Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-27 / 22. szám
8. oldal VILÁGTÜKÖR 1999. január 27., szerda Újabb bombák Amerikai harci repülőgépek öt célpontot is támadtak kedden Eszak-Irakban. Az incidensek Moszul térségében történtek. A dél-iraki Bászrában és a környező falvakban 11 ember halt meg és 59 személy megsebesült az egy nappal korábbi támadásban. Hétfőn az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző bizottsága (UNSCOM) jelentést terjesztett a Biztonsági Tanács elé Bagdad tömegpusztító fegyvereiről és saját munkájáról. A dokumentum szerint van Irakban egy szűk körű bizottság, amelynek kifejezetten a tömegpusztító fegyverek rejtegetése a feladata. Oroszország megakadályozta a Butler-je- lentés hivatalos nyilvánosságra hozatalát, de hírügynökségek így is hozzájutottak. Sebesültek a bászrai kórházban. Szaddám Húszéin bosszút esküdött FOTÓ: FEB/REUTERS A romok közt életben maradtak szerencsésnek mondhatják magukat fotó: feb/reuters Földrengés Kolumbiában Kolumbia nyugati részén több mint 1000 ember lelte halálát hétfőn a Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengésben. A dél-amerikai ország kávétermelő vidékének szívében fekvő város, Armenia 60 százaléka megsemmisült. A mentőalakulatok olyan leterheltek, hogy sok hofttest még az utcán hever. Egyelőre 25 összeomlott épület romjaihoz nem tudtak hozzáférni, ahol feltehetően mintegy 100 tetem fekszik. Egy tízemeletes lakóház a becslések szerint körülbelül 60 embert temetett maga alá. A természeti csapás Armenia déli szegénynegyedeiben végezte a legnagyobb pusztítást, s ott csak néhány ház maradt állva. Hírek röviden Mikulás Dzurinda derűlátó Megvan a lehetőség a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatok nyugodt fejlődésére, de ehhez időre és jóindulatra van szükség - mondta rádióinterjújában a hétfői magyar-osztrák-szlovák hármas miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban Mikulás Dzurinda. A pozsonyi kormányfő fontosnak tartja országa felzárkózását szomszédaihoz, és kifejezte készségét, hogy Szlovákia részt vegyen a határokon átnyúló, a PHARE-segélyekből finanszírozott tervek végrehajtásában. Telefonbeszélgetés Jelcinnel A Kreml-kórházban gyomorfekélyét tizedik napja kezeltető Borisz Jelcin orosz elnök kedden telefonon folytatott megbeszélést a Moszkvában tárgyaló Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Az orosz fővárosban bejelentették: február végén újabb amerikai küldöttséget fogadnak, és folytatják a tárgyalásokat a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról. Az államtitkár felelőssége Teodor Zaharia tábornok, a román belügyminisztérium második számú embere, a rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár lemondott tisztségéről. A román sajtó jelentős része őt hibáztatta azért, hogy a rendfenntartó erők nem tudták megállítani a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe tartó menetét. Atomerőmű-megegyezés A német kormány és az ország atomerőműveit üzemeltető cégek kedden megegyeztek, hogy nem szabnak szoros határidőt az erőművek kiégett fűtőelemei újrafeldolgozásának befejezésére. Az egyezség azt jelenti: egyelőre félretették a kisebbik koalíciós partner, a környezetvédők követelését, hogy az újrafeldolgozást 1999 végén szüntessék be. Kórházban a jordán király Husszein jordániai király kedden sürgős orvosi kivizsgálásra és kezelésre visszautazott az Egyesült Államokba, ahol a 63 éves, rákos uralkodó az utóbbi hónapokban kemoterápiás kezelésben részesült. Sítalpakon a Déli-sarkra Sir Edmund Hillary felfedező fia, Peter Hillary viszontagságos antarktiszi útjának céljaként kedden sítalpakon harmadmagával elérte a Déli-sarkot. Sir Edmund és II. Erzsébet brit királynő táviratban gratulált az expedíció tagjainak. Az Európa Tanács közgyűlése Ader János a térségek együttműködéséről Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén - amely a képünkön látható skót lord Russell-Johnstont választotta meg új elnökévé - felszólalt Áder János, a magyar Országgyűlés elnöke. Stras- bourgban tartózkodik Mar- tonyi János külügyminiszter, az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke is. Németül elmondott beszéde elején Ader János kiemelte, hogy 1999 különösen fontos az Európa Tanács történetében, tekintettel egyrészt a nemzetközi szervezet létrehozásának 50. évfordulójára, másrészt arra, hogy ez a 20. század és a II. évezred utolsó éve. Szólt két magyar évfordulóról is: a magyar állam megalapításának ezredik évfordulójáról, és arról, hogy hazánk épp tíz évvel ezelőtt kapta meg az ET különleges meghívott státusát. Az Országgyűlés elnöke a továbbiakban vázolta azt az utat, amelyet Magyarország tett meg az elmúlt tíz év folyamán, rámutatva, hogy a vasfüggöny lebontása nemcsak a Varsói Szerződésből és a KGST-ből való kilépést, valamint az egypárt- rendszer elutasítását jelentette, hanem visszatérést is értékeinkhez és demokratikus hagyományainkhoz. Örömmel szólt arról, hogy a közgyűlés emberi jogi bizottsága példaértékűnek ítélte a magyar kisebbségjogi törvényt. Az európai térségek együttműködéséről szólva megemlítette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket hazánk tett és tesz egyebek között a visegrádi négyek, a Közép-európai Kezdeményezés és a CEFTA fellendítéséért. Mint mondta, megnyugvással tölt el bennünket, hogy hazánk rövidesen a NATO tagja lesz és remélhetőleg az európai uniós tagság sem várat már sokáig magára. Amerika kész csapatokat küldeni Koszovóba A tömeggyilkosok réme Az Egyesült Államok már nem zárja ki annak lehetőségét, hogy nemzetközi béke- fenntartó erők keretében mielőbb szárazföldi csapatokat küldjön a dél-szerbiai Koszovó tartományba. James Foley, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn jelentette ki: „Ameny- nyiben a nemzetközi közösség szükségesnek tartja, hogy valamiféle nemzetközi erő nyújtson segítséget a megállapodás alapján létrejött politikai rendezés megvalósításához, akkor Washington meg fogja vizsgálni, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet játszhat egy ilyen forgatókönyvben, ha egyáltalán betölthet valamilyen szerepet.” Az albán külügyminiszter baklövésként értékelné, ha a NATO csapatokat telepítene országa északi vidékére. Paskal Milo ezt kedden jelentette ki, miután tárgyalt a koszovói albánok képviselőivel. Milo szerint a nemzetközi közösségnek el kellene fogadni azt a tiranai álláspontot, hogy először Koszovóba vezényeljenek nemzetközi katonai erőt. Belgrád támogatja Louise Arbournak, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének vízumkérelmét és belgrádi látogatását is lehetővé teszi, de a koszovói vizsgálódást továbbra sem engedélyezi számára - közölte Zoran Knezevics jugoszláv igazságügy-miniszter. * Az utóbbi két évben egy filigrán, 150 centiméter magas nő a hágai Nemzetközi Bíróság főügyésze. Az 51 éves, háromgyermekes asz- szony (képünkön) nem titkolja: megpróbálta a bíróság elé citálni még Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt is. Louse Arbour azt mondja, ez a kötelessége, akkor is, ha tudja, hogy „ez nem Nürnberg, és az igazságszolgáltatás lehetőségei nagyon is korlátozottak, hiszen a bűnösök magas rangú pártfogóinak keze ma is messzire elér”. Ennek ellenére teszi a dolgát, és nem egy tömeggyilkos ellen mondott hatásos vádbeszédet. Arbour Kanada francia nyelvű tartományában, Qué- becben született katolikus családban, apácák nevelték. Ontario tartományban járt egyetemre, hogy francia anyanyelvén kívül az angolt is tökéletesítse. Jogászként emberjogi ügyekkel is foglalkozott. így figyeltek fel rá a fővárosban, Ottawában és odakerült a legfelsőbb bíróságra. Onnan már viszonylag egyenes út vezetett Hágába. Amikor a tömeggyilkosok karcsú réme nincs talárban, szívesen síel; sőt, állítólag még pókerezik is. Németországban „repülő szivarokkal” kísérleteznek Légi Titanic épül Amióta 1937-ben egy amerikai repülőtéren, Lakehurst- ben porig égett a németek büszke óriás léghajója, a Hindenburg, nem építettek gázzal töltött légi járműveket. Egy stuttgarti cég, a CargoLif- ter viszont úgy látja, elérkezett az ideje, hogy a teherszállításban alternatívát kínáljanak a repülőgépek és a helikopterek mellé. A gyár fejlesztő mérnöke, Bernd Kröplin szerint a Titanic méretű léghajók ismét szolgálatba állhatnak a földrészek közötti forgalomban. Berlin mellett már épül az óriási - 107 méter magas és 360 méter hosszú - üzemcsarnok, amelyben hamarosan megkezdik a 240 méter hosszú, 61 méter átmérőjű léghajók gyártását. Minden idők legnagyobb „repülő szivarjainak” nagy előnye, hogy a legnehezebb célpontokat (őserdőket, hegyeket) is meg tudják közelíteni, s egyúttal akár 150 méteres magasságból is fel tudják venni az elszállítandó terhet. A terveken 1992 óta negyven mérnök dolgozik; az a feladatuk, hogy a 62 évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófához vezető konstrukciós hibákat megszüntessék. A fejlesztési költségeket 400 millió márkára becsülik, és a tervek szerint a csaknem félmillió köbméter héliummal töltött léghajók 2002- től állnának az árufuvarozás szolgálatába. A továbbiakban pedig 2004-től kezdődően évente négy-négy újabb zeppelinnel bővülne a flotta. FEB Szigorúan őrzött szalagok Richard Nixon örökösei pereskednek az állammal Richard Nixon, a dicstelenül lemondásra kényszerült amerikai elnök 81 éves korában, 1994-ben hunyt el, de sajátos szellemi örökségéért ma is pereskednek az utódok. Kártérítést igényelnek az államtól - kerek 213 millió dollárt -, amiért nem értékesíthették az 1969 és 1974 között hivatalban volt elnök magnószalagon rögzített beszélgetéseit. A szalagokat annak idején lefoglalták, hiszen éppen a segítségükkel tudták bizonyítani Richard Nixon sorozatos törvénysértéseit, amelyekért azután lemondásra kényszerült. Emlékezetes: választási kampányuk során a republikánusok sorozatosan lehallgatták az ellenlábas demokraták főhadiszállását, amely a Water- gate-épületben volt. (Nixon botránya innen kapta a Water- gate-ügy elnevezést, s innentől kezdve szinte az egész világon minden hasonló skandallumot „...gate”-nek neveznek.) Az amerikai elnök beszélgetéseiről készült felvételek azonban - amelyekről kiderült, hogy Nixon tudott a lehallgatásról, bár azt tagadta - mindenképpen érdekesek, még akkor is, ha igencsak kedvezőtlen képet festenek róla. Kiderül ugyanis, hogy Nixon csupán politikai meggondolásokból állított fekete bőrű vagy mexikói származású polgárokat vezető pozíciókba. Az volt a meggyőződése, hogy a színesek tehetségtelenek, a mexikóiak pedig becstelenek, akárcsak az olasz származású amerikaiak. Igen rossz véleménye volt az elnöknek a nőkről is, akiket idegesítőnek talált, s azt vallotta: nem érdemes nőkkel együtt dolgozni. Ami kormányának tagjait illeti, azok Nixon szerint gyáva alakok voltak. A hadsereg tábornokait magánbeszélgetéseiben gátlástalan kurafikként jellemezte, akik mással sem törődnek, mint hogy új tisztikaszinókat és csicskásokat szerezhessenek maguknak. A pillanatnyilag szigorúan őrzött magnószalagokért, amelyekből minden bizonnyal sok nyelven és nagy példányszámban eladható - és a fentiek mellett még sok mindenről árulkodó - kötet volna összeállítható, folyik a pereskedés az örökösök és az állam között. Ferenczy Europress
