Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-12 / 60. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. március 12., péntek Önkéntesek a védelemben Vigyázzunk a kútuízzel és a zöldségekkel DÉL-HEVES MEGYE - A Tiszán levonuló árhullám mi­att a kiskörei tározó töltésein I. fokú védelmi készültséget rendeltek el. Mint a Köti vízig jelentéséből kiderült: a Né­gyes és Sarud közötti szaka­szon II. fokú a készültség. Ezért arra hívták fel a telepü­lések vezetőit, hogy a szabad strandokon, csónakkikötők­ben tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket. Tegnap mintegy kilencezer hektárnyi területen állt a bel­víz. Ez főként Sarud és Kis­köre, illetve Mezőszemere, Egerfarmos és Poroszló kör­zetében veszélyezteti a lakos­ságot. Az utóbbi településen egy utcarész átvágásával pró­bálták megmenteni a Hősök utcai házakat. Remény van rá, hogy a szivárgóba történő vízátemelés eredményes lesz, ezt a munkát a pétervásárai önkéntes tűzoltók nyolctagú csoportja is segíti. Zárónkon pedig árkokat nyitottak, hogy elvezethessék a község terüle­tén felgyülemlett vizet. A megyei tisztiorvosi szol­gálat arra hívja fel az érintet­tek figyelmét, hogy csak a ve­zetékes vizet használják, az elöntött helyiségeket alapo­san takarítsák ki, s gondos­kodjanak az elhullott állatok, illetve a szemét mielőbbi eltá­volításáról. Halpusztulás a Tisza-tavon (Folytatás az I. oldalról) Ez egyszer jól jön a tiszai áradás. A döglött halaktól ugyanis ennek segítségével tisztul meg a tó. A szerdától tapasztalható minősíthetetlen állapot így rövid idő alatt a múlté lesz. A nagyobb méretű példányokat csak kevés időre veti fel a víz, a felszíni lát­ványt pedig főként az apróbb méretű törpeharcsákból, ke­szegekből, compókból álló holt massza alkotja. A halak egyébként még a tél folyamán pusztultak el, ez azonban csak most, a víz me­legedésével és a jég olvadá­sával vált láthatóvá. Az évente kisebb-nagyobb mér­tékben, de mindig makacsul visszatérő jelenség magyará­zataként a szakemberek a tó kibillent biológiai egyensú­lyát tartják felelősnek. Egyes vélemények szerint az állomány nem megfelelő összetétele és az így kialakult jelentős haltömeg az oka min­dennek, amit az adott terület már nem bír el. Valószínűleg döntő szere­pet játszik ebben az, hogy a nagy mennyiségű rothadó vízi növényzet igen gyorsan el­használja a vízből az oxigént, és mérgező bomlásterméke­ket bocsát ki. A telelő halak számára, amikor a hidegben, a jég alatt szinte alig van oxi­gén-utánpótlás, ez maga a ha­lálos csapda. A kialakult helyzet orvos­lására szánt javaslatok között szerepelt többek közt az is, hogy a Tisza-tavat évente tel­jesen le kellene engedni, és a visszamaradó mélyedésekből is le kellene halászni a tó tar­talmát. A víztározó mélysége - ez 50 centitől több mint egy méterig tart - és aljzata ugyanis meglehetősen vál­tozó, ami nem, vagy csak na­gyon nehezen teszi lehetővé a teljes lehalászását. (kj) Ki tud többet a megyeszékhelyről? Dobósok kerültek az élre EGER - Az 1848/49-es for­radalom és szabadságharc emlékére immár 24. alkalom­mal rendezték meg a Ki tud többet Egerről? elnevezésű városismereti vetélkedőt. A Dobó István Gimnázium az idén a vármúzeummal és a városi önkormányzattal közö­sen szervezte a versengést. A megméretésen - ame­lyen a középiskolák első osz­tályosai indulhattak - tizen­egy háromfős csapat vett részt. A diákok számot adtak arról, mennyire ismerik a me­gyeszékhely történelmét, ne­vezetességeit, az itt élt és alko­tott művészeket, egyházi em­bereket. A zsűri, melynek elnöke dr. Löffler Erzsébet tanácsnok volt, végül sok év óta először a Dobó István Gimnázium csapatát találta a legjobbnak. A második helyen végzett a Lenkey János Honvéd Gim­názium, míg a verseny har­madik helyezettje a Szent Lő­rinc Vendéglátóipari és Ide­genforgalmi Szakközépiskola csapata lett. A turizmus kedvelt fellegvára lett A szobákba vadonatúj bútorok kerültek fotó: pilisy elemér (Folytatás az I. oldalról)-Idén január 31-én átmeneti­leg bezártuk a szállót, hogy a nagyobb munkákat zavartala­nul és gyorsan végezhessék el a szakemberek - mondta Pető Béla igazgató. - Az elmúlt he­tekben átépítették a recepciót, kialakítottak egy hangulatos lobby-termet, korszerűsítették a konyhát, felújították a termál- medencét, a szaunát, a vizes­blokkokat. A konferenciatermek új bú­torokat, technikai felszerelése­ket, klímaberendezéseket kap­tak, a tetőtéri részben pedig korszerű árnyékolástechnikái megoldást alkalmaztak. Már­cius Kjétől közvetlen kapcsola­tot alakítottunk ki a stranddal, magyarul a szállóvendégek a hotel épületéből mágneskártyá­val juthatnak be a fürdő terüle­tére. Mindez 240 millió forintba került. Visszatérő és új vendé­geink már élvezhetik mindezt. A tegnapi ünnepélyes avatá­son számos prominens személy is megjelent. A Hunguest Ho­tels Részvénytársaság vezér- igazgatója, Hülvely István la­punknak elmondta:- Az 1998-ban kezdődött kétmilliárd forintos felújítási programba elsőként hét városi szálloda került be, köztük a Ho­tel Flóra is. Úgy gondoltuk, hogy ha elsőként fejlesztünk, ezzel előnyre tehetünk szert a hazai szállodaiparban. A Flóra egyébként tíz évvel ezelőtt peches helyzetbe került: az építkezés befejezése előtt életbe lépett az áfa-törvény, ami azt jelentette, hogy az utolsó munkálatoknál le kellett faragni a költségekből, így a vendégek számára látványos berendezésekre kevesebb ju­tott. Mivel a szálloda az elmúlt tíz évben eredményesen műkö­dött, ez a felújítás mindenkép­pen jó beruházásnak tűnik.- Miként vélekedik az erre a területre tervezett fejlesztési el­képzelésekről?- Ha az uszodára gondol, ezt az elképzelést én nem minősít­hetem, ráadásul nem is rendel­kezem az ehhez szükséges in­formációkkal. Ez mindenkép­pen a város ügye. Idegenfor­galmi szempontból, valamint a szállodaláncunk érdekeit szem előtt tartva természetesen a gyógy fürdőváros-jel leg erősíté­sének örülnénk. Az országban remek példák vannak arra, hogy a páratlan természeti kincs, a termálvíz kiaknázásá­val milyen dinamikus fejlődé­sen mentek keresztül egyes te­lepülések. Ha Egerben komo­lyan gondolnának erre, akkor a város előtt - egyéb csodálatos adottságai miatt is - fantaszti­kus lehetőségek nyílnának meg. Barta Katalin Plazmasterilizáló ajándékba - lehet, hogy csak fél évre? Több műtétet végezhetnek a kórházban A Markhot Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet felújítá­sához, a műszerek korszerűsítéséhez 2,2 milliárd forintra lenne szükség. Ezért is fogadja örömmel az adományokat a kórház vezetése. Tegnap a Johnson & Johnson Kft.-től kapott 17 millió forint értékű plazmasterilizálót helyezhették üzembe. EGER - Az eseményen dr. Ertsey Csaba orvos-igazgató elmondta: a műszer lehetővé teszi, hogy az értékes urológiai, nőgyógyászati és sebészeti esz­közöket - amelyekből nincs elegendő ^ alig egy óra alatt sterilizálják. Ezáltal több mű­tétnél is használhatják azokat egyazon napon. A géppel fél évig dolgozhat a kórház úgy, hogy az üzemeltetés költségét a cég vállalja. Ezt követően - amennyiben nem sikerülne kigazdálkodni vagy pályázatok útján megsze­rezni a szerkezet árát - elkerül az intézményből. Az orvos-igazgató megnyug­tatott, nemcsak „üzleti fogást” kell sejtenünk az „ajándékozás” kapcsán. A kórházon már azzal is sokat segített a Johnson & Johnson Kft., hogy az elkövet­kező időszakban - a gyors steri­lizálás miatt - több műtétet vé­gezhetnek. Továbbá dr. Ertsey Csaba reményt lát arra is, hogy fél év múltán már egy „hasz­nált”, s ilyenformán olcsóbb gépet vásárolhatnak meg, sze­rencsés esetben részletre. (négyessy) Erősödő kapcsolat az agrároktatásban GYÖNGYÖS - Ünnepé­lyes keretek közt került sor a mátraaljai városban a GATE főiskolai kara és az Egri Mezőgazdasági Szak­közép- és Szakképző Iskola és Kollégium közötti együttműködési megállapo­dás aláírására. A tíz tartalmi kérdést ma­gában foglaló egyezmény új lendületet adhat az eddig is eredményesen együttmű­ködő intézmények kapcsola­tának további fejlődéséhez. A dokumentumot a főis­kola részéről dr. Magda Sándor főigazgató, egye­temi tanár, a szakközépis­kola részéről dr. Vasas Joa­chim kandidátus, igazgató látta el kézjegyével. Lezárják a parkolót EGER - A polgármesteri hivatal főmérnöki irodája megbízásából a Környezet ’86 Bt. ma és holnap gallya­zást végez a Knézich Károly utcában. Az ezzel kapcsola­tos észrevételeket a lakók a bt. 36/410-011-es telefon­számán tehetik meg. A fák gallyazása csak a parkolók lezárásával old­ható meg, ezért megértést és türelmet kérnek az arra köz­lekedőktől. Zenetörténeti verseny EGER - A Megyei Művelődési Központban tegnap rendezték meg a Magyar zene évezrede országos zenetörténeti vetél­kedő városi selejtezőjét. A megméretésen hat iskola csapata mérhette össze tudását normál, ének-zene tagozatos és gimnáziumi kategóriában. Az országos kiírás szerint a 80 pontot elérő versenyzőik jut­hattak tovább a megyei dön­tőre. Az értékelés szerint vala­mennyi induló elérte az arany­minősítést. Az Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskola 2. Számú Gyakorló Általános Is­kola és Gimnáziuma mindhá­rom kategóriában az első he­lyet szerezte meg, de a 4. Számú Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium két csoportja és a Hunyadi Mátyás Általános Is­kola diákjai is indulhatnak az április 22-i következő fordulón. A zongora, a tenger és a havas hegyek Gyöngyösön nemrégiben ren­dezték meg a Heves megyei zeneiskolák növendékeinek zongoraversenyét, amely Ko­vács Béláné Túróczy Katalin, a tanszak helyi vezetőjének szervezőmunkáját is dicséri egyben. A zenepedagógus az eseményen tanári különdíjban is részesült. Mint a tanárnő elmondta, hatéves korában, Beregszászon kezdett el zongorázni, s máig is szívesen emlékszik Szabó Lászlóné tanárnőre. A főisko­lán annak a Brascsajko Tama­rának volt a tanítványa, aki az egykori Szovjetunió Lenin-dí- jas zongoraművésze volt. Túróczy Katalin csaknem harminc éve került a Mátraal- jára, s azóta is a Pátzay János Zeneiskola tanára, igazgatóhe­lyettese.- Mennyire volt nehéz meg­szokni az új környezetet?-Eleinte némi gondot oko­zott, hogy a Szovjetunióban nem tanították a Kodály-mód- szert, így itt sajátítottam el az évek során. Talán ez jelentette a legnagyobb nehézséget.-Ésa tanszakvezetés...?- Választás útján kerültem erre a posztra. Feladataim közé tartozik a szak összefogása, a pályakezdő tanárok munkájá­nak segítése, továbbá a jobb tanulók, az úgynevezett „B” tagozatosok meghallgatásának megszervezése. Ők azok a nö­vendékek, akik majd zenei pá­lyára készülnek.- Kikre a legbüszkébb volt tanítványai közül?-Sokan vannak - mondja elgondolkodva. - Növendé­kem volt többek között Boros Árpád zongoraművész, vala­mint Gulya Róbert zeneszerző is. És még sokan mások..., va­lamennyiükre szívesen emlék­szem vissza.-Van-e kedvenc zeneszer­zője, és melyik mű áll a szívé­hez legközelebb?- Romantikus alkat vagyok - vallja. - Mozart d-moll zongo­raversenye és a Requiem a kedvenc darabom, de említhe­tem Chopint és Liszt Ferencet is. Az ő műveiket nemcsak ját­szani szeretem, hanem hall­gatni is.- Mennyire népszerű hang­szer manapság a zongora?- Mostanában is megvan a varázsa, de régebben több ta­nuló érdeklődését keltette fel ez a csodálatos instrumentum. Bár ma is kedvelt és keresett.- Mivel tölti a szabadidejét?- Imádom az utazást, szere­tek külföldre járni - mondja kissé elmerengve Kovács Bé­láné. - Mindenem a tenger és a hó. Nagyon szeretek fürödni, így gyakran keressük fel a csa­láddal a gyógyvizeket, a stran­dokat. Ám a téli hónapok, fő­leg, ha van hó, a hegyekbe csábítanak, mert a sízés is ked­venc időtöltésem. Izgalmas siklani a havas lejtőkön. Ami­kor pedig odahaza van egy kis szabadidőm, akkor könyveket, verset olvasok. Goethe, Rad­nóti és Ady művei állnak hoz­zám a legközelebb. Fáczán Attila

Next

/
Thumbnails
Contents