Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

1999. február 25., csütörtök 5. oldal Hazai Tűkör Ki felügyeli a felügyeletet? Szerdán vezetői értekezleten jelentette be Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke, hogy egyik helyettesével, ifj. Nyers Re­zsővel együtt lemondott posztjáról. Március 1-jétől az intézmény irányítása - felte­hetően csak átmenetileg - Gaál Gyulára, a másik alel- nökre hárul. Tarafásék távozása már csak időpont kérdése volt, hiszen kormányzati össztűz zúdult az ÁPTF-re a Postabank és a Re­albank, illetve számos bróker­cég csődje miatt. A felügyelet vezetői többször és több for­mában bizonyították, hogy minden törvényes eszközt fel­használtak a bajba került pénz­intézetek jó útra térítésére, a kormány szerint azonban a fő felelősség személy szerint őket terheli. Tarafás Imre két héten át cáfolta a vádakat és szembe­szegült a pénzügyminiszterrel; ezek után meglepetést okozott a kedd esti közlemény, amely szerint a két főfelügyelő le­mond, a kormány viszont elis­meri, hogy „a törvényi lehető­ségek között mindent megtettek feladatuk ellátása érdekében”. Mi történt a kulisszák mö­gött? És végül is miről szól a történet? - fogalmazódik meg a kérdés, hiszen a leváltó nyilat­kozatban már szó sincs az ad­dig ürügyként emlegetett fel­ügyeleti összevonásokról. La­punk megbízható forrásokból úgy tudja, hogy - tekintettel a rendkívül kiéleződött helyzetre és a pénzügyi tárca elszántsá­gára - Tarafás végül hétfőn maga ajánlotta fel a távozást, de ehhez szakmai tisztességének elismerését kérte. Értesülésünk szerint kedd délután órákon át folyt az egyezkedés Stumpf István miniszterrel, míg meg­született a kompromisszum: „az ÁPTF mindent megtett”, de a kormány szerint „ennél többet kellett volna tennie”. Hogy mi lett volna ez a több - törvényte­len intézkedések, a hatáskör túl­lépése, vagy más? - ez nem de­rült ki a kormányzati állásfogla­lásból. Megválaszolatlanul ma­radt az a kérdés is ideáig, hogy miért maradhatott Gaál Gyula, akit az SZDSZ delegált az el­nökhelyettesi posztra, s szerepe vajon csak arra korlátozódik-e, hogy addig lássa el az intéz­mény vezetését, amíg a Fidesz nem találja meg a neki megfe­lelő embert. Megfigyelők szerint egy mindenképpen bizonyos: a fel­ügyelet szakmailag általánosan elismert vezetőinek eltávolítá­sával immár lehetőség nyílik arra, hogy a pénzügyi szféra el­lenőrzésére hivatott hatóság ezután arra összpontosítsa szi­gorát, ami jobban megfelel a politikai érdekeknek. Egy „kormánypárti” elnök ezenkí­vül nem fog olyan kellemetlen kijelentéseket sem tenni, hogy a Postabankot túlkonszolidálták, s a kérdéses százmilliárd való­jában egyéb célokra kell. Egyes információk szerint a Miniszterelnöki Hivatal jelöltje az a Kovács Álmos, aki koráb­ban épp Tarafást váltotta a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöki posztján. Mások szerint Kovács aligha vállalna egyértelműen politikai jellegű átszervezést vagy netán tisztogatást. Banki körökben a fő kérdést azonban nem is ebben látják. Tarafásék abba a főtisztviselői kategóri­ába tartoznak, amelyet a szám­vevőszéknél, a jegybanknál - épp a kormányváltásokkal járó személycserék elkerülése vé­gett - hat évre neveznek ki; s most - bármilyen áron - rájuk is sor került. Tehát a kérdés: lesz-e következő. S netán épp a nemzet bankja élén? - kr ­A legfőbb ügyész szóban is szeretne jelentést tenni Alkotmányos beszámoló Bár a legfőbb ügyész minden évben leteszi a képviselők asz­talára az ügyészség tevékeny­ségéről készített jelentését, azt mindezideig egyszer sem tárgyalta az Országgyűlés plénuma. Az Alkotmánnyal ellentétes gyakorlat feloldá­sára Györgyi Kálmán több­ször is kísérletet tett, s most úgy néz ki: fáradozása beérik. Úgy látszik, eddig mindig akadt valami fontosabb - fogalmazott Györgyi Kálmán. (Az Alkot­mányban is előírt szabályt egyébként a parlament alkot­mányügyi bizottságának állás- foglalása csupán négyévenkénti beszámolási kötelezettségként értelmezi.) Györgyi Kálmán azonban évente beszámol a közvádlói testület munkájáról, s reménye szerint idei összegzé­sét már az Országgyűlés plé­numa is megvitatja. így végre megszűnne a leg­felsőbb törvényhozói testület mulasztásos alkotmánysértése. Györgyi kérdésünkre sem óhaj­totta bírálni a parlament gya­korlatát, s nem véleményezte a kormánynak azt a törekvését sem, amellyel maga alá kívánja rendelni az ügyészséget. Mint mondta: ez politikai és nem szakmai kérdés. Az ügyészség munkája az elmúlt évben tovább szaporo­dott: az 1997. évi félmillió után tavaly 620 ezer bűnesetet re­gisztráltak. - Horváth ­Jövőre várhatóan megduplázódik Magyarország uniós támogatása PHARE-program: előnyben a régiók Jövőre várhatóan megkétszereződnek azok az EU-támogatá- sok, amelyek az ország gyarapodását, a földrész fejlettebb részéhez történő felzárkóztatását segítik - hangzott el tegnap egy budapesti PHARE-megbeszélést követően. Fél éven belül másodszor lá­togatott hazánkba Catherine Day, az Európai Bizottság igazgatója, hogy Boros Imre PHARE-támogatásokat koor­dináló miniszterrel áttekintse a rendelkezésre álló pénzek fel- használását.- A korábbi időszakhoz ké­pest tavaly javulás állt be a PHARE-programok kidolgo­zottsága terén - hangsúlyozta az igazgató asszony -, de még mindig jelentős összeg vár ésszerű elköltésre. Biztató azonban, hogy a magyar veze­tés az Európai Bizottsággal együttműködve mindent meg­tesz a támogatások hatéko­nyabb felhasználásáért. Boros Imre emlékeztetett arra, hogy a szükséges hazai hozzájárulás fedezete a költ­ségvetésben rendelkezésre áll. Az 1996-ban megítélt PHARE-támogatások felhasz­nálási határideje egyébként idén szeptemberben, az 1997. évi programoké pedig az év végén lejár, azaz addigra kell szerződésekkel lekötni a ren­delkezésre álló összegeket. El­sősorban regionális progra­mokra, területfejlesztésre, az életfeltételek javítására, kör­nyezetvédelemre, a közleke­dés korszerűsítésére kívánják költeni a PHARE-pénzeket. A miniszter munkatársunk kérdésére külön kiemelte a ré­giók jelentőségét, az EU ugyanis a több megyét fel­ölelő, esetenként az országha­tárokon átnyúló nagyobb terü­leti egységeket részesíti előnyben az igényelt támoga­tások odaítélésekor. Ezt bizo­nyítja, hogy az 1999. évre ösz- szegyűlt és elköltendő mint­egy 150-160 millió eurónak több mint egynegyede a régi­óknak jut. Indokolt tehát, hogy a régiók közigazgatása miha­marabb kiépüljön, s megte­remtődjenek a szükséges hazai jogi keretek. D. G. A kormány kerülő utakat keres Új, világos helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság keddi, a „maffiaellenes törvényről” szóló döntése - állítják a parla­menti pártok, de arról már megoszlanak a vélemények, hogy ezek után a bírák az adónyomozókról szóló, már kihirdetett jogszabályt is megsemmisítik-e. Répássy Róbert (Fidesz) sze­rint elképzelhető, hogy a kabi­net változatlan formában újra a Ház elé terjeszti a maffiael­lenes törvénycsomagot - bízva abban, hogy az MSZP és az SZDSZ időközben belátta „tévedését” -, vagy részekre szedik az egészet. Szerinte kü­lönféle jogi technikák révén a kormánytöbbség, ha nem is maradéktalanul, de elérheti eredeti célját. A képviselő ugyanakkor nem gondolja, hogy a taláros testület hasonló sorsra juttatja az adónyomozók hatásköréről szóló, már kihirdetett tör­vényt, mert szerinte az semmi­lyen vonatkozásban nem érinti a kétharmados rendőrségi jog­szabályt. Túri-Kovács Béla (FKGP) úgy látja: félő, hogy az ellen­zék csak formálisan, vagy csak részkérdésekben hajlik a megegyezésre, ezért lehet, hogy a kifogásolt kétharmados paragrafusokat feles törvé­nyekbe kell átemelni. Lénye­gében ezt a véleményt osztja Horváth Balázs (MDF) is, aki hozzátette még: kormányren­deletekkel, illetve belügymi­niszteri rendeletekkel talán ki­válthatók a megtorpedózott csomag egyes részei. Gál Zoltán (MSZP) lapunk kérdésére elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi nyilatkozatának ismeretében nem hisz a kétharmados tör­vényeket érintő konszenzus­ban. Számára most úgy tűnik, hogy a kabinet a taláros testü­let egyértelmű döntése elle­nére sem kíván változtatni ed­digi módszerén, most is a ke­rülő utakat keresi. A képviselő az adórendőrséggel kapcsola­tos várható alkotmánybírósági döntésről egyelőre nem óhaj­tott találgatásokba bocsát­kozni. Takács Mariann Ónálló tantárgy lesz az etika Az erkölcstan oktatásának a bevezetését tervezi az Oktatási Minisztérium. A tantárgy tartalmának meghatározására, a bevezetés módjának kidolgozására neves szakembereket kért fel a miniszter. A testület a napokban látott munkához.- A húsztagú bizottságban többek között filozófus, gyer­mekjogász, szociológus, neve­lőotthoni tanár, mentálhigié- nikus, tantervfejlesztő, tan- könyvszerző pedagógus talál­ható - nyilatkozta Pósfai Pé­ter, a tárca főosztályvezetője.-A kormányprogram egy­értelműen megfogalmazta, hogy az erkölcsi nevelés az is­kola kiemelt feladata. Ennek a jegyében született meg a dön­tés arról, hogy az etika önálló tárgy legyen. A bizottság tagjai, az elmé­leti szakemberek és a gyakorló pedagógusok nem a nulláról indulnak, hisz sok iskolában ma is oktatnak erkölcsi isme­reteket, több tankönyv is ké­szült e témában. Az azonban kétségtelen, hogy értékvál­sággal küszködő világunkban szükség van a jó szándékú próbálkozások összefogására, megerősítésére, intézmé­nyessé tételére. Ehhez kínál lehetőséget az önálló tantárgy, de az erkölcsi ismeretek a ma­inál szervesebben beépülnek a többibe is, a magyartól a tör­ténelmen és a biológián át a földrajzig.- Alapvető kérdések várnak még eldöntésre - mondta a fő­osztályvezető. - Az azonban már most bizonyosnak látszik, hogy fakultatív, a tanulók számára szabadon választható tárgy lesz az erkölcstan, várha­tóan az általános iskola 7. vagy 8. osztályában, illetve a középiskolában. Nem helyet­tesíti a hittant, hiszen az etikát világnézettől független tan­tárgynak képzeljük el. Az pedig, hogy a célokat miként sikerül megvalósítani, majd csak a közoktatási tör­vény módosítása és a kerettan- tervek kidolgozása után derül ki. Az ezredfordulót követően, amikor feltehetően már min­den magyar iskolában taníta­nak majd etikát. (deregán) Agrárvita. Az SZDSZ szerint a kormányon belül is vitákat fog kiváltani a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium által kidolgozott kö­zéptávú agrárstratégia. A terve­zet ugyanis ellentétes mind az Európai Unióban zajló folya­matokkal, mind a Fidesz 1998. évi választási programjával - jelentette ki Kis Zoltán szabad- demokrata országgyűlési kép­viselő. A Független Kisgazda- párt visszautasította az SZDSZ- es bírálatot. Szakmai okok. A Honvé­delmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségnél végre­hajtott személyi változásokat kizárólag szakmai szempontok motiválták, és annak érdekében történtek, hogy magasabb szintre emelkedjen a tárca ap­parátusának munkája - jelen­tette ki Homoki János, a HM politikai államtitkára az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának szerdai ülésén. Támogatott javaslat. Az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága szerdai ülésén általá­nos vitára alkalmasnak találta a földtörvény módosítására be­nyújtott javaslatot, amely a „zsebszerződések” érvénytele­nítését célozza. Hasonlóképpen foglalt állást a területfejlesz­tési-, a környezetvédelmi- és az alkotmányügyi bizottság is. Pedagóguskétségek. Még mindig nem világos, hogy szep­tembertől milyen tanterv sze­rint tanítják majd az általános iskola hetedik és nyolcadik osz­tályait, miután az oktatási tárca jelenleg azt tervezi, hogy a kö­vetkező tanév kezdetén felfüg­gesztik a NAT bevezetését a két említett évfolyamon - hangsúlyozta tegnap a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszer­vezetének szóvivője, Szakács Péter. Új elnök a Mól élén. A Mól Rt. rendkívüli közgyűlésén all tagú igazgatóságból nyolc sze­mély - köztük Pál László elnök - visszahívásáról döntöttek a részvényesek. A cég új elnöke Csák János, a Matáv eddigi pénzügyi igazgatója lett. Drágul a kenyér. A kenyér ára várhatóan március 1. után emelkedik az üzletekben, ám ez a folyamat akár két hónapig is eltarthat - jelentette ki szerdán Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke. A drá­gulás mértékéről a pékek még tárgyalnak a kereskedőkkel. Horn-dosszié: ítélet. Első fokon bűnösnek mondta ki a Fővárosi Bíróság az eltűnt Horn-dosszié ügyében indított büntetőeljárás két vádlottját, Csárádi József nyugállományú ezredest és Farkas Miklós szá­zadost, irattári dolgozót. Beszélgetőpartnerünk: Bach Szilvia parodista Kabaréba illő kórházi fizetések Hét évet töltött el egészségügyi dolgozóként. Fogászati asszisz­tens volt, majd egy felülvizsgáló főorvos segítőjeként találkoz­hattak vele a betegek. Bach Szilvia 1991-ben megnyerte a Ma­gyar Rádió humorfesztiválját, s ez a siker rövid időn belül vé­get vetett fehér köpenyes karrierjének. Miközben az egészségügyi dolgozók körében egyre erősö­dik a sztrájkhangulat, Bach Szilvia együttérzéssel emléke­zik vissza mindennapos gyöt­relmeire:- Sajnos, a kórházi munkától már az iskolai évek alatt elvet­ték a kedvemet.- Miért?- Fityulás, kismamacipős, pattanásos és tehetségtelen gye­rekként keményen ugráltattak bennünket a mások által ugyancsak meggyötört ápoló­nők. Papírvattát vágattak ve­lünk, ágytálat mosattak és az angolsarkas ágyazáson kívül minden komolyabb feladattól távol tartottak bennünket. Az orvosokról is hamar véleményt alkottam. Egyszer egy idős bá­csi a vécé felé totyogott, lecsú­szott pizsamanadrágban, kezé­ben a vizeletének gyűjtésére rendszeresített dunsztos üveg­gel. Alig tudott járni, s ráadásul meg is csúszott a folyosón. Nagy nehezen sikerült elkap­nom, de a negyven kilóm kevés volt ahhoz, hogy megtartsam. Hiába szóltam a közelben FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY mászkáló orvosoknak, rangon alulinak tartották, hogy beteg­hez nyúljanak. Persze, azóta tudom, hogy nem minden orvos egyforma. Abban a kórházban, ahová mostanában az édes­anyámat hordom, a főorvos ölni tudna a betegeiért. Páciens­párti szemlélete érdekes módon átragadt az ott dolgozó orvosok és nővérek mindegyikére.-Mit szólna, ha valóban sztrájkba lépnének az egész­ségügyi dolgozók?- Tényleg tarthatatlan a hely­zet. Megalázott és meggyötört emberek állnak a betegágyaknál. Ez egyaránt igaz a nővérekre és az orvosi gárdára. A fizetések kabaréba illőek, ezért - szégyen­letes módon - sokan küszköd­nek komoly megélhetési gon­dokkal. Borzasztó látvány, ha valaki hálapénzért kuncsorog. Hiába tömik tele a bankigazga­tók és más kiváltságos rétegek zsebét, ha rosszul lesznek az ut­cán, ők is a lepusztult egészség- ügyi intézmények valamelyiké­ben találják magukat. Németh Zsuzsa Világháború.* robbanószerkezet. A helyszínen robbantották fel azt a második világháborús robbanószer­kezetet, amelyet szerdán délelőtt találtak egy építkezés te­rületén a budapesti Déli pályaudvar közelében. A tűzszeré­szek azért döntöttek a repeszgránát helyszíni megsemmisí­tése mellett, mert ezt a szerkezetet, ha már egyszer kilőt­ték, tilos megmozdítani. A szétrozsdásodott gránát nyolc kilogramm robbanószert tartalmazott, fotó: feb/körmendi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents