Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-23 / 45. szám
1999. február 23., kedd Horizont 9. oldal Adótanácsadó Mit kell tudnunk a helyi adókról? Közeleg a félévi befizetések határideje EGER - Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az önkormányzati törvény biztosítja az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy a törvényben meghatározott keretek között helyi adókat vezethessenek be. A hatályos szabályozás szervesen illeszkedik az Európa Tanács által 1985-ben tett, a helyi adóztatásról szóló deklarációjába. Az adóztatás konkrét törvényi kereteit a helyi adókról szóló - időközben többször is módosított - 1990. évi C. törvény teremtette meg. A megyeszékhely önkormányzatának képviselő-testü- lete 1992. január 1-jével vezette be a helyi adókat, egyúttal megszüntette az addig hatályos úgynevezett tanácsi adókat. Miután az „önkormányzati adók” a város valamennyi polgárát, illetve családját érinthetik, így hasznos lehet néhány fontos információt ismételten feleleveníteni. Ingatlanadók 1. Magánszemélyek kommunális adója: Az adóztatás jobb megértéséhez szükség van néhány „adójogi" fogalom tisztázására, annál is inkább, mert jelentős azoknak a polgároknak a száma - nyugdíjasok, személyi jövedelemadó-bevallást nem készítők -, akik az állami adóhatósággal nem, de az ön- kormányzati adóhatósággal kapcsolatba kerülnek. A kommunális adó adóalanya az a magánszemély, aki az adóév első napján a lakásingatlan (ingatlan-nyilvántartás szerinti vagy azon kívüli) tulajdonosa, továbbá az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik - ilyenek például az önkormányzati bérlakások. Az „adóalanyiság” fogalma természetesen magában foglalja azt is, hogy a polgárnak adókötelezettségét érintő bejelentési, bevallási, valamint fizetési kötelezettségei vannak. Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/ amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerződő felet kell tulajdonosnak tekinteni. A helyi adók bevezetése óta két ízben kellett eddig bevallás keretében számot adni - az adott adóév első napján fennálló állapotnak megfelelően - a lakásingatlanokról, építményekről az adóalanyoknak. Ezt először 1992. január 15-ig, majd másodszor 1996. január 31-ig kellett megtenni. Ez utóbbi kötelezettség azokra is vonatkozott, akik már ’92-ben adóbevallást készítettek. Általános szabály - az építmény- és telekadók tekintetében is -, hogy az adóalanynak az adókötelezettséget érintő változást 15 napon belül a „Bevallás Nyomtatványon” kell bejelentenie az adóhatóságnak. A teljesség igénye nélkül lényegesebb adókötelezettséget érintő változás lehet az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változás - vétel, eladás, ajándék, csere, vagyoni értékű jog szerzése megszűnése, haszonélvezet, használat -, illetve az adózó polgár adataiban bekövetkezett változás - lakcím, név változása. Ha az ingatlant ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog is terheli, úgy a tulajdonost az „adóalanyiságban” megelőzi a vagyoni értékű jog jogosultja, azaz elsősorban neki kell a bevallást megtennie. Ettől írásos megegyezés alapján el lehet térni, amennyiben a tulajdonos átvállalja a bevallási és a fizetési kötelezettséget is. Tulajdonostársak esetén két lehetőség között választhatnak az érintettek: vagy külön-kü- lön készítik el a bevallásaikat és egymástól függetlenül fizetik az adó arányos részét, vagy a tulajdonostársak - például férj, feleség, gyermek - írásos nyilatkozata alapján egyik tulajdonostárs vállalja az adó bevallását és az adó megfizetését is. E nyilatkozat alapján ő tartja a kapcsolatot az adóhatósággal. Immár 1996. január 1-jétől a kommunális adóban adóznak a lakások és a lakásokkal közvetlenül egybeépült, azzal szerves egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (garázs, raktár, iroda, üzlet, pince, műhely). A lakástól külön felépített, akár egy építési telken lévő, nem lakáscélú helyiségek, illetve a társasházak garázsai mint önálló ingatlanok, nem a kommunális adóban, hanem az építményadóban adóznak. Az adó mértéke ’97-től 12.000 forint, azonban a lakás alapterületének nagysága alapján a polgárok eltérő nagyságú kedvezményeket - melynek összege akár 87,5 százalék .is lehet — vehetnek igénybe. Mind a kommunális, mind az építmény- és telekadóban továbbra is megmaradt az „előre fizetés kedvezménye”, azaz: az adózók választhatnak, hogy az éves adó összegét két egyenlő részletbenm március 31-ig, illetve szeptember 30-ig, vagy egy összegben, de 10 százalékkal csökkentve, március 31-ig fizetik-e meg. Fontos tudni, hogy ha az év közben az ingatlan tulajdonosának személyében változás következik be, úgy a teljes éves adót a január 1-jei nyilvántartott tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosultja) köteles megfizetni, és majd a következő évtől - az eladás tényéről beadott adóbevallás alapján - szűnik csak meg az adókötelezettsége. 2. Építményadó: Három esztendeje, 1996-tól mind a magánszemélyek (egyéni vállalkozók), a jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek az év első napján a tulajdonukban (használatukban) lévő, nem lakás céljára szolgáló építményeik — így a műemlék építmények - után is építményadót fizetnek. Az adó alapja az építmény négyzetméter-értékben számított hasznos alapterülete. Ez alatt a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek azt a részét kell érteni, ahol a belmagasság 1,90 méter. Az adó mértékét eltérően határozzák meg, attól függően, hogy az építmény belvárosban - ekkor négyzetméterenként 150 forintot kell fizetni -, külvárosban (120 forint), vagy külterületen (70 forint) van. A pincék után jelentősen csökkent az adó a múlt évben: ez - elhelyezkedéstől függetlenül - négyzet- méterenként 20 forint. Banki, pénzintézeti, takarékpénztári, takarékszövetkezeti tevékenység céljára szolgáló építmény után 900 forinttal számol az adóhatóság. 3. Telekadó: A törvényi szabályozást jelentősen szűkítve, a telekadó kötelezettsége alá a megye- székhelyen kizárólag beépítetlen építési telkek tartoznak. A bevallásadási kötelezettség a magán- és a jogi személyekre egyaránt kiterjed. A telek négyzetméterre számított területe után a belvárosban 50, a külvárosban pedig 10 forint az adó összege évente. Építési teleknek minősül az önkormányzat rendelete alapján az a telek, amely az építési szabályoknak és a településrendészeti tervnek megfelelően kialakított építmény elhelyezése céljára szolgáló földrészlet, s a településen az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületnek minősül. E fogalomból is következik, hogy a zártkertekről és a külterületi telkekről bevallást nem kellett készíteni. Az építési telek beépítése esetén - szintén bevallás alapján - a január 1-jei állapotnak megfelelően megszűnik a „telekként)” adóztatás, ugyanakkor mint lakás vagy építmény, bekerül a kommunális adó, illetve az építményadó „tárgyak” közé. Gépjárműadó 1996-tól ismét és jelentősen megváltoztak a gépjárműadóval kapcsolatos jogszabályok. Az Országgyűlés 1995. évi XCVIII. törvénnyel módosította a gépjárműadóról szóló korábbi jogszabályt. A gépjárműadó - közismert nevén súlyadó - speciális ön- kormányzati adóként működik ’96. január 1-jétől. Az önkormányzatok képviselő-testüle- tei a törvényi kereteken belül - 600 és 1000 forint között - állapíthatták meg az alkalmazandó adómértéket. Eger város közgyűlése 1999-től az 1200 kg önsúly feletti személy- gépjárművek adóját 800, minden más gépjármű adómértékét 600 forintban állapította meg száz kilogrammonként. Adóalany 1996. január 1-jétől az a személy, aki a gépjármű forgalmi engedélyének tulajdonosi rovatában az év első napján tulajdonosként szerepel, azaz ő fizeti meg egész évre - a bevallást követően - az adó összegét. Gépjármű-eladáskor - a következő adóévtől - csak abban az esetben szűnik meg az eladó adófizetési kötelezettsége, ha - a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásról szóló jogszabály alapján - a korábbi tulajdonos a rendőrhatósághoz bejelentette az eladás tényét. Az év közben forgalomba helyezett - például kivont jármű forgalomba történő visszahelyezése, vagy új gépjármű vásárlása -, illetve év közben forgalomból kivont járművek után továbbra is az évi adó időarányos részét kell megfizetni. Nem változott az egyébként 1992. január 1-jétől hatályban lévő azon rendelkezés sem, miszerint a gépjármű-adóztatást érintő változásokat az érintetteknek - az adókötelezettség keletkezését eredményező változást 15 napon belül, az adókötelezettséget megszüntető változást pedig 30 napon belül - be kell vallani az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. A megyeszékhelyen élő lakosoknak ezt az Egri Polgármesteri Hivatal Adó Irodáján kell megtenniük. Az Országgyűlés az 1998. évi LXIII. számú törvénnyel ismét módosította a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. számú törvényt. E módosítás alapján 1999-től bizonyos tehergépjárművek, autóbuszok és nyerges vontatók adókedvezménye változik, kedvezőbb lesz. A kizárólag elektromos meghajtású, s a tiszta gázüzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50 százalékát kell megfizetni. A műbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.02IC. előírásnak megfelelő, 3500 kilogramm össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50 százalékát, míg a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.01 IC. előírásnak megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75 százalékát kell megfizetni. Az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a lég- szennyezése az ENSZ-EGB 49.02IA. előírásainak megfelel, az egyébként járó adó 75 százalékát - nyerges vontató esetében 20 százalékát -, míg az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a lég- szennyezése az ENSZ-EGB 49.02IB., zajkibocsátása pedig az ENSZ-ÉGB 51.02 előírásnak megfelel, az adó 50 százalékát - nyerges vontató esetében 10 százalékát - kell megfizetni. Az adókedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja. Ha a jármű üzembentartója a katalizátor fajtáját, illetve az ENSZ-EGB előírásokat igazoló műbizonylatokat az egri önkormányzati adóhatóság címére eljuttatja, úgy a második félévi gépjárműadó összegét csökkentik. Számlavezetés Miután az önkormányzatok számlavezetésére vonatkozó rendeletet a pénzügyminiszter módosította, 1999-től az iparűzési adó befizetése az adóhatóság iparűzési adó beszedési számlájára, az egyéb helyi adó - az 1999. adóév előtti időszakot terhelő — iparűzési adó, s a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó befizetése az adóhatóság helyi adó beszedési számlájára történik. E rendelkezések értelmében az érintetteknek első esetben az idei év első félévi előleget már az „új” iparűzési adó beszedési számlára kell befizetniük. Szintén ide kell majd befizetni az idei második félévi előleget, a „feltöltési, kiegészítési” kötelezettségre szánt befizetéseket, valamint az ezekkel összefüggő pótlékokat, mulasztási bírságokat. (Iparűzési adó beszedési számla Eger: 11739009- 15379841-03540000.) Változatlanul a „régi” adó- beszedési számlára kell befizetni a tavalyi végleges adó különbözeiét, vagy az azt megelőző adóévekkel összefüggő késedelmi pótlékokat, mulasztási bírságokat, önrevíziós pótlékokat. (Helyi adó beszedési számla Eger: 11739009— 165379841-08590000.) (-ne) J^GITSE A HITET, HOGY A HIT segíthessen! Az adófizetők 1998. évi felajánlásai alapján a HIT Gyülekezete a negyedik legnagyobb támogatottsággal rém delkező magyarországi felekezet. Köszönjük megtisztelő bizalmukat és támogatásukat! A HIT Gyülekezete javára 1999-ben változatlanul az alábbi kódszám feltüntetésével lehet rendelkezni: 0279 További adományaikat a 10102103-06486604-00000008 számú bankszámlára várjuk HITéiERKÖLCS ULTURALis alapítvány Kérjük, hogy adójának közhasznú társadalmi szervezetek javára felajánlható 1%-val támogassa az 1990-ben létrejött Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány karitatív, kulturális és oktatási tevékenységét. Adószámunk: 19012164-2-41 További adományaikat a 10300002-20355065-70213285 számú bankszámlára várjuk. Téli kiárusítás a Sulák Szőnyegáruházban! » Sulák (41473) Csak az Egri Üzletben a téli kiárusításon 50-60% engedményt adunk februárban amíg a készlet tart! 2x3-as szobai szőnyeg nettó 7 990.- Ft-tól! Filc padlószőnyeg nettó 344 Ft/m2 áron kapható! Csak a Suláknál, a téli kiárusítás során vásárolt termékre gyorsított helyi ügyintézéssel áruhitel-akció! Várjuk Egri Üzletünkben 50-60 %-os téli kiárusításunkon! Ne feledje, a Sulákkal jól jár! Eger, Pacsirta u.-2. Tel: 36/311-699 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 9-17, szombat: 9-12-ig ( PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízásából pályázati felhívást teszünk közzé. A pályázat tárgya: A Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság (3300 Eger, Deák F. u. 49.) könyvvizsgálati tevékenységére könyvvizsgáló pályáztatása 1 éves időtartamra. A pályázat feltételei: Pályázatot nyújthatnak be azok a magánszemélyek és könyvvizsgáló társaságok, akik (amelyek) a Gazdasági társaságokról szóló, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A benyújtott pályázatban a pályázó térjen ki eddig végzett munkáira, társaság esetén a társaság nagyságára, - tevékenységére vonatkozó legfontosabb szempontokra, jellemzőkre. A pályázó jelölje meg szakmai referenciáit is. A pályázathoz csatolni kell a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély hitelesített fénymásolatát is. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent, amennyiben a pályázó, a kiemelt közhasznú szervezeteknek minősített közhasznú társaságok speciális könyvvezetési és adózási ismeretével is rendelkezik. A pályázat benyújtásának határideje: A felhívás megjelenését követő 2 azaz kettő héten belül. A pályázat benyújtásának helye: Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság 3300 Eger, Deák F. út 49. Módja: személyesen vagy postán A pályázatot tartalmazó borítékra kérjük ráírni: „Könyvvizsgálói pályázat” A pályázattal kapcsolatban - szükség esetén - információt ad társaság főkönyvelője a 36/413-735-ös telefonszámon.