Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-26 / 48. szám

4. oldal Horizont 1999. február 26., péntek Galéria vagy irodaház lehetne a Tábomokház új funkciója EGER - A Helytartótanács 1756 márciusában az egri püs­pök útján utasította a Városi Tanácsot, hogy hozassa rendbe a generális kvártély házát, mert O’Donell gróf generális négy év óta nem tudott Egerben megfelelő szálláshoz jutni. Az újonnan emelendő ház - ami ma a Tábornokház nevet viseli - építésével Pichler György egri kőművesmestert bízták meg. A munkák 1757-ben lezá­rultak. A városi tulajdont ké­pező házak conscriptiójánál a generálisházat is összeírták. A közgyűlés a múltjának és műemléki értékének megfelelő hasznosításért kedden elfo­gadta az ingatlan elidegenítését célzó javaslatot. Az értékesí­tésre pályázatot írnak ki, s már­cius 24-ig várják az ajánlato­kat, melyeket 26-án bírálnak el. Az utóbbi időben a ház föld­szintjén vásárokat tartottak, üz­leteknek adták azt bérbe, emele­tén pedig kiállításokat rendez­tek. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal szerint az épület számos módon hasznosítható. Előzetes állásfoglalásuk szerint galériaként vagy irodaházként funkcionálhatna legjobban. A szakvéleményben az is szerepel: elképzelhető, hogy az épület földszintjén olyan hely­reállítható, megnyitható, most befalazott nyílások is vannak, amelyek az új funkciót szolgál­ják. A történeti beépítés az épü­let körül már nem állítható helyre, mert a pince és a több­szintes üzlet-lakóház térfal már be le met szett a korábbi telekál­lapotba. (elek) A lakosság szolgálatában (Folytatás az 1. oldalról) Miközben az igazgatóságon be­lül új osztályokat szerveztek, korszerű számítógépes hálóza­tot telepítettek, s két ütemben bővítették, korszerűsítették az épületet, az itt dolgozó szakem­berek elsődleges célja változat­lanul a pontos és gyors ügyin­tézés volt. Ezt jelzi az a törekvés is, hogy a megye nagyobb tele­pülésein kihelyezett ügyfél- szolgálatot szerveztek. Megyénkben a legfrissebb adatok szerint a nyugdíjasok száma meghaladja a kilencven- ezret, az összes ellátottak száma pedig 110.387. A nyugdíjátlag 25 ezer forint körül alakul, füg­getlenül a differenciálási törek­vésektől. A megyei igazgatósághoz 1994 óta közel 65 ezer nyugdíj­megállapítási igény érkezett. Tavaly az előző évihez viszo­nyítva lényeges, 23 százalékos csökkenés következett be ezen a területen. A járulék- és nyug­díj-ellenőrzési feladatok végre­hajtása során megközelítőleg félmilliárd fizetési meghagyást adtak ki az igazgatóság szak­emberei az ellenőrzöttek köré­ben. Koczka József hangsúlyozta, hogy a folyamatos szakmai to­vábbképzésnek is köszönhető, hogy a megyei igazgatóságon mára olyan kvalifikált csapat dolgozik, amely országos vi­szonylatban is az elsők közé so­rolható. (barta) Közgyűlést tartott a nyugdíjasok egyesülete A nyugodt öregkorért HEVES MEGYE - Tegnap délelőtt a megyei művelődési központban tartotta első köz­gyűlését a Nyugdíjasok Válasz­tási Egyesülete. A rendezvé­nyen részt vett Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés el­nöke is. Sebestyén János, a fél éve alakult szervezet elnöke elöljá­róban beszámolt az elnökség eddig végzett munkájáról, majd az idei terveket ismertette a je­lenlévőkkel. Mint mondta, a szükség hozta létre az egyesületet, mivel a tavalyi önkormányzati válasz­tásokon csak ilyen módon tud­tak jelölteket indítani. A kezdeményezés a rövid felkészülési idő ellenére is sike­resnek mondható, hiszen sike­rült listát állítaniuk, s így a me­gyei önkormányzatban jelenleg három képviselője is van az egyesületnek, valamint három személy külső szakértőként tagja különböző szakbizottsá­goknak. Az idei tervek között szere­pel az időskorúak összefogása és együttműködésük elősegí­tése. Erősíteni szeretnék to­vábbá a kapcsolatot az MSZOSZ nyugdíjascsoportjai­val, az Eletet az éveknek klub­jaival, a különböző kulturális egyesületekkel. Az idősek nem­zetközi éve alkalmából közös megyei és regionális progra­mokat szerveznek, segítik és szervezik az önkormányzati képviselők és a nyugdíjas vá­lasztópolgárok találkozását, a fogadóórák megtartását. (b. k.) Másfél milliárd forint hiányzik Bajban a szennyvízberuházások - felterjesztés a kormányhoz Kun szerint kiemelt feladat ennek az ügynek a kezelése, Sós Tamás közgyűlési elnök például már minden illetékes tárcát megkeresett a problé­Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. A siroki szennyvíz- tisztító. FOTÓ: GÁL GÁBOR (Folytatás az 1. oldalról) A Megyeháza területfejlesztési irodájának vezetője szerint vi­szont a helyzet az, hogy a me­gyében a szennyvízberuházá­sokban érintett 21 település közül mindössze Füzesabony és Besenyőtelek kapta meg a megkezdett munkák befejezé­séhez szükséges állami segít­séget. Heréd és Nagykökényes közös csatornahálózat-prog­ramja, Poroszló, Sarud, Újlő- rincfalva és Tiszanána terve, Mónosbél, Mikófalva, Be- kölce, Balaton, valamint Bükk- szentmárton együttes beruhá­zása, Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát és Egerbakta projektje, a boldogi, továbbá az ostoros-novaji csa­tornázás nem bizonyult kiegé­szítő támogatásra érdemesnek. Az említettek már korábban elnyert, jelentős, a beruházá­sok költségének 20-50 száza­lékát kitevő céltámogatással rendelkeznek, általában 10-30 százaléknyi saját erőt is vállal­tak, bankhiteleket szereztek, a Központi Környezetvédelmi Alaphoz (KKA) benyújtott igé­nyüket azonban tavaly decem­berben elutasították. Holott ha a tervek megvalósulnának, a megye csatomázottsági aránya elérhetné legalább az országos átlagot. Ráadásul a fejleszté­sek nagy hányada sérülékeny vízbázis felett történne - hang­súlyozta az önkormányzati szakember. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a már meglévő „nagy pénz” mellé most kellene a „kicsi” - az idézőjel indokolt, hiszen a KKA-igények azért 7- től 645 millió forintig terjed­nek, s a költségek 18-30 szá­zalékát fedeznék -, ami átsegí­tené az építkezni kívánó hely­hatóságokat a kezdeti nehéz­ségeken. Ám Kun Zoltán el­mondása szerint mintegy 6 és fél milliárd forint összberuhá- zási értékű fejlesztés megre­kedt a forráshiány miatt Heves megyében. Előzőleg az állam megítélt az érintett települé­seknek 2 milliárd forint céltá­mogatást, amihez további más­fél - milliárd szükségeltetett volna a környezetvédelmi - és jóval kisebb részben a vízügyi - alapból. A hiányzó 3 milliár­dot a beruházó önkormányza­tok saját erőből, illetve hitelből fedeznék. Komoly problémát jelent az időtényező is, mivel a céltá­mogatás egyik feltétele, hogy az odaítélésétől számított egy éven belül meg kell kezdeni azt a munkát, amire a pénzt ad­ták. A forráshiányos önkor­mányzatok azonban általában még a közbeszerzési eljáráso­kat sem tudták elindítani. mával. Mai ülésén várhatóan a közgyűlés is felterjesztéssel él a kormányhoz. Egyfajta megoldás lehetne az, ha az egyéves felhasználási kötöttséget két évre meghosz- szabbítanák, s így jutna idő a források gyűjtésére. Emellett a KKA utódjának számító kör­nyezetvédelmi célelőirányzat­ból is anyagi támogatást kel­lene szerezni. (rénes) „60 évesen is ’68-as gyerek vagyok” Születésnapi gyertyák a színidirektor tortáján Eddig olyan kortalannak tűnt. Aztán a közelmúltban egy telefonhívás után leleple­ződött: persze hogy neki is van életkora. Kereken 60 év. Ekkorra a legtöbb „polgári pályát” választó már a nyugdíjaséveit tervezgeti. Ám az ő tudatában nem léte­zik ilyen szó, hogy nyugdíj. Hogy is létezne? Legfeljebb forgatókönyvből ismeri és rendezi az érzést... EGER - Beke Sándor színház­igazgató-főrendező ma 60 éves. Ebből az alkalomból be­szélgettünk vele.- Direktor úr! Most hány évesnek érzi magát?-Negyvennek! Minden embernek olyan szakma- és munkaszeretettel kellene élni és dolgozni, hogy soha nem tudjon a korára gondolni. így aztán meg sem öregedhet.- Önt „Kárpát-medencé­ben” élőként emlegetik, hisz’ a határon túli színjátszással éppoly élő a kapcsolata, mint a határon belülivel...- Ahogy minden magyar kárpát-medencei is, úgy én is az összmagyarságban gondol­kodom. Az életem ennek tük­rében alakult. Hétéves koro­mig magyar állampolgár vol­tam. Aztán a Felvidéket elcsa­tolták. Pozsonyba jártam a ta­nítóképzőbe és a színművésze­tire. Ott ismerkedtem meg a lengyel és a cseh színházi hul­lámmal. Aztán Budapestre ke­rültem. Itt éltem meg 1968-at. Ez egy életre meghatározta mindannyiunk sorsát. Mond­hatom: ’68-as gyerek vagyok.- Bejárta a magyarlakta te­rületeket, s közben számos te­hetséget fedezett fel. Kikre emlékszik legszívesebben?- Nem is tudom, olyan so­kan voltak. Kaszás Attila, Su- nyovszky Sylvia és a két Blaskó testvér is a felfedezettjeim. Pé­ter annak idején nálam kezdte a függönyt húzogatni. Mindig szívesen karoltam fel a fiatal tehetségeket, hiszen a saját éle­temből tudom, ez mennyire fontos.- Mely rendezéseire emlék­szik a legszívesebben?- Minden városhoz, minden színházhoz fűződik legalább 3-3 emlékezetes rendezés. Egyébként nem összegzek. Dolgozom, s az új a legkedve­sebb.-Soha nem rendezett fil­met. Miért?- Valahogy az élet nem adott rá lehetőséget. De nem sajnálom. A magyar filmet két vállra fektették. Ha most film­rendezőként dolgozom, bizo­nyára nagyon megviselt volna a válság. A családomban azonban él a vágy, hogy egy­szer rendezzünk. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája lenne a vágy megvalósulása.- Színpadi művet sem írt...-Túl fiatal vagyok hozzá. Azt mondják, azt vagy nagyon fiatalon, vagy nagyon öregen kell elkezdeni. Tanulmányt sokat írtam, ez viszont időigé­nyes munka.- Eger csak egy állomás az Ön életében. De milyen?-Kiemelkedő. Amit eddig tanultam, tapasztaltam, azt itt összegezhetem. Másrészt az, hogy a rekonstrukcióban köz­reműködők, a színházteremtés érzésével tölt el.-Mekkora jelentőséget tu­lajdonít egy születésnapnak?- Szerényen szoktam ünne­pelni. Az idén a munkatársa­immal egy próba és egy elő­adás között ünnepiünk.- Lesz 60 szál gyertya is?- Nem tudom, ezt most nem én. dezem... (szuromi) A főrendező a Mária evangéliumának premierjén fotó: pilisy A költségvetési hiány kezelési terve HEVES MEGYE - Mai ülé­sén második fordulóban is megvitatja idei, közel kétszáz- millió forintos hiányt tartal­mazó költségvetését a megyei önkormányzat. A testület tagjai ezt követően a hiány kezelésé­nek tervéről döntenek. Az egri Megyeházán délelőtt kilenc órakor kezdődő plénu- mon szó esik továbbá az ön- kormányzati intézmények térí­tési díjainak emeléséről, vala­mint a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának mó­dosításáról. A képviselők emel­lett megtárgyalják a Gárdonyi Géza Színház rekonstrukciójá­val összefüggő feladatokat, s tá­jékoztatót hallgathatnak meg a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány tevékenységéről. Drágább sírhelyek - rossz, elavult rendezési terv Hatékonyabb ellenőrzésre készülnek PÉTERVÁSÁRA - Tévútra kerülnénk, ha csupán statiszti­kai alapon akarnánk vizsgálni a munkavégzést. Igaz, hogy egy szakember egy munkanap­jára az építési igazgatásban valóban 0,8 ügy jut, azonban azt is tudni kell: ezek intézése a legtöbb esetben területi munkát igényel. Egyébként is többször visszatér egy-egy eset, mire megoldódik. Szerte­ágazó a munka, rengeteg szakhatósággal kell állandóan kapcsolatot tartani - mondta dr. Benkár József jegyző a képviselő-testület tegnapi ülé­sén egy kérdésre válaszolva. Mint hozzátette: természe­tesen az is igaz, hogy ezen a területen nem túlfeszített a tempó, ez adja az alapját an­nak a tervnek, amely szerint idén gyakrabban és hatéko­nyabban végeznek majd ellen­őrzéseket. Az is elhangzott: a város rendezési terve meglehetősen elavult, a ’98 elején megjelent törvénynek megfelelővé kel! tenni. Idén annyira vállalkoz­hatnak, hogy a helyi építési rendeletet igyekeznek a maga­sabb jogszabályhoz igazítani, ám 2000-ben mindenképpen el kell készíteni egy új tervet. Ez persze kemény pénzkérdés, ám a forrásokat meg kel! erre te­remteni. Következő napirendként az önkormányzat vagyonrendele­tét módosították, amely még az 1993-as állapotokat tük­rözte, holott időközben több változás is történt, a város vá­sárolt is és értékesített is ingat­lanokat. A temetőről szóló helyi ren­deletet is módosították, a sír­helyek megváltási árát átlago­san mintegy duplájára emelve. így március 1 -je után egy 25 évre szóló egyes sírhelyért például ezer forintot kell fi­zetni. A képviselők közül töb­ben is szóvá tették, hogy eszté­tikusnak aligha nevezhető a nemrégiben kialakított urna­temető, a változtatási lehető­ségeket a szakemberek a kö­zeljövőben áttekintik. Végezetül zárt ülésen hatá­roztak a városatyák egy „kor­látozás nélkül forgalomképes” kategóriába sorolt ingatlan el­adásáról. (s. p.) Kedvező feltételek részmunkaidős foglalkoztatásra Hiányos civil érdeklődés HEVES MEGYE - Szőkébb hazánk civil szervezeteivel kí­vánta elmélyíteni az együttmű­ködést tegnap a Heves Megyei Munkaügyi Központ. A szervezőknek azonban csalódniuk kellett: bár tucatnál is több foglalkoztatási célú ala­pítvánnyal volt már kapcsola­tuk, mégis csak hét (egri, gyön­gyösi, hevesi szervezetek) tar­totta fontosnak a tegnapi kon­zultációt. Dr. Barcziné dr. Mihály Er­zsébet osztályvezető a köz­hasznú szervezetek számára igénybe vehető foglalkoztatási támogatásokról beszélt. Szólt a pályakezdők lehető­ségeiről, a munkatapasztalat­szerzési, a bértámogatási for­mákról, s arról, milyen segít­ségre számíthatnak a megválto­zott munkaképességűek az ál­láshoz jutás érdekében. A munkaügyi központ nevé­ben Szabó Jánosné adott tájé­koztatást az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány idei kí­nálatáról. Mint a téma előadásakor el­hangzott: 1999-ben 16 progra­mot hirdetnek meg. Áprilisban a részmunkaidős foglalkozta­táshoz kapcsolódó pályázat várja kedvező feltételekkel a je­lentkezőket. Ugyanekkor kerül kiírásra az érdeklődésre érde­mes tranzitfoglalkoztatás. Ez utóbbi a foglalkoztatással egy­bekötött képzést takarja. Tavaly Heves megye civil szervezeteitől mindössze 4 pá­lyázat érkezett, remélhetően idén nagyobb aktivitást mutat­nak. (b. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents