az alispántól a vascső lefektetésére, hogy a kút vizét a jégtermelő helyre vihesse. 1910-ben került szóba először a vízhálózat építése. 1934-ben további 22 artézi kutat létesített a város elöljárósága. Ezek 1950-ig természetes nyomással szolgáltatták a vizet, majd ekkor át kellett alakítani valamennyit kézi szivattyús kúttá. 1955-ben a város fejlesztése megkívánta, hogy megépítsék a Kossuth téri hidroforházat. 1958 és 1960 között Delelőn jelentős vízbázisra leltek, de annyira növekedett a fogyasztás, hogy 1974- ben újabb kutakat kellett fúrni. A városban a két nagy élelmiszer- ipari vállalat saját vízművel rendelkezik, ennek ellenére újabb kutatásokat kellett folytatni a prognosztizált városi fogyasztás kielégítésére. 1976-ban a Mátraaljai Szénbányák Vállalat fúrta a se- gélykutakat, és 1977-ben a vízmű teljesen automatizált rendszert épített ki. A szennyvíztisztító telep 1960 és 1964 év között épült. Heves és vonzásterülete városi méreteket öltött. 1958-ban csak részleges közművesítést lehetett tervezni. A teljes közművesítés 1970 évben indult meg. A 600 köbméteres víztorony impozáns látványt és biztonságot nyújt a város lakóinak. 1968-ban építették a szennyvíztisztító telepet is, amelyet azóta bővítettek. (PR) Bükki forrásaink - Bizonyára kevesen tudják, hogy a varázslatos hegységben milyen értékes vízlelő helyek vannak. Baloldalt a Kökő- hegy és Tamáskútja közötti „vízesés”. Középen Árvái János a vöröskői forrásnál. Jobboldalt a jelenleg bő vizet adó imókői forrás. fotó: pilisy
