Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

1999. február 23., kedd Horizont 9. oldal Adótanácsadó Mit kell tudnunk a helyi adókról? Közeleg a félévi befizetések határideje EGER - Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság Alkot­mánya és az önkormányzati törvény biztosítja az önkor­mányzatoknak azt a jogot, hogy a törvényben meghatáro­zott keretek között helyi adó­kat vezethessenek be. A hatá­lyos szabályozás szervesen il­leszkedik az Európa Tanács által 1985-ben tett, a helyi adóztatásról szóló deklaráció­jába. Az adóztatás konkrét tör­vényi kereteit a helyi adókról szóló - időközben többször is módosított - 1990. évi C. tör­vény teremtette meg. A megyeszékhely önkor­mányzatának képviselő-testü- lete 1992. január 1-jével ve­zette be a helyi adókat, egyút­tal megszüntette az addig hatá­lyos úgynevezett tanácsi adó­kat. Miután az „önkormány­zati adók” a város valamennyi polgárát, illetve családját érinthetik, így hasznos lehet néhány fontos információt is­mételten feleleveníteni. Ingatlanadók 1. Magánszemélyek kommu­nális adója: Az adóztatás jobb megérté­séhez szükség van néhány „adójogi" fogalom tisztázá­sára, annál is inkább, mert je­lentős azoknak a polgároknak a száma - nyugdíjasok, szemé­lyi jövedelemadó-bevallást nem készítők -, akik az állami adóhatósággal nem, de az ön- kormányzati adóhatósággal kapcsolatba kerülnek. A kommunális adó adóala­nya az a magánszemély, aki az adóév első napján a lakásin­gatlan (ingatlan-nyilvántartás szerinti vagy azon kívüli) tu­lajdonosa, továbbá az a ma­gánszemély, aki az önkor­mányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdoná­ban álló lakás bérleti jogával rendelkezik - ilyenek például az önkormányzati bérlakások. Az „adóalanyiság” fogalma természetesen magában fog­lalja azt is, hogy a polgárnak adókötelezettségét érintő beje­lentési, bevallási, valamint fi­zetési kötelezettségei vannak. Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/ amely az ingatlan-nyilvántar­tásban tulajdonosként szere­pel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántar­tási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerződő felet kell tulajdonosnak tekinteni. A helyi adók bevezetése óta két ízben kellett eddig bevallás keretében számot adni - az adott adóév első napján fenn­álló állapotnak megfelelően - a lakásingatlanokról, építmé­nyekről az adóalanyoknak. Ezt először 1992. január 15-ig, majd másodszor 1996. január 31-ig kellett megtenni. Ez utóbbi kötelezettség azokra is vonatkozott, akik már ’92-ben adóbevallást készítettek. Általános szabály - az épít­mény- és telekadók tekinteté­ben is -, hogy az adóalanynak az adókötelezettséget érintő változást 15 napon belül a „Bevallás Nyomtatványon” kell bejelentenie az adóható­ságnak. A teljesség igénye nélkül lényegesebb adókötele­zettséget érintő változás lehet az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változás - vétel, eladás, ajándék, csere, vagyoni értékű jog szerzése megszű­nése, haszonélvezet, használat -, illetve az adózó polgár ada­taiban bekövetkezett változás - lakcím, név változása. Ha az ingatlant ingatlan­nyilvántartásba bejegyzett va­gyoni érték jog is terheli, úgy a tulajdonost az „adóalanyiság­ban” megelőzi a vagyoni ér­tékű jog jogosultja, azaz első­sorban neki kell a bevallást megtennie. Ettől írásos meg­egyezés alapján el lehet térni, amennyiben a tulajdonos át­vállalja a bevallási és a fizetési kötelezettséget is. Tulajdonostársak esetén két lehetőség között választhatnak az érintettek: vagy külön-kü- lön készítik el a bevallásaikat és egymástól függetlenül fize­tik az adó arányos részét, vagy a tulajdonostársak - például férj, feleség, gyermek - írásos nyilatkozata alapján egyik tu­lajdonostárs vállalja az adó bevallását és az adó megfize­tését is. E nyilatkozat alapján ő tartja a kapcsolatot az adóha­tósággal. Immár 1996. január 1-jétől a kommunális adóban adóznak a lakások és a lakásokkal köz­vetlenül egybeépült, azzal szerves egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek (garázs, raktár, iroda, üz­let, pince, műhely). A lakástól külön felépített, akár egy épí­tési telken lévő, nem lakáscélú helyiségek, illetve a társashá­zak garázsai mint önálló ingat­lanok, nem a kommunális adó­ban, hanem az építmény­adóban adóznak. Az adó mértéke ’97-től 12.000 forint, azonban a lakás alapterületének nagysága alapján a polgárok eltérő nagyságú kedvezményeket - melynek összege akár 87,5 százalék .is lehet — vehetnek igénybe. Mind a kommunális, mind az építmény- és telekadóban továbbra is megmaradt az „előre fizetés kedvezménye”, azaz: az adózók választhatnak, hogy az éves adó összegét két egyenlő részletbenm március 31-ig, illetve szeptember 30-ig, vagy egy összegben, de 10 százalékkal csökkentve, már­cius 31-ig fizetik-e meg. Fontos tudni, hogy ha az év közben az ingatlan tulajdono­sának személyében változás következik be, úgy a teljes éves adót a január 1-jei nyil­vántartott tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosultja) köteles megfizetni, és majd a követ­kező évtől - az eladás tényéről beadott adóbevallás alapján - szűnik csak meg az adókötele­zettsége. 2. Építményadó: Három esztendeje, 1996-tól mind a magánszemélyek (egyéni vállalkozók), a jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek az év első napján a tulajdonukban (hasz­nálatukban) lévő, nem lakás céljára szolgáló építményeik — így a műemlék építmények - után is építményadót fizetnek. Az adó alapja az építmény négyzetméter-értékben számí­tott hasznos alapterülete. Ez alatt a végleges falsíkokkal ha­tárolt teljes alapterületnek azt a részét kell érteni, ahol a bel­magasság 1,90 méter. Az adó mértékét eltérően határozzák meg, attól függően, hogy az építmény belvárosban - ekkor négyzetméterenként 150 forin­tot kell fizetni -, külvárosban (120 forint), vagy külterületen (70 forint) van. A pincék után jelentősen csökkent az adó a múlt évben: ez - elhelyezke­déstől függetlenül - négyzet- méterenként 20 forint. Banki, pénzintézeti, taka­rékpénztári, takarékszövetke­zeti tevékenység céljára szol­gáló építmény után 900 forint­tal számol az adóhatóság. 3. Telekadó: A törvényi szabályozást je­lentősen szűkítve, a telekadó kötelezettsége alá a megye- székhelyen kizárólag beépítet­len építési telkek tartoznak. A bevallásadási kötelezettség a magán- és a jogi személyekre egyaránt kiterjed. A telek négyzetméterre számított terü­lete után a belvárosban 50, a külvárosban pedig 10 forint az adó összege évente. Építési teleknek minősül az önkormányzat rendelete alap­ján az a telek, amely az építési szabályoknak és a település­rendészeti tervnek megfele­lően kialakított építmény elhe­lyezése céljára szolgáló föld­részlet, s a településen az in­gatlan-nyilvántartás szerint belterületnek minősül. E foga­lomból is következik, hogy a zártkertekről és a külterületi telkekről bevallást nem kellett készíteni. Az építési telek beépítése esetén - szintén bevallás alap­ján - a január 1-jei állapotnak megfelelően megszűnik a „te­lekként)” adóztatás, ugyanak­kor mint lakás vagy építmény, bekerül a kommunális adó, il­letve az építményadó „tár­gyak” közé. Gépjárműadó 1996-tól ismét és jelentősen megváltoztak a gépjárműadó­val kapcsolatos jogszabályok. Az Országgyűlés 1995. évi XCVIII. törvénnyel módosí­totta a gépjárműadóról szóló korábbi jogszabályt. A gépjárműadó - közismert nevén súlyadó - speciális ön- kormányzati adóként működik ’96. január 1-jétől. Az önkor­mányzatok képviselő-testüle- tei a törvényi kereteken belül - 600 és 1000 forint között - ál­lapíthatták meg az alkalma­zandó adómértéket. Eger vá­ros közgyűlése 1999-től az 1200 kg önsúly feletti személy- gépjárművek adóját 800, min­den más gépjármű adómérté­két 600 forintban állapította meg száz kilogrammonként. Adóalany 1996. január 1-jé­től az a személy, aki a gép­jármű forgalmi engedélyének tulajdonosi rovatában az év első napján tulajdonosként szerepel, azaz ő fizeti meg egész évre - a bevallást köve­tően - az adó összegét. Gép­jármű-eladáskor - a következő adóévtől - csak abban az eset­ben szűnik meg az eladó adó­fizetési kötelezettsége, ha - a közúti közlekedés rendőrható­sági igazgatásról szóló jogsza­bály alapján - a korábbi tulaj­donos a rendőrhatósághoz be­jelentette az eladás tényét. Az év közben forgalomba helyezett - például kivont jármű forgalomba történő visszahelyezése, vagy új gép­jármű vásárlása -, illetve év közben forgalomból kivont járművek után továbbra is az évi adó időarányos részét kell megfizetni. Nem változott az egyébként 1992. január 1-jétől hatályban lévő azon rendelkezés sem, miszerint a gépjármű-adózta­tást érintő változásokat az érin­tetteknek - az adókötelezett­ség keletkezését eredményező változást 15 napon belül, az adókötelezettséget megszün­tető változást pedig 30 napon belül - be kell vallani az illeté­kes önkormányzati adóható­ságnak. A megyeszékhelyen élő lakosoknak ezt az Egri Pol­gármesteri Hivatal Adó Irodá­ján kell megtenniük. Az Országgyűlés az 1998. évi LXIII. számú törvénnyel ismét módosította a gépjármű­adóról szóló 1991. évi LXXXII. számú törvényt. E módosítás alapján 1999-től bi­zonyos tehergépjárművek, au­tóbuszok és nyerges vontatók adókedvezménye változik, kedvezőbb lesz. A kizárólag elektromos meghajtású, s a tiszta gáz­üzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50 százalékát kell megfizetni. A műbizonylat szerint sza­bályozott katalizátorral ellá­tott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.02IC. előírás­nak megfelelő, 3500 kilo­gramm össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50 százalékát, míg a nem szabá­lyozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.01 IC. előírás­nak megfelelő, 3500 kg össz­tömeget meg nem haladó dí­zelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75 százalé­kát kell megfizetni. Az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a lég- szennyezése az ENSZ-EGB 49.02IA. előírásainak megfelel, az egyébként járó adó 75 szá­zalékát - nyerges vontató ese­tében 20 százalékát -, míg az olyan tehergépjármű, autó­busz után, amelynek a lég- szennyezése az ENSZ-EGB 49.02IB., zajkibocsátása pedig az ENSZ-ÉGB 51.02 előírás­nak megfelel, az adó 50 száza­lékát - nyerges vontató eseté­ben 10 százalékát - kell megfi­zetni. Az adókedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat iga­zolja. Ha a jármű üzembentar­tója a katalizátor fajtáját, il­letve az ENSZ-EGB előíráso­kat igazoló műbizonylatokat az egri önkormányzati adóha­tóság címére eljuttatja, úgy a második félévi gépjárműadó összegét csökkentik. Számlavezetés Miután az önkormányzatok számlavezetésére vonatkozó rendeletet a pénzügyminiszter módosította, 1999-től az ipar­űzési adó befizetése az adóha­tóság iparűzési adó beszedési számlájára, az egyéb helyi adó - az 1999. adóév előtti idősza­kot terhelő — iparűzési adó, s a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó befi­zetése az adóhatóság helyi adó beszedési számlájára történik. E rendelkezések értelmében az érintetteknek első esetben az idei év első félévi előleget már az „új” iparűzési adó be­szedési számlára kell befizet­niük. Szintén ide kell majd be­fizetni az idei második félévi előleget, a „feltöltési, kiegészí­tési” kötelezettségre szánt be­fizetéseket, valamint az ezekkel összefüggő pótlékokat, mulasz­tási bírságokat. (Iparűzési adó beszedési számla Eger: 11739009- 15379841-03540000.) Változatlanul a „régi” adó- beszedési számlára kell befi­zetni a tavalyi végleges adó különbözeiét, vagy az azt meg­előző adóévekkel összefüggő késedelmi pótlékokat, mulasz­tási bírságokat, önrevíziós pót­lékokat. (Helyi adó beszedési számla Eger: 11739009— 165379841-08590000.) (-ne) J^GITSE A HITET, HOGY A HIT segíthessen! Az adófizetők 1998. évi felajánlásai alapján a HIT Gyülekezete a negyedik legnagyobb támogatottsággal rém delkező magyarországi felekezet. Köszönjük megtisztelő bizalmu­kat és támogatásukat! A HIT Gyülekezete javára 1999-ben változatlanul az alábbi kódszám feltüntetésével lehet rendelkezni: 0279 További adományaikat a 10102103-06486604-00000008 számú bankszámlára várjuk HITéiERKÖLCS ULTURALis alapítvány Kérjük, hogy adójának közhasznú társadalmi szervezetek javára felajánlható 1%-val támogassa az 1990-ben létrejött Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány karitatív, kulturális és oktatási tevékenységét. Adószámunk: 19012164-2-41 További adományaikat a 10300002-20355065-70213285 számú bankszámlára várjuk. Téli kiárusítás a Sulák Szőnyegáruházban! » Sulák (41473) Csak az Egri Üzletben a téli kiárusításon 50-60% engedményt adunk februárban amíg a készlet tart! 2x3-as szobai szőnyeg nettó 7 990.- Ft-tól! Filc padlószőnyeg nettó 344 Ft/m2 áron kapható! Csak a Suláknál, a téli kiárusítás során vásárolt termékre gyorsított helyi ügyintézéssel áruhitel-akció! Várjuk Egri Üzletünkben 50-60 %-os téli kiárusításunkon! Ne feledje, a Sulákkal jól jár! Eger, Pacsirta u.-2. Tel: 36/311-699 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 9-17, szombat: 9-12-ig ( PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízásából pályázati felhívást teszünk közzé. A pályázat tárgya: A Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság (3300 Eger, Deák F. u. 49.) könyvvizsgálati tevékenységére könyvvizsgáló pályáztatása 1 éves időtartamra. A pályázat feltételei: Pályázatot nyújthatnak be azok a magánszemélyek és könyvvizsgáló társaságok, akik (amelyek) a Gazdasági társaságokról szóló, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A benyújtott pályázatban a pályázó térjen ki eddig végzett munkáira, társaság esetén a társaság nagyságára, - tevékenységére vonatkozó legfontosabb szempontokra, jellemzőkre. A pályázó jelölje meg szakmai referenciáit is. A pályázathoz csatolni kell a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély hitelesített fénymásolatát is. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent, amennyiben a pályázó, a kiemelt közhasznú szervezeteknek minősített közhasznú társaságok speciális könyvvezetési és adózási ismeretével is rendelkezik. A pályázat benyújtásának határideje: A felhívás megjelenését követő 2 azaz kettő héten belül. A pályázat benyújtásának helye: Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság 3300 Eger, Deák F. út 49. Módja: személyesen vagy postán A pályázatot tartalmazó borítékra kérjük ráírni: „Könyvvizsgálói pályázat” A pályázattal kapcsolatban - szükség esetén - információt ad társaság főkönyvelője a 36/413-735-ös telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents