Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-08 / 6. szám

1999. január 8., péntek 7. oldal Gazdasági Tükör Falugazdászfórwn. Az állam szolgáltató erejét nö­velő falugazdász-hálózat az Európai Unióhoz való csat­lakozást megelőzően egy olyan szerkezetátalakítás­hoz nyújthat segítséget, amely biztosítja a hazai ag- rárium versenyképességét és egyidejűleg megteremt­heti a falu békéjét - mondta Torgyán József csütörtökön a Szolnokon rendezett kelet­magyarországi falugazdász­fórumon. A falugazdászok igazolják majd, hogy a ter­melők regisztráltatták ma­gukat a támogatás elnyerése céljából. ReaUízing 2000. A Real­bank a Reallízing 2000 köt­vények kamattal növelt ér­tékének 90 százalékát 2000. márciusában fizeti ki - kö­zölték a Reallízing-kötvé- nyek kibocsátói tegnap. Lendületes kezdés. 485 pontos emelkedéssel, 6793 ponton nyitott tegnap a Bu­dapesti Értéktőzsde hivata­los indexe, a BUX, és 6773,02 ponton fejezte be az év első kereskedési nap­ját. Ez 7,38 százalékkal ma­gasabb az elmúlt évet záró értéknél. A nap sztárja az OTP részvénye volt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 354,18 Japán jen (100) 193,98 Svájci frank 154,56 USA-dollár 214,42 Euro 250,27 Átváltási arányok: 1 euro = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A területfejlesztésben három megye élvez elsőbbséget Szerkezetváltásra van szükség A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium középtávú - egyelőre még nem végleges - stratégiai terve szerint a fejlesz­tésben elsőbbséget élveznek a kistérségek, és a kevésbé fejlett régiók. Lapunknak a tárca helyettes államtitkára, dr. Szaló Péter nyilatkozott a tervekről. A minisztérium természetesen nem „egy személyben” döntene a vidékfejlesztésre vagy az ag- rárium fejlesztésére szánt cél- támogatások odaítéléséről - mondotta dr. Szaló Péter. A tervek véglegesítésénél figye­lembe veszik az országos és a megyei szintű területi fejlesz­tési tanácsok véleményét, il­letve állandó egyeztetés folyik a tárcák között is. A minisztérium elsősorban azokat az eszközöket, ösztön­zőrendszereket keresi, ame­lyekkel a mezőgazdasági ter­mékek hazai és nemzetközi versenyképességét lehetne je­lentősen erősíteni. Különösen a három északke­let-magyarországi megye (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Be- reg) agráriumának fejlesztése fontos - hangsúlyozta dr. Szaló Péter -, hiszen a vidékfejlesztés céljai is ezzel függenek össze. A három megyében a GDP egy főre jutó összege csak 70 száza­léka az országos átlagnak, ezért indokolt, hogy kiemelt körzet­ként kezeljék a térséget. A minisztériumok vezetői és az Országos Területfejlesztési Tanács tagjai ezért egyetérte­nek abban, hogy a térségben agrárszerkezet-váltásra van szükség. Nem célszerű ugyanis fenntartani a termelést ott, ahol az állandó árvízveszély, vagy a rossz minőségű termőföldek miatt az nem kifizetődő. Ezeknek a területeknek a hasznosítására több lehetőség is kínálkozik. Vagy vissza kell adni a természetvédelemnek, vagy egyéb gazdasági célokra (halastavak, víziszámyas-neve- lés, erdősítés, megújuló ener­gia) kell felhasználni azokat. Az idei tervek már ebben a szel­lemben készültek el - mondotta befejezésül dr. Szaló Péter he­lyettes államtitkár. (antal) 1999: az asztali örömök éve A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Utazási Irodák Szövetségével együttműködési megállapodást kötött. Ennek lényege, hogy a felek közösen lépnek fel az engedély nélkül vagy a vonatkozó szabályok megsértésével működő uta­zási vállalkozók ellen, valamint a minőség, a fogyasztóvédelem és az utasbiztonság feltételeinek javításáért. A kamarák által az államtól ta­valy átvett közigazgatási fel­adatok közül több is érinti az idegenforgalom területét. Ilyen feladat például az utazási iro­dák, a hivatásos idegenvezetők nyilvántartása, a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó­ipari egységek osztályba soro­lása és nyilvántartásba vétele. Tavaly 1026 kereskedelmi szálláshelyet regisztráltak, eb­ből ötszázat Budapesten. A megyék közül a legtöbbet (öt- venet) Somogybán, jórészt a Balaton partján, a legkeveseb­bet (hatot) a csekély idegenfor­galmú Nógrád megyében vet­tek nyilvántartásba. A szakma sajátos érdekeinek érvényesítéséhez a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara lét­rehozta a vállalkozók képvise­lőiből álló Országos Idegenfor­galmi Kollégiumot. Ez az új intézmény szerepet játszik majd a turisztikai szem­pontból fontos régiók piacké­pes kínálatának összefogásá­ban, a befektetést elősegítő pre­zentációk, kiállítások, vásárok szervezésében. Részt vesz á tu­rizmus fejlesztését szolgáló for­rások szétosztásában és segíti a beruházások megvalósítását, a vállalkozók bekapcsolódását. A megállapodás aláírásakor bejelentették, hogy az idei esz­tendő az asztali örömök jegyé­ben telik majd. Eddig 200 szál­loda, vendéglátó és borász­gazda jelezte, hogy az ese­ménysorozatban részt kíván venni. A vendégek levelezőla­pon küldhetik be véleményüket a kiszolgálás és az étkek minő­ségéről. Ennek alapján decem­berben megválasztják az év vendéglátóját, akit az idén ala­pított vándordíjjal jutalmaznak. Az asztali örömök évének megnyitó ünnepségére január 22-én, a keszthelyi Helikon Kastélyban kerül sor. (koós) Karcsúsított agrárkeretek A Magyar Agrárkamara ál­láspontja szerint az agrár- támogatásokat úgy kell fel­használni az elkövetkező években, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás tervezett időpontjáig, 2002- ig fokozatosan csökkenjen a gazdálkodóknak az EU-tag- államok termelőivel szem­beni hátránya. A szakértők szerint erre az idei agrár­büdzsé nem sok reménnyel kecsegtet. támogatások beindítására például - a tavalyi 13,6 mil­liárd forinttal szemben - mindössze 2,5 milliárd jut az idén. A fejlesztésre, beruhá­zásokra elkülönített 31,5 mil­liárdos keretet pedig leg­alább 42-45 milliárdra kel­lene növelni. A fejlesztési forrásokból az átlagos szinten felül kellene támogatni azokat a kezdő vál­lalkozásokat, családi gazda­ságokat, amelyek az uniós Agrár- és vidékfejlesztés-támogatás alakulása 1998-1999. év 1999. évi költség- vetési támogatás 1999/1998 Megnevezés előirányzata % Beruházási célprogram 3900 110,5 Mezőgazdasági beruházás 31 540 96,2 Erdészeti feladatok 600 119,0 Egyéb támogatás 300 134,5 Piacra jutási támogatás 38 800 103.5 Agrártermelési támogatás 48045 152,6 Erőkárok felszámolásának támogatása 300 120.0 Privatizációs bevételből támogatás 1500 28.9 Egyéb támogatás 1519 63,3 Agrártámogatás költségvetésből 126 504 111,1 Vidékfejlesztési támogatás költségvetésből 3600 111,3 Költségvetési támogatás összesen 130 104 111,1 Zárolás 1,9 százalék 2472­Felhasználható költségvetési támogatás 127 632 109,0 Bevétel termelői befizetésekből 7220 79,2 Felhasználható költségvetési támogatás + bevétel összesen 134 852 106.9 Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára la­punknak nyilatkozva kijelen­tette: a mezőgazdaságnak az idén rendelkezésére álló „so­vány” állami támogatása nem sok jót ígér. A jóváhagyott 126,5 milli­árd forint ugyan 11 százalék­kal több a tavalyinál, ám reál­értéken számolva, a GDP nö­vekedésével arányosan leg­alább 17-18 százalékos növe­kedés kellene. Az új építési-beruházási csatlakozás idejére verseny- képessé válhatnak. Kevesli a kamara a piacra jutási támogatást és a piaci zavarok megszüntetésére szánt pénzt is. E célra a tava­lyi 40 milliárd helyett - az át­húzódó kifizetések miatt - csupán 20-25 milliárd jut. Az agrárkamara szerint a támogatások kiegészítésére a szaktárcának fel kellene ven­nie 6-7 milliárd forint hitelt és további 30 milliárdot az ál­lami forgóalapból, (újvári) Skála és Centrum - együtt a vevőkért Egy régi-új áruházlánc: Az elmúlt esztendő végén az üzleti élet iránt érdeklődők már hírt kaphattak arról, hogy a két nagy nevű cég, a Skála és a Centrum fuzionál. Egyik vállalatot sem kell kü­lönösebben bemutatni. A Cent­rum legrégebben fennálló áru­háza, a Corvin 1927-ben nyi­totta meg kapuit. Akkoriban a maga 18 ezer négyzetméteres területével Magyarország leg­nagyobb és legszebb üzletháza volt. A Skála-hálózat Skála Buda Áruháza pedig a legújabb időkben nyerte el az ország legnagyobbjának rangját egy­kori vetélytársától. Nos, az aligha lehet kétsé­ges, hogy a tulajdonosok és a szakemberek a gazdasági szükségszerűségeket, a napról napra változó követelményeket figyelembe véve a lehető leg­megfelelőbben döntöttek, ami­kor az összeolvadás mellett voksoltak. De vajon hogyan profitálnak a vásárlók az egyesülésből? Erről kérdeztük Lugosiné Faragó Ibolyái és dr. Pócsik Józsefnét, az egri Centrum, il­letve a gyöngyösi Skála igaz­gatóit.- Mindenekelőtt a közismer­teken kívül néhány további adat­tal kellene érzékeltetni, milyen nagy horderejű a vevők érdeké­ben megtörtént változás. Hiszen így könnyebb bizonyítani, hogy nemcsak ígérni tudjuk majd a különféle előnyöket a vásárló- közönség számára - kezdi a vá­laszt a Centrum vezetője.- Az S&C Áruházlánc Rt. most már egy mintegy harminc egységet magában foglaló, s az egész országra kiterjedő háló­zatot jelent. Az ország egyik legnagyobb kereskedelmi vál­lalkozása, tagja az 1870-ben Németországból elindult, tíz országban megjelenő és a világ élenjárói között számon tartott Tengelmann-csoportnak. Mérete szerint Magyaror­szág legnagyobb ruházati és iparcikk-kiskereskedelmi vál­lalata. A teljes magyar ruházati kiskereskedelemből például (beleértve a hipermarketeket, a C&C üzleteket és a feketepia­cot is) a társaság öt százalékkal részesedik, de a hagyományos üzletek forgalmából is tíz szá­zalékot képvisel. Az iparcikk-piacnak három százalékát birtokolja. A része­sedés mértéke azonban árukö­rönként nagyon eltérő. Külö­nösen gyors ütemben növekszik a könyvek, a kép- és hanghor­dozók, a lakásdíszítők for­galma - Egerben és Gyöngyö­sön is -, de emellett továbbra is jelentős a hagyományos mű­szaki, híradástechnikai cikkek eladása is.- Ebből az következtethető ki, hogy az S&C áruházlánc a jövőben egyik meghatározója lesz a piacnak.- Feltétlenül - hangsúlyozza dr. Pócsik Józsefné -, annál is inkább, mert az új társaság olyan épületeket örökölt, ame­lyek hagyományosan a belvá­rosok, a sétálóutcák meghatá­rozó elemei. így lehetőség van arra, hogy ezeknek az áruhá­zaknak a révén megújhodjék az érintett városok kereske­delme. Már csak azért is, mert a bevásárlóközpontokkal szemben a személyes kiszolgá­lás varázsával, a szín­vonalas áruválasztékkal, a jel­legzetes szolgáltatásokkal kel­lemes körülményeket nyújta­nak a vásárlóközönség szá­mára.- Ehhez nyilván befektetések is szükségeltetnek.- Egy olyan nagyszabású beruházási program szerepel az S&C tervei között, amely­nek keretében első lépésben korszerűsítésre kerülnek a kedvező adottságú, gyorsan fejlődő és megfelelő infra­struktúrájú régiók áruházai - felel ezúttal Lugosiné.-Érinti ez Gyöngyöst vagy Egert?- Eger már megszépült, a gyöngyösi Skála pedig még ebben az évben felújításra ke­rül. Az emeleti eladótér 150-200 négyzetméterrel nö­vekszik meg a raktárak terhére, és változni fog a kereskedelmi technológia is. Ez azonban csak egyik része a változások­nak.- De már ezt a részét is min­den bizonnyal örömmel fogják látni a vevők!-A másik részének hatását pedig nap mint nap a vásárlás közben fogják tapasztalni - véli dr. Pócsik Józsefné. - Vagyis azt, hogy munkatársa­ink megfelelő felkészítését minden szinten az eddigieknél is jobban szem előtt tartjuk majd. Azokat a továbbképzé­seket nem emelném ki, ame­lyeken a magas színvonalú el­adás mikéntjéről szerzett isme­reteiket gyarapíthatják, hiszen ez természetes. De lesznek olyan újdonsá­gok az oktatásban, mint pél­dául a legkorszerűbb technikák meghonosítása, vagy a szállí­tókkal való együttműködés fej­lesztése, és új cégek bevonása vevőink minél jobb kiszolgálá­sának érdekében. Az alapelv: Legyünk együtt sikeresek!-Nagyon jól, nagyon mo­dernül hangzik ez a jelszó.- És nemcsak a felszínt je­lenti - emeli ki Lugosiné Fa­ragó Ibolya.- Az S&C célul tűzte ki ugyanis az igeiv magas köve­telményeket támasztó ISO mi­nősítés megszerzését. Emellé kapcsolható az, hogy a környe­zet védelméért is egyre többet igyekszünk tenni. Például a Tengelmann-csoport elveivel összhangban elő akarjuk segí­teni a környezetkímélő termé­kek gyors piacra jutását. Re­mélem, ezeket az újdonságokat szívesen fogadják az egriek, a gyöngyösiek, és mindenki, aki eljut Heves megye két S&C áruházába.-Mi az, amit még várha­tunk?- Érdemes figyelni arra, hogy az S&C áruházak jótáil- nak egymásért - világít rá egy lényeges pontra dr. Pócsik Jó­zsefné.- A korábban vásárolt Cent­rum és Skála vásárlási utalvá­nyok például a jövőben a háló­zat bármelyik tagjánál bevált­hatók lesznek. Ez alól csak a Centrum Gyarapodó Utalvány kivétel. Vevőreklamáció ese­tén - a vásárlás helyétől füg­getlenül - állunk ügyfeleink rendelkezésére. Ez a rendelke­zés egy esetleges, bármilyen oknál fogva szükséges cserét is megkönnyíthet majd. De re­méljük, erre ritkán fog sor ke­rülni. Mi mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a hozzánk érkező és velünk kapcsolatba kerülő vásárló tartósan elége­dett legyen... (PR)

Next

/
Thumbnails
Contents