Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnap Reggel 4. szám
A honatya gatyáiá vetkőzne Közelről Kilencedik oldal PrűdAk vagyunk, vagy egészségesen tartózkodóak? Egy ruhátlan, vagy alig eltakart emberi test láttán fólrefordHJuk a fejünket, vagy az esztétikumot keressük? ... S ha netán ml kapnánk felkérést, miszerint ruhátlanul mutatkozzunk a nagyközönség előtt, vajon hogyan reagálnánk? Erre kerestük a választ összeállításunkban, amelyben Ismert személyiségek fejtik ki véleményüket a témáról. Pásztor Csilla, a Gyöngyösi Városi TV fe lelős szerkesztője:- Mint nőt, hidegen hagynak saját nemem reprezentánsai, sőt férfiaktokat sem nézegetek. Erre megvannak a megfelelő lapok, amelyek kielégíthetik az erre fogékonyak igényeit. Ugyanakkor a Vasárnap Reggelben megjelenő, a jó ízlés határait nem sértő képeket szakmailag elfogadom. Jómagam azonban két gyermekem megszületése előtt sem pózoltam volna meztelenül a kamera előtt. Varga Lajosné, a hatvani városháza művelődési Irodavezetője:- A látszat ellenére kon- ; *> zervatív gondolkodású Jf vagyok. Magánügy, f ki mit csinál, de szerintem gusztustalan, ha valaki mindenki előtt mutogatja magát. A képzőművészeti M alkotások szé- 3 pen, esztétiku- / san is ábrázolhatják az emberi testet, de én akkor sem vállalnék ilyen szerepet, ha történetesen 20 éves lennék... őszi Attila, a Saturnus Rádió műsorvezetője:- Mivel elmúltam már 18 éves, egyáltalán nincs ellenemre a meztelenkedés; kivéve, ha show manek mutogatják magukat. Viszont néhány bankvezért szívesen megnéznék egy szál gatyában... Amennyiben Stallone fenekem, Schwarzeneg- ger-mellkasom és Brad Pitt- fejem lenne, továbbá, ha nőtlen volnék és jól megfizetnének, aligha mondanék nemet egy ilyen felkérésre. Tótpál Ágnes, a Hatvani Rendőrkapitányság sajtóreferense:- Szerintem egy szép test esztétikus, akár művészeti értéket is tükrözhet. Amikor azonban az ábrázolás túllő a célon, számomra visszataszító. Hogy vállalnék-e nyilvános vetkőzést? Óvodáskorom óta nem vagyok az a típus, akit érdemes lenne meztelenül lefotózni... Ha szerénytelen lennék, azt mondanám, nem a külső értékeimre vagyok büszke... Elek Eszter, a Heves Megyei Hírlap újságírója:- Semmi bajom az erotikával, ha megfelelő keretbe foglalják. Az nem valószínű, hogy a fényképezőgép előtt levetkőznék, de a tengerparton szívesen megszabadulok a melltartómtól, ha rajtam kívül mások is megteszik. Bényel Tamásné lőrinci anyakönyvvezető:- Nem vagyok prűd; ami szép, az szép, de nem akárhol és nem akármikor. Ettől függetlenül, ha fiatalabb volnék, s én lennék a világszépe, akkor sem vállalnék ruhátlan szerepeket. Semmi pénzért. Nemcsak azért, mert más neveltetésben részesültem, hanem - azt gondolom - ez génkérdés is. Korózs Lajos országgyűlési képviselő:- Csakis fürdőnadrágig. Abban nem találok semmi kivetnivalót, hiszen a választóimmal találkozom a strandon, a Tisza-parton, és ott sem öltönyben járok. Egy jótékony célú divatbemutatón - ha tehetném - inkább egy jól szabott öltönyt viselnék, de ha a fürdőnadrág jutna rám, attól sem zárkóznék el. Utoljára, azt hiszem, egy KISZ-táborban vetkőztem le. Az csapatérdek volt, hiszen azok győztek, akik minél több ruhadarabból minél hosszabb csíkot tudtak kötni. Gulyás József, hevesi bűnügyi osztályvezető:- Nagyon konzervatív vagyok, úgy hogy azt hiszem, semennyire sem vetkőznék le. Ettől függetlenül láthattak már az emberek a strandon sortban. A félmeztelenség nem áll távol tőlem, hiszen ha jön az első tavaszi napsütés, akkor szívesen kiugróm a ruhámból. Az ízléses aktfotókat kártyanaptáron, falinaptáron el tudom fogadni. Abban viszont semmi vonzót nem látok, ha a „fotómodell” vaktában vetkőzik, a fotós meg vaktában kattintgat. Bajzáth Henriett, a Megyei Művelődési Központ sajtóreferense:- Akinek szép a teste, az miért ne fotóztathat- ná magát? De csakis az! Én nem botránkozom meg azon, ha egy aktot látok. Én maximum egy- részes fürdőruháig vetkőznék. Igaz, jártam manökenképzőbe, de ott legfeljebb a mozgásunk javult, az emberben rejlő gátlások nem változtak. Pokrlvcsák Mónika, az RTL Klub műsorvezetője:- A volt férjem mesterfodrász, így számomra nem idegen a fotózás. Elsősorban a sejtelmes, mindent eltakaró és mégis megmutató képek tetszenek; a meztelenkedés nem idegen tőlem, szégyellős sem vagyok, hiszen többször előfordul, hogy a sminkszobában rám nyitnak, amikor egy szál melltartóban vagyok. Mindezek ellenére nem járulnék hozzá, hogy meztelen fotók jelenjenek meg rólam. (tari - szuromi) Tojásfehérjével derítik a nedűt Az Ezredforduló Egri Bikavére lesz A legendás hírű egri árnyékszalai „pincevárosban”, ahol világhírű nemes italokat érlelnek, ezekben a hetekben is különleges munkát végeznek. Gondos borászok dédelgetik, simogatják azt a több mint száz hektoliter vörösbort, amelyből még idén elkészül az Ezredforduló Egri Bikavére. Az Egervin Borgazdaság Rt. pincészetének egyik ágában - amely a szakértők szerint a legideálisabb hely - négy fahordóban érik a nevezetes nedű. Január 22-én, Vince napján dr. Dula Bence hegybíró, Thummerer Vilmos, Gál Tibor és Molnár Imre ismert szakértők kalauzolták el az újságírókat az említett pinceágba. Ott a nyilvánosság előtt régi, bevált eljárással: tojásfehérjével derítették a bikavért, amely ezáltal válik igazán tükrössé. Mint kitűnt: a hegyközség felhívására az egri bovidék hét településéről, 117 termelőtől érkezett bikavér-alapanyag. Valamennyi 1997-es évjáratú, amelyek megfelelő házasításából lesz az ezredforduló megkülönböztetett egri itala. Pünkösdkor kezdik palackozni és augusztus 20-án mutatják be az üvegek tartalmát. December 27-én - Szent János napján - pedig megkezdik a 12 ezer 500 palack nemes ital kiszállítását a megrendelőknek. Máris sokan érdeklődnek iránta, eddig ötezer palack talált gazdára. Mentusz Károly A borzasztó maskarákkal, álarcokkal a gonoszt űzték el Farsangtörténelem - tőmondatokban Általában azt tartják, hogy a farsang az ó- római saturnaliákból fejlődött ki. A saturnaliák eredetileg ó-latin ünnepségek voltak, amelyeket a monda szerint Janus, Latium egykori királya Saturnus tiszteletére rendezett, arra emlékeztetve, hogy a földművelés meghonosítása által az embereket a civilizált életre szoktatta. Eleinte az ünnepség csupán egy napig tartott, később egy hétre terjedt ki. Míg a saturnaliák ünnepe tartott, minden hivatalos és magánfoglalkozás szünetelt. Korlátlan szabadság uralkodott mindenhol. A foglyokról levették bilincseiket, a rabszolgáknak megengedték uraik, hogy asztalaikhoz ülhessenek, sőt ki is szolgálták őket. A vagyonosabb polgárok nyílt házat tartottak, asztalaik folyton terítve várták a betérő vendéget. Tiltott vigasság Jóval később a farsang megítélésében az egyházi és világi hatóságok hosszú ideig azon a véleményen voltak, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak mindenkor rendbontással, lármázással, zavargással járt, tehát sokáig a rossz, tiltandó szokások közé tartozott. Ám a tilalom nem bizonyult tartósnak. Ezeket a vidám szokásokat a mai napig változatlan kedvvel űzik az emberek. Démonűzés álarccal Az ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A maskara viselése lényegileg vallási eszmékhez kötődik. Szerepe az ijesztés, ré- misztés. Eredetileg az álarcnak rémképet kellett tükröznie, elfedve a szelídség és a jóakarat vonásait az emberi arcon. Őseink borzasztó külsejű maszkokkal szálltak szembe a gonosz démonokkal, a rosszindulatú szellemekkel. Ezzel az elrettentő szertartással tartották távol maguktól a betegséget, a halált. A király is ördögmaszkban Hazánkban a XV. század óta a királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. A karnevál bölcsője A farsang valódi hazája Olaszország. A középkorban a gazdag és büszke Velence ülte meg legfényesebben karneválját, amely már december 26-án kezdetét vette. Ebben az időszakban a Szent Márk tere a legkülönfélébb látványosságoknak, állatviadaloknak, erőmutatványoknak és az álarcos mulatságoknak zsivajgó színhelye volt. Ä gazdag kereskedőváros semmihez sem fogható pompával ünnepelt ezekben a napokban. Miután azonban Velence gazdagsága és hatalma aláhanyat- lott, a pazar fényt és jókedvet kedvelő Karnevál herceg hűtlen lett a lagúnák városához, és Róma felé fordult. Kiszehajtás A tavaszköszöntő, télűző ünnepkörhöz tartozott többek között ez a néhány palóc faluban ma is élő szokás: a kiszehajtás. Ennek lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták vagy elégették. Ezt a bábut tekintették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Rituális busójárás Farsangi álarcos alakoskodást napjainkig is találunk a magyar falvakban. Ezek közül a leglátványosabb a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan megszabott. Egyéb helyeken hagyományos figurának számít a betyár, a cigányasszony, a menyasz- szony és a vőlegény, vagy az öregember, öregasszony pólyás babával. Ilyenkor kerülhet színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. Asszonyok farsangja Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. Ilyenkor az asszonyok férfiruhát öltve táncoltak, mulatoztak egészen addig, míg az ördög személyesen meg nem jelent a táncolok között, ahonnan egy asszonyt elragadott. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Barta Katalin