Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-22 / 44. szám

1999. február 22., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Állati mázli Fenyegeti-e rövidzárlat a szentjánosbogárkát, ha nedvesség éri? - tették fel a kérdést egy állatkert igazga­tójának. Nem, hiszen nincs negatív és pozitív pólusuk, lámpácskájukat nem elekt­romos áram működteti - szólt a válasz. A bogárkák, azon kívül, hogy nem kell hatalmas vil­lanyszámlát fizetniük, ab­ban is szerencsések, hogy egész életükben nem kell vil­lanykörtét cserélniük. (elek) * Beiskolázás. A Pásztorvöl­gyi Általános Iskola és Gimnáziumban február 25- én 17 órától tájékoztatót tar­tanak a leendő diákok szüle­inek. Kertbarátkor. A Megyei Művelődési Központban ma 17 órakor a Kertbarátkor vendége lesz Bartók János, a Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet tanára, aki a zöldségtermesztésről tart előadást. Fogadóóra. Február 24-én 17 és 18 óra között a Bervai Óvodában, fél héttől fél nyolcig pedig a Pásztorvöl­gyi Gimnázium és Általános Iskolában Vizi Gyula SZDSZ-es képviselő várja a lakosságot. Ugyanezen a napon 16 órától a városháza 2-es termében Bányász Ró­bert a 3-as választókerület képviselője tart fogadóórát. Tanácskozás. A Heveshez csatlakozott Alatka polgára­inak február 23-án városré­szi tanácskozást tart az ön- kormányzat. A volt varro­dában 17 órakor kezdődő gyűlésen Kontra Gyula pol­gármester tart tájékoztatót a településrész fejlesztési le­hetőségeiről, s szóba kerül a Hevestől való leválás lehe­tősége, annak előnyei, hát­rányai, s a vezetékes ivóvíz kiépítésének feltétele. Hótakaró. Egerben több la­kókörnyezetben, parkban az örökzöld növényeket még mindig nagy mennyiségű hólepel borítja. A polgár- mesteri hivatal főmérnöki irodája kéri a lakosságot, hogy a növényeket rázással mentesítsék a hóteher alól. ______________________ T RAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.0ft-14.00 - Eger belterület, Hatvan belterület. 14.00-22.00 - Gyöngyös belte­rület. Aki nem hiszi, járjon utána (Folytatás az 1. oldalról) Itt kiderült az is, hogy minden­kinek megvan a saját meséje, amivel akár orvosolni is tudja problémáit, gondjait. Ezért van, hogy egy gyermek sokáig ra­gaszkodik egyetlen történethez, amelyből erőt meríthet magá­nak.- Legutóbb Csillagmitológi­ánk a népmesében címmel hangzott el előadás...- Manapság rengeteg gátlás között éljük le életünket - mondja Koszec Sándor tanár -, s a mesék rávilágíthatnak ezekre a problémákra. A televí­zióból áramló meséknek is van ugyan nevelő hatásuk, de ezek egészen más irányba mutatnak. A tévé ugyanis úgy tud hatni az elmére, hogy először eltonipítja azt. Ezzel szemben egy nép­mese azáltal tudja megfogni az embert, hogy elmélyült, mégis élénk tudati állapotot hoz létre. Ez olyan, mint a repülő táltos, aki megkérdezi gazdáját: ho­gyan repüljünk? Mint a szél, vagy mint a gondolat? A válasz erre: úgy, hogy se tebenned, se énbennem baj ne essen. S repül­tek, a gondolatnál is sebeseb­ben. Márpedig, ha valami a gondolatnál is gyorsabb, azt a mi világunkra levetítve meditá­ciónak, magyarul révülésnek nevezzük. Ez az az állapot, ami­kor elmélyülteti át tudunk érezni valamit.- S miként értelmezhetjük azt, hogy egyikük se sérüljön meg?-A révülés állapotában az ember nagyon sebezhető, sok olyan hatás érheti, ami rossz irányba vezeti. Egy felnőtt számára azért fontos ezt felis­merni, mert csak így kaphatják meg azt a vezérlő elvet, aminek révén az érték, érték lehet. En­nek megtalálásában nagyon so­kat tud segíteni a népi művelt­ség.-Ez tehát azt jelenti, hogy felnőttként ki kell elemeznünk a népmeséket, s mondanivalóju­kat saját életünkre kell kivetí­teni?- Valami ilyesmiről van szó. Komolyabban kell vennünk mindazt, amiről a mesék szól­nak. Hiszen mindegyik úgy kezdődik, hogy Egyszer volt, hol nem volt. De ha belegondo­lunk, valahol mégiscsak volt. S a végén mindig figyelmeztet­nek, hogy: Aki nem hiszi járjon utána. Erről azonban legtöbb­ször elfeledkezünk. Meg kel­lene keresni azt a vonatkozta­tási rendszert, ahol a mesék ál­lításai igazak lehetnek, érvé­nyük van. Ha ezt megtaláljuk, nyitottá válik számunkra a mese. Elek Eszter Hasznos tanácsok a termelőknek Átfogó képet kaphatnak a mai mezőgazdaságról HEVES - A Vállalkozói Köz­pont helyi alirodájának szerve­zésében fajtabemutató tanács­kozásra került sor. A rendez­vény első része volt egy, a ter­melőket segítő, télvégi előadás- sorozatnak.- Minden évben nagy az igény olyan fajtabemutató és - ajánló összejövetelekre - kö­zölte érdeklődésünkre dr. Vincze Ferenc, az aliroda veze­tője -, ahol a résztvevők nem­csak a forgalmazóval találkoz­hatnak, hanem olyan termelők­kel is, akik konkrét szakmai, termelési tapasztalataikat is át tudják adni. Az első találkozón a dinnyefajták, paradicsom, karfiol bemutatása mellett a huminsav származékokkal is­merkedtek meg a termelők. A második tanácskozáson a kecs­keméti zöldségtermesztéssel foglalkozó kutatóintézet mun­katársai tartanak fajtaismerte­tőt. Segíteni kívánják a minőségi tej- és hústermelést is, éppen ezért a harmadik előadás a ser­téstartásra és a tejtermelésre koncentrálva az állategészség­ügyi kérdésekkel, fajtakiválasz­tással, a minőségi követelmé­nyek teljesíthetőségével foglal­kozik.- Az utolsó foglalkozásra márciusban kerül sor - mondta dr. Vincze Ferenc. - Ezen a mezőgazdasági gépek beszer­zési lehetőségeit, pályázati fel­tételeit kívánjuk szakemberek bevonásával megismertetni a termelőkkel. A rendezvények ingyenesek, aki pedig mind­egyiken részt vesz, az átfogó képet kap mindenről a mező- gazdaság mai helyzetétől kezdve a termelési feltételeken keresztül az ágazat jövedelme­zőségéig. G. R. Farsangi gyermek tánc- és játszóházat - rendeztek szombaton az egri Ifjúsági Házban. Az eseményen a Gajdos Népzenei Együttes muzsikált az apróságoknak, akik eközben Somfai Tibomé és Vágásiné Vajda Rózsa közreműködésével felidézték és eljátszották a farsangi népszokásokat, s maszkokat is készítettek. fotó: pilisy elemér Tollvégen Egyszer volt, de ma már nincs Az egyik népszerű televíziós show-műsorban, különleges képességű emberek mutatkozhat­tak be, s a közönség megszavazta: kinek a pro­dukciója tetszett a legjobban. Egy hölgy azzal állt elő, hogy mindenről tud mesét mondani. Szomorú volt a végkifejlet. Egy perc sem telt el, s a nézők leszavazták. Az emberek már nem kíváncsiak a mesékre. Kihalt belőlük a hajlam, hogy kedves, örök igazságokat tartalmazó történeteket hallgassanak. De hát miért is tennék. Ott van már a televízió, amely ontja a lélekromboló rajzfilmeket, a kegyetlenségekkel, horrorisztikus jelenetekkel behálózott „gyerekfilmeket”. A mozikat elárasztották a leg­újabb számítógépes technikával készült, mesefilmeknek titu­lált, de a képzeletet teljesen kiirtó modem fantazmagóriák. Az üzletekben mesekönyvek helyett nintendókat, robotjátékokat találhatunk. S mindez még nem elég, hiszen egy-egy újabb rajz­film után a szereplők figurái is elárasztják a piacot, hogy a gye­rekek végképp megfertőződjenek a mondvacsinált hősökkel. Persze, mondják, ezek is csak mesék, s van mondanivalójuk, hiszen a gonoszt mindig legyőzi a jó, aki végül méltó jutalom­ban részesül. Csakhogy e történetekben nem varázsvesszővel vagy a gondolat és az akarat erejével tör utat magának az igaz­ság, hanem drasztikus eszközökkel, fegyverekkel és háborúk­kal. A csapdába esett gyerekek pedig játék géppisztollyal és lé­zerkarddal mutatják meg társaiknak: ki az erősebb az osztály­ban. Később azonban a játékot nagyon könnyű lecserélni éles pisztolyra, amivel végül ítélkezhetnek jó és rossz fölött. Elmúltak már azok az évek, amikor nagyanyó a kandalló mellett ülve mesélte el a szegény szabólegény történetét, vagy Argyélus királyfi és Tündérszép Ilona szerelmét. Ki is lehetne az, aki gyermekét népmesével altatja el, ha már a felnőttek sem értik a mesét? A mesét, amely egykoron büszke férfivá nevelte a fiúkat, erényes nővé a lánykákat. A mesét, amely megmutatta a helyes utat, begyógyította a sebeket és erőt adott az élethez. A mese egyszer volt, hol nem volt! S mivel szinte senki nem járt utána, ma már inkább nincs. (elek) Az SZDSZ elnöke az uszodáról (Folytatás az 1. oldalról) Emellett néhány 100 millió forintból megoldható lenne a Bárány-uszoda renoválása és a strandi úszómedence fedetté tétele. Azt sem utasítják el, hogy egy másik helyen, ki­sebb költséggel, új verseny- uszoda épüljön. Magyar Bálint pártelnök ennek kapcsán elmondta, az egri eset nem hasonlítható a Nemzeti Színház és a 4-es metró beruházásainak leállí­tásához, mivel a szocialisták és a szabaddemokraták egy­részt már a választások előtt közölték, hogy nem értenek egyet az uszoda felépítésével, másrészt a népszavazással ki akarják kérni a város polgá­rainak véleményét is, amit vi­szont a kormány Budapesten elmulasztott. A tanácskozásról dr. Ba­jusz Imrétől, a liberális párt Heves megyei elnökétől meg­tudtuk áÜt is: áz SZDSZ alap­szabályának módosításával várhatóan megerősödik a pár­ton belüli középszint. A me­gyei szervezetek a mai egyez­tető tanácsi forma helyett na­gyobb legitimitással, vá­lasztmányként működnek majd az SZDSZ áprilisi or­szágos küldöttgyűlése után. (rénes) Mandolinos vidámság PARÁDSAS VÁR - A telepü­lés mintegy 600 lakója közül 147-en nyugdíjasok, s ez az arány érthető igényt szült egy, az időseket tömörítő szerve­zet megalakítására. Az elkép­zelés valóra is vált: megala­kult a Nyugdíjas Klub. Első - farsangi - összejö­vetelükön az asszonyok saját készítésű süteményekkel lep­tek meg társaikat, a férfiak a kortyolnivalóról gondoskod­tak. A hangulatot emelte Gá- lik János mandolinjátéka, a klub tagjai vidáman nótáztak. A Povázsay Lászlóné ve­zette csoport a jövőben is igyekszik segíteni a község kulturális életét, enyhítendő a monoton hétköznapok fe­szültségét. (gembiczki) A törzsgárda törzsgárdája Bervai alapítók randevúja A múlt hét péntek estéjén 1982-es megalakulásukat kö­vetően 17. alkalommal tartot­tak találkozót a Bervai Gyár­alapítók Baráti Társasága tagjai. Az egykori Finomsze- relvénygár (ma Berva Rt.) első munkavállalói a cégveze­tés, s a gazdasági egységből korábban kivált Mannesmann Rexroth Kft. vezetői jóvoltá­ból ülhettek ismét fehér asztal mellé, most már visszatérően a Vörös Rák (Tiszti klub) ét­teremben, hogy üdvözölhes­sék egymást, mint valameny- nyien nyugdíjasok. Vzelman Ferencnek, a tár­saság elnökének üdvözlő sza­vai után Kovács Tibor, a Berva Rt. vezérigazgatója fe­jezte ki a találkozás alkalmá­ból érzett örömét, majd tartott rövid tájékoztatót a gyár je­lenlegi működéséről, a gaz­dálkodás idei célkitűzéseiről. A rendezvény résztvevői ezúttal sem feledkeztek meg az elhunyt munkatársakról, de sorba vették azokat a hiány­zókat is, akiket előrehaladott életkoruk, vagy sajnálatos be­tegségük tartott távol az idei programtól. Az est során is­mét hozzájárult a vidám han­gulathoz a tagok által min­denkor igényelt tombolasor­solás, de nem maradt el a nó­taszó sem: Szeressük egymást gyerekek... A történetek tovább gazda­gíthatják a társaság esemé­nyeiről vezetett színes naplót. (fesztbaum) Kompromisszum a mentőállomásért HEVES - Egyeztető tárgyalást folytatott dr. Kozma József, a Heves Megyei Mentőszolgálat vezető főorvosa és Kontra Gyula, a város polgármestere, hogy közös megoldást találja­nak a hevesi mentőállomás mű­szaki problémáira. Az országos központ jogászával és műszaki igazgatójával érkező főorvos többéves szerződést szeretne érvényesíteni, amelyet Heves 1993 októberében kötött. Ab­ban kötelezettséget vállalt a la­postetős mentőállomás tetőtér­beépítésére. A megállapodás előzménye, hogy a város ezer négyzetméter területet kért a mentőállomás­tól, s engedélyt a meglévő épü­lethez történő közvetlen hozzá­építésre, hogy a tűzoltólaktanya kialakítása után közös híradó­központtal a két szervezet együtt tudjon dolgozni. A város cserébe vállalta 1996 októbe­réig a tetőtér-beépítést, s 750 ezer forint értékben a gáz beve­zetését. A tűzoltólaktanya meg­építésekor a mentőállomás ga­rázsai fölött elkészült egy tető­rész, a gázt is bevezették. A folytatásra azonban a város ed­dig nem volt hajlandó.- A laktanya megépítését követően, 1994-ben a képvi­selő-testület újraértékelte a szerződésben foglaltakat - kö­zölte dr. Fiilöp Erzsébet, a hiva­tal jogtanácsosa -, s úgy foglalt állást, hogy azt nem teljesíti, mert a kapott ingatlannal szemben aránytalanul nagy te­her hárul a városra. Kozma fő­orvos úr ezt méltánytalannak tartja, és többször kilátásba he­lyezte, hogy a szerződés be nem tartása miatt megszünteti a kö­zös ügyeleti rendszert. A tár­gyalás célja most az volt, hogy kompromisszumkereséssel megtaláljuk azt a megoldást, ami véglegesen és megnyugtató módon rendezi a mentőállomás ügyét. Az egyértelművé vált, hogy a város a mentőállomás teljes tetőtér-beépítését a jövő­ben sem tudja vállalni. Ám azt kivitelezhetőnek tartja, hogy a jelenlegi beázás megszüntetése érdekében a garázs fölötti részt teljesen beépítsük. Hangsúlyo­zom, a kérdésben még több­szöri egyeztetés, valamint testü­leti döntés szükséges, de a tár­gyaláson mindkét fél a meg­egyezésre törekedett, ami esélyt teremt az ügy végleges rende­zésére. (gottschalk) A / - . ■ HEVESftB ■í na crtvnfe. HU Hl! IfUUMVt f&J} utoUftTtr ÍRLAP ÜGYELETE: Újságíró: Tan Ottó Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Ambrus Henriett Telefon - (36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Salétliné Murányi Gertrud Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents