Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

1999. február 3., szerda 5. oldal Hatvan És Lőrinci Körzete Lapunk legjobb kézbesítői. A Heves Megyei Hírlap legjobb kézbesítői számára kiírt versenyen térségünkből hár­man is jeleskedtek. Az ezért járó díjat - egy-egy kerékpárt - a hatvani Juhász László, a petőfibányai Tobákos Istvánná és a herédi Urbán Miklósné (képünkön) vehették át. fotó: t. o. Elkábítják a kóbor négylábúakat HATVAN - A településen 2400 kutyát tartanak nyilván - derült ki a képviselő-testület legutóbbi ülésén. A részben kedvtelésből, részben őrzés cél­jából tartott állatok gazdái kö­zül évente csaknem 200-an ké­rik négylábúik kiirtását. A jogszabályoknak megfele­lően a város is foglalkoztat gyepmestert, akinek a feladata a kóbor kutyák begyűjtése és „el- altatása”. Ennek érdekében az önkormányzat biztosítja szá­mára a kábítófegyvert és az eh­hez való hatóanyagot. Focifarsang a Kodály-iskolában HATVAN - Immár második alkalommal rendezik meg a Focifarsang elnevezésű labda­rúgótornát a Kodály Zoltán is­kola tornacsarnokában. Feb­ruár 6-án, szombat ón reggel 8 órától a város kilenc meghívott csapata lép küzdőtérre. így ott lesz a helyi Milan, a Locomotív, a Betis Fitness, az Azzurro, az Inter, a Red Bulls, a Hungária Biztosító, az Antik-Art és a Pan­non Aqua gárdája is. A döntőre 17 órakor kerül sor. Az esemény érdekessége, hogy a nézők ezúttal is nevez­hetnek a 9-es rúgó versenyre. A tornára a belépés díjtalan. Utak, hidak védőszentjei HATVAN - A fenti címmel kortárs egyházművészeti kiállítás nyílt meg az elmúlt hét végén a Moldvay Galériában. A tárla­tot február 26-ig tekinthetik meg az érdeklődők. fotó: t. o. A lakásotthon és az apciak A másokkal való törődés ősidők óta az emberiség egyik legpozi­tívabb jellemvonása. Napjainkban az e célt szolgáló intézmé­nyek szinte egyetlen támaszai az elesetteknek. Közülük is a leg- kiszolgáltatottabbaknak: az időskorúaknak és a gyerekeknek. Lőrinciben évtizedek óta mű­ködik gyermekotthon. Nem „saját” erőből, még kevésbé az itteni árva gyerekek nagy száma miatt. A kisváros - ko­rábban nagyközség - „csak” otthont adott a szülők nélkül maradt fiataloknak, akiknek ellátásáról az állam gondos­kodott. Ők voltak tehát - némi­leg szemérmeskedő, szocreál ízű szóhasználattal - az állami gondozottak. Helyben közkeletűbb jel­zőkkel illették őket. A „kin­tiek” azt mondták: lelenc. A „bentiek” azt, hogy kóter. A német eredetű kifejezés „hiva­talosan” dutyit, börtönt jelent, ám itteni áthallása sokkal in­kább megfelelt az enyhén pe­joratív „otthon”, „intézet” szinonimáknak. A falubeli fel­nőtt férfiak olykor „rossz gye­rekeknek” hívták a bentlakó­kat, de ebben aligha lehetett bántó szándékot érezni. Sokkal inkább az ismeretek hiányát. Hiszen ez itt nem javítóintézet volt; ha akadtak is a tizenéves fiúknak törvénybe ütköző cse­lekedeteik - amelyek közül a legsúlyosabbaknak a helyi lá­nyok „birtoklása" feletti ösz- szeszólalkozások számítottak a bálok idején -, Sanyi bácsi, a rendőr hamar elrendezte az ügyeket. A megítélésben sok­kal inkább számított a külső: a loboncos haj, a kezdetleges te­toválások. A napbarnított hasra ákombákom betűkkel azt „varrták”, hogy „éhes”, a leginkább látható alkarra pe­dig azt, hogy „anyám”. A ’70-es években véget ér­tek a dickens-i idők. Az otthon a tanácsháza mellől más tele­pülésre költözött. Lőrinci azonban nem ma­radt állami gondozottak nél­kül. Akkoriban élte fénykorát a Mátravidéki Erőmű strandja. Egy-egy hétvégén - de a nyári szünetben hétköznapokon is - százak-ezrek kerestek felüdü­lést a tó partján. Az érkezők gyakorta találkozhattak kisebb gyerekcsoportokkal; a legfel­tűnőbb az volt, hogy minden apróságot egyforma ruhába öltöztettek. Ez különböztette meg őket a többi óvodástól. A nebulók kerekre nyílt szemmel figyelték a „kinti” idegeneket. Később az életkor szerinti összetétel megváltozott. Ma már tizenévesek is lakják az otthont. Az otthont, amelynek épülete immár alkalmatlan feladata ellátására, ezért „gazdája", a Heves Megyei Önkormányzat más megoldás után nézett. Végül az illetéke­sek úgy döntöttek, hogy a gye­rekek egy részét lakásotthon­ban helyezik el, ahogy az más helyeken már bevált. Választásuk a néhány kilo­méterrel arrébb található Apcra esett. *- A média többet foglalkozik velünk, mint a NATO-csatla- kozással - jegyezte meg némi malíciával Gémes Gábor, az apciak polgármestere, amikor a kibővített képviselő-testületi ülésen meglátta az újságírók seregét, az országos tévécsa­tornák emblémájával feldíszí­tett kamerákat. Azzal foly­tatta, hogy fölösleges itt anyázni meg cigányozni, mert- lévén értelmes emberek - „tisztességes hangon is meg­értjük egymást”. A kultúrházban ott volt a falu apraja-nagyja. Mindenki tudta, hogy a vezetőség nem emelhet vétót a megyei ön- kormányzat tervei ellen, hi­szen utóbbinak joga van lakást vásárolni, s abba tizenkét gye­reket költöztetni. Az is igaz, hogy az ingatlan értékesíté­sére vonatkozóan már nyélbe is ütötték a szerződést, ám egy demonstráció talán az elképze­lések újragondolására kész­tetheti az illetékeseket. * Ha ez utóbbi volt a szándék, tény, hogy az esemény nem maradt hatás nélkül. Sokan felszólaltak, s csaknem min­denki ellenezte az ötletet. Fel­sorakoztatták érveiket, ame­lyek közül számos ésszerűnek tűnt, mások viszont légből ka­pott, hatásvadász és hangulat- keltő, teljesen valótlan infor­mációkon alapultak. A legtöbb bírálat Lőrincinek jutott: a vá­roska meg akar szabadulni a gyerekektől - fejtették ki töb­ben s Apc nyakába akarja varrni őket. A jelek szerint senkit nem érdekelt, hogy nem is lőrinci intézményről van szó; ezenkívül ott is maradná­nak még gondozottak... Egy községatya odáig ment, hogy kijelentette: Lőrinci nem is vá­ros, hanem olyan település, mint Apc, ezért maradjanak csak a jelenlegi helyükön a fiatalok. (Hozzászólása némi­leg tragikomikusnak tűnhet, hiszen e községvezető némely családtagja éppen Lőrinciben kereste a kenyérrevalót évti­zedekig.) De a lakásotthon ki­alakítása ellen agitált a helyi kisebbségi önkormányzat kép­viselője is. Egy Apcon tanító pedagó­gus árnyaltabb hangot ütött meg, ám a tolerancia lehetősé­gét is magában hordozó sza­vait moraj kísérte. A megyei döntés mellett korteskedő recski polgármester - akinek településén már működik ha­sonló intézmény - még rosz- szabbul járt: gyakorlatilag be- léfojtották a szót. Ugyanilyen ellenszenv kísérte a jelenlévő megyei politikai és államigaz­gatási vezetők mondandóját is. Érveik csupán arra voltak jók, hogy „feldobják a labdát” azon helyi képviselőknek, akik - az idő haladtával immár egymást ismételgetve - köte­lességüknek érezték, hogy hitet tegyenek a lakosság iránt ér­zett szolidaritásuk mellett. A tapsok alapján úgy tűnt, mindez remekül sikerült is. A pártatlan szemlélőnek ugyanakkor el kell ismernie: a megyei önkormányzat több­ször hibázott. Szerencsésebb lett volna előzetesen beavatni a lakosságot a tervekbe. Jobb lett volna ott kialakítani a la­kásotthont, ahol erre fogadó- készség mutatkozik, esetleg ahol már működik ilyen. Le­het, hogy nem saját alkalma­zottjától kellett volna megvá­sárolni az ingatlant; még ak­kor sem, ha valójában nem „áron felül” vették meg, mint azt az apciak állítják, akik azt is hozzáteszik azonnal, hogy az épület évek óta nem kelt el, s a benne lévő „lyukak” al­kalmatlanok a fiatalok dekla­rált módon való elhelyezésére. Félnek a gyerekek - mondta dr. Bajusz Imre, a megyei ön- kormányzat alelnöke a mee­ting végén, miután a polgár- mester szavazásra bocsátotta a kérdést, s testületé egy em­berként felsorakozva mögé, nemkívánatosnak minősítette a lakásotthon Apcra telepíté­sét. - És én is féltem őket. Mindazonáltal az alelnök kilátásba helyezte: megvizs­gálják az adásvételi szerződés körülményeit. De ha minden rendben történt is - tette hozzá nem biztos, hogy jó helyen lennének a gyerekek Apcon. * A fentiekkel látszólag nem függ össze az a korábbi törté­nés, amikor a hulladékakku­mulátor-feldolgozó üzem (HAF) telepítése körül vita bontakozott ki Apc és Zagy­vaszántó között. Előbbi tele­pülés vezetése saját területére, de a falutól kilométernyi tá­volságra, a szomszédos köz­ség utcái mellé kívánta hozni a környéken mindenhonnan száműzött beruházást. Csak a hatalmas nyomás és a HAF vezetőinek belátása tántorí­totta el őket a megvalósítástól. A kör bezárult. Tari Ottó Zagyvaszántón holnap, csütör­tökön 16 órakor kezdődik a képviselő-testületi ülés. Ezen az önkormányzat idei ‘költség- vetéséhez kapcsolódó javasla­tokról tárgyalnak, s megállapít­ják az intézmények új térítési díjait is. Ezt követően a helyi sportkör illetékesei beszámol­nak az egyesület működéséről. Lőrinciben február 11-én - a jövő csütörtökön - 14 órakor ül össze a képviselő-testület. A város vezetői ekkor döntenek a település idei költségvetéséről. Boldogon február 5-én, pénte­ken 16 órakor az önkormányzat munkabizottságai együttes ülést tartanak. Megvitatják a község 1999-es pénzügyi koncepcióját. Horton - a pénzügyi bizottság megállapítása szerint - nehéz gazdasági év elé néznek. Az in­tézményeknél várhatóan lét­számcsökkentéssel és az egyéb kiadások radikális megnyirbá­lásával is számolni kell; bérfej­lesztést - a költségvetési hiány miatt - nem terveznek az idén. Hangversenyt rendez a Lőrinci Zeneiskola február 8-án, hétfőn 17 órától a Közösségi Házban. Közreműködik Kópia Gabri­ella (fuvola) és Tóth László (klarinét). Ecséden január 9-én - a jövő kedden - tanácskozik a képvi­selő-testület. Fő napirendi pontként az idei költségvetésről tárgyalnak. A lőrinci Magvető Könyvtár­ban február 11-én, délután fél 5-kor tartják az Olvasók klubja következő foglalkozását. Hangszalagra rögzítették a boldogi asszonykórus műsorát. A folklór-összeállítást tartal­mazó CD várhatóan a közeljö­vőben megjelenik. :W”1 DAEWOO MOTOR mar 390 000 Ft saját erőtől 21 Autós Sarok Hjitfiiii Bercsényi 18-22. 8 37/343-400 Jól működik a gyámhivatal LŐRINCI - Kisebbik Zagyva-parti városunkban 1997 ősze óta működik térségi feladatokat ellátó gyámhiva­tal. „Fennhatósága” alá tarto­zik Apc, Zagyvaszántó, Pető- fibánya és Rózsaszentmárton is, így összesen csaknem 17 ezer állampolgár ügyes-bajos dolgait kell intézniük. Mint arról legutóbb Kis Zsuzsanna, az intézmény ve­zetője tájékoztatta a képvi­selő-testületet, az elmúlt év­ben 2100 ügyirat érkezett hi­vatalukhoz. A dolgozók hoz­záértését jól illusztrálja, hogy elsőfokú határozataik nyomán mindössze három esetben fel­lebbeztek az ügyfelek, ám ezekből kettőt a másodfokú hatóság helybenhagyott. Ugyanakkor nehezíti a mun­kavégzést, hogy van olyan község, ahonnan még mindig nem küldték át azokat az ira­tokat, amelyeknek pedig már az előző esztendő első negye­dében meg kellett volna ér­kezniük. .. A gyámhivatal fennállása során egyszer tett feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt - az iratok eljutottak a megyei főügyészségre -, egyszer pe­dig szülői felügyelet megszün­tetése végett pert indítottak a bíróságon. A Hatvani Városi Bírósághoz tavaly hét esetben nyújtottak be keresetet gond­nokság alá helyezés ügyében. Ami a jövőt illeti: a gyám­hivatalnak az idén felül kell vizsgálnia a körzetből koráb­ban intézetbe utalt gyermekek ügyét, ami azt jelenti, hogy 22 kiskorú további elhelyezésé­ről kell gondoskodniuk. Tanácskozott a hatvani kisebbségi önkormányzat. - A grémium hétfőn meg­beszélést folytatott Alföldy Zoltánnal, a város pénzügyi bizottságának elnökével, s szó esett költségvetési kérdésekről is. Mint arról beszámoltunk, az igények milliós nagyságrendekkel meghaladják a váfos pénzügyi lehetőségeit. A kisebbségi képviselők részéről a lemondás is fel­vetődött, mennyiben nem kápjáfc még a szerintük szükséges összeget. .............. fotó: t. o.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents