Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-11 / 35. szám

1999. február 11., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Intimus privatim Tétlenségre ítélt percek a városháza titkárságán. Az asztalnál Anita tüstén­kedik. Szép lány - állapítom meg sokadszor. Talán egy kávéra jó vagyok nála. Előszedem mágikusnak vélt pillantásaim egyikét. Gondosan megkoreografált attitűd: réveteg szempár, alulról fölfelé irányított te­kintet; dögös határozottság némi szentimentalizmussal. Végre veszi a jelet. Aztán értetlenkedve megkérdi:-Mért nézel ilyen csú­nyán? (—ó) * Hatvanban ma 14 órára rendkívüli ülésre hívta össze a település vezetését Farkas Kálmánná polgármester asszony. A tanácskozáson megalkotják az idei költség- vetésre vonatkozó rendele­tet, s döntenek az ezzel kap­csolatos rendelkezések vég­rehajtásáról is. Lőrinciben szintén ma 14 órakor találkoznak a képvi­selő-testület tagjai. A város­atyák egyebek mellett hatá­roznak az önkormányzat 1999-es költségvetéséről is. Február 5-i lapszámunk 4. oldalán található Adó- tanácsadónkban sajnálatos elírás folytán tévesen jelent meg egy számlaszám. Az utolsó bekezdés helyesen: Az egészségügyi hozzájáru­lást a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni a 13200006056212-es számlaszámra. Felsőtárkányban 12-én, pénteken 17 órakor kezdő­dik az általános iskola far­sangi ünnepsége. A jóté­kony célú rendezvényen közreműködnek a Republic együttes tagjai is. Gallyazási munkálatokat végeznek Egerben február 12-én és 13-án a Knézich Károly úton. A polgármes­teri hivatal megbízásából történő vagyonvédelmi te­endők ellátása idején lezár­ják a parkolókat is, amiért a lakók megértését kérik. A munkával kapcsolatos beje­lentéseket a Környezet ’86 Bt. 361410-011-es telefon­számának 258-as mellékén tehetik meg az érintettek. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület. (Folytatás az 1. oldalról) Ez nemcsak azt mutatja: bete­ges az ország, hanem azt is, so­kan indokolatlanul „íratják fel” a nekik tetsző tablettákat. Januárban 15 milliárdot fize­tett ki a tb a már jelzett keret­ből. Amennyiben átlagosnak tekintjük ezt, úgy 12 hónap alatt 180 milliárdra volna szük­ség. Hihetjük: az áremelés hí­rére „spejzolt” a lakosság, meg aztán januárban többen náthá­sak, mint júliusban. A főorvos ezt sem zárja ki, ugyanakkor egy statisztikai ki­mutatással is szolgál 1998 gyógyszerfogyasztásáról. Ta­valy januárban a megye 71 pa­tikájából annyi tablettát vittek, hogy a biztosítónak 282 millió forintos számlát kellett rendez­nie. A szám hónapról hónapra emelkedett, míg decemberben elérte a 417 milliót. Ez év janu­árjában 420 millió forint volt, vagyis „elenyésző” az az ösz- szeg, amit a kamrában gyűjtö- getők rovására írhatunk. (Folytatás az 1. oldalról) -Mivel a veszélyesnek minő­sülő hulladék továbbra is a te­rületen maradt, így hatósági in­tézkedést foganatosítunk - mondja a környezetvédelmi felügyelőség részéről az üggyel foglalkozó Rácz Gábor, nyoma- tékosítva: az érintett földbirto­kos akár kétszázezer forintra is büntethető. Es a bírság négyhe­tente megismételhető... Az üggyel kapcsolatban megkerestük a föld tulajdono­sát, Hartman Imrét is, aki a kö­vetkezőket mondta: - Engem alaposan átvertek, mivel jóin­dulatúan beleegyeztem, hogy az igen alacsony aranykorona-tar­Nem árt tudni: a megye öt kórházában 762 milliós gyógy­szerköltség jelentkezett egész évben. Kevesebb, mint ameny- nyit a betegek három hónap alatt kiváltanak a patikákból.- Gondolom, nem lepem meg azzal a főorvos urat, hogy nem ritka: a kórházban fekvő beteg­nek a hozzátartozók viszik be az otthon használt gyógyszereit...- Tudok erről, de ez szabály­talan. A kórház a betegségcso­portok után kapja a finanszíro­zást. Ha valakit vakbélgyulla­dás miatt műtötték, de például hipertóniás, a kórlapján fel-kell azt tüntetni második betegség­ként. Ha komplikáció lép fel, akkor azt is, s erre mind fizet a biztosító. Ettől függetlenül spó­rolnak a kórházak, amit kényte­lenek vagyunk elfogadni. Az Egészségbiztosítási Pénz­tárnál számítógépen jelenik meg, melyik orvos kinek mit írt fel a vényen. Ezek az adatok összesíthetők.-Toplistát készítünk az or­talmú földemen a korábbi bá­nyaművelés során kialakított gödröket nem veszélyes hulla­dékkal feltöltsék. A kiegyenlített talajra termőföldet szándékoz­tam elteríteni, mivel szőlőműve­léssel és gyümölcstermesztéssel akarok ott foglalkozni. Hartman Imre hozzáteszi: egyelőre még nem bizonyított, hogy a veszélyesnek minősülő hulladékot az a budapesti kft. vitte a földjére, amelyikkel ő szóban megegyezett. Azt is nyomatékosítja: az elhelyezé­sért ő pénzt nem kapott.-Akárhogy is van, mi a tu­lajdonos ellen kényszerülünk intézkedéseket foganatosítani ­vosokról, s figyelmeztetjük őket, ha indokolatlanul több gyógy­szert rendelnek, sokszor bete­geik nyomására - mondja Zombori doktor. - Természete­sen mérlegeljük a körzetét, azt, hány kártyával rendelkezik, s milyen korúak a betegei. Értesí­teni szeretnénk a biztosítottakat is. Nem a betegeket, akiknek gyógyulásához szükséges ese­tenként a havi félmillió forint­nyi orvosság. Azokat, akiknél feltűnik: összevissza szednek mindent. így kibukhat, ha va­laki más számára írat fel gyógyszert, vagy visszaél a TAJ-számával, a közgyógyiga- zolványával. A rajtakapott orvost eltilthat­ják a tb-támogatott gyógysze­rek vény írásától, a „ túlfogyasz- tóval” szemben pedig polgári pert kezdeményeznek.-Nem a biztosító smucig - teszi hozzá hanem keretből kell gazdálkodnunk. Pazar­lásra, csalásra nem telik. Négyessy Zita jegyzi meg Rácz Gábor, hiszen az ő földjén található a veszé­lyes hulladék. Az ilyen törmelék ott nem maradhat, termőfölddel történő beborítása nem fogad­ható el. Veszélyes hulladék tehát van, és egy darabig még ott is marad, hiszen Hartman Imre azt mondja, hogy neki nincs’ pénze a nem csekély összegbe kerülő elszállításra. Különben ő is vizsgálatot kér annak kiderí­tésére, hogy miként került a tudta nélkül veszélyesnek mi­nősülő hulladék a földjére. Az ügynek tehát a jelek sze­rint lesz még folytatása. (t. z. m.) Veszélyes hulladékok a határban Tollvégen Emberi sors Gyermekfejjel láttam először a Szergej Bon- darcsuk által rendezett Emberi sors című fil­met. Bár akkoriban keveset értettem belőle, arra mégis emlékszem, hogy a zseniális alko­tás megrázó képsorai láttán lépten-nyomon el­bőgtem magam. Hosszú évek teltek el, s lám, az elmúlt va­sárnap délelőttjén újraperegtek a fekete-fehér kockák az egyik kereskedelmi csatornán. Döbbentem meredtem a képernyőre, percekig azt hittem: va­lami félreértés történt. 1999 egyik vasárnapjának délelőttjén Szokolov háborús hányattatásai? Aztán úgy voltam az egésszel: nem érdemes ezen gondolkodni, örüljünk, hogy nem éjszaka 11 -kor kezdték el vetíteni a filmet. Odatapadtam hát a képer­nyőhöz, és egy-egy epizód láttán újra nyeltem a könnyeimet. A film végén megkönnyebbülten lélegeztem fel, s újfent mély hálát éreztem a békéért, ami születésem óta körülvesz bennünket. Az én nemzedékem szerencsére már csak a szülők elbeszéléséből ismeri a háború borzalmait, az embertelenséget, a pénzben kifejezhetetlen veszteségeket. S ekkor eszembe jutott az a középkorú férfi, aki a minap azért keresett meg a szerkesztőségben, hogy tanácsot kérjen: el- fogadja-e a kormány által odaítélt 30 ezer forintos kárpótlást, avagy utasítsa vissza ezt a megalázó összeget. Elmondta: édes­apja kényszermunkatáborban vesztette életét. Ő már csak fény­képről ismerhette. Édesanyja egyedül nevelte fel őt és testvé­reit, a családfenntartó hiányát azonban soha semmi nem tudta pótolni. Végighallgattam a történetet, és semmi okosat nem tudtam mondani. Harmincezer forint valóban nevetséges összeg egy emberéletért, mégis egyfajta gesztus... S hogy az elszenvedett borzalmakért vajon milyen eszközökkel lehetne kárpótolni a történelem milliónyi áldozatát? Tartok tőle, a világon nincs annyi pénz, amely erre elegendő lenne. S aki látta az Emberi sorsot, azt is megérti: egy ponton túl hi­ába minden: kitüntetés, pénz, elismerés. Az élet legnagyobb ajándéka az lehet, ha a remény egy parányi csírája megmarad: élni minden veszteség ellenére is érdemes. Barta Katalin A megyeszékhely a világhálón EGER - Tegnap koordiná­ciós megbeszélést tartott az If­júsági Házban a városi pol­gármesteri hivatal művelő­dési és sportirodája. Mint ar­ról Társy József irodavezető tájékoztatta a Hírlapot, itt a kulturális programfüzet meg­újításával kapcsolatos kérdé­sekről tárgyaltak, majd átte­kintették az intézmények márciusi kínálatát is. Tegnap az önkormányzat informatikai albizottsága is ülésezett. A tagokat Eger digi­tális földmérési alaptérképé­ről tájékoztatta az ezt elké­szítő Atlasz Kft. képviselője, s kifejtette álláspontját a témá­ról a földhivatal illetékese is. Második napirendi pont­ként a bizottság elkészítette azt a pályázati kiírást, amely­nek célja a megyeszékhely di­gitális hálón való megjelení­tése. Ehhez kapcsolódik címe is: Eger a világhálón. (t. o.) Közvetlen járat Aggtelekre AGGTELEK - A világörök­ség részét képező Aggteleki- cseppkőbarlangba tömegköz­lekedési eszközzel érkezők utazásának könnyítésére kö­tött együttműködést a MÁV Rt. és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. Az ország legészakibb ré­szén található cseppkőbarlang megközelítése eddig körülmé­nyes volt. Akik busszal vagy vonattal érkeztek, azoknak esetenként másfél órát is kel­lett várniuk a csatlakozásra. Az összehangolt együttmű­ködés eredményeként az In­tercity vonattal érkezők a miskolci Tiszai pályaudvaron máris átszállhatnak egy Agg­telekre tartó buszra, így nem a városban vesztegelnek. Jelentős kedvezményt kap­nak azok is, akik tömegközle­kedési járművel érkeznek. Ha a cseppkőbarlang pénztárá­ban jegyet váltanak, és lebé­lyegeztetik az odafelé váltott jegyet, akkor a visszaút in­gyenes lesz. Új eredmények a régi intézetből (Folytatás az 1. oldalról) Újdonságuk a Perenne elneve­zésű rozs, amelynek főleg a ta­lajvédő szerepét dicsérik. Az intézet agrár-környezet­gazdálkodási kutatásokat foly­tató munkatársai tavaly is vizs­gálták a talajsavasodás okait. Bizonyították, hogy a külön­böző mészadagok jótékony ha­tásúak a terméseredményekre és a minőségre. Az agrár-regionális kutatók - többek között - a mezőgazda­ság és a vidékfejlesztés össze­függéseinek feltárásában, a bir­tokszerkezet területi sajátossá­gainak kimutatásában és az észak-magyarországi regionális agrárfeszültségek kezelésére kidolgozott megoldásokban léptek előre. Tavaly az intézet 288 millió forint költségvetésből gazdál­kodott. Felét az állami támoga­tások és megrendelések adták. A többit pályázatokból, fajta­használati és szabadalmi díjak­ból, vetőmag-értékesítésből és szolgáltatásból teremtették elő. Összesen 35 millió forintot köl­töttek fejlesztésekre és megőriz­ték az intézet fizetőképességét. Miután több kiváló fajtaje­löltjük szerepel állami kísérle­tekben, így ebben az évben újabb elismerésekre, szabadal­makra számítanak. Nemesítési programokat is indítanak, bőví­tik az agrár-környezetgazdál­kodási kutatásaikat. Több mint 30 millió forintos fejlesztésre készülnek, amely a központi kastélyépület felújítása és tá­roló építése mellett gépek, mű­szerek beszerzésére is szól. (mentusz) Tízéves az egri Flóra Szálló. Egy éve kezdődött az a 250 millió forintos felújítás, amellyel korszerűsítették a konyhát és a gyógyászati részleget. Képünkön víz alatti masz- százst végeznek - világszínvonalon. fotó: perl marton A HEVESTHÍRLAP : Ka ntante uiw mm ítuutan. ÜGYELETE: Újságíró: Kovács János Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Petruczné Kovács Agnes Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Hancsák Orsolya Telefon-(36)412-646 Önmérsékletre intik a „ túlfogyasztókat ” FOTÓ: GÁL Gábor Mivel, miből kúrálhatjuk magunkat?

Next

/
Thumbnails
Contents