Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

8. oldal Mozaik 1999. február 1., hétfő _______________Gyöngyös_______________ A térséggel is: alkotóbb együttműködést (Folytatás a 7. oldalról) Igyekszünk a pénzügyi hátte­rét is megteremteni annak, hogy a helyben felvetődő, ki­sebb horderejű, de az ott élők hangulatát befolyásoló prob­lémák megoldódhassanak. Esetenként azonban szüksé­gesnek tartanám a párbeszé­det a lakosságnak saját ma­gával is. Előfordul, hogy megkezdődik egy helyi kez­deményezés megvalósítása, mire ugyanott indul ellenak­ció a megtorpedózására. Az érdekegyeztetésben a körzetek képviselői vállalhat­nának nagyobb szerepet. A város egészét érintő döntések előkészítéséhen a jövőben szeretnénk hangsúlyosabban támaszkodni a civil- és a szakmai szervezetekre, ame­lyek megerősödését segítjük. Polgármesterként magam hét­főn délelőtt tartok fogadóórát, de nem zárkózom el - egyez­tetés után - más időpontban sem a személyes találkozás­tól. A városi televízió csator­náján havi rendszerességgel következnek az élő fogadóó­rák. Népszerű ez a telefonos kérdezési, tájékozódási lehe­tőség. 6. : A szakmai kérdések­ben a szakbizottságok készítik elő a döntéshozatalt, meg­hallgatva a lakossági és szakmai véleményeket. A nyilvános bizottsági üléseken készítik elő a képviselő-testü­let elé terjesztendő állásfogla­lásokat, tervezeteket. Erről szintén a nyilvánosság előtt zajló önkormányzati ülésen döntenek az önkormányzat tagjai. Olyan ügyben, amely­nek politikai vonatkozása is van, vagy hosszú távú város- fejlesztési koncepciót érint, azok megvitatása kiegészül egy mozzanattal. Az egyes frakciók előzetesen formál­nak vélményt és ilyenkor természetesen a mindenkori többség véleménye a döntő. 7. : Gyöngyös kulturális rendezvényekkel, tudományos igényű kiadványok megjelen­tetésével készül a jeles évfor­dulóra. További három elképzelés egyikéből is valóság lehet. Döntéstől függ, hogy az Orczy kastély és park felújí­tása, vagy a Könyves Kálmán téri park egy millenniumi em­lékművel, esetleg a Fő tér tel­Szabó Gyula jes rekonstrukciója kap zöld utat. * Szabó Gyula egy nem érintett gondolatkör fontosságára is felhívta a figyelmet.-Az elmúlt négy évben a vonzáskörzetek települései ré­széről a Gyöngyös iránt meg­nyilvánult bizalmatlanságot megpróbáltuk oldani. A kez­deti sikerek után most az alko­tóbb együttműködést fogjuk szorgalmazni. Úgy vélem, hogy polgármesterként jók a személyes kapcsolataim, s ígérhetem: a város több terü­leten is képes lesz segíteni a térségnek. Az együttműködési hajlam első jele a környezet- védelmi bírság ügyében a pe­ren kívüli megegyezés volt. Nagyra tartom a Mátraaljai Borút program elindítását, s ilyen gesztusértékű lépésként éltem meg azt, hogy egyhan­gúlag engem választottak a Gyöngyös körzeti Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöké­nek. A korábbinál partneribb kapcsolat van kialakulóban az új megyei vezetéssel, ami esetünkben Egerre is igaz. Őszintén örülök annak is, hogy a megye és a megyei jogú város együttműködése szintén hatékonyabb alapokra épül. (PR) ____________________________________Füzesabony____________________________________ Cél a szolgáltató önkormányzat Gulyás László, Füzesabony polgármestere: 1.: Az elmúlt évi október 18-i helyhatósági választásokat követően a város képviselő-tes- tülete 14 taggal alakult meg. Az előző ciklushoz képest csupán 3 képviselő személyében tör­tént változás, így a testületbe választottak közül 9 a Baloldali Választási Szövetség (MSZP, SZDSZ, Munkáspárt, BIT), 5 a Jobboldali Választás^ Szövet­ség (Polgárok Pártok) jelöltje­ként képviseli a helységben élőket. A testület alakuló ülését kö­vetően választotta meg bizott­ságait és annak vezetőit. Az ügyrendi bizottság elnöke Zana István, a helyi vízmű vállalat te­lepkezelő dolgozója. Képvise­lői és bizottsági elnöki munká­jának első ciklusa a jelenlegi. A pénzügyi bizottság elnöke Je­szenszky István MÁV-osztály- vezető, a harmadik ciklusban végzi képviselői munkáját. Az építési és városfejlesztési bi­zottság elnöke Antal László, a helyi Mezőgazdasági Szövet­kezet igazgató-elnöke, a har­madik ciklusban végzi képvise­lői munkáját. A művelődési és oktatási bizottság elnöke Eper­jesi László, a helyi Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola igazgatója, ugyancsak a harmadik választási ciklusban végzi munkáját. A szabadidő- és sportbizottság elnöke Valyon István, a helyi Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola tanára, 1998-tól végzi képvise­lői munkáját. A szociális és családsegítő bizottság elnöke Guti Zoltán nyugdíjas általános iskolai igazgató, második vá­lasztási ciklusban tevékenyke­dik képviselőként. Az alpol­gármesterként megválasztott Blahó István, valamint dr. Bor- siczky Erzsébet, Balsai Tamás, dr. Mann László, Wenczel Ár­pád és Lassú István képviselők harmadik választási ciklusban segítik képviselői gyakorlatuk­kal és tapasztalatukkal a bizott­ságok munkáját és az önkor­mányzatot. Városunkban tavaly októ­berben első alkalommal alakult cigány kisebbségi önkormány­zat Németh József, Baloghné Lukács Mária, Bangó János, Lakatos Bálint és Lakatos László megválasztott képvise­lőkkel, akik a városban élő kö­zel 500 fő cigány kisebbség sa­játos problémáit és gondjait igyekszenek érvényesíteni. 2.: A választóktól kapott felhatalmazás és bizalom, a ránk ruházott felelősség súlyá­val a képviselő-testület pártho­vatartozásra tekintet nélkül négy esztendőn át elsősorban Füzesabony érdekeit igyek­szünk képviseli és érvényre jut­tatni. Ennek során az évtizedek óta tartó infrastruktúrát teljes mér­tékben megvalósító beruházá­sok utolsó ütemét, a másfél mil­liárd forintos költségkihatással járó (a város 100 százalékos ki­építettségét biztosító) szenny­vízhálózat és kisebb folyamat­ban lévő beruházásokat oly módon kívánjuk befejezni 1999-ben, hogy ezek költségki­hatásai tovább ne növeljék a városban élők költségterheit. Az önkormányzat intézmé­nyeiben dolgozók felhalmozott tudására és szakmai jellegű ta­pasztalatára számítva biztosí­tani kívánjuk intézményeink magasabb szintű működését to­vábbra is (mindenkori költség- vetés). Annak érdekében, hogy a városban, amelyet ottho­nunknak tekintünk, mindany- nyian tényleg itthon is érezzük magunkat, szolgáltató önkor­mányzatot, hivatalt és intézmé­nyeket kívánunk kialakítani és működtetni. Térségünket és ezen belül természetesen városunkat, va­lamint az itt élőket is érinti a rendszerváltozást követő társa­dalmi és gazdasági folyama­tokkal járó átalakulások min­den nehézsége. Egy szűk réteg mértéktelen gazdagodása, a többség életszínvonalának évek óta tartó csökkenése és elsze­gényedése, munkanélkülisége. Éppen ezért a városban élő polgárok, az itt működő, tevé­kenykedő vállalatok, vállalko­zások és az önkormányzat kép­viselőinek, tulajdonosainak szolidaritás-érzékenységét ko­ordinálva kötelességünk segí­teni a szociálisan rászorulókat. Kihasználva településünk kedvező földrajzi elhelyezke­dését, az M3-as autópálya lehe­tőségeit, a város térségi szerep­körét, a munkahelyteremtő be­Gulyás László ruházások számára vonzóvá kell tenni városunkat és von­záskörzetét. 3. : Füzesabony kisváros, a történelmi városokkal szem­beni lemaradásunk évszázados, számos esetben érezzük ennek hátrányát. Bizonyos esetekben ennek előnyei is lehetnek, pél­dául az önkormányzat és célki­tűzéseinek megismertetése lé­nyegesen könnyebb. Hiszen ilyen kistelepülésen mindenki ismer mindenkit, nap mint nap találkozunk egymással. Ugyan­akkor igénybe vesszük a tech­nika adta lehetőségeket is. A városi televízió közvetítésével 1600 lakásban válik lehetővé a testületi ülések figyelemmel kí­sérése. Az időszakos jelleggel megjelenő Füzesabonyi Híradó újság is lehetőséget ad az ön- kormányzatnak, hogy informá­ciót juttasson el a lakossághoz. Ezen túl a nemzetközi és orszá­gos gazdasági és ismeretter­jesztő kiadványokban is közzé- tesszük városunk legfontosabb jellemzőit. 4. : Az önkormányzati kép­viselők többsége második, il­letve harmadik ciklusát tölti. Három új képviselő van, így nem okoz nagy gondot a felada­tok megoldására történő felké­szítésük egyrészt azért, mert ta­pasztalataink szerint a régi képviselők átadják az informá­cióikat és korábbi ismereteiket az újaknak, másrészt a bekerült képviselők már korábban is ak­tív közéleti tevékenységet foly­tattak, ebből adódóan sok isme­rettel rendelkeztek. A képvise­lők részére különböző szakmai kiadványokat rendeltünk, me­lyek segítik feladataik megol­dását. Ezen túl szakmai to­vábbképzésen - igénytől és le­hetőségeinktől függően - vesz­nek részt. A hivatali szakappa­rátus rendszeres szakmai segít­séget és információkat ad ré­szükre. 5. : A település lakosságával rendszeres és folyamatos pár­beszédet tartunk. Ennek meg­nyilvánulási formái az évente négy alkalommal tartott köz­meghallgatások, különböző la­kossági fórumok. A városban tevékenykedő civil szervezetek rendezvényein rendszeresen részt veszünk, ott a lakosság je­lentős számú képviselőjével ta­lálkozunk. A helyi kábelteleví­zión keresztül 1600 család ott­honába jut el a képviselő-testü­leti ülésekről és egyéb testületi rendezvényekről készített film anyaga. Heti rendszerességgel a pol­gármester fogadóórákat tart. A bizottsági ülések és a testületi ülések döntően nyilvánosak. A napirendben megjelölt témákat előzetesen a hirdetőtáblán, a sajtóban közzétesszük, és ha a lakosság nagyobb körét érinti, még külön is meghívjuk. 6. : Az önkormányzat dön­tés-előkészítő mechanizmusá­nak alapelve az, hogy minél nagyobb körű és számú szak­ember bevonásával készítsük elő a tárgyalandó témákat. Az önkormányzat bizottságai a hi­vatal szakapparátusával elké­szített javaslatokat esetenként külső szakértők bevonásával is megtárgyalják, és a bizottságok terjesztik a képviselő-testület elé azokat. Az önkormányzat­nál tehát az a mechanizmus ér­vényesül, hogy a tárgyalandó témák döntő többségében előze­tes bizottsági tárgyalás és bi­zottsági előkészítés történik. Az állandó bizottságok mellett ad hoc bizottságokat is létrehoz­tunk (például közbeszerzési bi­zottság). 7. : Az ezredforduló kapcsán a település végleges rendez­vénytervét még nem fogadtuk el. Tart a tervek egyeztetése és az elképzelések kialakítása. (PR) Pál László, Pétervására pol­gármestere: 1.: Pétervásárán az előző évek gyakorlatának megfelelően öt állandó bizottság alakult: a vá­rosüzemeltetési, a művelődési, oktatási és sportbizottság, a pénzügyi, a szociális és az ügy­rendi bizottság. Az előző cik­lushoz képest a változás, hogy a korábbi városgazdálkodási bi­zottság elnevezése városüze­meltetésre változott, ezzel is je­lezve, hogy az önkormányzat a település lakossága részére tel­jesített szolgáltatások színvona­lának javítására nagyobb fi­gyelmet kíván fordítani. A nép­jóléti és sportbizottságot meg­szüntette, szociális bizottságot hozott létre, igazodva a minisz­tériumok ágazati besorolásá­hoz, a sportfeladatokat pedig a korábbi művelődési és oktatási bizottság kompetenciájába utalta. A pénzügyi bizottság fel­adatkörébe került a városfej­lesztéssel kapcsolatos kérdések gondozása. A képviselő-testület elvi döntést hozott arról, hogy - az ügyrendi bizottságot kivéve - bizottságai létszáma egysége­sen 5 fő, ebből három képviselő és két fő úgynevezett külső szakember legyen. Az ügyrendi bizottság létszáma három, két képviselői és egy külső bizott­PÉTERVÁSÁRA Fő fejlesztés a szennyvízberuházás sági tag. így csökkent a bizott­sági létszám, hiszen a város­gazdálkodási korábbi hétjéhez képest a városüzemeltetési bi­zottságé ötre csökkent, ugyan­így alakult a népjóléti és sport- bizottsághoz képest a szociális bizottság létszáma is. A többi változatlanul öt maradt. A városüzemeltetési bizott­ság elnöke Tóth János, aki egyéni vállalkozó, elektrotech­nikai műszerész, a korábbi vá­rosgazdálkodási bizottságnak is elnöke volt. A művelődési, ok­tatási és sportbizottság elnöke Czenthe Hubáné, az általános iskola igazgatóhelyettese. Az elmúlt négy évben a művelő­dési és oktatási bizottság elnöki tisztségét töltötte be, tagja a vá­rosüzemeltetési bizottságnak is. A pénzügyi bizottság elnöke ifi. Braun József közgazdász, aki első ízben tagja a képviselő-tes­tületnek. A városüzemeltetési bizottságnak is tagja. A szociá­lis bizottság elnöke Eged János pedagógus, a helyi szakmun­kásképző intézet kollégiumá­nak igazgatója, egyben tagja a művelődési, oktatási és sportbi­zottságnak is. Az ügyrendi bi­Pál László zottság elnöke dr. Oltványiné dr. Bertus Katalin jogász, ő töl­tötte be az ügyrendi bizottság elnöki tisztét az elmúlt ciklus­ban is. 2.: A város négyéves fej­lesztési terve még nem készült el. Az elkövetkező évek fejlesz­tési irányát döntően befolyá­solja a hét településsel tervezett szennyvízhálózat megépítése. Az előkészítő munkák a telepü­léseken jól haladnak. Minden lehetséges alapra pályázni fo­gunk, természetesen legfonto­sabb a céltámogatás, ide az el­készült anyagot február 3-ig beadjuk. Az intézményhálózat szinten tartása mellett az idősek otthonát fogjuk bővíteni. Na­gyon fontosnak tartom munka­helyek teremtését. 3. : Az önkormányzat na­gyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy elképzeléseit a la­kossággal ismertesse, tőle vé­leményt, javaslatot kérjen. Ezért egyrészt a testületi ülések nyilvánosságát propagáljuk, szeretnénk, ha minél több ér­deklődő részt venne a testületi üléseken. A jelentős, a telepü­lés egészét érintő döntések előtt a helyi tv-ben stúdió-beszélge­tést szervezünk, bemutatva a döntéstervezet hátterét, célját, megvalósításának tervezett eszközrendszerét és módját. 4. : Az önkormányzati kép­viselőkkel az új feladatok meg­oldására elsősorban bizottsági üléseken készülünk fel; Ennek legfontosabb első lépése a fel­adat értelmezése, a teendő in­tézkedések, meghozandó testü­leti döntések előkészítése, a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi, technikai feltételek biztosítása. Az új SZMSZ a bi­zottsági elnököket tanácsno­kokká is választotta, így a leg­fontosabb döntések előkészíté­sébe bevonjuk a tanácsnokokat, akik a feladataink egy-egy sze­letét egyébként is gondozzák. 5. : A település lakosságá­val, a hivatalos formákon túl, élő napi kapcsolatban van ön- kormányzatunk. A nap bármely szakában a polgármestert, jegyzőt felkereshetik az embe­rek. Nagyon fontosnak tartom a civil szervezetekkel kialakult jó kapcsolatot, rajtuk keresztül el lehet émi a lakosság különböző rétegeit. Megnyugtató érzés, hogy az utcán is megállítanak az emberek, ezt a bizalom jelé­nek tekintem, a kapcsolattar­táshoz nagyon fontosnak tar­tom az őszinteséget, a türelmet és a jóindulatot. 6. : Az önkormányzati dön­tési mechanizmus előkészítési szakaszának két lépcsője van. Az első a szakmai tervezet elké­szítése, melyet a jegyző, illetve a polgármesteri hivatal végez. A tervezetet a hivatali egyezte­tést követően az illetékes bizott­ság vitatja meg, véleményezi, kiegészíti, javaslattal látja el. Ezt követően kerül a képviselő- testület elé a tervezet, mely jel­lemzően egyfordulós tárgyalás után dönt, de lehetőség van arra is, hogy a képviselő-testület is két fordulóban tárgyalja az elő­terjesztést. Az előkészítés al­kalmazott formája az együttes bizottsági ülésen történő tár­gyalás, olyan témák esetén, amelyek több bizottság feladat­körét is érintik. Ennek nagy előnya, hogy a különböző szempontok nem a képviselő- testület ülésén ütköznek, hanem már a bizottsági ülésen mód nyílik kompromisszumra. 7.: Az ezredforduló megün­neplésére a művelődési, okta­tási és sportbizottságnak meg­van az elképzelése. Folytatni kívánjuk az emlékpark fásítá­sát. Ide sorolandó még: temp­lomunk, a „palóc székesegy­ház” környékének kivilágítása; a körzeti vers- és prózamondó versenyek szervezése. A mezőgazdasági napok ren­dezvénysorozat a millennium évében is lesz, továbbá a Felső- Tama vidék művészeti kiállí­tása és országos gépi bemutató, s e körbe tartozik lengyel-erdé­lyi testvérkapcsolati rendezvé­nyek szervezése. (PR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents