Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
Alagútzsalus biztonság- Az igazi nagy gondot ezen épületek renoválási, költségei jelentik. Ehhez képest elenyésző az a probléma, amit az életkor kérdése okoz - közli Négyessy Zoltán építészmérnök. - A legnagyobb gondot a hegesztett acélkapcsolatok elrohadása okozza. Pécsett, tudomásom szerint, volt arra példa, hogy egy feszített betonszerkezetű, jugoszláv technológiával készült épület élet- veszélyessé vált. Egerben ilyen házak nem épültek. Annak idején a tervezők feltehetőleg gondosan ügyeltek arra, hogy a vízszintes és függőleges mozgást a panelkapcsolatok kibírják. A megyeszékhelyen annak idején főleg alagútzsalus technológiával épültek a házak. Ami az itt élőknek a legnagyobb problémát jelenti, az az átalakíthatatlanság. Csak a válaszfalakkal lehet játszani, a szerkezet szinte megbonthatatlan. Katasztrófával nem számolnak- Harminc év után ajánlatos lenne egy átfogó statikai vizsgálat - tanácsolja Nagy Sándor pv-ezre- des. - Az épület állagának figyelése az ott élők feladata. Mi a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Az épületet karbantartani fontosabb, mint a katasztrófahelyzettel számolni. A polgári védelemnek egyébként általános mentési terve van. Gázrobbanásra, földrengésre, lakók kiköltöztetésére léteznek tervek. Amennyiben egy épület állaga - valamilyen oknál fogva az egyik napról a másikra életveszélyessé válik, abban a pillanatban a polgári védelem életbe lépteti a mentési tervet. Egy háztömb- nyi lakos elhelyezését más városokban sem lehet szükséglakásokban megoldani. Viszont ismerjük azokat a közintézményeket - oktatási központokat, iskolákat, kollégiumokat -, ahol szükség esetén több száz vagy ezer embert is el tudnánk helyezni. Mindenesetre katasztrófa- helyzettel nem kell számolni. Elképzelhetetlen volt a hatvanas, hetvenes években az élet nélkülük. Ha az öreg szülék már nem bírták a tanyasi életmódot, csak egy lakásigénylést kellett beadni, s máris kilátásban volt a kényelmes, kevés fenntartást és gondoskodást igénylő panel. A fiataloknak sem kellett hosszú távra albérleti vándortúrára berendezkedni. Mire az első gyerek megszületett, addigra a ház is elkészült. Panelből. 1999. január 31. Közelről Harmadik oldal- Manapság egyre több helyen hallani, hogy a panel életkora 40-45 év. Ha ez igaz, akkor az egri Északi-lakótelepnek van még húsz éve...- Ez azért így túlzás - mondja Várkonyi György, az EVAT Rt. ügyvezető igazgatója. - A panelok 80 év alatt jutnak el oda, hogy mindenképpen szükség lesz egy nagy karbantartásra. Az Északi-lakótelep épületei a hetvenes évek elején épültek. Körülbelül 50 év múlva kell'azon elgondolkodni, hogyan lehet megvalósítani a teljes szerkezeti rekonstrukciót. Tehát a jövő évezred ötvenes éveire tehetjük a panel-problémát. Akkor egy átfogó szerkezeti vizsgálatot kell végrehajtani, s a panelkapcsolatokat is át kell nézni.- Mindenesetre eddig derekasan szolgáltak.- Egy politikai akarat eredménye a magyar panelrendszer. Hozzáteszem, ez a gyakorlat már akkor is teljesen életidegen volt a magyar mentalitástól. A magyar család szereti az élete súlypontját a konyhába helyezni. Ezek a lakások alkalmatlanok erre. Itt a konyha jóformán akkora, hogy mindenki talál benne ülőhelyet. Társasági, családi életre teljesen alkalmatlan. De még mindig szerencsésebb, mintha a teljes szovjet modellt vettük volna át annak idején. A panel születésekor a Szovjetunióban az volt a gyakorlat, hogy egy házba terveztek négy szobát és egy fürdőszobát. Mondani sem kell, hogy egy családnak egy szoba jutott, a fürdőt pedig közösen használták.- Hallott már példát arra, hogy összedőlt vagy megroggyant egy panel?- Amikor 1976-ban Kairóban jártam, épp két darab kilencemeletes dőlt össze. Perszer ezt nem kell alapul venni, hiszen ott sokkal trehányabb az építkezés, mint nálunk. Egerben különben is csak középmagas épületeket engedtek tervezni. Ennek az az oka, hogy a város a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengési övezetben fekszik. Mindenképp szerencsés, hogy ezt a tervezéskor is figyelembe vették. A Flóra Szállót annak idején 16 emeletesre tervezték. A földrajzi, statikai körülmények miatt mégis csak kétemeletesre engedélyezték.- Elég gyakran hangzik el az az észrevétel, hogy az épület mozog. Statikailag mennyire stabilak ezek az épületek?- Minden ház '’lélegzik”. A napfény hatására a szerkezet kitágul, a hidegben összehúzódik. Ezt persze még a kilencedik emeleten élők sem érzik. A hazai épületek legtetején is csak néhány milliméteres a kilengés, ami az építőiparban elhanyagolható méret. Amerikában az ötven- emeletes épületeknél a tető- szerkezeten akár 3 méteres kilengés is lehet. Éppen ezért ott csak acélszerkezettel készülhetnek a felhőkarcolók.- Ennek következtében azért repedezhetnek a falak, vagy az ablakkeretek is kilazulhatnak. Van orvosság erre a problémára?- A lakóknak ezt folyamatosan karban kellene tartani. Tehát a hézagokat el kell tömíteni, a tető- szigetelés épségét figyelni kell. Sajnos, állandó probléma maradt, hogy a lakók elsiklanak efelett.- Milyen alapokon állnak a panelek?- Egerben a talaj teherbírása négyzetméterenként 2,5-3 kilogrammot bír. A tervezők annak idején azt gondosan kiszámolták, hogy egy négyzetméterre csak néhány grammos terhelés essen. Tehát attól nem kell félni, hogy egyszer az alap mondja fel a szolgálatot.- Ha valamelyik panelépület egyszer hirtelen megroggyanna, kinek a felelőssége, kötelessége lenne az azonnali evakuálás?- A város vezetésének és a polgári védelemnek katasztrófahelyzetre van terve. Ez is ebbe a kategóriába tartozik. 'f ! ■ Néhány nap múlva Márkus Tibor útra kel. Irány a párizsi Bercy-stadion, ahol február 6-án rendezik meg a roncsderbi Európa-bajnokság idei futamát. Azt a viadalt, amelyen a hatvani versenyző végzett már a negyedik és a hatodik helyen is. Ám az eredménylista korántsem teljes: számos egyéb sikere mellett ugyanis Tibor egy világbajnoki 6. helyezéssel Is büszkélkedhet! A 38 éves versenyző 1990-ben jegyezte el magát a látványos sportággal. Korábban ügyességi és túraversenyek szereplőjeként már belekóstolt a benzingőz átjárta overallok világába, ám a roncsderbi az a „műfaj”, amely- lyel végleg egymásra találtak. Mi több, időközben felesége is a gépszörnyetegek volánja mögé ült, míg fiuk, Norbi egyelőre az „autóépítésben” jeleskedik. Márkus Tibiék oroszlán- részt vállaltak a sportág honi népszerűsítésében is: szervező- munkájuk eredményeként ma már Ujhatvanban rendezik meg a legjelentősebb hazai futamot, amelyen a nyugat-európai nagyágyúk is rajthoz állnak. A versenyre tradicionálisan a mogyoródi Forma-l-es verseny előtti héten kerül sor, hogy az autósport szerelmesei komplex „kiszolgálásban” részesüljenek. A roncsderbi-futamok valódi látványosságot kínálnak, ám Tibor szerint a kunsztok a pálya mellől veszélyesebbeknek tűnnek, mint az arénában. Ezek a fiúk ugyanis- magyarázza - nagyon jó sofőrök, akik tisztában vannak vele, hogy nem szabad félni.- Amikor elkezdtem, persze, nekem is gyorsabban vert a pulzusom- teszi hozzá mosolyogva. - Addig, amíg rá nem jöttem, hogy ha meglöknek, kétszer kell visszalökni. Ügy bizony, hisz ebben rejlik a lényeg: itt pluszpontok járnak í másik felborításáért, sőt azért is, ha saját autóját állítja fejtetőre az ember. Persze, malőrök is előfordulhatnak.- A legsúlyosabb 'sérülésem? - kérdez vissza házigazdám. - Egyszer Somogybabodon eléggé siettem, mert az utolsó pillanatban készült el a járgány. Igen gyors az a pálya; egy gödör megdobta a 900-as Saabomat, ráestem egy másik autóra, aminek következtében az ajtóoszlop és az ülés összeszorította az oldalamat. Három bordám eltörött. Azt mondta az orvos, hogy örüljek, hiszen pár centi híján a szívem is leszakadhatott volna... Zita, a felesége akkor nagyon megijedt, noha „szakmabeliként” jól tudja: ilyesféle vészhelyzettel bármikor számolni kell.- A súlyosabb balesetek inkább a depóban történnek - mondja Tibor, s ezt a krónikás is tanúsíthatja, aki többször tanúja volt már, amint a legfontosabb szerszámmal, a 10 kilós kalapáccsal próbálják helyrepofozni a kasznit. Márpedig ha egyszer a Samu célt téveszt... Természetesen a sajátos cirkusz nincs híján humoros mozzanatoknak sem. Egyszer Tibor német barátjának trélerén önállósította magát a versenyautó. Egy francia városban jártak éppen, s a jelzőlámpánál óriási kalamajkát okoztak. Máskor Zita akadt fenn egy versenypálya „siratófalnak” nevezett oldalán, s csak úgy tudott megszabadulni szorult helyzetéből, hogy férje lentről navigálta. Szerencsére nem borult fel a kocsi.- Életünk első külföldi versenyén, egy tengerparti francia kisvárosban nem tudták, honnan jöttünk - meséli Tibor. - Nem is hallottak még Magyarországról. Végül találtunk egy öreg tengerészt, aki valaha járt már Budapesten, és elmagyarázta a — többieknek, krfélék-mifélék vagyunk. Ettől kezdve mindenki nagyon kedvesen bánt velünk. ■Párizsban pedig egykori hazánkfiai rendszeresen kijárnak a versenyekre, s bizony, könny szökik a szemükbe, ha sikerrel helytállunk. Nem véletlen az sem, hogy a Zita által tervezett overallok kivétel nélkül nemzetiszínűek,- Jó érzés, hogy ezt a kis országot képviselem - jelenti ki a versenyző. - Büszke vagyok rá. Beszélgetésünk vége felé Tibor megkér, hogy feltétlenül említsem meg szerelői, Szabó Attila és Kátai János nevét is. Ők azok, akik családtagjai mellett minden külhoni versenyére elkísérik. Egyhetes megfeszített munkájukkal ezúttal is ők segítettek abban, hogy az Európa- bajnokságra elkészülhessen a FIAT Ritmo Abart.- Mondd, Tibi, meddig lehet ezt az egészet csinálni? - érdeklődöm az interjú befejezésekor.- Nincs korhatár - nevet. - Van, aki 65 évesen is versenyez, ráadásul hölgy az illető. Német. Ő a mi Stock Car- mamánk. Mindenki szereti. Tari Ottó
