Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
6. oldal Mozaik 1999. január 2., szombat Borics Pál szobrászművész emlékére SÍROK - A községben kilencven esztendeje, 1908-ban született Borics Pál. Nem ügyelhettek rá gondos kezek, mert édesapja az első világháborúban meghalt, édesanyja négy gyermekkel itthon maradva, summás gazdasszony- ként kevés időt fordíthatott nevelésére. Még el sem érte az iskolás évek kezdetét, ikertestvérével együtt már sum- másnak állt, „negyedrészes” bérért. Tízéves korától követ tört a siroki kőbányában. Talán itt rejtőzött valahol az a döntő pillanat, amely tudat alatt hozzáköti a kőhöz anélkül, hogy sejtené még: majdan a néma és lelketlen anyag kitárja előtte titkait, és teszi őt magát is keménnyé egy életen át. „Rendesen” csak három Borics Pál: Palóc nő elemit végzett, a másik három elemit a kántortanító segítségével, így inasnak szegődhetett. 1927-ben szabadult, és elindult Budapestre szerencsét próbálni. A sírkövesektől kőszobrászokhoz vezette sorsa. Ekkor tudatosodott benne a hivatás, hogy ne sírkőfaragó szinten, hanem a művészet igényével vésse az anyagot. A művességet jól megtanulta, a művészethez azonban sokkal több kellett. 1934- ben beiratkozott az Ipar- rajziskolába, ahol hét éven át szívta magába a tudnivalókat. Hogy művész lett, bizonyítja, hogy 1941- től az országos tárlatokról egyszer sem hiányoztak szobrai. A megszerzett művészi rang sohasem tette elbiza- kodottá. A tisztulás, ki- teljesedés Borics Pál a műteremben Borics Pál művészetében hosszú folyamatként valósult meg. Munkáiból kiemelünk néhányat: Clark Adám, Eötvös Loránd, Kékesdi Gyula újságíró köztereken kiállított portréi, a gödöllői egyetemen kiállított „Biká”- ja. A hatvanas években történt jelentős változás az életében. Elementáris népiségét, sajátos eredetiségét nem tudta, és nem is akarta feladni soha, mégis elsők között vállalta a vidéki élet tanulmányozását, hogy műveiben minél élethűbben szólhasson az emberekhez. Ekkor születtek a Hevesen és Sírokban felállított szobrai is. Munkái két csoportra oszthatók: a portrék és az egész alakos figurák, mellettük azonban megtalálhatók az állatfigurák, kisplasztikák és az Borics Pál: Kavicstörő érmek. Az alkotófolyamat végénél soha nem állt meg, amit megálmodott, azt mindig maga faragta kőbe. Neki ez nem munka volt, hisz műve igazából ekkor nyerte el igazi életét, ekkor teljesedett ki. E nehéz fizikai munka vállalása nála elválaszthatatlan volt az alkotás folyamatától, hisz szobrai az utolsó fázisban, a kőbe álmodás élményétől kapják meg az igazi értéküket. Tudatosan szigorú szerep jutott művészetében a színvilágnak. A kövek színét - vöröset, fehéret, sárgát, zöldet, szürkét, feketét - mindig az érzelem és a kifejezés szándékának megfelelően, a hatásra ügyelve választotta meg. Egyszerű nyelven beszélt, mondanivalójának megértése egy pillanatig sem okoz gondot. Ezt a morális alapállást szavahihetően igazolták a Műcsarnokban, az egri Gárdonyi Színházban és szülőfalujában bemutatott gyűjteményes kiállításai. Műveinek jejentéstar- talmát igaznak és őszintének érezzük, hiszen látszik rajtuk a művész beleélése, mondanivalójának, érzéseinek kőben való megjelenítése. Érdemes megismerni és megszeretni ezt az egyértelmű, a művészi szépség és igazság erejével ható gazdag életművet Sírokban a szépen felújított kúriában, ahol ma könyvtár is működik. Az állandó kiállításon bárki megtekintheti a vidéki életet idéző alkotásait: az állatokkal, a földdel birkózó férfiakat, az erős csípőjű, telt keblű, vaskos parasztmadonnákat. Méltó helyre: a tudást és szépséget őrző könyvek közé kerültek Borics Pál alkotásai, a róla készült mellszobor (ugyancsak saját alkotása) pedig a polgármesteri hivatal előtti parkban emlékeztet a község híres szülöttjére. Nagy művész és csodálatos, érdekes ember volt: életvidám, jókedvű, jó humorú, gyors mozdulatokkal, erősen magyarázó, gesztikuláló, nagyokat nevetni tudó. Értelmetlen és tragikus halálának utolsó pillanatáig terveit szövögette, céljairól, vágyairól, s állandóan a jövőről beszélt. S mindezek percek alatt szertefoszlottak. Most lenne 90 éves, és már 29 éve nincs közöttünk. Berta István Gyula Akik a lófarkat is nyakban hordják A művek időnként a reneszánsz kecsességét idézik FOTÓ: PERL MÁRTON darabot egyesével vág ki az üvegből. Amikor ezzel elkészült, akkor forrasztja össze a mintát. Az elkészült darabok időnként a reneszánsz kecsességét idézik. Egy-egy kézitükör kifejezetten udvarhölgyek kezébe való ékesség. Az ablak, az ajtó és a lámpa díszei egy reprezentatív kastélynak is erényévé válnának. Pedig mindez szintén egy meglehetősen ősi mesterségnek az alapjaiból táplálkozik. Az üvegművesség a gép nélküli világ egyik megbecsült szakmája volt. Akik az emberi történelem régmúltját idéző szakmák jelenkori továbbélését látni akarják, azok január első hetében még megtehetik. (szuromi) Kiállítás különleges munkáikból (Folytatás az 1. oldalról)A natúr anyag felkerül egy speciális kaptafára, ahol megcsomózzák. A díszítés szintén természetes alapanyag: üveg-,fa- és csontgyöngy, esetleg csiga vagy kagyló. S hogy mikor készülnek ezek a honfoglalás kori leletekhez hasoló ékszerek? Csakis esténként, hiszen Demeter Ágnes főállásban építész. A férje, Szontágh Pál nem kevesebb vesződséggel és türelemmel járó mesterséget választott magának. Ő úgynevezett Tijfany-üvegkészítő. Talán kevesen tudják azt, hogy a divatos díszítőmesterség óriási türelmet igényel. Egy Tijfany- üveg 130-140 darabból áll, az elkészítése akár egy hetet is igénybe vehet. A mester nevéhez fűződik a tulipán, az írisz és A művész házaspár a hajnalka motívum - természetesen mindegyik színes üvegből. Minden levelet, minden Gönczöl Katalin, az igazságkeresö „Az ombudsman nem utasít, csupán ajánlásokat készít, ami már egy párbeszéd kezdete, és ez önmagában is eredmény. Ezért érzem esténként, hogy van értelme a küszködésnek, minden napnak, akármilyen kemény munkával is telik.” Gönczöl Katalin, jogász, kriminológus, egyetemi tanár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mondta ezt munkatársunknak, aki arról kérdezte: Milyen érzés nap mint nap küzdeni az igazságért és harcolni az igazságtalanság ellen?- Minden hozzánk érkező esetről szikár szakmai jelentést kell készítenünk politika- és érzelemmentesen. Az indulatok érzelmi viharokat kavarnak,, melyben az emberek értelmetlenül sebzik meg egymást. Márpedig nem ez a cél. Rengeteg nehéz sorsú emberrel találkozom munkám során, sok megoldhatatlan problémával. Ha érzelmileg is átélném helyzetüket, hetek alatt összeroppannék. Ilyenkor a szakmai szigor falat állít elém, és megvéd. Az eszemmel persze felfogom az iszonyatot, s érzékelem a lehetetlent. Realista vagyok.- Szigorú saját magához?- Igen, rigorózus szabályok szerint élek, kemény követelményekhez kötöm magam. Ezt sulykolta belém az élet. De szeretek rosszalkodni. Imádok meglépni unalmas konferenciákról és helyette csatangolni a FOTÓ: KANYÓ BÉLA városban. A világ leszokik a cigarettáról, én csak azért se. Még a nagytakarítást is képes vagyok félbehagyni egy kis zenehallgatás kedvéért.- Hogyan választott hivatást?-Nagyon szerettem az irodalmat. Olvasmányélményeim elvezettek a kriminológiához. Rádöbbentem, hogy a világ- és a magyar irodalom tele van kriminológiai remekművekkel. Izgatni kezdett, mi a bűn, miből születik. Miért épp az a szereplő a bűnelkövető? Miben hasonlít az, aki elköveti és az, aki számon kéri a bűnt? Hogyan lehet a bűnt jóvá tenni? Hogy lehet, hogy ugyanaz a cselekedet háborúban hőstett, békében a legszigorúbban büntetendő? Később elmélyedtem e kérdésekben. Az egyetemen rájöttem, a „vegytiszta” jog nem elégíti ki a kíváncsiságomat. Az ember mindig is jobban érdekelt, mint a paragrafusok. Milyen a társadalom büntetőigénye? Elégséges-e, ha csak büntetünk, vagy a jókat is meg kellene jutalmaznunk?- Ki tud lépni ebből a bűvös körből?-Szeretem a munkámat és fontos is számomra, de nem kevésbé az a magánéletem sem. Minden reggel úszással és tornával kezdem a napot. Ez segít beindulnom. Esténként már sokkal nehezebb leengednem. De ha dolgozom is, jó tudni, hogy a férjem a szomszéd szobában van. A hétvégéket szeretem megmenteni, de legalább a vasárnapot. Szükségem van szép hangversenyekre, jó filmekre, megnyugtat a hosszú séta is. Sajnos az utóbbi időben nemigen engedhetem meg magamnak, hogy három-négy órát olvassak naponta. Nehéz helyzetben van az én generációm. Értékválasztásra kényszerül, és ez zaklatottá tesz bennünket.- Vágyik meglepetésre?- Megtanultam, hogy mindent meg kell tennem, ami rajtam múlik. A tőlem független jónak örülni kell, a rosszat tudni kell méltósággal elviselni. Szeretném látni Luxort és a norvég fjordokot, de nem leszek csalódott, ha sosem jutok el ezekre a helyekre. Annak is örülök, amit már láttam a világból - és ez nem kevés. Csak olyasmire vágyom, amit magam vagyok képes megvalósítani. Ezért sosem haragszom az angyalkákra. Major Bea Barkóczy út 7. Telefonon: 36/4-10-880 VILLA TOURS UTAZÁSI IRODÁBAN Jókai út 3. Telefon: 36/410-215 STÚDIÓ EGER BT. Bajcsy-Zs. út 9. Telefon: 36/415-157 Köztársaság tér 6. Telefon: 37/311-697 Kossuth tér 23. Telefon: 37/341-051 Okta Stúdió, Erzsébet tér 3. Tel/Fax: 36/347-759
