Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-27 / 49. szám
4. oldal Horizont 1999. február 27., szombat Maláj okirat az egri vár alatt (Folytatás az 1. oldalról) -Milyen gondot jelentett a megfelelő nyelvtudású szakemberek toborzása?- Örültek a feladatnak. Több mint 10 éve hasonló feladatkörben dolgoztam, ismertem jól Egert és a környéken élő nyelvszakos pedagógusokat, azokat az értelmiségieket, akiket fordítással meg lehet bízni.- Hány nyelvből fordít a válogatott szakembergárda?- Egerben 12 nyelvből vállalunk fordítást, a négy világnyelvből: angol, német, orosz és francia, illetve olasz, spanyol, román, ukrán, szerb, szlovák, cseh, lengyel, görög, de svéd, holland, flamand, kínai, arab nyelvből is kaptunk megbízást. Kuriózum, hogy maláj és héber nyelvű okirat fordításával is felkerestek minket, és teljesítettük a megbízást.- Ezt a munkát hány főállású és hány külsős látja el?- Összesen négyen vagyunk főállásban. Dr. Grezsu Katalin angol szakfordító, Nagyné Tóth Katalin és Pogonyi Mariann ügyintézők, valamint jómagam. Legalább 30-40 külső munkatárs egészíti ki a csapatot. Még az idén egy német fordítóval bővül a belső munkatársak köre. Már területi iroda is létesült Hatvanban: az ottani felvevőirodát 1998. október 1-jétől Tari Csilla vezeti.-Az egri, megyei kirendelt- ség jogköre egyenrangú-e a budapesti OFFI Rt.-ével?- Igen. Kirendeltségünk ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezik, mint a Bajza utcai központ, vagy az .ország bármelyik kirendeltsége. Tehát ugyanolyan értékű hitelesített fordításokat és lektorált okiratokat adunk ki. Az országban 4 területi központ létezik: Győr, Szeged, Pécs és Eger. Mi vagyunk a negyedik láncszem, és ránk hárul az a feladat, hogy kiépítsük - Nógrád és Borsod megyével együtt. - Eszak-Magyarországon az OFFI területi hálózatát, természetesen Eger központtal.-Nagy felelősség hárul az irodavezetőre, hogy növelje a kirendeltség hitelét, tekintélyét az ügyfelek körében, és a területi hálózat kiépítésével bővítse a megrendelői kört. Hogyan sikerül ennek az igénynek megfelelni?- A feladatom, hogy jövőre az észak-magyarországi képviseletet építsem ki, legyen mindenkinek annyi munkája, mint ’98-ban volt. Múlt évben 13 millió forint bevételt könyvelhettünk el, az új területi kirendeltségekkel, Borsod és Nógrád bevonásával ennek kétszeresére növekedhet a forgalom. Jó pár évig biztosítva látom irodánk létét. Garancia erre az itt dolgozók szakértelme is. A többi, magánfordító irodával szemben az OFFI szakfordítókkal vagy éppen szakfordítói vizsga előtt állókkal dolgozik. A technikai hátterünk is a legmagasabb színvonalat képviseli. Nem beszélve arról, hogy a világnyelvek mellett például héberből is fordítunk, vagy most magyarról arabra is van megbízás. Helyi erők hiányában ebben az esetben a Bajza utcai kollégák segítenek. Mi a fordításainkra garanciát is adunk. Többmilliós biztosítással rendelkezünk arra az esetre, ha véletlenül szákmai tévedéssel kerülne ki egy fordítás, és ebből a megbízónak kára származna. Akkor az iroda kárj térítést fizet a megbízónak. Ezenkívül mi öt évig megőrizzük a hiteles fordításokat, erre törvéay kötelez, továbbá megfelelő adatbázissal, tárolókapacitással is rendelkezünk. Az irodában dolgozókat eskü kötelezi a titoktartásra, mert bizalmas okiratokat is fordítunk, amelyekre kötelező a titoktartás.- Kik az ügyfelek? Bevándorlók vagy külföldi vállalkozók?- Többségük bevándorló Erdélyből, Ukrajnából, Szlovákiából és a Vajdaságból. A családegyesítésben érintetteken kívül emelkedik azok száma is, akik vegyes vállalatokat képviselnek, és idegen nyelvű cégbírósági bejegyzést, társasági szerződést, levelezést kell magyarra fordítaniuk. Magyarországi leányvállalataik műszaki leírásai, áruajánlatok kerülnek az országba, amelyeket több nyelvre is kell fordítani. A legkorszerűbb gépek angol és német nyelvű használati utasításai gyakran jutnak el hozzánk, amelyek pontos és gyors szak- fordítást követelnek. Ez a jövő útja, amelyre berendezkedünk. Ha majd a bevándorlási hullám alább hagy, az ipari-műszaki fordítások száma fog növekedni. Mi erre az esetre is felkészültünk.- Tanúja voltam, amikor egy apa kétségbeesetten kérte egy spanyol nyelvű levél lefordítását... Mi történt?- Az egyik család lánya szorult helyzetbe került külföldön, és az apa sürgősen kérte a fordítást. Minden erőnket latba vetve igyekeztünk teljesíteni a kérést. Jött a fax, és a következő napon már meg is kapták a lefordított anyagot. Ilyenkor soron kívül, humanitárius szempontok figyelembevételével dolgozunk.-Mi az irodavezető véleménye munkatársairól?- Nagyon szerencsésnek érzem magam, olyan belső munkatársakkal dolgozom, akik munkaidőn kívül is vállalják a feladatot, amikor a sürgős ügyintézés ezt megkívánja. Teljesítményük kiváló, hiszen eddig csak apró elírás miatt jött vissza ügyfél. Minőségi és hiteles munka jut a megrendelőink kezébe. Persze, az a 30-40 bedolgozó szakember ugyanolyan pontos és felelősségteljes munkát végez, mint a főállásúak. Ez is biztató jel a fennmaradásra. Gál Elemér „Megfújták” a hangszereket HEVES - Feltehetően hang- iskolának, mert a hegedűk szerértő betörők jártak szerda között három nagy értékű taéjjel á helyi állami zeneisko- nári hangszer is volt. Iában, akiket kizárólag a Kis ./ózíí1/igazgató lapunk- .,népi” hangszerek érdekeltek. nak elmondta, a tanításban Sem a műszaki holmikhoz, nem okoz a lopás fennakasem a rézfúvósokhoz nem dást, ám a szeptemberi tanévnyúltak. Azt a raktárai törték kezdéskor nem tudnak az új fel, ahol a vonós hangszereket tanítványoknak hangszert őrizték. Onhan hét hegedűt. kölcsönözni. Több év gyűjtőnégy gordonkát; két klariné- munkája veszett kárba, ám kitör; valamint húszezer forint derült:’egy központi helyen készpénzt vittek el. A sietsé- lévő épület sincs biztonsággükre jellemző, hogy egy he- ban. Ezért kérni fogja az öngedűt útközben, az udvaron kormányzattól az intézmény elvesztőitek. Több mint egy- riasztórendszerrel történő félmillió forint kárt okoztak az szerelését. (g. r.) Történelem szakosok egyetemi képzése EGER - Megkezdődött tegnap délelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara szervezésében a megyeszékhely Mezőgazdasági Szakközépiskolájában ebben a félévben elindított kiegészítő egyetemi képzés. A történelem szakos hallgatók számára létrehozott, felsőfokú ismereteket biztosító kurzus első oktatási napján rövid ünnepélyes megnyitóra került sor. Ezt követően az első előadást Kertész István professzor tartotta az ókori államok világáról. A homogén falu meg az „arabok” Azok a romák, akik maradtak, nem akarnak visszaköltözni Ózdra (Folytatás az 1. oldalról) Néhány héttel ezelőtt az itteni négy családot majd' harminc ember alkotta. Az egyikben kilenc gyerek volt, a legidősebb mindössze 15 éves. Ok már - ahogy a házigazda mondja: félelmükben - visszamentek Ózdra. Inkább albérletben laknak, indokolták, semmint hogy kitegyék magukat a mindennapi életveszélynek. Másik két família hasonlóképpen cselekedett, csupán Máriáék maradtak Heréden. Ám még így is népes a kolónia: Forgács Máriának 23 éves kora ellenére már öt gyermeke van. Egyik kicsi, másik pici. De más rokonok is itt élnek: sihederek, fiatal és középkorú asszonyok, élettársak. Amikor az egyik, feltűnően apró termetű fiút megszólítom, azt mondja, 13 éves. Ózdra jár iskolába, csak tegnap utazott ide, szeretteihez. Pokróc az ablakon A ház valóban hatalmas. A hatvani út végén található, építését még nem sikerült befejezni. A falakon puszta vakolat, az udvaron törmelék. Pajkos kutyusok szaladnak a látogató elé, nyomukban apró gyerekekkel, akik csöppet sincsenek megilletődve az idegen érkezésekor. Úgy tűnik, a metsző szél ellenére sem fáznak, pedig a cipő alatt némelyikükön még zokni sincs. Az épületen az a legfeltűnőbb, hogy tucatnyi ablaka közül egyik sem ép. Van, amelyiken pokróc óvja a szoba melegét, néhány másik keretben még ott az üvegcserép. A közelmúltban törték be valamennyit. Csúzlival és vasdorongokkal - mondja egy idősebb nő.- Pénteken és szombaton jönnek, miután a diszkóban jól berúgtak - állítják. - Olykor húszan-harmincan is vannak. Mind fiatalok. Araboknak hívnak bennünket; azt mondják, takarodjatok innen, mocskos arabok, mert nem nyugszunk, amíg a faluban vagytok. Egyi- kőtöket úgyis kinyírjuk. „Vascsövekkel jöttek” Pelyhedző állú fiatalember, Radics István ballag ki a házból, tenyerén 19-es anyacsavar és egy álomdarab. — Először újévkor jöttek ránk - mutatja a csúzlitöltelékeket. - A sövény mögül belőtték az első ablakokat, miközben kiabáltak. Amikor kinéztünk. elszaladtak. Másik alkalommal apámat belökték a hóba. Hatodmagammal jól elvertük őket, pedig tizenöten voltak... Amikor harmincán visszajöttek vascsövekkel, már nem merészkedtünk ki.- Amikor a nővérem meg a sógorom elmentek a boltba, őket is kékre-zöldre rugdosták. Kórházba kerültek - veszi át a szót Mária. - Volt úgy, hogy vasdoronggal ütötték az ablakot. Nem bírtuk tovább, felmenekültünk az emeletre. Emlékszem, az egyik kicsi a nagy rohanásban lemaradt, vissza kellett jönni érte. Egy fiatalasszony, Lakatos Piroska elmeséli: amikor az élettársával a presszóba mentek, jóindulatúan figyelmeztették őket: itt nem szeretik a cigányokat. Jobb lesz, ha elmennek.- Az úton az autók olyan közel jönnek, hogy majdnem az árokba löknek - állítják többen. - Nem hiszem, hogy itt maradunk. Akkor sem, ha 9 milliót ér a ház. Elszabadulnak az indulatok.-Csakazértis maradunk! - kiabálja valaki. - Akkor is, ha ezek itt fajgyűlölők! Miért nem engednek bejelentkezni minket? A múltkor volt itt egy hölgy a tanácstól, azt mondta, a gyerekek veszélyeztetettek, lehet, hogy elvitetik őket. Hát azt mi nem engedjük! Egyöntetűen állítják: nem panaszkodhatnak a körülményekre. Nem fáznak, a közelben ezer forintért vásárolják a fát. Jelenleg nincs munkájuk, családi pótlékból meg gyesből élnek, s attól tartanak, az őket körülvevő gyűlölet következtében ezután sem lesz hol megkeresni a kenyérrevalót.- Akár holnap mennék dolgozni, ha lenne hová - jelenti ki István. Szép lassan szóba kerül a törvény, ám csak legyintenek.- A polgármester nem fogad minket. Háromszor is voltunk nála, azt mondta, takarodjunk kifelé. A rendőrségen pedig azzal utasítottak el, hogy nem vagyunk bejelentkezve, menjünk vissza Ózdra. Nem önkormányzati ügy Máriával és egy másik asz- szonnyal együtt bekopogtatunk Temesvári József polgármesterhez. Felkészülök rá, hogy a falu vezetője elutasít, hiszen az önkormányzat körül mostanában nagy a felhajtás a sajtóban, ám tévedek. Az első ember nyugodt, miközben fogadja a „küldöttséget”.- Ha igénylik, jegyzőkönyvet veszünk fel a történtekről, ám ez a bonyolultabb eljárás - tájékoztatja a megjelenteket. - Sokkal gyorsabb és célszerűbb, ha ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek a rendőrségen. Korábban is elmondtam már mindezt maguknak. Ekkor hangzavar támad, mindenki önmagát ismétli. A romák azt, hogy nem jelentkezhetnek be, a polgármester meg azt, hogy ennek feltételei vannak. A jelek szerint nehéz lesz zöld ágra vergődni...- Nem rajtunk múlik - törli meg homlokát Temesvári József, amikor ketten maradunk. Szemmel láthatóan más sem hiányzik neki a vasárnapi „csendes demonstráció” előtt, amelynek a rendőrségi engedélye éppen az asztalán fekszik. Akkor majd a lakosság szeretne részleteket megtudni tőle a csatornázás körülményeiről. - Nem értik meg, hogy nem állíthatok őrt a házuk elé. Sem jogom, sem lehetőségem nincs rá. A falu irányítója szerint a közelmúltban három másik romacsalád is Herédre költözött, s nekik jól sikerült a beilleszkedésük. A mostani eset azonban más.-Addig nem jelentkezhetnek be, amíg eleget nem tettek a lakhatási engedély beszerzéséhez előírt feltételeknek - mondja. - Vagyis rá kell kötniük a csatornahálózatra és a villanyra. Ez nem önkormányzati, hanem hatósági követelmény. A telket sem a községtől, hanem magánszemélytől vásárolták, s a hatvani városháza illetékesei adták ki az építési engedélyt. Nem tettek feljelentést Ami az atrocitásokat illeti, a rendőrség idáig semmit nem tehetett. Kis Endre r. őrnagy, a Herédet is magában foglaló körzet Lőrinci rendőrőrsének parancsnoka ugyanis elmondta: a szóban forgó ügyben mind ez idáig sem Hatvanba, sem hozzájuk nem érkezett be-, illetve feljelentés. Epilógus? Már mindenki kipanaszkodta magát, elfogytak az érvek. Péntek délelőtt van; a romák tapasztalatai szerint a hétvége a legveszélyesebb. Ma estig várhatóan hazajönnek a család férfitagjai is. Míg beszélgetünk, távolabbról árgus szemek figyelik minden mozdulatunkat. Sötét ruhás nyugdíjasok gyülekeznek a kapuk előtt.-Az az igazság, hogy az öregebbeknek nincs bajuk velünk - tűnődik el Forgács Mária. - Megállnak, kérdezősködnek. Csak a fiatalok nem szeretnek minket. Tari Ottó Jó szándékkal, de hitegetnek Talán a képviselő segíthet fotó: ötvös imre SZILVÁSVÁRAD - Csaknem húszmillió forinttal több kellene a község kincstárába ahhoz, hogy ne csak létezni, hanem fejlődni is tudjanak. Ezért a tegnap esti testületi ülésre - amikor a költségvetést elfogadták - meghívták dr. Várhelyi András FKgP-s országgyűlési képviselőt, a falu szülöttét, hogy megismerje gondjaikat. Egri Zoltán polgármester elmondta: 117 millió forintból gazdálkodnak. Ahhoz, hogy az intézmények - iskola, óvoda, öregek napközi otthona - működhessenek, 16 millió forintot kell áldozniuk pluszként az ön- kormányzat bevételeiből. A feszített költségvetés mellett nem telik arra, hogy a szennyvízberuházás utáni 8 millió forintos tartozásukat rendezzék. Arra sem, hogy bővítsék az orvosi rendelőt. Hiába „hitegetik" a lakosságot, idén sem újíthatják fel az utakat, a közvilágítást és az utcai hangszórókat. A belvízlevezetéshez is kellenének az árkok, de azokra sem futja. Ugyanakkor már nincs mit eladniuk. A polgármester abban bízik, talán dr. Várhelyi Andrásnak sikerül elérnie, hogy a belterületen fekvő erdőgazdaság és a SZOT-üdiilő alatti területért - amit nem privatizáltak - kártérítést kapjanak az államtól. Amennyiben nemzetközileg kiemelt üdülőövezetté nyilvánítanák Szilvásváradot, úgy a falusi turizmus fejlesztéséért is remélhetnének pénzt.- Azt szeretnénk - intézte szavait dr. Várhelyi Andráshoz Egri Zoltán -, ha a képviselő úr büszke lehetne szülőfalujára. És nemcsak azért, mert ilyen hazafit adott a nemzetnek.- Jó a csapásirány, amit a polgármester kijelölt, erre rá lehet mozdulni - fogalmazott az illusztris vendég, a Parlament idegenforgalmi, továbbá millenniumi bizottságának al- elnöke. - Remélem, a szakértőim találnak pályázatokat, amelyeken Szilvásvárad is indulhat. (négyessy) Önkormányzat kontra MIEP GYÖNGYÖS - Kelemen Márta önkormányzati képviselő, a MIEP városi vezetője és Kozmán József, a párt helyi alelnöke, az ellenőrzési bizottság külső tagja tegnap sajtótájékoztatót hívott össze. Céljuk az volt, hogy a nyilvánosság elé tárják: a MIEP nem ért egyet az önkormányzati intézmények megyei működtetésbe adásával. A párt képviselői úgy értelmezték, ezáltal a város örök időkre lemond intézményeiről, azokat pedig a bezárás, illetve az összevonás veszélye fenyegeti. Kifogásolták, hogy a legutóbbi testületi ülésen csupán két változat között választhattak. Kozmári József elmondta: a MIÉP az idő rövidsége miatt nem terjesztett be más javaslatot, valamint azért, mert nincsenek ott minden bizottságban. Szerettek volna intézményenkénti szavazást elérni, ám ezt a testület leszavazta. A kérdésre: ők melyik intézményre mondtak volna igent, azt a választ kaptuk, hogy például a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolára, mivel az csakugyan regionális feladatokat lát el. A MIÉP nem fogadja el két alpolgármesteri poszt szükségességét, és nem ért egyet az önkormányzati vezetők, képviselők személyi juttatásainak emelésével sem. Az előirányzott felújítási munkálatokat belváros-orientáltnak tartják, s mint ilyet, ellenzik. Kijelentették: a város gazdagodását kívánják, de nem kizárólag anyagi értelemben.
