Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnap Reggel 7. szám
Ha én gazdag 1999. fetóiéLr 14. Kilencedik oldal Ki az, aki még nem álmodott arról, hogy egyik napról a másikra többszörös milliomos lesz? Aztán reggel kinyitja pénztárcáját - és üres. Heves megyében egyszer egy asszonyt nagy-nagy szerencse ért. Játszott és nyert. Az összeg - ha a mai világban nem is csillagászati, de - legtöbbünk számára elérhetetlen. Amikor a hír elterjedt a megyében, többen szívükhöz kaptak. Valljuk be, sokaktól az irigység sem állt távol. Akkor az egyszerű, szerény asszony készségesen válaszolt a sajtó - időnként már zaklatásszámba menő - kérdéseire. S láss csodát: a többszörös milliomos ma sem más. Kedves, barátságos mosolya a régi. Semmi nem árulja el: neki többre telik, mint nekünk. lennék...”Emese jobbhorgai Az összeg nagyságát és a nyertes nevét fedje titok. Már csak azért is, mert a nyeremény átvétele után sokáig zaklatták. Mára talán elcsitultak a kérők. Az átélt levél- és tele- fondömping után nem szeretnénk, ha mindez újra kezdődne. A lakása eleganciát tükröz. Nem hivalkodó. Nem a bankban nyugvó milliókra emlékeztet, inkább a tulajdonosa jó ízlését sugallja. Tisztaság, fény és nyugalom árad mindenhonnan. Két dolog a régi világhoz képest változatlan. A hűséges perzsa cicák megszimatolják a látogatót, s a régi munkaeszköz most is „beélesítve” nyugszik az asztalon.- Csak nem dolgozik még mindig?- Nem bírom a tétlenséget - mondja nevetve. - Igaz, most már nem a megélhetésért hajtok. De az embernek kell a munka.- Utoljára egy másik, kényelmes, nagy házban beszélgettünk. Miért költözött el?- Bármennyire is furcsa, de ez a lakás kisebb. Pontosan a fele a másiknak. Ott négy szobám volt, itt csak három. Nem mindegy, mekkora rezsit fizetek. Az túl nagy volt nekem.- Más is megváltozott a környezetében, amióta milliomos?- Utaztam! Kétszer jártam Franciaországban, egyszer Olaszhonban, s eljutottam Erdélybe is. Mi régen úgy éltünk, mint az összes többi magyar akik megneszelték a nyereményt. Volt, aki a háza befejezéséhez kért segítséget. Más az anyósától akart megszabadulni. De próbálkoztak azzal is, hogy „elkísérnek egy világ körüli útra”, hátha az érzelem is megjön közben. Fél évig jöttek a levelek és a telefonok. Aztán elcsitultak, de mindig felkapta valaki a témát.- Lett olyan hobbija, célja, amely korábban nem volt?- Utazni nagyon szeretek. Ám ez sem olyan egyszerű. A barátaim tőlem szegényebbek. Úgy élnek, mint én régen. Azt sem szeretném, ha bárki azt érezné, nekem telik vásárolni, neki pedig spórolnia kell.- Mire jó ennyi pénz?- Ahhoz, hogy az ember nyugodtan éljen, ne legyen mindennapos gondja. Én most úgy élek, ahogy egy ötvenes embernek élnie kellene. Nem szórom a pénzt. Ám ha meglátok egy paprikát vagy ínycsiklandó gyümölcsöt a piacon, meg tudom venni a lányomnak. Egész életemben dolgoztam, tudom, milyen nehezen lehet pénzt keresni. Talán ezért is maradtam meg az ésszerű határon belül. Kispárnába vagy értékpapírba? Hová lehet tenni a pénzt, ha már egyszer megnyertük? A legtöbb gondot a milliomosoknak talán ez okozza. Hol van biztonságban, ahol nem kell attól rettegnünk, hogy egy nap ugyanolyan szegények leszünk, mint amilyenek voltunk. Dr. Jakab Zsolt, az OTP vezérigazgatója szerint a bankban nagyságánál fogva nem ritka az, amikor 80-100 millió forintot is betesznek. Hogy honnan van, soha nem kérdezik.-Azt, hogy milyen befektetési formát ajánlunk, két dolog is eldöntheti - mondja az igazgató. - Ha a befektető szeret kockáztatni, akkor a részvényeket vagy a portfoliókat ajánljuk. Ha a biztonság a legfontosabb szempont, akkor érték- vagy állampapírokat, esetleg betéti formát javaslunk.- Állampapír esetében mennyi a havi kamat?- Nézzünk egy klasszikus példát: ha valaki 100 millió forintot köt le, annak évi 14 millió a kamata. Az összeg havonta 1,2 milliót kamatozik. Vagyis: ebben az esetben talán még a kamatok elköltése is gondot okozhat...- Sok gondot okoz az elköltése?- Nem költekezem. Annyi az életemben a változás, hogy nem fáj a fejem amiatt, hogyan fizetem ki a gázszámlát. Ennek a pénznek 20 évvel ezelőtt kellett volna jönnie. Akkor a férjemmel, családommal még lehetett volna élvezni az előnyeit. Mert jó, ha van. De a legjobb az, ha az általa szerzett boldogságot azokkal oszthatom meg, akiket szeretek, akik nekem az életben fontosak. Végigsétálunk az új lakáson. A hűséges perzsák elkísérnek bennünket. A tudat egyre erősödik bennem: a nyertest a pénz nem változtatta meg. Mosolya, közvetlensége a régi. Lám, egy példa: vannak, akik ésszerűen tudnak élni akkor is, amikor milliomosok. Ők azok, akik valóban megérdemlik a pénz adta biztonságot, nyugalmat. Szuromi Rita Tompa puffanások visszhangzanak a tágasnak aligha nevezhető edzőteremben. A plafonról tömött, fényüket vesztett bőrzsákok csüngenek, egy-egy erőteljes ütés messzire kilendíti őket a holtpontjukról. Ketten püfölik őket, előbb csak módjával, jól kiszámítva az ütés ívét, majd meg- megsorozzák a lomha testet. Nézem azt a vékony testalkatú, rövidre nyírt, vörös hajú lányt, aki ruganyos mozdulatokkal táncol előre-hátra, miközben állmagasságba emelt kezei mögé rejti az arcát. A lelógó tincsek közül figyeli ellenfelét, aztán egy váratlan pillanatban meglódul a piros kesztyűbe bújtatott jobb keze. Akár K. O. is tehetne... Szabó Beáta, az egri Dobó-gimnázium XI. osztályos tanulója lelkes edzőtárssal küzd. Ebben a körben nem illik a gyengédség, nem első vérig tart a küzdelem.- Az első komolyabb ütést Kovács Timitől kaptam, egy szép balegyenest - lihegi, mert épp most tette le a másfél kilós súlyzókat.- Legalább okult abból a balosból?- Hogyne! Azóta jobban odafigyelek, hogy miként hajlik a könyöke, a teste... ...Nem gondolt rá, hogy na, elég a pofozkodásból?- Arra nem volt időm - emeli a kezét. Védekeznem kellett, nehogy bekapjam a következőt! Beáta Gyöngyösön látott először női ökölvívómérkőzést, s bár szokatlannak tartotta, az első adan- alkalommal mégis beállt a közé a hat lány közé, akik most éppen a Mátraaljára készülnek életük első igazi bunyómeccsére. S mivel Beáta mind a két kezét egyformán jól használja, bízik benne, hogy ha nem is győz, legalább nem verik meg nagyon... A Yagi Labdarúgó és Ökölvívó Sportegyesület egyre bővülő kis csapata tavaly ősztől dolgozik együtt. Hetente kétszer kétórás edzésen gyötrik magukat, hogy mind lelkileg, mind fizikailag megerősödjenek. A bemelegítés után feltekerik a bandázst, a csukló- és ujjvédő kötést, kezükre húzzák a hajlott hátú kesztyűket, és gong... A dunántúli származású Fazekas Orsolya harmadéves magyarművelődésszervező szakos főiskolás korábban is sportolt, nagyon szerette például a röplabdát.- Az ökölvívás önbizalmat ad - indokolja az átigazolást. - Ha úgy hozná a sors, az utcán még nemigen tudnám megvédeni magam, de nem is esnék kétségbe. A kényelmes zöld szabadidő-nadrág, s az egyik veszprémi cég emblémájával díszített kék póló kimondottan szemrevaló idomokat takar.- Nem félti a testét?- Megtanulunk vigyázni rá - nyugtat meg. - A sisak és a fogvédő mellett nekünk a mellvédő használata is kötelező. Meccsen élesben megy az adok-kapok. Simán megüthetnek.- Ilyenkor méregbe gurul?- Bosszúból, indulatból nem szabad öklözni.- Tanárai, csoporttársai tudják, hogy milyen sportot űz?- Senki sem botrán- kozott meg rajta. A barátom meg egyenesen büszke rám, ő ugyanis a thai-box művelője... úgy hozza a sors, hogy szembekerülnek egymással.- Csupán kedvtelésből járunk edzésre, hogy jól megmozgassuk magunkat - függesztik fel egy pillanatra a zsákozást. - Azért az érdekelt bennünket, milyen is lehet az ökölvívás, de ringbe nem megyünk. Ettől függetlenül keményen dolgoznak. Grétát például nem fogja vissza, hogy edzője, Dorkó Péter - a volt ifjúsági magyar bajnok, illetve junior válogatott kerettag - áll vele szemben: kíméletlenül támad. Később, pihen- tetőül, a leszorítást gyakorolja: álla az ellenfél vállgödrébe szorul, majd egy mozdulattal átkulcsolja támadója karjait.- Engem már ütöttek álion meg gyomorszájon is, mondhatom, Az edzői szigor középre szólítja a lányokat. A korábbi megyebajnok, s a Matyó-kupa ezüstérmese, Máté Imre stopperrel méri az időt: két perc karizomerősítés a súlyzókkal, aztán lazítás, majd felülés, homorítás a bordásfalnál, és végre lehet levegőt venni. A két testvér - a marketinget tanuló kereskedelmi szakközépiskolás, illetve a noszvaji kastélyszálló recepciósa -, Csomós Gréta és Beáta egymástól függetlenül állítja: soha nem verekedtek. Sem otthon, sem máshol. Most néha nem a legjobb érzés - magyarázza Bóta Emese, aki nagyon készül az első mérkőzésére.- Jobb- és balegyenes, horog az állra, a szív és a gyomor tájékára - sorolja a kiütési pontokat. Persze, arra is számítani kell, hogy visszaütnek, s a szem alatt ott marad egy jókora folt.- Arra mi a gyógymód? Emese, aki „civilben” a szépítő szakmában dolgozik, kész a válaszszák- Egy másik kozmetikus... Szilvás István A hóval csak a kamionosok ■ _ Igazi izgalmakat a rendkívüli hóhelyzet csak azoknak jelent, akik a meleg szo- Iv bából nézik vagy hallgatják az óráról órára megismételt hójelentést. Akik iga- Al|^ m la zán bajban vannak, azok - ahogy szokás - teszik a dolgukat. család. Építkeztünk, gyereket neveltünk, majd útnak indítottuk. Nem telt arra, hogy világot lássunk. Most végre utazhattam. Igaz, sehová nem repülőgéppel, hanem busszal. A repüléstől félnék. Csodálatos volt az a világ, amit megláttam. A francia kastélyok, az erdélyi hegyek. De igazán nagy luxusútra nem kívánkoztam.- Látta valaha a pénzt, amit megnyert?- Soha nem akartam megnézni. Nem is kértem a banktól.- Sok irigye akadt, amikor híre ment a dolognak?- Nem irigyeknek mondanám. Inkább volt, akiben maradt egy tüske. Azokon, akik akkor mellettem voltak, amikor családi nehézségeim voltak, segítettem. A rokonoknak, az igaz barátoknak - úgy hiszem - visszaadtam a segítséget. Eleinte féltem, úgy érzik, nagyvonalúan lekenyerezem őket. De elfogadták a segítséget. S nekik adni nagyon jó érzés volt.- Sokan kértek Öntől pénzt?- Rengetegen. Teljesen ismeretlen emberek, Szombat estére Heves megye minden útvonala járható lett. Ám a járhatóságot az elmúlt napok hóhelyzetének ismeretében kicsit át kell értékelni.- Nincs olyan község megyénkben, amely elzárt a külvilágtól - tudtuk meg Szabó Bélától, a Heves megyei védelmi iroda vezetőjétől. - Még a legkritikusabb útszakaszok is járhatóak egy sávon. Felszabadultak a déli részek: Sarud-Tiszanána-Kisköre. A munkagépek itt ma reggel már az útszélesítésen dolgoznak. Az, hogy járható - mondta Szabó Béla - azonban nem azt jelenti, hogy minden autó számára. Akik lekopott, sima kerékkel akarnak célba jutni, azoknak kicsi az esélye, hogy sikerrel járnak. Az utakra a takarít és ellenére is letapadt 30-40 centi hó. Ezeken az „életlen” kerekek csak forognak, amíg le nem csúsznak a megtisztított felületről. Csak az induljon útnak, aki télire is felkészítette járművét, esetleg még hólánccal is rendelkezik. A legnagyobb problémát az emberi felelőtlenség okozza. Azok a kamionosok, akik úgy vélik, monstre járművük a hónak is ellen áll, nagyot tévednek. Szombatra virradóra is hasonló esethez vonultak a mentést végzők. A felhívás ellenére indult egy kamionos - nem kellően felkészített járművel - és egy kanyarban keresztbe fordult. Szintén jó hír, hogy egyetlen településen sincs élelmiszer- vagy gyógyszerhiány. A rendszeres kórházi ellátást igénylőket - mint a vesebetegeket - honvédségi mentőkkel szállították a kezelés helyszínére. Katonai helikopternek - melyet sürgős, életet veszélysztető estben kell kivezényelni - egyszer sem kellett indítani. A leszállópályáját egyébként a Lenkey János Honvéd Kollégium udvarán építették ki. Itt a kellő orvosi beavatkozást is azonnal el tudják végezni. A hevesi ügyeletről azt a hírt kaptuk: az utak felszabadultak. Nem azok jártak rosszul, akik utazni kényszerültek, hanem azok, akik dolgozni. A gödöllői szakaszmérnökség embereit ugyanis három napi munka után sem engedték haza, hanem átvezényelték őket a nyékládházi útszakaszra... (szuromi)
