Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

1999. január 6., szerda Megyei Körkép 3. oldal Önhívó A mesterednek elfogyott a cementjük. Az asszonynak megígérték, visszaszólnak, ha ismét jönnek. Csakhogy kellett volna a megrendelő telefonszáma. Az asszony gondolkodott egy kicsit, majd megszólalt:- Van telefonom, de nem tudom a számát. Még sosem hívtam magam. Az asszony végül kényte­len volt felemelni a telefon­könyvet, s három év után először megnézni a saját számát. Az eset nem a képzelet szüleménye. Az ünnepek előtt néhány nappal történt egy szépen bebútorozott la­kótelepi házban... (-romi) * Fogad a képviselő. Godó Lajos, a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője január 8-án 9 és 11 óra kö­zött fogadóórát tart a hevesi polgármesteri hivatalban. Választói az új évben is rendszeresen kereshetik a képviselőt panaszaikkal, észrevételeikkel. Kiállítás nyílik. A hevesi művelődési házban január­ban Kozma Károly fotókiál­lítása látható. A közönség ezúttal az egyiptomi király­sírok feltárásának pillanata­iba tekinthet be az összeállí­tás révén. Japán gyermekrajzok. Pénteken 17 órakor a Me­gyei Művelődési Központ­ban japán gyermekrajz-kiál- lítás nyílik. A tárlat anyagát Iwate megye önkormány­zata bocsátotta rendelke­zésre. A kiállítást dr. Jakab István, a megyei közgyűlés alelnöke nyitja meg. Nagyrédei véradás. Pénte­ken az általános iskolában kiszállásos véradást szervez a Magyar Vöröskereszt gyöngyösi szervezete. Ugyanezen a napon 9 és 13 óra között a domoszlói, a kisnánai és a vécsi donoro­kat is várják a domoszlói egészségházba. Polgármesteri fogadóóra. Ma 9 és 12 óra között - az idén először - Eger polgár- mestere, dr. Nagy Imre várja a város lakosait szokásos fogadóórájára. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Adósság nélkül kezdhették az évet Minden a helyére került - immár megfelelő mederben folynak a dolgok... (Folytatás az l. oldalról)- Abban a tekintetben minden­képpen igaz ez, hogy a társada­lombiztosítás által finanszíro­zott negyven ágy már nem mű­ködött kórházként. Az intézet nagyobb része tevékenységé­nek pedig aligha volt köze az egészségügyhöz: azt hiszem, itt siklott ki - a legjobb szándék el­lenére is - a dolog, s csaknem a kórház végét jelentette. Ebben a helyzetben a fenntartó - akkor még Népjóléti Minisztérium - a kórház bezárását fontolgatta. Az év közepétől másféle munka kezdődött - említette a főigazgató asszony és örömmel jelentette ki, hogy en­nek eredményeként immár kór­ház van Parádfürdőn, s kórház is marad. Kellemetlen eseményekről is számot kell adni - tette hozzá dr. Misz Irén írisz a múlt em­lékei még kísértenek. A kórház több perben-érintett, s az olykor igen kusza ügyek átlátásához jogászt is alkalmazniuk kellett. A folyamatban lévő perekről adott tájékoztatást a vezető az­zal zárta: bár nem kellemes ezekről beszélni, mégis szót kell ejteni róluk, hogy ne pusmogá­sokból, félinformációkból tájé­kozódjanak a dolgozók. Az év második felének törté­néseit, eredményeit felsorolva elhangzott: jelenleg nyolc szak­orvos dolgozik a házban, fej­lesztették az eszközparkot, szá­mítógépekkel, röntgen- és labo­ratóriumi berendezésekkel. Hét járóbeteg-szakrendelést indítot­tak újra, főzőkonyhát alakítot­tak ki, saját éttermükben hétféle diétát alkalmaznak, s immár a pénzügyi és egyéb nyilvántartá­saikat is rendben, áttekinthe­tően vezetik. Létrehoztak egy elsőse­gély-szobát, s rendelkeznek a tényleges betegellátás­hoz szükséges eszközökkel, feltételekkel, amelyek kö­zül jó néhány bizony a ko­rábbi idő­szakban hi­ányzott.- Várha­tóan február elején életbe lép az új ala­pító okiratunk is - tette' hozzá a fő­igazgató ugyanis az is tény: 1994 óta az intézet enélkül az alapdokumen­tum nélkül működik, vagyis tulaj­donképpen papíron nem is léte­zik. Több munkatársunk is ha­vonta, kéthavonta meghosz- szabbított szerződésekkel dol­gozott, ezt is megváltoztattuk: immár - két speciális területen dolgozó szakember kivételével - mindenki közalkalmazottként, munkaköri leírás alapján látja el a feladatát. Ez azt is jelenti, hogy a bérek is a helyükre ke­rülnek, immár senki nem dolgo­zik a közalkalmazotti törvény­ben megállapított minimum alatti összegért. Még egy fontos dolog: ennek az évnek - a konszolidációs támogatásnak köszönhetően ­egyetlen fülér adósság nélkül vághat neki az intézmény. S az is örömteli hír: az idei költség- vetésben jelentősnek mondható összeg szerepel eszközfejlesz­tési, beszerzési célra: Folyamatban van a timsós víz gyógyvízzé nyilvánítása is, ez nehéz folyamat, de meggyő­ződésem, hogy jó úton halad: januártól 150 ágyas kórházként működik a PÁK, melyből 100 ágyat a társadalombiztosítás fi­nanszíroz, s ez biztosítja a jö­vőnket. Ezzel függ össze, hogy januártól bővítik a dolgozók létszámát is. Suha Péter „Ha itt mindenki sztrájkolna...” (Folytatás az 1. oldalról) Pintér Árpád, egri postás:- Valahol megértem ezeknek az embereknek az elkesere­dését, a sztrájkkal azonban fenn­tartásaim vannak. Ebben az országban számos olyan réteg van, ame­lyik alulfizetett. Mi, postások is panaszkodhatnánk. De képzel­jük csak el, ha minden elégedet­len ember sztrájkba kezdene. Az egész ország pillanatokon belül megbénulna. Arról már nem is beszélve, hogy azokat hozzák lehetetlen helyzetbe, akikből élnek: az utasokat. Ha nem érik be az eddig elért eredményekkel, előbb-utóbb az utcára kerülnek a demonstrá­lok. A létszámleépítésből lehet bért fejleszteni, a kérdés csak az, hogy akkor mi lesz a szoli­daritással? Montvai István, az Agria Vo­lán szolgála­tosa:- A követe­lésektől elte­kintve az a véleményem, hogy ez egy rosszul szer­vezett de­monstráció. A vasutasoknál több szakszervezet van, s ezek eléggé széttagoltak. Nem tudták kellőképpen összehangolni az érdekeiket, s így a sztrájk is fe­lemásra sikeredett. Az megint más dolog, hogy mivel én is a tömegközlekedés területén dol­gozom, a Volánnál elképzelhe­tetlennek tartanék egy hasonló akciót. A mi dolgunk az utasok szolgálata, az érdekegyeztetés más asztalra tartozik. Mrezna Ferencné:-Én köny- nyen mondha­tok véle­ményt, mivel vonattal nem utazom, így közvetlenül nem érint a sztrájk. Vi­szont pártolom azokat, akik végső elkeseredésükben ehhez az eszközhöz folyamodtak. Természetesen a közlekedés zavartalanságát biztosítani kell, de úgy tudom, hogy ezt min­denképpen igyekeznek megol­dani. (barta) V Tollvégen Tájékozódunk S zegény gyógyszerészek - gondolta e kis magyar hon lakos­sága egy közös sóhajjal, mikor közhírré tették a tájékozta­tási kötelezettséget. Mert az új keletű, kissé nyelvidegen nép­mondást („A kockázatok és mellékhatások tekintetében...”) már valahogy megszoktuk, mint a többi reklámpanelt. Egyik füle­men be, másikon ki. És nem azért, mert felelőtlen gyógyszer­függő vagyok, magam ellensége és mellesleg ostoba barom, hanem mert a kockázatokat és mellékhatásokat nem most talál­ták fel. Az emberiség az elmúlt néhány száz évben is szedett gyógyszert, és általában nem jókedvében. Mikor megyünk patikába? Ha baj van, betegek vagyunk, fáj és sajog. Előtte persze orvoshoz, mert: 1. ő azért van, hogy tudja, mit kell ilyenkor tenni, 2. receptre olcsóbb. Talán furcsa, de megbízom annyira a gyógyító tudásában, hogy elhiszem: megfontoltan írja fel nekem a gyógyszereket, pontos ismeretei vannak arról, hogy személy szerint nekem mi árt, mi használ. A gyógyhatású készítmények reneszánsza miatt azonban szükség lehet a kellő körültekintésre. De kérdem én: az a gyógyszerész, aki gyakorlatilag már nem keveri a port tizedun- ciánként, és a drogériává vált boltban szinte már csak eladó, aki egyszerűen fizikailag képtelen lépést tartani a tömegesen forga­lomba kerülő termékdömpinggel, s akinek már-már kevés a szabadideje a szakmai szintentartáshoz, mégis, mi másról tájé­koztathat engem, mint amit a termékismertetőből magam is el­olvashatok? Továbbfűzve a gondolatot: ha nem magamnak váltok gyógy­szert, akkor nekem is első hallásra be kell magolnom a szöve­get, hogy majd továbbadhassam a felhasználónak? Mert ha nem, akkor mi értelme az egésznek? Ha influenza-szezonban ötvenen állunk sorban ugyanazért az antibiotikumért, akkor öt- venszer kell végighallgatnom a felvilágosítást? T anulság: amit nem gondoltak végig azok, akik kitalálták, azt jobb, ha mi sem akarjuk végiggondolni. Sok bosszú­ságot takaríthatunk meg vele. J. Á. Nincs sugárzás és elváltozás Az egészségügyi irodavezető tájékoztatója a megyei kórházról EGER - Még nem költözik az osztály címmel cikk jelent meg tegnapi lapszámunkban azzal kapcsolatban, hogy a korábbi hírrel ellentétben je­lenlegi helyén maradt a Markhot Ferenc Kórház gyermekosztálya. Erre rea­gálva dr. Antal János, a Heves Megyei Önkormányzati Hiva­tal Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője tájékoztatót küldött szerkesztőségünkbe. Levelében leírta, hogy a megyei közgyűlés egészség- ügyi és szociális bizottsága november 17-i ülésén foglal­kozott a kórház csecsemőosz­tályán dolgozóknál előforduló megbetegedésekkel. Cselek­vési programot készítettek, melyben rögzítették az ön- kormányzat és a kórházveze­tés feladatait. Segítséget és támogatást kértek az egész­ségügyi minisztertől a vizsgá­latok elvégzéséhez. A Heves Megyei Orvosi Kamarával közösen meghív­ták dr. Gógl Árpádot. A mi­niszter december 9-én részt vett a szakmai konzultáción, s tájékoztatta a jelenlévőket, hogy felkérte az Egészségügyi Tudományos Tanácsot a me­gyei kórházban kialakult helyzet tudományos vizsgála­tára. A csecsemőosztály dolgo­zói belgyógyászati, tumor- marker, mammográfiai, cyto- genetikai. ultrahang- és nő- gyógyászati vizsgálatokon vettek részt. Az eddigi ered­mények nem •mutattak ki rosszindulatú elváltozásokat. Az épület - amelyben az osztály dolgozik - sugárzás-, háttérsugárzás-mérését az Eötvös Loránd Geofizikai In­tézet elvégezte. Az előzetes adatok szerint sugárzást nem mutattak ki. Ettől függetlenül a minisz­teri fórumon elhangzottaknak megfelelően tanulmányterv készül a csecsemőosztály eset­leges kiköltöztetésére. A megyei közgyűlés a ja­nuári ülésén tájékoztatót kap az érintett osztály dolgozói­nak egészségi állapotáról, a vizsgálatokról, s azok ered­ményeiről a kórház vezetősé­gétől - zárult dr. Antal János tájékoztatója. A megoldás a pénzügyi kultúra javulása lenne Sorban állás helyett kártya EGER - Hosszú sor kígyó­zott tegnap az OTP pénztárab­lakai előtt. A várakozást az idősek bírták legnehezebben. Szerkesztőségünkbe is érkez­tek panaszos telefonhívások. Az idős nénik arra panaszkod­tak: hetek óta képtelenek ki­várni az előttük várakozó 30- 40, esetenként 50 ügyfél ki­szolgálását.- A legcélravezetőbb a sorban állás helyett az lenne, ha az ügyfelek kártyával ven­nék fel a szükséges összeget automatáról vagy a postán, s befizetéseiket folyószámláról intéznék - mondta dr. Jakab Zsolt igazgató. - Ezzel elke­rülhető lenne a mostani tu­multus. Vagyis, ha a pénzügyi kultúra fejlettebb lenne és az ügyfelek igénybe vennék a fo­lyószámlát, esetleg a bankkár­tyát, akkor a jelenlegi forga­lom harminc százalékkal csökkenhetne. Az igazgató hozzátette: a legtöbben reggel 9 óra és dél­után 3 óra között vannak, ezért célszerű vagy korábban, vagy később érkezni. Március l-jétől meghosszabbított nyitva tartással várják az ügy­feleket. A hét egy napján este 6 óráig, a többin 17 óráig tar­tanak nyitva a pénztárak. A városban két új pénzki­adó automatát is üzembe he­lyeznek. Ezzel talán elkerül­hető lesz az ünnepek okozta zsúfoltság a pénzintézet fiók­jaiban. (-romi) A bajusz miatt összeakadtak... Téli kukorica-betakarítás, megálljt parancsoló időben Egy évtizede nem volt példa rá a Tiszamenti Szövetkezetnél, hogy télre maradjon az őszi betakarítás. Ha kegyes lenne az időjárás, a kombájnok öt nap alatt az utolsó kinn maradt szár­ról is megmentenék a tavalyi kukoricatermést. SARUD - A téma az utcán he­ver, szokás mondani. Mi a tele­pülés főútján a télvíz idején ha­ladó kombájnok láttán fogtunk gyanút. A látványt hivatalában a polgármester, Kiss István ma­gyarázta:- Csak a szövetkezet aratja a kukoricát... A meglepő fordulat okait immár Demeter András elnök-, tői hallhattuk:- Ősszel a sok eső miatt nem tudtak a gépek rámenni a földre. Kukoricából mintegy 80 hektár maradt betakarítatlan. Most fagyott a talaj, s megpró­báljuk menteni a menthetőt. A havas határban messziről hallatszik a kombájnok kerep- lése. Mire a terep viszontagsá­gaival megküzdünk, a három Claas Mega már a teherautók platójára üríti a szemes ter­ményt.- Most fordulok másod­szorra - kapjuk a választ Cson­tos Istvántól, a szemszállító so­főrök egyikétől. Mint hamarosan kiderül, a keddi aratási próbálkozás vé­gére érkeztünk. Dobos Attila, az egyik kombájnos a fülkéjé­ből kiszállva jegyzi meg:- Sajnos, túl párás az idő. A kukorica csuhéja felpuhult, így viszont a gép rostája hamar el­törnöd ik. Abba kell hagynunk. A szakszerű magyarázat sze­rint a kukorica bajusza miatt psszeakadtak a szemek. Azok fele már nem a kívánt helyre, hanem hátra, a talajra hullott. A mentésre kirendelt trakto­ros, Vass János megkönnyeb­bülten említi a John Deere mel­lett:- Bajbajutottat ma csak egy­szer kellett kihúznom... Antal Pál ágazatvezető hely­zetértékelése:- Kedvező időben akár öt nap alatt végezhetnénk. A kukorica a szárítóba, majd a magtárba kerül. Ha... (budavári) A HEVES «"HÍRLAP ÜGYELETE: Újságíró: Mentusz Károly Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Petruczné Kovács Agnes Telefon -(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Hancsák Orsolya Telefon-(36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents