Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnap Reggel 12. szám

1999. március 21. Közéből Hetedik oldal Már „vakon” tudja, mi kell a jó hangulathoz „Mindenkinek egyformán zenélek „Az igazi zenész azért játszik, mert örömét leli a muzsikálásban” Amikor középiskolásként a vendéglátóiparban pró­báltam némi zsebpénzhez jutni, a Senátor-házban töltöttem a nyarakat. A Kis Dobó térre délutánonként már akkor is könnyed mu­zsikával csalogatták az embereket. Az egyik ven- dégmarasztaló, és szá­momra szinte a legkedve­sebb zenész fehér bottal érkezett. Amíg a többiek felállították a hangszere­ket, Józsi egy pohár sör vagy egy kávé társaságá­ban ült a pultnál. Egyik al­kalommal én szolgáltam ki. S hogy miért, magam sem tudom, de kerültem a tekintetét. Aztán leraktam elé a kávét, mire ő megkér­dezte: Kisasszony, miért nem néz a szemembe? Azt hiszem, azóta sem vol­tam annyira zavarban, mint akkor. Most, hogy leültem Bíró Józseffel beszélgetni, ez a történet volt az első, ami eszembe jutott, s mindket­ten jót nevettünk rajta.- Nem szabad zavarba jönni - mondja a zenész megnyugtatásképpen. - Ez egy természetes dolog. Mi­vel olyan társadalomban élünk, ahol a látók vannak többségben, nekünk, va­koknak kell alkalmazkod­nunk, s úgy viselkedni, mint mindenki más. FOTO: PERL MARTON- Augusztusban Immár harminc éve lesz, hogy a zenei pályán dolgozik. Ho­gyan kezdődött mindez?- Kiskoromban is már a Tündérparton laktunk, s a közelben, a Városfal utcá­ban élt egy család, ahol az apuka zenész volt. Sokat jártam hozzájuk, s amikor csak tehettem, ütöttem a zongorát. Néha még a Sör­kertbe és a Dobó presszó­ba is kijártam Pali bácsi­hoz. Mellé ültem, s talán nem nagy örömére, de oda- oda nyúltam a billentyűk­höz. Később elkerültem Bu­dapestre a vakok általános iskolájába, ahol egy évig kö­telező volt a zenetanulás. A tehetségesebbek folytatták, így én sem hagytam abba. Hatodikos voltam 15 éves­ként - hiszen én később kezdtem az iskolát -, ami­kor először játszottam itt­hon a Sörkertben, illetve a Szépasszony-völgyi kert­vendéglőben. Mivel nem tudtam tartani a számat, ez kitudódott az iskolában, és eltanácsoltak a komolyze­nei tanulástól. Nem bán­tam. Úgy gondoltam, meg tudok élni a tánczenéből. Kellemes helyekre járhat az ember, szórakozik munka közben, s a pár korsó sör is megvan mellé.- Legtöbbször zenekar­okban Játszott, most pe­dig feleségével, Andreá­val muzsikál.- A társas zenélés az iga­zi. Elsőként az Angelis ne­vű rockzenekar tagja vol­tam, de mivel nem jutot­tunk be a Ki mit tud?-ra, s elég kevés pénzt keres­tünk, felbomlott. Ugyan dolgoztam egy ideig tele­fonközpontban, de nem fűlt a fogam a koránkelés­hez. így 1973-ban a ven­déglátóiparban próbáltam szerencsét, és főállásban kezdtem dolgozni külön­böző helyeken. Megfor­dultam Eger szinte min­den szórakozóhelyén, a Széchenyi étteremben, a Kazamatában és a Grill bárban.- Melyik volt a kedvenc helye? Hol szeretett legin­kább Játszani?- Számomra mindegy, kinek és hol játszom. Lehet az egy elit társaság, vagy kocsmába járók, minden­kinek egyformán zené­lek, ugyanazt a színvonalat adom. Erre nagyon jó volt az az időszak, amikor a fő­városban zenéltem. Ott az­tán tényleg megfordultam mindenféle helyen. Később a zenekarommal Norvégi­ába mentünk, ahol négy évig voltunk. Ám mivel hárman voltunk férfiak, egy idő után megettük egy­más idegeit, s szétváltunk. Azóta nagyon jó barátok vagyunk.- Rengeteg helyen megfordult, mégis mindig visszatért Egerbe.- A külföldi kiruccanás után vegyes érzelmekkel fogadtak itthon. Nem érez­tem túl jól magam, már nem volt ugyanolyan a me­gyeszékhelyen, mint annak idején. El voltam kesered­ve, mélypontra kerültem, és sokszor került ital a ke­zembe. Elmentem Mátra­házára egy szuper zene­karral, s visszatérvén alkal­mi munkából éltem Eger­ben. Később három évre elszerződtem a Flóra szál­lóba, s Váradi Tóni kollé­gám segítségével más mű­fajokba is belekóstoltam. Ekkor játszottunk a Kis Do­bó téren is.- Egy bogácsi nyárral új fejezet kezdődött..- így igaz, hiszen mosta­ni feleségemmel ott ismer­kedtem meg. Abban az idő­ben egyedül zenéltem, s szörnyen untam, hogy nem szólhatok senkihez.' A vé­gén már magamban kezd­tem el beszélni. Andrea már a barátnőm volt, amikor Bogács egyik pincéjében egy kis konfliktusba kerül­tem. Tudni kell hozzá, hogy a zenélésen kívül a futball a nagy szenvedélyem. Boroz­gatás közben valaki beszólt, hogy mocskos Újpest - ez a kedvenc csapatom -, mire én visszavágtam: szemét Fradi. Hogy ezek után meg ne verjenek, el kellett kez­denem zenéim a társaság­nak. Ekkor történt, hogy Andi a fülembe dudorá- szott, s én kijelentettem: te szeptembertől énekelni fogsz velem.- Jelenleg főleg a Tlnett sörözőben lehet lát­ni önöket...- Kilenc hónapi gyön­gyösi munka után, amely nagyon magas követelmé­nyeket állított elém, újra itthon vagyok. Most már az a cél lebeg előttem, hogy minden hétvégén dolgozhassak. Ennek ér­dekében azon vagyok, hogy állandóan új számo­kat tanuljak, az igények­nek megfelelően. Szeret­ném a felszerelést is mo­dernebbé tenni, s ezért mi­nél több munkát vállalni, ami nagyon nehéz a kon­kurenciaharcban.- Tánczenét Játszik. Hogy áll a táncolással?- Egy jó bulin, ha hallok valami igazán nekem való számot, mondjuk a Cool and the Gang-tői, biztosan én is elropom a hordóstán­cot, de ez nem túl gyakori. Én a zenét játszani szere­tem és hallgatni.- Egy összejövetelen hogyan méri le a hangula­tot, azt, hogy mit kell ép­pen Játszani?- Ehhez sok rutin kell. Tudom, melyik számra áll­nak fel szívesen táncolni az emberek, s ha már egyszer nekikezdtek, a hangulat már megalapozott. Min­den attól függ, hogy mi­lyen a társaság, az alka­lom. Persze előfordul, hogy senki nem táncol, csak beszélgetnek, de ak­kor is jó, ha egy kis zene szól mellette. Mint már mondtam, nekem mind­egy, kiknek játszom, a lé­nyeg, hogy mindig a maxi­mumot szeretném nyújta­ni. Az az igazi zenész, aki azért játszik, mert örömét leli a zenélésben. Én ilyen vagyok. Elek Eszter A gasztronómia ifjú művészei A nemzeti karakter legjobb érvényesülésé­ért, a legszebb díszasztalért kaptak külön- díjat, és IS csapat közül a második helye­zést érték el a budapesti Qundel-napok nemzetközi Ifjúsági gasztronómiai verse­nyén az egri Szent Lőrinc Vendéglátó ás Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskola tanulói. a Siker ez a javából. A több mint tíz éve ismét­lődő megméretésen ez­úttal is 15 csapat - köz­tük török, svéd, finn, német, szlovák - vett részt. Valamennyi sok­esztendős tradíciókkal, az egri alapítványi isko­la mindössze két és fél éves múlttal.- Mi a siker titka? A válaszoló Gál Mik­lós csapatkapitány, gya­korlati oktatásvezető, Bánik Gabriella és Ress Gábor szakácsok, Tóth Krisztina cukrász és Kollárcsik Csaba fel­szolgáló szerint elköte­lezettség a gasztronó­mia iránt, jó szakokta­tó gárda és sok-sok gyakorlás. A versenykiírás sze­rint a nemzeti, illetve a tájjelleg érvényesülése volt az egyik fontos szempont a hideg- és melegkonyhai készít­ményeknél, a sütemé­nyeknél és a palacsinta flambírozásában is. Hanuszik László sza­kács és Barta László cukrász szakoktató há­rom héten át segítette a versenyzőket a felké­szülésben. A késő es­tékbe nyúló gyakorlá­sokon tanulták meg, hogy a göngyölt felvi­déki pulykatekercs juhtúrós fánkkal és boros ciberemártással nem csupán ízre, de küllemre is hogyan vá­lik mesterivé. Szaká­csok sajttál-variációk­kal birkóztak kecske­sajtból és kecskesajt­tortából. A cukrásznak felvidéki túrós-szőlős lepényt, borkrémes szőlőtortát kellett ké­szítenie. A felszolgáló­nak sem volt könnyű dolga a Szent Lőrinc- palacsintával, amelyet fagylalttal és flambíro- zott gyümölccsel készí­tett.- Mi a cibere?- Félig főtt szilva ­hangzik a csoportos válasz. Hozzáteszik: ezt a bírálók is meg­kérdezték. (A következő soro­kat csak az olvassa, aki túl van már egy ét­kezésen, mert üres hassal mindezt lehe­tetlen elviselni.) Kollárcsik Csaba díszasztalának „Pün­kösdi díszebéd az egri főkáptalan tiszteleté­re” címet adta. Aki lát­ta, csak elismeréssel szólt róla. Az ezüstből készült evőeszközök mellett (Németország­ból kölcsönözték erre az alkalomra) osztatlan sikert aratott a díszes menülap. A pecséttel díszített tekercsen a kö­vetkező ajánlat szere­pelt: bárányterrin csipkemártással, gyöngytyúk-erőleves lúdgége-tésztával, fo­gas csőben sütve, sza­lonnába göngyölt őz­érmék gesztenyefánk­kal, zöldségmártással, szentgyörgyi palacsin­ta, parfé tardinette flambírozott szamócá­val. S az italok: Óbester cseresznyepálinka, Egri Chardonnay ‘97, Egri Kékfrankos Rosé ‘96, Egri Cabernet Sauvignon ‘94, Egri Leányka édes ‘64, Zwack sárgabarackli­kőr... Bóta József igazgató a sikerben azt a meg­győződését látja vissza­igazolni, miszerint csak sok gyakorlással, a va­lós életben lehet a szak­mai tudást magas szin­ten elsajátítani. S ez a szakma olyan, hogy minden megnyilvánulá­sában visszaigazolja a tudást. A sikeresen sze­replő diákok pár év ta­pasztalat után akár a gasztronómusok olim­piáján is részt vehet­nek... Meglehet, hogy köz­tük van a világhírű Kopcsik Lajos utóda is... Pilisy Elemér Szerelem angyala, hol jársz? - szólt pár éve a sláger. Nos, a válasz megvan: a közelmúltban Egerben járt. Na nem fehér szárnyakkal és Cupido-nyíllal, hanem egy nagy autóbusszal. Az Ámormobil bejárja az egész országot. De mi is ez? Bizonyára mindenki számára jól ismert az ország „kerítőjének”, Kosa L. Adolfnak a Sze­relem első látásra című műsora. Nos, a szerelemlovagnak nem elég, hogy csupán összehozzon néhány magányos szívet a tévéképernyő előtt. Többet akar tenni: már­cius 28-án ezért feleségével, Fonyó Barbará­val együtt elindítanak egy műsort, amely ar­ra szolgál, hogy kibékítsék a szerelmeseket, segítsenek a nász beteljesedésében, vagy ép­pen egy-egy csalódott üzenetét közvetítsék an­nak, aki szomorúságot hozott. Az Álompár című műsorban azokat a felvé­teleket játsszák le, amelyeket az országjáró mobilban vettek fel. Egerben hatalmas sorok álltak az autó előtt, hogy megüzenjék szerelmüket és átkaikat. A műsorban azonban nem csupán békítenek, de megszervezik akár az esküvőt is. (elek) Kínok a bugyiban . „. ...................................................... nmeinek, amelyek megtám, A z egyik leggyakoribb nőgyógyászati betegség a vulvo- vaglnalis candidiasis, más néven gombás hüvelyfertő­zés. A nők 75 százaléka élete során legalább egyszer szenved ettől. A gombafertőzés fonása az esetek túlnyo­mó többségében a gyomor-bél csatorna. A kór gyakorisá­ga ellenére Intim volta miatt keveset beszélünk erről a témáról. Dr. Sziller István, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa nemrégiben isme­retterjesztő előadást tartott. Az elhangzottakról a Gulden Burson-Marsteller cég tájé­koztatta lapunkat. A sarjadzógombák - más mikroorganizmusokkal együtt - az egészséges nők hüvelyé­ben is megtalálhatók, viszont bizonyos körülmények hatásá­ra túlszaporodhatnak, és kel­lemetlen tünetekkel járó fer­tőzést okoznak. Ezt minden­képpen kezelni kell, mert el­lenkező esetben szövődmé­nyek jelentkezhetnek. A be­tegség leküzdéséhez az orvos-beteg együttműködése szükséges, s csak a megfelelő gyógyszerek alkalmazásával érhető el a gyógyulás. Mikor kell feltétlenül or­voshoz fordulnunk? A gom­bák szaruoldó enzimeket ter­amelyek megtámad­ják a szeméremtest és a hüvely felső szaruhártyáját, elvéko­nyítják azt, és igen kellemet­len, viszkető, égő tüneteket okoznak. Dr. Sziller előadásában igye­kezett eloszlatni a tévhitet: a gombás hüvelyfertőzés nem szexuális úton terjedő beteg­ség, és nem okoz meddősé­get. Azok a nők, akik szégyellő- sek, és fertőzésre utaló tünete­ikkel nem mernek orvoshoz fordulni, éjjel-nappal hívhat­ják a 06-80-20-40-20-as in­gyenes telefonos információs szolgálatot. A vonal másik vé­gén szakember fogadja a hívá­sokat, és konkrét tanácsokat ad arról, mi a teendő ilyen pa­naszok esetén. (n. z.)

Next

/
Thumbnails
Contents