Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-28 / 23. szám
6. oldal Horizont 1999. január 28., csütörtök Az M3-as és a térségi vállalkozók Az új autópálya nem csodaszer, de sok minden függ tőle Országgyűlési képviselők, polgármesterek, hatósági szakértők szálltak fel tegnap az Agria Volán Rt autóbuszába, hogy közös szemlét tartsanak az M3-as autópálya Füzesabony és Hatvan közötti szakaszán. A kereskedelmi és iparkamara által szervezett találkozón értékelték a nagyberuházásnak a régió gazdaságára gyakorolt hatását. HEVES MEGYE - Délután a megyeszékhelyen Kazatsay Zoltán (bal oldali képünk), a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a kormány döntése szerint az idén tovább folytatódik az M3- as építése Füzesabonytól Polgárig. Ez a munka a finanszírozás miatt három ütemben zajlik majd, s 2001-re készül el a 60 kilométernyi szakasz. A felmérések szerint az infrastruktúra-fejlesztésre fordított egy forint három forint jövedelmet teremt, amely kedvező arány. Kun Zoltán, a megyei önaz áruszállítás feltételeit. Fokozza a közlekedés biztonságát, s az utazók gyorsabban eljuthatnak céljukhoz. Hatással van Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Eger és a Tisza-tó gazdasági fejlődésére. Rámutatott: a megye északi része, Pétervására és körzete azonban nem jutott előnyösebb helyzetbe. Emiatt a szakemberek a Tama mentén haladó gyorsforgalmi út megépítését javasolják, amely csatlakozna az M3-ashoz. Fontos, hogy Kerecsenden keresztül Eger is kapcsolódjon az autópályához. Ezt indokolja az ipari park betelepítése és a város idegen- forgalma. Hatvanban és Horton komoly gondot okoz a településeken áthaladó forgalom, amelynek a kedvező megoldásához kérte az illetékesek segítségét. Répássy Attila (jobb oldali képünk), az ÉKM Autópálya Rt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy hatnapos késés után január elejétől díjat szednek az M3-ason. Az első tapasztalatok kedvezőek. Eddig 25 ezren vásároltak éves, s több mint tízezren havi matricát. A díj bevezetése óta az M3-as Bu- dapest-Gyöngyös közötti szakaszán tíz százalékkal csökkent a forgalom. Ennek ellenére a járművezetők 60-65 százaléka a több mint száz kilométer hosszú autópályát használja. Ezt követően a kerekasztal- beszélgetésen Gyetvai József, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a képviselőkkel és önkormányzati vezetőkkel együtt felvetette: tegyék még pontosabbá az M3- as mentén elhelyezett információs táblákat. A kamara elégedett az autópálya színvonalas szolgáltatásaival. Arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy a megfizethető matricát szerezzék be az utazásukhoz. (mentusz) V és V Autó Kft., 3202 Gyöngyös, Atkári u. 2., tel./fax: (37) 317 464 Korbett Autó Kft., 3300 Eger, Mátyás király u. 4., tel./fax: (36) 427 827 j FINANSZÍROZÁS A SZENVEDÉLY VEZET MINKET SEICENTO szenzáció \ I 20% kezdőrészlet befizetésével, kezelési költség nélkül, kamat akár 10% alatt Figyelje a mutatókat! SEICENTO S Teljesítmény (Kw/LE) 39 Csomagtér (1) 170 Végsebesség (km/h) 140 Gyorsulás (s) 0-100 km/h 18 Fogyasztás (1) 90 km/h / 120 km/h / városban 5,1/6,1/7,9 1 425 000 FI 'Amennyiben Ön igénybe veszi a Fiat finanszírozás által kínált lehetőségeket. A képen látható modell a Fiat Seicento Sporting. +lév ingyenes CASCO* Közös fellépés a bértárgyaláson A Magyar Orvosi Kamara (MOK) 1999-es bértárgyalásokról szóló állásfoglalása szerint a közalkalmazotti, köztisztviselői bértábla befagyasztásával az ilyen munkaviszonyban foglalkoztatott tagjaik idei béremelése bizonytalanná vált. GYÖNGYÖS - A hazai orvosi jövedelmeket elfogadhatatlanul alacsonynak ítélik, és nem látják jelét, hogy az indokolt korrekció az idei jövedelem- arányokban megjelenne, az egészségügyi költségvetésből adódó minimális béremelési lehetőség pedig - közleményük szerint - messze elmarad a szükségestől. Ezért a kamara a szakszervezetekkel közösen részt vesz a helyi és országos szintű bértárgyalásokban. Céljuk, hogy minden munkáltató megvalósítsa a törvény biztosította lehetséges béremeléseket. Ugyanakkor javasolják a béremelésre képtelen gazdasági helyzetű intézmények fenntartóinak (különösen ahol a túlmunka díjazására nincs keret), hogy vegyék igénybe a kormányzat által felajánlott konszolidációs lehetőséget. Dr. Mánya Kristóf megyei kamaraelnök elmondta: a következő hetekben folytatott bér- tárgyalások során átlagosan 13 százalékos bérnövelést kémek, a további kétszázalékos differenciált emelésről pedig a munkáltatónak kell döntenie. (Az éves szintű intézményi átlag bérnövekmény ugyanis 15 százalék.)- A szakszervezetekkel együttműködve - mondta Mánya Kristóf - a kamara tudomásul vette, hogy az érdekképviseletek esetleg drasztikusabb módszerekhez is folyamodhatnak. Ha tiltakozási akcióra kerülne sor, annak szervezésében a kamara nem vesz részt, de nem is akadályozza azt meg.-Fontos, hogy a következő két hónapban szoros kapcsolatban legyenek a képviseletek - hangsúlyozta a megyei elnök. A lengyel kisebbség is kevesli a pénzt Nemzetiségi napot rendeznek EGER - Tegnap délelőtt ülést tartott a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. A grémium elnöke, Trojan Márta először ismertette a szervezet első félévi munkatervét, amelyet a jelenlevők elfogadtak. E tervek között szerepel egyebek között a szabadság- harc 150. évfordulójának méltó megünneplése, egy lengyel grafikusművész kiállításának megszervezése, továbbá néptáncs- csoport meghívása, valamint júniusban a lengyel nemzetiségi nap lebonyolítása. A továbbiakban zárt ülésen személyi kérdésekről tárgyaltak, majd Nagy István gazdasági elnökhelyettes arról számolt be, hogy megtekintették a számukra, illetve a görög kisebbségi önkormányzat részére felajánlott irodahelyiséget. A Bajcsy-Zsilinszky út 9. szám alatti húsz négyzetméteres helyiség - bár szűknek tűnik a két szervezet számára - lehetőséget ad a munka folytatására. Nagyobb gond ennél a meglehetősen „laza halmazállapotú” költségvetési tervezet, amely a lengyel kisebbségi ön- kormányzat számára elfogadhatatlan. Az egymillió forint csupán a dologi kiadásokat fedezi, a személyi kiadásokra ebből már nem telik.- Más városokban a törvény adta lehetőségeket figyelembe véve állapítják meg a kisebbségi önkormányzatok költség- vetését, s ezen belül a képviselőik tiszteletdíját. Itt erről hallani sem akarnak. Ha nem sikerül elfogadható kompromisz- szumot kötni, akkor kénytelenek leszünk illegalitásba vonulni, és a rendezvényeinknek, terveinknek búcsút mondani - mondta Nagy István. (barta) Újra dolgoznak a hegyőrök EGER - Eddig csak a szőlőérés, illetve a szüret ideje alatt tevékenykedtek az egri hegyközség területén a mezőőrök. Az utóbbi hetekben azonban annyira elszaporodtak a lopások, rongálások, garázda jellegű cselekmények, hogy a hegyközség választmánya úgy határozott: a tél derekán ismét alkalmazza a mezőőröket. Dula Bence hegybíró lapunknak elmondta: sok esetben tapasztalták, hogy ismeretlen személyek karókat, drótokat, tüzelőnek való anyagot tulajdonítottak el, vagy állatokat hajtottak a fiatal ültetésű területekre. Ezért döntöttek úgy, hogy a határt mostantól ismét járják a mezőőrök, akiknél fegyver van, igazolvánnyal és hatósági jogkörrel rendelkeznek. Az esetleges intézkedésükért a határban járó, dolgozó becsületes állampolgárok megértését kérik. Együttműködési szerződés Cegléddel Kajszibarack a tangazdaságban EGER - Tíz pontból álló együttműködési szerződést írt alá tegnap a helyi Mezőgazda- sági Szakközép- és Szakmunkásképző Intézet és a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató- Fejlesztő Kht. A megállapo'dás értelmében - tájékoztatta lapunkat dr. Vasas Joachim igazgató - a ceglédiek több millió forint értékű kajszibarackost hoznak létre az iskolai tangazdaság területén. A fejlesztésért cserébe a mező- gazdasági oktatási intézmény kutatási eredményekkel segíti az ottaniak munkáját. A szerződés aláírását követően dr. Surányi Dezső, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Biológiai Társaság főtitkára tartott előadást Kárpát-medence: a szőlpés gyümölcsfajták szülőhelye és bölcsője címmel. Az izgalmas, történelmi kalandozásokat sem nélkülöző előadásban elhangzott: nép- vándorlásaink során kapcsolatba kerültünk kínai géncentrumokkal, északon a bogyós növények kultúrájával, délen a mediterrán növényekével, így nem csoda, ha a magyarok a honfoglalást követően Európa meghatározó agrártényezőivé váltak. A gabona, a bor, az aszalt gyümölcs és nem utolsósorban az élőállat-kivitel mezőgazdasági nagyhatalommá tette az országot. Mindezeket a történelmi előzményeket - hangsúlyozta előadásában az Akadémia doktora - nem árt tudni az ezredforduló előtt sem.
