Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. március 22., hétfő Fogad a tanácsnok EGER - Merczel Józsej (MSZP) tanácsnok, az önkor­mányzat 12-es választókerüle­tének képviselője ma 16-18 óra között a Tinódi Általános Isko­lában (Vallon u. 2.) fogadóórát tart. Ezotéria és zene EGER - Kotányi Ottó, a buda­pesti Szellemi Búvárok Egyesü­letének titkára régóta foglalko­zik a zene és az ezotéria össze­függéseivel, s azt is kutatta, hogy mindez miként jelentke­zik a Bibliában. Az izgalmas témáról tájékoz­tatja az érdeklődőket március 24-én, szerdán, délután három­negyed négy órától - az Egri Egészség- ' és Környezetvédő Egyesület szervezésében - a mezőgazdasági szakközépis­kola ebédlőjében (Mátyás ki­rály út 52.). A vendéggel Pécsi István új­ságíró, a Szellemvilág című ezo­terikus zsebkönyvfolyóirat fele­lős szerkesztője készít nyilvá­nos riportot. Nyelvünkben élünk EGER - A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a hét vé­gén rendezték meg Nyelvünk­ben élünk címmel a megyei ta­nulmányi versenyt. A hetedike­sek közül első lett Kőműves Dávid, 2. Kulcsár Nóra (Dobó István Gimnázium, Eger), 3. Jókuthy Laura (Balassi Bálint Általános Iskola, Eger). A nyolcadikosok közül Erdé­lyi Ágnes (Arany János Általá­nos Iskola, Verpelét ) lett a győztes. Őt Hóbor Zsuzsanna és Varga Zsanett (Dobó István Gimnázium) követte. Az első és a második helye­zett mindkét kategórában az or­szágos döntőbe jutott. Ma: városi magazin EGER - Ma este a városi tele­vízióban ismét jelentkezik az Egri Magazin. Ezúttal a követ­kező témákkal találkozhatnak a nézők: gőzerővel építkeznek, hiába a tiltás. Kilencvenkette- dik születésnapján köszöntik Apor Elemér költőt, írót és mű­fordítót. Az érdeklődők azt is láthatják, hogyan készül és mi­vel vesz részt megyénk az Uta­zás ’99 kiállításon. Hit, haza, kultúra címmel a magazin méltatja az egri Kálvin Házban nemrég tartott reformá­tus rendezvénysorozat jelentő­ségét. Természetesen szó lesz a már elkezdődött tavaszi város­takarításról, valamint bemutat­ják azt a tárlatot, amely a népi mesterségek közül: a lószőr-ék- szerkészítő munkásságát fog­lalja össze. Idősek fesztiválja. A hét végén Egerben, a Megyei Művelődési Központban tizenöt csoport részvételével rendezték meg az idősek fesztiválját. Dr. Nagy Imre polgármester kö­szöntötte a részt vevő hagyományőrzőket. Képünk az egri Dobó Katica Népdalkor bemutató­járól készült. FOTÓ: PERL MÁRTON • • Kisgazdák: Horváth helyett Ördög (Folytatás az L oldalról) A történtek előzménye, hogy az 1994 októbere óta elnökös- ködő, s egyébként tavaly júli­usban négy évre nagy több­séggel újraválasztott Horváth ellen a közelmúltban informá­cióink szerint több mint száz bizalmatlansági indítvány ér­kezett a megyei pártszerveze­tektől. A rendkívüli tisztújítást ennek nyomán tűzték ki, maga Horváth Gábor pedig egy szű- kebb testület előtt már egy hó­nappal ezelőtt bejelentette, hogy le kíván mondani. Ide tartozik az is, hogy állítólag nem volt túl rózsás a viszony a megyei elnök, és Heves listá­ról bejutott, egyetlen kisgazda parlamenti képviselője, a szil­vásvárad! származású dr. Vár­helyi András között. A megyei elnöki posztra ezúttal négyen pályáztak: a már említett dr. Ördög István, az egri Faludi Sándor, a lő­rinci Jánosi László, valamint a szintén egri Ficzere György, aki Várhelyi András kam­pányfőnöke volt a tavalyi or­szággyűlési választásokon. Mint azt a „szigorúan zárt­körű” minősítést kapott ren­dezvényt követően dr. Ördög­től megtudtuk, Horváth Gábor az összegyűltek előtt megerő­sítette távozási szándékát. Az elnökjelöltek közül a párt sza­bályainak megfelelő elővá­lasztás után már csak ketten kerültek a listára: Ficzere György és a később megvá­lasztott elnök. Dr. Ördög Ist­vánra voksolt a 172 jelenlévő több mint kétharmada. A szavazás az elnök elmon­dása szerint „a kisgazda ha­gyományokhoz híven ”, nyíltan zajlott, s hangosabb vita annak ellenére sem volt hallható, hogy a gyűlés előtt többen ag­gódtak: botrányba fulladhat az esemény. A tisztújításra Ver- pelétre látogatott Gyimóthy Géza kisgazda parlamenti al- elnök, dr. Bernáth Varga Ba­lázs országos főtitkár, dr. Túri Kovács Béla frakcióvezető-he­lyettes, és a hasonló posztot betöltő dr. Várhelyi András is. A döntés után Ficzere György lapunknak elmondta: nem érzi magát csalódottnak, míg Ördög István a megyei Fidesz és az FKgP közötti kapcsolat rendezését szorgal­mazta. (rénes) A hagyományokhoz híven: nyílt szavazás, semmi botrány FOTÓ: GÁL GÁBOR Szívbetegség a vezető halálok (Folytatás az 1. oldalról) Az intézményekben nincs egy­séges minőségbiztosítás és mi­nőségellenőrzés. Behatároltak a kórházi ellátást kiváltó diffe­renciált ápolási lehetőségek, elégtelen mértékű a családi és házi ápolás, nincsenek ápolási otthonok, a szociális problémák így továbbra is orvosi mederbe terelődnek. A szociális intézeti elhelyezésre sincs a szükségle­tekhez mért lehetőség. Heves­ben tízezer lakosra 51 férőhely áll rendelkezésre. A megyében élő férfiak ösz- szes halálozása 1991-94 között meghaladta az igen kedvezőt­len országos szintet is. Az utóbbi három-négy évben vi­szont - a hevesi kistérség kivé­telével - némi javulás követke­zett be. A nők helyzete ezzel szemben korábban is kedve­zőbb volt mint az országos kép. A várható élettartam az itteni férfiaknál 66 év - nyolc évvel alacsonyabb mint Nyugat-Eu- rópában a nőknél ugyanez 76 év, ami ötéves elmaradást je­lent. A megyei férfiak és nők ke­ringési betegségből adódó ha­lálozása alacsonyabb, mint az országos átlag. Ennek ellenére a szívbetegségek vezető halál­okként szerepelnek a helyi sta­tisztikában. A megyében az egri és füzesabonyi térségben a szívbetegséget tekintve a halá­lozás meghaladja az országos szintet. Az agyérbetegségek is sok áldozatot követelnek, ám a Heves megyei nőknél a hazai­hoz képest valemelyest kedve­zőbb a helyzet. A tüdőrákos ha­lálozási arány a hazaihoz ha­sonló lesújtó képet mutat, ám a hevesi kistérségben még ezt is meghaladja. A vastagbél- és végbéldaganatos megbetegedé­sekből bekövetkezett halálozá­sok előfordulása viszont Hat­van városában gyakoribb. Az elmúlt években itthon is csökkent a gyomorrákban el­haltak száma, a megyebeli fér­fiaknál sajnos ez nem jellemző. Ennél a kórnál megfigyelhető a kisebb településeken élők foko­zottabb érintettsége - elsősor­ban a hegyvidéki részeken -, és összefüggés mutatkozik a ko­rábban nitrátos vizet fogyasztó területek s a gyomorrák-előfor- dulás között is. Az ajak-, száj- üreg-, garatdaganatok okozta halálozás itthon különösen a középkorú férfiaknál kirívó nagyságrendű. Erre Heves me­gyében sajnos még sikerült is rátenni egy lapáttal. Mindenütt meghaladjuk a katasztrofális országos szintet, ám a Gyön­gyös környéki térségben még ennél is gyakoribb előfordulást lehet találni. Az emlődaganatok az egyik leggyakoribb és egyre növekvő számú tumoros megbetegedés. Heves megyében 1995-től in­dult be az egész megyére kiter­jedő szűrési rendszer, melynek eredményeként az utóbbi évek­ben az országos szint alá csök­kent az emlőrák-halálozás. Fo­kozottan igaz ez Gyöngyös kör­zetére, ahol jelentősebb a csök­kenés. A helyzet súlyosságára azonban az is utal, hogy a meg­betegedések száma nem csök­kent, hanem növekedett. A légzőszervi halálozások tekintetében a Heves megyében élő férfiak statisztikája rosz- szabb az országos átlagnál, a megyén belül igen magas az érintettség Gyöngyös és Heves térségében. A tisztiorvosi szol­gálat vizsgálatai szerint alapo­san feltételezhető, hogy a Vi- sontai Hőerőműből származó légszennyezések kóroki szere­pet játszanak a Gyöngyös kör­nyéki területeken. Több évtizede először, az utóbbi időszakban országos szintre csökkent a férfiak máj­betegségek - közte a leggyako­ribb alkoholos májzsugor - okozta elhalálozások száma. A jelenség érdekessége, hogy a folyamatosan legérintettebb mátraalji bortermelő települé­seken szintén hasonló a helyzet. Az alkoholfogyasztásra vissza­vezethető mentális viselkedés­zavarok okozta elhalálozások­ból a megye jelentősen - Gyöngyös térsége kiemelke­dően - kiveszi részét. (kj) A falufórum akaratát tiszteletben tartják Mégis maradhat a napközi? DORMÁND - A megyei peda­gógiai intézetet is felkereste Ferencz Vilmos polgármester, Rajna Kálmán alpolgármester és Nagy Sándor képviselő-tes­tületi tag. A dormándi önkor­mányzati küldöttség a helyi is­kolában és az óvodában szük­ségesnek ítélt átszervezések törvényes feltételeiről konzul­tált. A településen korábban falu­fórumon kérték ki a lakosság véleményét. A forráshiányos önkormányzat - mint az intéz­mények fenntartója - a nem kö­telezőfeladatok elhagyását ter­vezi. A nevelőket és a technikai dolgozókat érintő döntést a mai ülésén hozza meg a képviselő- testület. Az iskolában mintegy 40 érintett szülő mondta el véle­ményét az elképzelésekről. A hozzászólások tartalma miatt az önkormányzat minden bizony­nyal a napközi további működ­tetése mellett foglal állást. Gyámolítók és gyámolítottak Amit az örökbefogadásról tudni kell (1. rész) HEVES MEGYE - Ha egy anya az állam gondjaira bízza gyermeke felnevelését, gyak­ran rásütik a bélyegei: felelőt­len, embertelen. Különösen azokat a gyermektelen házas­párokat keserítik el az ilyen történetek, akik évekig hiába várják, hogy hasonló áldásban részesüljenek. Bárhogy is, az ítélkezés nem a mi dolgunk. Azt viszont tudnunk kell: a megszületett gyermek kincs. Ha az anya lemond róla, az állam felelőssége a gondoskodás. Ennek egyik lehetősége az örökbefogadás. Az eljárást sokszor érte az a vád, hogy körülményes, hosz- szadalmas. Ez azonban nem véletlen, hiszen a gyermeket vállaló szülők ebben az eset­ben egy életre szóló komoly döntést hoznak. Épp ezért az elmúlt években tovább szigo­rodtak a procedúra szabályai. Ez a jogszabályi szigorítás el­sősorban az érintett gyer­mekiek) érdekeit szolgálja. Az alábbiakban azt szeret­nénk részletezni, mit kell tudni az örökbefogadási eljárásról. Az úgynevezett nyílt örök- befogadásnak két fajtája van. Az egyik, ha például a szülők elválnak, és az anya második férje szeretné örökbe fogadni a felesége előző házasságából származó gyermekét, akit kö­zösen nevelnek. Ez akkor való­sulhat meg, ha a gyermek vér szerinti apja ehhez hozzájárul, egyúttal az is bebizonyosodik, hogy a nevelőapa és a gyermek között mély, harmonikus ér­zelmi kapcsolat alakult ki. Sok esetben a gyermeket csecse­mőkora óta nevelik együtt, és így a kicsi a nevelőszülőt is­meri el természetes apjaként. Az óvodába, iskolába kerülés előtt a nevelőszülő ilyenkor „nevére veszi” a gyermeket, hogy később az eltérő névvise­lés ne okozzon gondot. Nyíltan örökbe fogadható a gyermek abban az esetben is, ha a vér szerinti szülők nem tudják, vagy nem akarják fel­nevelni, de találnak olyan al­kalmas házaspárt, esetleg egyedül álló személyt, aki vál­lalkozik az örökbefogadásra. A leggyakrabban leányanyák, vagy elvált, bizonytalan anyagi körülmények között élő nők választják ezt a megoldást. Ilyen esetekben ők találnak al­kalmas nevelőket, vagy a gyámhivatal döntésével a gyermek intézetbe kerül. A kis­korú akkor is intézetbe kerül­het, ha a bíróság megvonja a szülőktől a felügyeleti jogot! Az intézetből a gyermek tit­kos örökbefogadással kerülhet az örökbefogadói családba. Ez azt jelenti, hogy a vér szerinti szüleik illetve a fogadó szülők nem ismerik egymást. Aki örökbe szeretne fo­gadni, annak elsősorban a la­kóhelye szerinti területi szak- szolgálatnál (régebbi nevén GYIVI-nél) kell jelentkeznie, ahol alkalmassági vizsgálaton esik át. Ennek keretében a szakértők azt vizsgálják, hogy a jelentkező személyében és vagyoni viszonyaiban alkal- mas-e arra, hogy a családjában gyermeket neveljen. Az alkalmasságot igazoló szakvélemény birtokában a la­kóhely szerinti gyámhivatal ezt a tényt határozattal állapítja meg. Ha a leendő szülők al­kalmatlanságáról születik dön­tés, az érintettek fellebezhet- nek a sérelmes döntés ellen. Kizárólag az alkalmasságot igazoló okirat birtokában ke­rülhet arra sor, hogy a szak- szolgálatnál nyilvántartott örökbe adható gyermekek kö­zül megkeressék az egymáshoz illő gyermek-szülő párt. Lé­nyeges, hogy nem a szülő szá­mára kersnek gyermeket, ha­nem a gyermek számára al­kalmas szülőt. Ha az első talál­kozások jól sikerülnek, akkor a gyámhivatal kihelyezi a gyer­meket az örökbefogadói csa­ládba, mert ilyenkor derülhet ki igazán, hogyan tud a 'gyer­mek a családba beilleszkedni, mennyire tudja őt az adott csa­lád magáénak érezni. Ha mindez jól sikerül, sorra kerül­het az örökbefogadás engedé­lyezési eljárása. Erről sorozatunk következő fejezetében beszélünk részlete­sebben. Barta Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents