Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-04 / 29. szám
4. oldal Horizont 1999. február 4., csütörtök Értelmes gyerek is lehet éretlen Elkezdődtek a beiratkozások az általános iskolákba, és sok szülő gondban van: vajon elég érett-e a gyerek ahhoz, hogy bekerüljön az iskolapadba. Főként a hatéves korúaknái van probléma, hiszen ők nem minden esetben vannak felkészülve arra, hogy megfeleljenek egy új közösség elvárásainak. EGER - Balázsné Csuha Máriát, a Szarvas Gábor úti Nevelési Tanácsadó vezetőjét arról kérdeztük, milyen esetben, s hogyan kell elvégezni az iskolaérettségi vizsgálatot.- Azok a gyerekek mehetnek iskolába, akik május 31-ig betöltötték a hatodik életévüket, és elérték az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. Ha az óvoda és a szülő véleménye szerint még nem alkalmas a gyermek arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak, még egy évig folytathatja az óvodát. Abban az évben azonban, amikor már betölti 7. életévét, mindenképpen el kell kezdenie iskolai tanulmányát, s ilyenkor a nevelési tanácsadó szakértője sem adhat felmentést ez alól. A tapasztalatok szerint legtöbb esetben a halasztást választják a szülők is, így nem alakulnak ki nagy korosztályi különbségek.- Mely tényezők határozzák meg az iskolaérettséget?- A hiedelemmel ellentétben nem az értelmi tényező dominál, hanem a szociális és munkaérettség, valamint a gyerek érzelmi érettsége a legfontosabb. A kérdés, van-e olyan motivációs állapotban, hogy azt a teljesítményt tudja nyújtani, amire ténylegesen képes. Ha ugyanis egy kiváló értelmű gyerek gátlásosáéi az idegen környezettől, akkor az iskolában jelentősen megromolhat a teljesítménye. Ezzel ellentétben egy átlagos képességű, de jó kiállású gyermek maximális eredményeket érhet el.-A testi fejlettség milyen szerepet kap az elbírálásban?- Legtöbb esetben a fizikai felépítés ma már nem okoz gondot. Persze, fontos az ideg- rendszer fejlettsége, amely megmutatkozhat a gyermek mozgásában, mozgáskoordinációjában, az érzékszervek használatában. így ha furcsaságot észlel a szülő a magatartásban, rajzolásban, érdemes megvizsgáltatni a gyerek fülét, szemét. Nagy hangsúlyt fektetünk a szociális érettségre. A gyereknek fel kell ismernie szűkebb és tágabb környezetét, tudja megoldani a gyerekszintű problémákat, tudjon analógiákban gondolkodni.- Melyek azok az alapfunkciók, amelyek feltétlenül szükségesek a tanulási képességek kialakulásához?-Minden megismerési folyamat a mozgással kezdődik. Hatodik életévére a gyereknek el kell érnie a nagy mozgások olyan szintjét, amire rá tudnak épülni a finomabb, apróbb motorizációjú mozgások. Ezenkívül a verbális fejlődés, a szókincs és a szavak használata is jelentős, ezért kiskorában már rengeteget kell beszélni a gyerekhez.-Hogyan történik az iskolaérettségi vizsgálat?- Szakvéleményt a nevelési tanácsadó, vagy speciális esetben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság adhat a szülő kérésére. A kiscsoportos foglalkozáson 4-5 gyerekkel egyszerre végeztetünk munkaérettségi feladatokat, amelyek alapján megítélhető, hogy több gyerek között hogyan figyel a gyerek, milyen az alkalmazkodóképessége, mennyire erős a feladattudata. Az egyéni elbeszélgetésen konkrét, előre meghatározott feladatsort végez a gyerek egyéni ütemben. Ennek a barátságos „csevejnek” az a célja, hogy felmérjük az általános tájékozottságát, az alapfogalmak ismeretét.-Mi a teendő akkor, ha a gyermek már elérte hetedik életévét, ám mégse bizonyul érettnek?- Ha az értelmi fejlődés sérült, meghatározzuk, hogy milyen fokú a lemaradás, igé- nyel-e speciális iskoláztatást. Ha igen, akkor a további vizsgálatokat a szakértői bizottság végzi el. Egyetlen részképesség-probléma sérülése esetén azt kell elbírálni, hogy elbírja- e a gyerek a normál iskolai osztály követelményeit, vagy maximum 15 tagú, kis létszámú osztályba kell járnia, ahol speciális módszerekkel tanítják a nebulókat. így fel tudnak zárkózni társaikhoz.- Úgy tudom, az elmúlt években már a középső csoportos óvodások körében is végeztek szűrővizsgálatokat.- így igaz, megpróbáljuk előre felmérni a gyerekek szintjét, így még időben megkezdődhet a képességfejlesztés. Ezzel a módszerrel idejében meg tudjuk határozni, mikor lesz elég érett a gyerek az iskolába kerüléshez, így kevesebben fordulnak hozzánk iskolaérettségi vizsgálatot kérni. Elek Eszter & A MI FIÓKUNK ÉNNÉL SOKKAL Magyar Államkincstár Heves Megyei Fiók 3300 Eger, Eszterházy tér 5. Telefon: (36)413-444 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) Szolgáltatásaink: Állampapír forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibocsátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjaiban, ahol az állam az állampapírokra teljeskörű garanciát vállal. Állampapírok vásárlására lehetőség van még az elsődleges forgalmazóknál és egyéb értékpapír-forgalmazóknál is.* A Magyar Állampapírok biztonságát az állami garancia adja, melynek értelmében az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedékességkor a forgalmazóknak mindenképpen kifizeti. *Felhivjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a forgalmazók kiválasztásakor és megbízásakor körültekintően járjanak el, mivel a kifizetőhelyek esetleges szerződésszegése, vagy visszaélése esetén a kifizetésekért a kibocsátó (azaz az állam) nem vállalhat felelősséget. Részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Közös munkával a fogyasztókért (Folytatás az 1. oldalról) Pelle Béla bemutatta azt a 19 számozott pinceágat, ahol az Egervin Borgazdaság Rt. palackokba töltött muzeális borait helyezték el. Ezek közül az elmúlt évtizedekben több nyert aranyérmet a hazai és nemzetközi borversenyeken. Kiemelte az 1964-es évjáratú Egri leánykát, valamint az 1976- os kadarkát. Ez utóbbit csak ebben a pincében találni a megyeszékhelyen. A két borvidék közötti együttműködést méltatva azt hangsúlyozta, hogy ez a jövőnek szól és előnyökkel jár. Egerben és Szekszárdon is hagyománya van a bikavérkészítésnek. A két bor viszont nem azonos, más az ízük, a harmóniájuk. Ám közös munkával ebben a piaci összhangot is megteremthetik. A kapcsolatteremtéssel egy célt szolgálhatnak, a fogyasztók megnyerését. Dr. Tollár Tibor (a bal oldali képen), Tolna Megye Közgyűlésének alelnöke a Hírlapnak elmondta, hogy a szekszárdi borvidék egykori hírnevét és rangját kívánják visszaállítani. Erre van remény, mert az elmúlt évtizedben egy tehetséges, szakmáját szerető és ismerő generáció nőtt fel. Az egri szőlészet és borászat pedig kimagasló eredményeket ért el, s a tapasztalataikat Szekszárdon is szeretnék hasznosítani. Április 22-én, Szent György napján a vörösbortermelők napját rendezik Tolna megye székhelyén, ahová az egrieket is meghívják. Deé András (a jobb oldali képen), az egri önkormányzat idegenforgalmi bizottságának elnöke üdvözölte a szekszárdiak kezdeményezését. Rámutatott: a hasonló földrajzi adottságú vidékek szőlő- és bortermelőinek szakmai összefogásáról van szó, amely elősegítheti a jó tapasztalatok átadását. Ezért fontosnak tartják, hogy Szent György ^megkezdték a hegyközség közreműködésével. Remélik, hogy az együttműködés erősíti majd a kapcsolatokat, és eredményes lesz az egrieknek is. (mentusz) A vendégek és a házigazdák a 353 hektós hordónál „Nem akarok ijesztegetni” Az Európai Unió tanácsosa Hevesben Mesél az erdő... Világunk tele van csodákkal. Nemcsak hírlapírókra és szellemi termékekre gondolok, hanem az igazi csodákra. A természetiekre. A csodákat, a kincseket, az értékeket védeni szokás. (Jó szokás.) Néha a csodálok túlzott csodálatától. Máskor azért, mert nem mindenki értékeli őket. Nem feltétlenül rosszindulatból. (Vagy sör helyett.) Lehet, hogy csak nem ismeri fel. (Az értékeket.) Mondják, a törvény nem ismerete nem mentesít. Ezért megteremtették az őröket. (S ez nem csoda, nem az isten és nem hét nap alatt.) Az őr figyelmeztet. Rászól Csibészkére, aki nem eredendően rendetlen, csak még tudatlan. Egyébként friss kimutatások szerint a Bükki Nemzeti Park 25 természetvédelmi őre közül ugyan 12 szakállas, de mindegyikük magassága meghaladja az 1,40-et, és egyikőjük élete párját sem hívják Mankónak. Csibészkék viszont nemcsak a jicini erdőben élnek... (béenpé) (Folytatás az 1. oldalról) A vendéget szerdán délután a megyeházán dr. Balás István helyettes államtitkár, a megyei közigazgatási hivatal vezetője és Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke fogadta, akikkel a tanácsos egyebek mellett az idegenforgalomról és a nyelvi képzésről tárgyalt. Eckhard Ja- edtke a nap folyamán dr. Nagy Imre egri polgármesterrel, valamint dr. Lantos Bálint megyei rendőrfőkapitánnyal is találkozott, majd az Eger Szállóban az Európa-klub összejövetelén tartott előadást hazánk uniós megítéléséről, kilátásairól. A tanácsos itt egyebek melEGER - Az évezred utolsó horgászbálját rendezik pénteken este. Ä horgászok hagyományos programjának ezúttal a Liget étterem ad otthont. Az Eger és Vidéke Horgászegyesület szervezésében azonban már ma megnyílik a szakmai kiállítás. A pecások ízelítőt lett elmondta, hogy „nem akar ijesztegetni”, de a közösségi jog megszerzése mintegy 85 ezer oldalnyi szabályanyag átvételét jelenti. Ebben kompromisszumra igazából nincs lehetőség, a közösségi jog hosszú évek alatt alakult olyanná, amilyen. Kialakításakor egyik tagállam sem tudta a saját elképzeléseit teljes mértékben érvényesíteni. Ezért ha egy rendkívül erős magyar tárgyalódelegáció el is érne valami változtatást, azt valamennyi tagállammal el kellene fogadtatni. Reálisabb abban gondolkodni, hogy bizonyos határidők megnyújtására lesz inkább mód. R. M. kaphatnak a legmodernebb felszerelésekből, eszközökből. Lesz videofüm-vetítés és szak- tanácsadás. Pénteken a program bállal fejeződik be. Á finom étkek mellett jó zene és a horgászattal kapcsolatos játékos vetélkedők várják az érkezőket. Csali - a horgászoknak Fórum a mezőgazdaságnak Csak a minőség támogatható TISZANÁNA - A községbeli határ számos termelőnek nyújt megélhetési lehetőséget, akiknek nem mindegy, hogy a mezőgazdasági szabályozók hogyan változnak, milyen támogatottság mellett tudnak az 1999-es gazdasági évben dolgozni. Ezt segítendő szervezett Godó Lajos országgyűlési képviselő a környék gazdálkodóinak kerekasztal-beszélgetést, melynek vendége volt Jurányi János, a megyei FVM-hivatal vezetője és Baráz Gábor falugazdász. A hivatalvezető ismertette az agrártárca stratégiáját, hangsúlyozva, még soha nem volt ilyen esély a mezőgazdasági szerkezet korszerűsítésére, a környezetgazdálkodás erősítésére, ezzel összefüggésben a vidék fejlődésére. Kiemelte, hogy csak a minőségi termelést lehet támogatni, az EU-tól fejlesztésre kapott pénzeket pedig úgy kell felhasználni, hogy eladható és versenyképes termékekkel tudjon Magyarország a nyugati piacokon a közeljövőben megjelenni. Aláhúzta, hogy 4—5 aranykoronás területeken nem szabad a gabonatermelést erőltetni, ahol pedig víznyomásos földek vannak, ott a szántóföldi termelés helyett más jellegű hasznosítást kell előtérbe helyezni. A falugazdászokról szólva rendkívül fontosnak nevezte a hálózat működését, és annak erősítését szorgalmazta. A termelők hozzászólásaikban az ez évi mezőgazdasági támogatások feltételéül szabott 250 ezer forint nettó árbevétel ellen szóltak, mondván, hogy sokan nem is tudták a gabonájukat vagy tökmagjukat értékesíteni. Hiányolták a napraforgót, a mustármagot, a fénymagot az ez évi támogatott növények listájáról. A késő estébe nyúló szakmai tanácskozás mintegy negyven résztvevője végül kicsit becsapottnak érezte magát, amikor távozott, mert a nyilvántartási rendszerről politikusok korábban azt hangoztatták, hogy annak nincs adóvonzata, a szakemberek viszont elismerték, hogy ez a regisztráció szinkronba kerül az adóhatóság nyilvántartásával, és nem titkolt célja az adófegyelem erősítése. (gottschalk)
